Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-16 / 13. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 13. szám ÁRA: 1986. január 16., csütörtök 1.80 FORINT A közösségért Az egyik városunk népi ellenőrzési bizottságába újonnan bekerült fiatalasz- szonnyal a közelmúltban arról beszélgettünk, hogy szeretik-e az emberek a kritikát, eltűrik-e, ha szemükbe mondják a nem éppen hízelgő szavakat. Beszélgetőtársam mindenképpen meglepő tapasztalatokkal állt elő. Mint mondotta, egyesek örömmel veszik a megalapozott véleményt még akkor is, ha az nem éppen kellemes. A gondot abban látja, hogy kevesen vállalkoznak a kertelés és a tiszteletkor nélküli hangvételre. Nem merik nyíltan elmondani meglátásaikat. Sajnos nem kevesen akadnak olyanok is, akik azt is meglepetéssel veszik tudomásul, ha valaki közülük nem ijed meg az árnyékától. De hát mitől is félne? Felvilágosult elmék vagyunk, nemde? Szükséges a kritika, a vita. Persze a dolog nem ilyen egyszerű. Jó néhány évvel ezelőtt nem egy vezető hőzöngésnek tartotta a nyíltságot és nem szerette, ha beosztottjaik hallatták a szavukat. Csupán azokat kedvelték, akik bólogattak, és bravóztak még a sokszor esetlen megnyilvánulásaik előtt is. Mindenesetre az érdekemberek, a karrieristák felismerték ezt a helyzetet és ki is használták. Akiknek pedig nem tetszett mindez, azok szedhették a sátorfájukat. Ha mégis maradtak, akkor háttérbe szorították őket. Mostanában már az ilyen vállalatok, intézmények vannak kisebbségben. Manapság inkább az az általános gyakorlat, hogy a vezetők biztatják nyílt párbeszédre a beosztottakat. Ez érthető, sőt nélkülözhetetlen is, hiszen a munkahelyeken elképzelhetetlen az előrelépés, az őszinte, emberi kapcsolat nélkül. Ily módon köny- nyebb feltárni a hiányosságokat, s ha a dolgozó látja, hogy mindenben meghallgatják, akkor nagyobb intenzitással veti bele magát a munkába. Tény: ha jó a munkahelyi légkör, abból nem csupán az egyes emberek, hanem az egész közösség is profitálhat. Ilyen egyszerű lenne a képlet? Akkor egyesek miért hátrálnak meg? Miért zárják magukba a gondolataikat? Az okokat elsősorban a rossz vezetési módszerben kereshetjük. De azt is figyelembe kell venni, hogy a ne szólj szám, nem fáj fejem elvet vállalók között nem egy azt is belekalkulálja viselkedésébe, hogy ezáltal hátha könnyebben haladhat előre. A fiatal népi ellenőr azzal is elbüszkélkedett, hogy őt azért választották be a testületbe, mert mindenütt kendőzetlen őszinteséggel szólt. Hozzátette azt is: sokan megkérdezték már tőle, hogy nem volt-e emiatt valamilyen bántó- dása. De miért is lett volna, ha mindig a közösség előbbrelépése, gyarapodása érdekében hallatta szavát. Homa János Kádár János látogatása a Taurusban A bejáratnál köszöntik a vendéget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Tau. rus Gumiipari Vállalat fővárosi központjába látogatott. A vendéget délelőtt a gyár kapujában Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára, Kapolyi László ipari miniszter, Gál János, a VIII. kerületi pártbizottság el. sö titkára, Tatai Ilona, a Taurus vezérigazgatója, Mészáros József né, a vállalat pártbizottságának, Dán Gábor, a vállalat szakszervezeti intéző bizottságának, valamint Győri Judit a vállalat KISZ-bizottságának titkára fogadta. Az MSZMP főtitkára az igazgatósági épület tanácstermében találkozott a Taurus párt-végrehajtóbizottságának tagjaival, a vállalat vezetőivel. Tatai Ilona vezérigazgatónő a több mint 10 000 dolgozót foglalkoztató vállalatról elmondta, hogy az 1882-ben alapított gumigyár az utóbbi 25 évben komplex ipari és kereskedelmi tevékenységet folytató nagyvállalattá fejlődött — hat termelő gyárának évi árbevétele megközelíti a 14 milliárd forintot, s termékeik több mint 40 százalékát exportálják. Kiemelte: mai eredményes tevékenységük forrása a gyár történelmi múltján kívül mindenekelőtt az itt dolgozó kollektíva szellemi ereje, alkotómunkája. Mindig volt erejük szembenézni hibáikkal, és vállalták a szükséges változtatásokat: újszerű szervezési, irányítási módszerek bevezetését, a műszaki megújulást. Szólt arról is, hogy — a vállalat egy évtizede kidolgozott stratégiájának megfelelően — anyagi és szellemi erőforrásaikat a korszerű, a világpiacon is verseny- képes termékek fejlesztésére fordították. Az eredmény: a világszínvonal élvonalába tartoznak acélradiál teherabroncsaik, mezőgazdasági radiálabron- csaik, a szárazföldi és a tengeri olajkitermelésnél használt különböző tömlők, az autóbuszgyártáshoz szükséges légrugók, valamint a nagy választékban gyártott kempingcikkeik. Tatai Ilona ezután a VII. ötéves terv vállalati céljairól beszélt, kiemelve, hogy a terv teljesítésének egyik elsőrendű jeltétele belső tartalékaik mozgósítása. Ugyanakkor folytatják szerkezetátalakítási programjukat, növelve termékeik nemzetközi versenyképességét. Végezetül megemlített néhány olyan körülményt, amely a vállalat gyorsabb ütemű fejlődését gátolja. Mészáros Józsejné a vállalat 1600 párttagjának tevékenységéről szólva a kiegyensúlyozott politikai hangulatot terveik valóra váltásának egyik legfőbb biztosítékaként jellemezte. Ez nem mond ellent annak, hogy a dolgozók néha szenvedélyesen tesznek szóvá nemkívánatos dolgokat, bátran vitatkoznak munkahelyük, vagy akár az egész ország ügyeiről. A kérdésekre a kommunisták, a vezetők gyors, érdem; információval, ha kell, intézkedésekkel igyekeznek reagálni. Ez a polemizáló időszak jellemzi napjainkat is, amikor a KlSZ-választásokra készülnek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség közelgő kongresz- szusának irányelveit vitatják meg. De nap mint nap véleményt nyilvánítanak például a családalapítók lakáshoz jutásának gondjairól, a nagyüzemi munkások helyzetéről, a vállalati gazdasági munkaközösségek szerepéről, az új vállalatvezetési formákról, s persze az árak és a bérek problémaköréről. Ez utóbbival kapcsolatban Mészáros József né elmondta: a dolgozók körében nagy elismerést és megnyugvást váltott ki a nyugdíjasok életszínvonalának védelmében, vagy a mérsékeltebb ütemű árnövekedés kérdésében megfogalmazott politikai állásfoglalás. Az ismertetőt követően Kádár János elismeréssel szólt a vállalat vezetőinek és dolgozóinak tevékenységéről, és reagált több, a tájékoztatókban felvetett, a Taurus irányítóit és munkásait különösen foglalkoztató kérdésre. Ezután a vendégek a Taurus Abroncsgyár Acélradiál Gyárrészlegét keresték fel. A párt főtitkárát a gyár szakmai és társadalmi vezetői fogadták. A több mint kétszáz dolgozót foglalkoztató gyárrészleget, amelynek tevékenysége a legjellemzőbb a vállalatra. Sivó Imre gyárvezető mutatta be. Először egy úgynevezett acélkord kalander-berendezés előtt álltak meg; ezen a gépen az abroncsok szilárdságát adó acélszálákat préselik nyers gumi közé Abban az üzemrészben, ahol mintegy 25 alkotórészből összeállítják a nyersabroncsot, Kádár János — akit a helyiségbe lépve virágcsokorral köszöntöttek — a régi masinákat felváltó. tavaly készült mikroprocesszoros berendezést nézte meg, amelyet a vállalatnál saját fejlesztés alapján gyártottak. A gép mellett gumiabroncsok sorakoztak, köztük az, a világ- viszonylatban is újdonságnak számító termék, amelyet a járműprogram keretében a Taurus fejlesztett ki az Ikarus új járműcsaládja számára. A főtitkár üdvözölte