Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-12 / 291. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. december 12., csütörtök ' A kert téli védelme mnammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmammimmmmmmmmmmmmimmKtmmmmmmmmmimmmmimmmmmm Hogyan jelez a magzat? Életünk egyik legörömtelibb szakasza a baba várása. Nagy örömmel hallgatják a szülők, ho­gyan moccan a kicsi, hogyan ad életjelt magá­ról. Kevesen tudják, hogy milyen hamar érzé­keli környezetét a magzat, ízlel, hall, lélegzik. Sokat segíthetünk neki, ha figyelünk jelzéseire, számon tartjuk azokat a jelenségeket, amelyek egy apró kis ember állapotára utalnak. Főzőedény-fogódzó Milyen ételt, milyen edényben célszerű készíteni? Jóllehet, a hazai háztartások többségében — igény-, pénz- és helyhiány miatt — feleannyi fele főzőedény sincs, mint amennyire szükség volna, mégis előfordul, hogy hir­telenjében bizonytalanokká váluk, milyen ételt, milyen edényben készítsük; melyik fajtába marad a legtartalmasabb a hozzávaló, melyikben gazdagodik vagy csökken az ételek színe, zamata? A „fogódzó” ebben segít eligazodni. A'mozgásszám klinikai vo­natkozásairól kevés isme­retünk van. Mégis a „torná- zás” rendszeres ellenőrzé­sével is kaphatunk informá­ciót arról, hogy az apróság megnyugtató állapotban van-e vagy esetleg veszély- helyzetben. Adalék lehet a napszaki változás, a szám egyéni ingadozása, a terhes­ségi hetektől függő alaku­lása. Igen lényeges az első észlelés, amelynek ismerete szükséges a szülés várható idejének becsléséhez is. Más és más lehet a moz­gás délelőtt és délután: a két érték középarányosa je­lenthet használható ada­tot. Délután nagyobb élénk­ség tapasztalható a kicsi részéről. Hetenként is eltér­het a megfigyelés eredmé­nye, a változás 10—30 szá­zalékos lehet. Befolyásoló tényező az anya kora, az esetleges korábbi szülészeti esemény, és a nyugalom is. Megvizsgálták, hogy az érett vagy a koraszülött magzatok, a fiúk, vagy a lá­nyok mozognak-e többet. Azt is, hogy a számból lehet-e következtetni szülési komp­likációra. Nehéz persze megbízható megfigyelésekhez jutni. Az érték igencsak függ a gyer­mek pillanatnyi állapotától, de a számolótól is. Mással nem lehet magyarázni az egyéni észlelések 30—70 szá­zalékos ingadozását. Hosz- szabb időt át lehet csak olyan eredményekre talál­ni, amelyekre biztonsággal támaszkodhatunk. Ugyan­csak módosíthat a terhessé­gi hetek aránya, a 18. hét­től kezdve folyamatosan élénkülnek a mozgások a 29—38. hétig, ezután némi­leg csökkennek. A nők elsősorban 20 és 30 év között vállalkoznak szülésre. Sajátos módon még­is itt tapasztalható legke­vésbé a „mocorgás”. Ennek az érdekes jelenségnek az lehet a magyarázata, hogy ezek az asszonyok terhessé­güket természetes állapot­nak tekintik, így nem is fi­gyelnek rá annyira. A 20 év alattiak mindent mást en­nek vélnek, nagyobb feszült­séggel követik a kicsi gya­rapodását, míg a 30 év fe­lettiek fokozott gondossággal ügyelnek rá, ezért fedeznek föl minden rezzenést. Az is megállapítást nyert, hogy a többedszer terhes asszonyok több „rugda­lódzásról" beszélnek. Ez a jobban kitágult méhhel, a nagyobb hellyel magyaráz­ható. Végül is is normális értéknek az először szülők észléseit tekintjük. Persze arról sem