Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-11 / 290. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. december 11., szerda 3. A közigazgatásnak az a rendeltetése, hogy a társadalom- és gazdaságpolitikai célkitűzéseket mindenkire kötelező állami akarattá formálja és eszközeivel gondoskodjék megvalósításukról. Politika és közigazgatás A politika és közigazgatás közvetlenebb kapcsolatának lehetünk tanúi, ha a politikai elhatározásokat összevetjük a közigazgatás által kiadott jogszabályokkal, intézkedésekkel. Azt látjuk, hogy a társadalmi iejlődés kérdéseire reagáló politikai válaszok a köz- igazgatás munkájában is hangsúlymódosulásokat követelnek. Az előtérbe került szociálpolitikai feladatok például intenzívebb munkát igényelnek a szociális ügyekkel foglalkozó közigazgatási szervektől. A lakásellátási politika néhány évvel ezelőtti változása a lakások tanácsi elosztásá- naik rendjét korrigálta. A munka nélküli jövedelem- szerzés és a nemkívánatos jelenségekkel szembeni hathatósabb fellépés szigorúbb ár- és adóellenőrzést tett szükségessé. Módszer és munkastílus A közigazgatás nem minden ponton igazodik automatikusan a megváltozott követelményekhez. A szervezeti és létszámügyekben a közigazgatás stabilitásra törekszik. Saját elhatározásából ritkán hajt végre átcsoportosításokat. Az erre való kezdeményezés többnyire a politikából indul ki az államigazgatás elvi-politikai irányításának folyamatában. A közigazgatáson, elsősorban a lakossághoz közelebb álló tanácsokon múlik, hogy miként valósulnak meg a terület- és településfejlesztési célok, milyen az ellátás színvonala. Az általuk felhasznált források, miután nem termelő szféráról van szó, nagyobbrészt a költségvetésből származnak. Rendszerint az a helyzet, hogy az igények mindig nagyobbak, mint a rendelkezésre álló eszközök nagysága. Az ebből származó feszültségek gyakran kikerülhetetlenül a közigazgatásban csapódnak le még akkor is, ha ott a legjobb szándék szerint intézik a közösség dolgait. Ezért nagyon fontos segítséget jelent annak a helyes politikai megítélése, hogy egy- egy fejlesztésben mi múlik a közigazgatási szerveken és melyek a rajtuk kívülálló tényezők. Hasonló, közvetlen összefüggés van a pártszervezetek és -szervek gyakorolta politikai irányítás módszerei és a közigazgatás munkastílusa között. A lakosság széles tömegeivel párbeszédet folytató, a cselekvő támogatásra építő politika a közigazgatástól is ilyen szemléletű tevékenységet követel. Erre legjobb bizonyíték a tanácsigazgatásra vonatkozó közigazgatás- politika. A tanácsi önállóságban, a testületek szerepének növelésében. a kötetlenebb gazdálkodási lehetőségek megteremtésében, az irányítás rendjének korszerűsítésében, lényegében mindenütt a párt általános politikája tükröződik. Annak a társadalomirányítási gyakorlatnak a közigazgatásban való megjelenése, amely az élet minden területén fokozni kívánja az érdekeltséget és felelősséget, amely igyekszik visszaszorítani az irányítás aprólékos beavatkozásait, a helyi kezdeményezéseket gátló kötöttségeket. Közérzetalakító hatás A közigazgatás legkézzelfoghatóbban a lakossággal való mindennapos érintkezése során politizál. Az állampolgárok ügyes-bajos dolgaikat intéző közigazgatási alkalmazottaknak mindig azt kell szem előtt tartaniuk, hogy a hozzájuk fordulók őket a közhatalom képviselőinek tekintik. Tegyük hozzá: teljes joggal. Hozzáállásuk, magatartásuk alapján nemcsak róluk vagy az általuk reprezentált szervről alkotnak véleményt. A közigazgatás társadalmi közérzetett éspedig politikai közérzetet, hangulatot alakító tényezőként jelenik meg. Meggyőződésünk, hogy az ilyen vagy olyan hatás már akkor jelentkezik, amikor az állampolgár belép a tanácsházára. Fontos, hogy tud-e tájékozódni, könnyen megtalálja-e az illetékest. Ha várakoznia kell, az milyen körülmények között történik. Az ügyintéző annak tudatában hallgatja-e meg, hogy a hozzáfordulónak az előadott ügy a legfontosabb. A megoldást keresi-e vagy a megoldás akadályait. Feleslegesen kér-e iratokat, bizonyítékokat. Az írásbeli értesítések hangneme, a kioktató, nyers stílus éppen úgy megengedhetetlen, mint az udvarias, ám érthetetlen