a gép mellett dolgozó Hullán Ferencet, a Béke ifjúsági szocialista brigád vezetőjét, aki bemutatta működés közben is a berendezést, majd megkérte Kádár Jánost, hogy jegyezzen be néhány sort a brigádnaplóba. Ezt követően a párt főtitkára részt vett a dolgozók röpgyűlésén, az épület második emeleti üzemcsarnokában. A gyűlés résztvevőit Borbély István szocialista brigádvezető köszöntötte, s röviden szólt az Abroncsgyár idei terveiről és arról a kihívásról, amit számukra a termékeik iránti megnövekedett bel- és külföldi kereslet jelent. Elmondta, hogy ezért a kollektíva döntésére az idei termelésnövekedés eredetileg 5 százalékos előirányzatát feljebb emelték. Ennek megfelelően tették meg vállalásaikat, amelyeket a mennyiségi feladatok mellett egyre szigorúbb minőségi követelmények betartásával kell teljesíteniük. Szólt arról is, hogy mindehhez jobb munkakörülményekre, pontosabb szervezésre, korszerű technológiákra van szükség. Röpgyűlés az üzemcsarnokban A példa erejével győz majd a szocializmus Ezután Kádár János szólt a résztvevőkhöz. Bevezetőben megköszönte a meghívást, a barátságos fogadtatást. s üdvözölte a Taurus tízezres kollektíváját, majd utalt arra, hogy ezekben a hónapokban sokat hallhattunk arról, mit kell tennünk, melyek a feladataink. — A múlt év tavaszán lezajlott XIII. pártkongresszus és a decemberben törvényerőre emelt VII. ötéves terv mindannyiunk számára megfelelő programot adott. E cselekvési program reális, a fejlődést szolgálja. Politikánk következetes és világos, amelyet támogatnak a dolgozó tömegek. S szilárdak a szocialista népgazdaság alapjai, amelyekre tervünket építettük. Ez bebizonyosodott az elmúlt öt év során js, ami(Folytatás a 2. oldalon) Befejeződtek a magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Marjai József és Alekszej Antonov aláírja a dokumentumot (MTI-fotó Népújság-telefotó — KS) Jegyzőkönyv aláírásával szerdán befejeződött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki.tudományos együttműködési kormányközi bizottság 34. ülésszaka. Tárgyalásaik eredményeként az ülés jegyzőkönyvét Marjai József és Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettesek írták alá. Jelen volt Ballai László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Kapolyi László ipari, Urbán Lajos közlekedési, Váncsa Jenő mezőgazdasági, és élelmezésügyi miniszter, szovjet részről Borisz Balmont szerszámgépgyártási és szerszámipari, Vlagyimir Lisztov vegyipari, Alekszej Pet- riscsev műtrágyagyártási miniszter, valamint a két ország gazdasági irányító szerveinek több vezetője. Jelen volt Borisz Sztukaiin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az ülésszakon kiemelten foglalkoztak a KGST.tag- államok felső szintű gazdasági értekezletén, és az 1984. novemberi magyar— szovjet kormányfői tárgyalásokon meghatározott feladatok teljesítésével. A tárgyalások végeztével egyezményeket írtak alá a mikroelektronika, az agráripari komplexumok és a közfogyasztási cikkek gyártása területén kialakítandó együttműködésről. Áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti 2000_ig szóló gazdasági és műszaki—tudományos együttműködés hosszú távú fejlesztési programjának teendőit. Hangsúlyozták, hogy a két ország közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fontos szerepet tölt be mindkét gazdaságban, különösen nagy jelentősége van a magyar gazdaság számára. A népgazdasági tervek közelmúltban befejezett koordinációja megalapozza gazdasági kapcsolataink további fejlődését. Az egyeztetett kölcsönös áruszállítások értéke öt év alatt eléri. az 51 milliárd rubelt. Az ülésszakon megerősítették, hogy a KGST-tag- országok tudományos-műszaki haladására kidolgozott. 2000-ig szóló komplex programban szereplő feladatokat a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködésbe beépítik. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés fontos részét képezi az egyes ágazatok között létrejött 36 gyártásszakosítási és kooperációs, valamint gazdasági egyezmény. Ezek a megállapodások az egyre fejlődő árucsere-forgalom megalapozását szolgálják. A magyar exportnak 38 százaléka, az importnak 14 százaléka bonyolódik le ezeknek a szakosítási és kooperációs egyezményeknek a keretében. 1990-ig meghosszabbították többek között az autóipari termékek, az autóipari részegységek, a hidromechanikus sebességváltók. a vegyi cikkek, a festőberendezések, a hűtőberendezések, a műszerek és komplex laboratóriumok, az orvosi műszerek, a szerszámgépek szakosított és kooperációs gyártásáról szóló egyezményeket. 1990_ig meghosszabbították és kibővítették a magyar—szovjet agrokémiai egyezményt. Folyamatban van további egyezményeknek a következő ötéves tervidőszakra történő meghosszabbítása, esetenként bővítése, új megállapodások előkészítése. Egyidejűleg folyik a hosszú távú ágazati együttműködési programok kidolgozása. A mostani ülésszakon aláírták a műtrágyaipari, a vegyipari, a szerszámgépipari, a járműipari, a kőolaj- és vegyipari gépgyártási, az elektronikai, a műszeripari, az erősáramú ipari ágazati programo. kát. Az ülésszakon egyezményt írtak alá arról, hogy a két ország műszaki-tudományos szakemberei együttműködnek az energiafelhasználás ésszerűsítése érdekében. Ennek keretében hulladékenergiák, a mezőgazdasági hulladékok energetikai célú hasznosítását, zárt körű vízrendszerek kialakítását szolgáló megoldásokat kívánnak kidolgozni. Üj egyezmény született az elektronikai ipari mérő- berendezések kooperációs gyártására. Az árufuvarozás terén a növekvő feladatok megoldására vasúti határforgal. mi egyezményt, a megnövekedett timföld- és alumíniumszállítási feladatok teljesítésére pedig timföld- és alumíniumszállítási egyezményt írtak alá. Az ülésszakon a magyar fél korábbi kezdeményezésére tár. gyaltak az áruszállítási feladatok jobb teljesítése érdekében átfogó fuvarozási egyezmény létrehozásáról. A felek eredményesnek ítélték magyar vállalatoknak szovjet ipari üzemek rekonstrukciójában végzett munkáját. Az együttműködés folytatásaként legújabban szovjet mezőgép- gyártó üzemek rekonstrukciójába kapcsolódnak be magyar vállalatok. A következő öt esztendő során mintegy 150 millió rubel értékben végeznek ilyen munkát. Ennek keretében felújítják a Ivóvá, az odesszai és a moszkvai mezőgépgyárat. Az ülésszakon megállapították: jól fejlődnek Magyarország és négy szovjet köztársaság — Ukrajna, Grúzia. Azerbajdzsán és Moldávia — minisztériumai, főhatóságai, tudományos akadémiái, vállalatai és intézményei közötti közvetlen kapcsolatok. Leggyorsabb az előrehaladás a műszaki —tudományos együttműködésben; eddig mintegy 35— 40 téma kidolgozására kötöttek szerződést, és több szerződés előkészítésén dől. goznak. Alekszej Antonovot fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP főtitkár-helyettese és Havasi Ferenc, a KB titkára. A szovjet miniszterelnökhelyettes — Marjai József társaságában — ellátogatott a Medicor és a Tungsram gyárba. A szovjet delegáció tagjai az ülésszak alatt külön tárgyalásokat folytattak imagyar partnereikkel és több vállalat vezetőivel. Alekszej Antonov és a delegáció tagjai szerdán el. utaztak Budapestről! A küldöttséget Marjai József búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren, jelen volt Borisz Sztukaiin, a Szovjetunió budapesti nagykövete is.