feledkez­hetünk el, hogy eltérő kö­rülmények között élik meg másállapotukat a nők. Akad, aki ágyban tölti ezt az időt, akad viszont, akit sok stressz ér. Ezek az ingerek a magzatra is hatással van­nak. Akik nyugodtan, so­kat fekve várják a babát, kevesebbszer észlelik moz­gását. Annyit azonban megfigye­léseink alapján leszögezhe­tünk, hogy az érett magza­tok jobban, többször és erő­teljesebben „jeleznek”. En­nek oka valószínűleg ideg- rendszerük fejlettségében keresendő. Nem feltételezhe­tő, hogy a számukra bizto­sított hely játszik ebben lé­nyeges szerepet. Ugyanis a magzatvíz mennyisége a 38. héten a legtöbb, eztán csök­ken. Így aztán a koraszülött számára a méhen belül re­latíve több tér nyílik. Az összehasonlítások ed­dig azt tükrözik, hogy a lá­nyok aktívabbak, de ez nem megbízható következetési mód a nemre. Azt is felté- lezték, hogy a mozgékonyabb kicsiknél gyakoribb a köl­dökzsinór rátekeredése. Ezt azonban szintén nem lehet megítélni. A szülés várható idejére akkor számolhatunk, ha a megelőző hét, illetve az azelőtti harmadik hét eredményeit ismerjük. Ugyanis ilyenkor kétszer annyit „forgolódik” a baba, mint az utolsó héten. Ez a megállapítás a terhesség ko­rától függetlenül igaz, így figyelemmel felismerhetjük a fenyegető koraszülést is. Maga a terhes is felkeres­heti kezelőorvosát, megelőz­ve a rendszeres fájásokat, amikor már nem lehet fel­tartóztatni a kicsi érkezé­sét. Együttvéve megállapíthat­juk, hogy bármiféle ered­ményre akkor juthatunk, ha a számolás rendszeres, több héten keresztül történik, az anya „nem téveszti szem elől” a változásokat. Kevesen tudják, hogy a magzat milyen tulajdonsá­gokkal rendelkezik. Sokan nem is sejtik, hogy például nyel. A terhesség előreha­ladtával csökken a burok jelentősége és egyre inkább A magzat már nyel is a méhben. Ez lehetővé teszi, hogy az ábránkon bemutatott módon festéket juttassanak a peteürbe: az anya vizele­téből lehet következtetni a baba állapotára a kicsi nyelőmozgása jut aktív szerephez. Ez a fel­ismerés segíti a diagnoszti­zálást, a fejlődési rendelle­nességek méhen belüli fel­tárását. Festéket jutattnak a magzatvízbe, s ennek útja sok mindent elárul. Új, eddig fel nem ismert életjelenség a hallás is. A kicsi a zajra mozgással és a szívműködés gyorsulásá­val válaszol. Amikor erre rájöttek, akkor szerkesztet­tek úgynevezett magzatéb­resztő készüléket, amire ak­kor van szükség, amikor a szívműködés beszűkült és moccanásokat nem észle­lünk. Ilyenkor el kell dön­teni, hogy a nyugalmi álla­pot alvás, vagy oxigénhi­ány következtében alakult így a kép. A hanghatásra az egészséges magzat reagál. Már a múlt század vé­gén gondoltak arra, hogy az állapotos hasfalának ritmi­kus mozgása nem más, mint a baba mellkasának légzé­se. Ultrahangos vizsgálatok segítségével bizonyították ezt be. A terhesség előrehalad­tával egyre jobban kivehe­tő ez a folyamat. Hiánya az alvás, pihenés időszaka is lehet, de utalhat veszély- helyzetre is. A kicsi fogékony az ízek­re is. Ha keserű anyagot juttatnak be hozzá, csökken nyeléseinek száma, viszont a cukrot szívesebben „elfo­gadja”. Fény érzékeléssel is rendelkezik, a terhesség 38. hete után optikai eszközzel lehet megnézni a magzatvíz színét, ami értékes informá­ció az orvos