ködösítés. A személyesebb megszólítás sem jelent bizalmaskodást. Mindez nem igényel mást, mint nagyobb odafigyelést, adott esetben türelmet, vagy ahogy mondani szokták ügyfélcentrikus, igazgatási stílust. Természetesen azok az igazgatási szervek, amelyek a korlátozottan rendelkezésre álló anyagiak — lakás, telek, helyiség, segélyek — elosztását végzik, nem tudnak minden igényt kielégíteni, rangsorolniuk kell. Gyakran kell engedélyeket megtagadniuk, ellenőriznek, jogsértések esetén bírságolnak. Ezek kétségtelenül nem népszerű intézkedések. Az érintettek nehezen is látják be, hogy ilyenkor a társadalmi igazságosság érvényre juttatásáról vagy a közösségi érdekek védelméről van szó. Mennyivel másabb azonban fogadtatásuk, ha a közigazgatás részéről következetességet és nem kivételezést, indokolatlan előnyhöz juttatást tapasztalnák. Ha a döntések indoklása közérthető, meggyőző, tényekre alapozott és nem követhetetlen jogszabályi idézetek gyűjteménye. Nyilvánosság és ellenőrzés A közigazgatás működése többnyire szabályozott rendben zajlik, ami — valljuk be — a kívülállók számára nem mindig követhető. Súlyosbítja a helyzetet, ha a döntésekkor mérlegelt szempontok sem világosak. Ilyenkor az állampolgárok kiszolgáltatottnak érezhetik magukat és nagyobb a hatalommal való visszaélés lehetősége is. Megelőzésére a közigazgatásban sincs más recept, mint a nagyobb nyilvánosság és a társadalmi ellenőrzések ki- szélesítése, hatékonyabbá tétele, a közigazgatás demokratizmusának növelését, fejlesztését célzó politika megvalósítása. B. T. A Budapesti Műszaki Egyetemen Sárosi Lajos és alkotóközössége találmányát: a talajinjektáló gépet, a környezetvédelem hasznos eszközének szánták. Talajlazítással — szántás nélkül — juttatja a híg trágyát a földbe. A mezőgazdaság, a vízgazdálkodás veheti hasznát. A káliak a gyártására felkészültek: Földi Sándor és Wéber Miklós a prototípuson való apróbb finomításokat beszéli meg A Siroki Mátravidéki Fémműveknek készül a lakkozókemence, mely az aerosolos tubusgyártósor egyik részegysége. Csikós Árpád és Inklovics Tamás melegpróbához készíti elő a berendezést (Fotó: Szabó Sándor) Egyedi termékek Kaikéi ■■■ A Káli Tarnamente Ipari Szövetkezet egyik legeredményesebb ágazata a vasipar Egyedi termékeket állítanak elő itt a hazai ipar számára, melyek tőkés devizát takarítanak meg. A káliak a tervezett 78 milliós termelési tervüket az év végére teljesítik. iparosok a közéletben Több mint kilencszáz megyénkben kisiparos tölt be tisztséget különféle párt-, állami-, társadalmi szervezetben : munkásőrök, önkéntes rendőrök, és tűzoltók, népi ellenőrök, ülnökök kerülnek ki az egyéni iparűzőkből. „Társadalmi megbízatásaikat legjobb tudásuk szerint elvégezték, elvégzik napjainkban is” — állapította meg a KIOSZ Heves Megyei Vezetősége egy közelmúltbeli összesítésben. Az utóbbi öt évben csaknem egyharmaddal gyarapodott a párttag kisiparosok aránya, számuk 231, közülük 15 különböző szintű pártszervek vezetőségében munkálkodik. A KIOSZ-ta- gok közéleti tevékenységéről készült felmérésből kiderül, hogy harminchárom „maszek” erősíti a Munkásőrség sorait. Az utánpótlással összefüggésben kedvező tény, hogy jelenleg öt iparos KISZ_alapszervezet működik a megyében, több mint másfél száz tagot számlálnak összesen. Emelkedett a helyi tanácsokban hivatalt kapó egyéni gazdálkodók száma; 1981-ben 90 kisiparos lett tanácstag, idén pedig sááztizenegyen kaptak bizalmat. Tizenketten a helyi tanácsok vb-tagjaként fejtik ki tevékenységüket a tágabb közösség érdekében. A korábbitól nagyobb részarányt töltenek ki a magánszektor képviselői a népfrontban is. Egy híján száznegyvenen működnek különböző HNF-bizottsá- gokban, tizenöttel többen, mint az előző választási ciklusban. A választott tisztségviselők mellett népes 1 az aktivisták tábora. A megye minden helységében szemmel látható a kisiparosok által végzett társadalmi munka eredménye. A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK fl jobb tanácsi munkáért—Hevesen A létszámát tekintve elég kicsiny, hatóköre alapján azonban annál jelentősebb a városi tanács pártalapszer- vezete Hevesen. Hiszen, a tagjai olyan helyen dolgoznak, amely meghatározó megyénk negyedik legnagyobb településének mindennapi életében, jelenében és jövőjében egyaránt. Sőt, bizonyos fokig kihat a vonzáskörzethez tartozó községek fejlődésére is. Vajon, mennyire érzik ezt az itteni kommunisták, milyen felelősséggel végzik tennivalóikat, munkájuk hogyan tükröződik a terület eredményeiben? — próbált rákérdezni a vezetőség, amikor a közelmúltban összeállította év végi beszámolóját. Nos, a számvetés sok mindenre feleletet adott, s — titkár híján — a szervező titkár, dr. Oláh János szóbeli kiegészítése még kerekebbé formálta a választ. Kiderült, hogy a párttagság a XIII. kongresszus határozatainak szellemében iparkodott javítani az apparátusi tevékenységet. Egyrészt saját feladatainak okosabb végzésével, másrészt a többiekkel való jobb együttműködéssel. A vezetőség élénk figyelemmel kísérte azt, ami körülötte történt, rendszeres volt a különböző osztályok s a tanács legfőbb vezetőinek is a beszámoltatása. Különösen ez utóbbiak váltak gyakoribbá, s így a korábbinál lényegesen több információhoz sikerült jutni a várospolitikai témákban. A falvak tanácsi munkájáról patronáló megbízatásaik teljesítése során tájékozódtak időről időre. A meglehetősen széles körben megismert teendőkhöz szakmai, politikai képzéssel igyekeztek mindinkább igazodni. Mindezekkel a tanács kétségtelenül közelebb került ahhoz a szinthez, amelyet ma már egy még ennyire kis várostól is joggal elvárnak. Az érdemibb ügyintézés, a testületek kiszolgálása azonban még korántsem szolgál annyi kedvező tapasztalattal, mintsem valójában kívánatos lenne. Még mindig inkább csak törekvés, hogy a lakosságot bevonják az államigazgatási feladatok végrehajtásába. Többet, sokkal többet kell tudni a területen élők véleményeiből a jobb döntésekhez, s a telelpülésfejlesz- tésben élénkebbekké, gyorsabbakká kívánatos válniuk az apparátusi dolgozóknak. S lehet, persze, hogy lehet még mindig jócskán javítani a hivatali munkakapcsolatokon is, jóval többet kell tudni arról, amit a másik kolléga, osztály csinál. Aztán, hogy mást ne mondjunk: az egyéni álláspontok helyett sokkal inkább az össztanácsi szemlélet teljesebb kialakítására van szükség. — Sem az — újszerű — írásban kiadott vezetőségi beszámoló, sem pedig az említett szervező titkári szóbeli előterjesztés nem kendőzte a fogyatékosságokat, hanem rámutatott a gondokra is. őszintén boncolgatván belsőbb ügyeiket is, megvallottak: a pártcsoportok tevékenysége nem javult úgy, mint szerették volna, ha a taggyűléseken való megjelenéssel általában elégedettek is, a résztvevők akivitásával már kevésbé, hiszen szinte mindig az a néhány ember a hozzászóló. Miként a politikai vitakörökön is tapasztalhatták. Egy sor probléma abból fakadt, hogy „csonka” vezetőség állt jó darabig az alapszervezet élén, előbb csak az egyik tagját, majd magát a titkárt is nélkülözni kellett. Am nem lehet döntő, hogy hárman vagy öten irányítják a tanácsi kommunistákat — a hibákon mindenképpen és mielőbb túl kell lenni. S lényegében ez csendült ki a taggyűlésen megjelent városi első titkárnak, Juhász Lajosnak a szavaiból is, aki egyébként elégedetten szólt a tavalyi, hasonló beszámoló taggyűlésen meghatározott feladatok végrehajtásáról, miközben a további cselekvésre. biztatott. A pártcsoportok öntevékenységének fokozása az apparátusi pártélet fejlesztésének sarkallatos pontja. Kisebb és nagyobb közösségben, taggyűlésen vagy politikai foglalkozáson olyan témákkal kell mindig előállni, ami igazán vonzza az érdeklődést, bíztatás nélkül is vitára készteti a résztvevőket. Még előbbre léphetnek a körzet gyarapításában, ha a pártbizottság területfelelősei és a tanácsi falufelelősök, illetve a lakosság között tovább erősödik az együttműködés. Jóllehet, ennek a taggyűlésnek — rendhagyó módon — egyéb dolga is volt most, hiszen ki kellett egészíteni vezetőségét, s titkárt választani, a jelenlévők nem sajnálták az időt. Figyelemmel, felelősséggel végezték mun-, kájukat, tanácskozásuk során kilencen kértek szót a jobbítás szándékával. S hasonló komolysággal szavaztak bizalmat a titkári posztra Kerek Lászlónak, vezetőségi tagként pedig Domán- né dr. Gulyás Zsuzsannának is. (Gy. Gy.)