számára. Eddigi élettani ismerete­ink szerint a baba születés előtt is több képeséggel (mozgás, nyelés, hallás, lég­zés) rendelkezik, amit arra használ fel, hogy jelez: fel­hívja környezetének, édes­anyjának, orvosának a fi­gyelmét arra, hogy kedve­zőtlen .a helyzete a méhben. Észre kell venni e közlése­ket, így előzhetjük meg ká­rosodását vagy méhen be­lüli elhalását. Dr. Farkas Márton az orvostudomány doktora szülész-nőgyógyász főorvos A viszonylag olcsó és nagy tömegben használat­ban lévő alumíniumedé­nyekben gyorsan forralan­dó, gyorsan fövő, hirtelen sülő ételeket, illetve italo­kat készítsünk. Tojásfőzés­re, tea-, tejforralásra, ró- seibnisütésre, rántás készí­tésére remek, mert az edény, illetve a benne forrósítandó zsiradék hamar eléri a ma­gas hőfokot. Ügyeljünk rá. hogy savas ételhez ne hasz­náljuk, mert az alumínium nem saválló, emellett az étel íze is megváltozik. A fűszeres, savas, lédús párolnivalót vékonyabb fa­lú, rövidebb levű, vasta­gabb ételt duplafalú zo­mánclábosban készítsük. (Egyébként zománcos edény­ben bármilyen étel készül­het. A lekozmálás ellen ré­szint úgy lehet védekezni, hogy az edényt platnira rak­juk, és jól záródó fedővel gondoskodunk róla, hogy a főzést takaréklángra állí­tott sütőben végezzük.) A jól fedett öntöttvas lá­bosban nagyszerű pörkölt, sólet — általában minden­féle savmentes, hosszan pu- huló étel — készülhet. Ká­poszta nem! A fémedényeknél marad­va: a Kukta gyorsfőzőfazék aluimíniumötvözetből ké­szült. Savas étel is főzhető benne, de azt ajánlatos utóbb zománcos. vagy tűz­állóedénybe áttölteni, ab­ban tárolni. Előnye az ösz- szes többivel szemben, hogy kb. ötödannyi idő alatt pu­hít. A rézedények néhány csepp citromlétől is mérge­ző rozsdát kapnak Követ­kezésképp csakis egyértel­műen semleges, leginkább édestészta készítésére alkal­masak. Pire x vagy tűzállóedényt főzéshez akkor használjunk, ha asztalra is abban tála­lunk. Mielőtt tűzre vagy sütőbe tennénk, meleg víz­be állítva hagyjuk átmele­gedni. Ha az edényt elké­szítés előtt hűtőben tartot­tuk, étellel együtt állítsuk meleg vízbe. A fordított hő­hatásra ugyanúgy ügyelni kell; sütőből kivéve nem le­het hideg kőre, vaslapra, márványra állítani. Közvet­len nyílt lángra ne rakjuk, tegyünk alá platnit. A rá­égett ételt áztassuk le; a fémforgács az üveget ka- ris tolja. A római tálnak legfőbb erénye, hogy a pára vissza­fogása révén a különböző zamatok összeérnek, ele­gyednek benne. Akkor ér­demes bajlódni a tál és a fedő egy őrá hosszat tartó áztatásával, ha a jól befű­szerezett hús egy darabban és a hozzá kínálkozó köre­tek ugyancsak előre megíze­sítve, együtt puhulnak ben­ne. A teflonbevonatú lábasok, serpenyők közismert előnye, hogy zsírmentesen sem kap oda bennük az étel. A ké­nyes teflonrétaget azonban meg kell védeni a időnap előtti tönkremeneteltől. Ezért a lábos vagy a ser­penyő alját minden használat előtt ki kell vékonyan olajozni. Éles, he­gyes szerszámmal ne nyúl­junk bele, mert a karcolás­tól az egész felület elvesz­ti a védőképességet. A fagy védelemnek ki kell terjednie a gyümölcsösre, a szőlőre, a fagyérzékeny éve­lőkre, az évelő dísznövé­nyek legtöbbjére, valamint a mediterrán származású, de szabadban tartott fagy- érzékeny növényekre. Amikor az újonnan tele­pített csemetefák törzsét csomagolópapírral gondo­san betakarjuk, nem csupán a téli hidegek ellen véd­jük. Főleg az erdő melletti gyümölcsösökben, kemény te­leken, a nyulak és az özek tetemes kárt okozhatnak a fiatal csemeték törzsének és vesszőinek körülrágásával. A takarásra megfelel a közönséges csomagolópa­pír. A törzset egészen a ko­ronaelágazásig gondosan tekerjük körül és spárgával is kössük át. Ne használ­junk szalmát, vagy kukon- caszárat, mert ezekben szá­mos kártevő és kórokozó át­telelhet. A szőlőtőhöz annyi föl­det húzzunk, hogy legalább 50 cm magasan védje a tő­két a fagytól. Tavasszal, a nyitás idején a földet el kell távolítani, mert ellen­kező esetben a rügyek ki- pállhatnak. Az újonnan telepített éve­lőket (tulipán, jácint, nár­cisz st)b.) és a díszfüveket, a szabadban telelő babér-, füge-, gránátalmabokrot szintén takarni kell. Az éve­lőknek elég 4—5 cm vas­tag érett vagy félig érett komposzt takarás. A fagy­ra érzékeny bokrokat puha spárgával lazán kössük ösz- sze, majd az egész bokrot burkoljuk sátorszerűen, több rétegű csomagolópa­pírral, esetleg kilyuggatott, használt fóliával. Ezt is­mét kössük át, hogy a szél le ne tépje, majd a bokor aljához húzzunk száraz, egészséges avart. Az örökzöldek többségét megvédhetjük, ha bőséges öntözés után a növényt kb. egy méter átmérőjű körben őszi lombbal, vagy félig érett komposzttal, esetleg szalmával, törekkei takar­juk. A könnyű, nagy tér­fogatú takaróanyagot né­hány ásónyi földdel is rög­zítsük, hogy a szél el ne vi­gye. Így az idősebb örök­zöldek esetében megakadá­lyozzuk a gyökerekkel sű­rűn átszőtt talajréteg átfa- gyását, a fiataloknál pedig, amelyek még nem gyökere­sedtek meg kellően, a gyö­kerek számára kedvező mikroklímát teremtünk. A későbbiekben a hónyomás veszélyezteti az örökzölde­ket. A havat gondosan ráz­zuk le róluk, mert ágtörést okozhat. A teahibrid rózsákat, va- valamint a minirózsákat földdel takarjuk be. Az egyes töveket a következő évi csapok magasságáig tölt­sük fel. Arra vigyázzunk, hogy a föld ne legyen gö­röngyös. A munka előtt ala­posan kapáljuk meg a ró­zsa talaját. A magas törzsű, fagyér­zékeny rózsa takarása ak­kor okoz gondot, ha nehe­zen lehet a földig hajlíta­ni a fácskát. Ezt nagyon óvatosan és fokozatosan vé­gezzük, hogy ne roppanjon meg a törzs. Ne erőltessük, inkább takarjuk szalmasap­kával, a törzset pedig kü­lön, több rétegű csomagoló­papírral. A műanyag fólia nem jó erre a célra, mivel alatta a rügyek könnyen befülled­hetnek. Karácsony előtt... — Kázmér! Még mindig ennyire szeretsz? Olyan drága vagy! — A csizma drága, Amália! (Varga György karikatúrái) Szakképzett kereskedelmi ELADÓKAT és SEGÉDMUNKÁST FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet a lerakatvezetönél, ÉM Köviköt Kereskedelmi Vállalat, Eger, Felszabadulás tér 1. sz. alatt. 40 SZÁZALÉK ENGEDMÉNNYEL AMFORA-ÜVÉRT EGRI • GYÖNGYÖSI • HATVANI BOLTJAINKBAN! Vízügyi Építő Vállalat Építőipari Gépjavító­üzem felvesz kiemelt bérrel LAKATOSOKAT, HEGESZTŐKET, SZERELŐKET. Jelentkezés: EGER Kistályai út 10. A Verpeléti Dózsa Mgtsz felvételt hirdet Altalanos VILLANYSZERELŐI SZAKMÁBAN Jelentkezni lehet a gépesítési fő-ágazatvezetőnél személyesen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom