Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 287. szám ARA: 1985. december 7., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János Ausztriába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, Rudolf Kirchschlägernek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének meghívására a közeli na­pokban rövid látogatásra Ausztriába utazik. Lázár György Jugoszláviába utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke Milka Planincnak. a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. ismerkedés Hevessel, aktíva Egerben Megyénkbe látogatott Horváth István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára Találkozás a megye vezetőivel — Mint mindig, úgy most is szívesen jöttem Eger­be. Szép ez a város, megannyi értéke van. És nem­csak a múltjára lehet büszke. Ezekkel a gondolatokkal kezdte hivatalos prog­ramját tegnap, december 6-án, pénteken Horváth István, p Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára. A kedves vendéget a megyei pártbizottság szék­házában, a reggeli órákban Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, és tájékoztatta szűkebb hazánk la­kosságának élet- és munkakörülményeiről, az idei esztendő gazdasági eredményeiről, valamint a ter­vekről és a további célkitűzésekről. Finnország nemzeti ünnepén Emberséggel Szinte mindennap hal­lunk zsákutcába jutó há­zasságokról, félresiklott életekről, csonka családok­ról. A válások száma fel­tartóztathatatlanul emel­kedik. A két szülő sokat vívó­dik, míg eljut a döntő lé­pésig, s a gyermek eköz­ben értetlenül, tehetetlenül figyeli a számára szokat­lan és ijesztő folyamatot. Aggodalma, feszültsége nőttön nő. A bizonytalan­ság, hogy az érte küzdő két felnőtt közül melyik nyeri meg a csatát, hogy az ő további sorsát ki irá­nyítja és ki lesz az, aki­től elszakad, talán jobban megviseli, mint a pereske­dő, osztozkodó feleket. Bírósági ügyekben já­ratos ismerősömtől tudom, hogy nem egy esetben szin­te vérre menő harc folyik az emberpalántákért, s gyakran úgy fest a dolog, hogy a háborúsdit már nem is kizárólag a gyer­mekhez való ■ ragaszkodás váltja ki, hanem sokkal inkább presztízskérdésként kezelik az ügyet. Gyakran előfordul, hogy a házas- társak eleinte csupán sze­mélyes ellentéte haragba, gyűlölködésbe csap át, s ilyenkor háttérbe szorul a józan megfontolás, a mér­legelés, a gyermek érde­keinek szem előtt tartása. Eszközként használják a kicsit. Pedig ebben az időszak­ban mindennél nagyobb szükség lenne a tapintatra, az odafigyelésre, a törő- - désre, hiszen ha a nézet­eltérések, a durva viták a kiskorú előtt zajlanak, az kezdi idegennék érezni legközelebbi hozzátartozó­it, viszont az se megoldás, ha a válságos pillanatokat magyarázat nélkül kell át­élnie ... Az elhelyezéskor még ma is az esetek túlnyomó többségében az édesanyá­nak ítélik a gyermeket. Az utóbhi időben egyre vita- tottabb ez az álláspont, egy­re többen kérdőjelezik meg e döntés igazságosságát. Mégsem szabad megfeled­kezni arról, hogy a gon­doskodó, nevelő szerep in­kább a nők sajátja, míg a férfiak figyelme elsősorban a munkára, az érzelmektől némiképp mentesebb tevé­kenységre összpontosul. Ettől függetlenül nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a két fél életmódjának, körülményeinek alaposabb megismerésére, hogy az „áldozat” minden bizony­nyal a számára kedvezőbb feltételek közé kerüljön, hiszen akadnak szép szám­mal felelőtlen anyák, akik a hírói ítélettől győzelem- ittasan megfeledkeznek az általuk ígért, s a tőlük el­vált kötelességekről, s akik ennek ellenére a láthatást minden Lehetséges módon szeretnék megakadályoz­ni. S ha már végképp ke­nyértörésre kerül a sor, a torzsalkodás, cívódás he­lyett — főként a kicsi ér­dekében — meg kell tanul­ni áz indulatokat féken tartani, és ha látszólag is, de békésen elválni egy­mástól. Barfa Katalin Az eseményen részt vett: Kiss Sándor, Schmidt Rezső, Virág Károly, a megyei .párt- bizottság titkára, Horváth Árpád, az MSZMP KB mun­katársa, Markovics Ferenc, Heves Megye Tanácsának elnöke és Németh László az egri városi pártbizottság el­ső titkára is. — Személyes véleményem — hangsúlyozta a további­akban a Központi Bizottság titkára —, hogy több szem­pontból is hasznosak ezek az úgynevezett „intézmé­nyesített” találkozások. Egy országos vezetőnek azért, mert nagyon sok friss in­formációt, véleményt szerez­het politikánk, különböző döntéseink mindennapos megvalósításáról. De fordít­va is igaznak tartom: egy- egy ilyen eseményen egy szűkebb kollektíva, vagyis a megye vezetői is gazdagab­bak lehetnek a vélemények, az érvek, a tényék megbe­szélése után. Ezt az élet, a gyakorlat bizonyítja mun­kánkban ... — Nekünk is ez a vélemé­nyünk — kezdte tájékozta­tóját a pártbizottság első titkára. — Mert igaz, hogy gyakran van alkalmunk ta. lálkozni, véleményt cserélni, de a személyes tapasztalato­kat érdemben aligha pótol­hatjuk bármiben is. Barta Alajos ezután rész­letesen szólt szűkebb ha­zánk, Heves megye gazdál­kodásáról, ideológiai, politi­kai életéről, a -sikerekről, a gondokról, a feszültségekről egyaránt. Többek között el­mondotta, hogy a megyében a politikai közhangulat jó. az itt élők évről évre ered­ményesebben dolgoznak, értékes, értelmes munkával egyaránt megtalálhatják szá­mításaikat a szellemi és a fizikai dolgozók egyaránt. A megye gazdasági egységeinek döntő többsége igen nagy fe­lelősségei dolgozik terveinek megvalósításáért. Az ered­ményeik önmagukért beszél­nek. A gépiparunkhoz tartozó üzemek döntő többsége a vártnál js nehezebb körül­mények között is teljesíti éves célkitűzéseit. Bár az időjárás Heves megyében sem kedvezett a mezőgazdaság­nak, de a természet okozta károk egy részét a tartalé­kok hasznosításával, szer­vezettebb, hatékonyabb munkával sikerül pótolni. Már sok idő nincs hátra az esztendőből, de úgy tűnik, hogy a megye építőipari vállalatai -is behozzák lema­radásaikat. A közös gondolkodás, a közös felelősségvállalás szép példáiként említette ezt kö­vetően a megyei pártbizott­ság első titkára, hogy ami­kor Heves megye Tüzép-te­lepein is megcsappantak a készletek, akikor a Mátraal- ji Szénbányák Vállalat több mint 150 ezer tonna lignittel segített, és hasonló szándék­kal vállalkozott több ter­melésre a Mátrai Erdő- és Fajeldolgozó Gazdaság is. Nemcsak szóban mutattak tehát példát üzemeink nagy részében, hanem a tettek­ben, a cselekedetekben is. Mindezek korántsem azt jelentik, hogy nincsenek gondjai, problémái a megye gazdaságának. De az minden­képpen biztató, hogy a vé­lemények őszinték és segi- tőszándékúak. — Akkor, ha nincs min­dig elég meleg kenyér — szólt közbe a Központi Bi­zottság titkára — nem mu­togatnak a kormányra vagy a megyei vezetésre az embe­rek? — Nálunk inkább az a jellemzőbb, vagy az válik jellemzővé, hogy azoknak szólnak, akik felelősek az egyes területekért — adta meg a választ a pártbizott­ság első titkára. A továbbiakban részlete­sen elemezte a vendégnek a Heves megyében élő kom­munisták szervezeti, politi­kai, ideológiai életét, mun­káját. Részletesen foglalko­zott a fiatalok helyzetével, az idősebbek, a kisebb jöve­delmű nyugdíjasok életkö­rülményeivel, a vezetők, a vezetés felelősségével. Szólt (Folytatás a 3. oldalon) Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagy­követe hazája nemzeti ünne­pe alkalmából fogadást adott pénteken a reziden­ciáján, A fogadáson részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Marjai Józsej, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, Várkonyi Péter külügy­miniszter, Markója Imre igazságügyminiszter, Med­A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület áttekintette a Ma­gyar Szakszervezetek XXV. kongresszusának előkészüle­teit, valamint a kongresz- szusi dokumentumok kidol­gozásában eddig végzett munkát. A Vörös Űjság megjele­nésének 67. évfordulójára emlékezve, ünnepi ülést tar­tott pénteken a Magyar Üj- ságírók Országos Szövetsé­gének választmánya a Mu- osz székházában. Páljy Jó­zsej elnök köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Fodor László, a szövetség alelnöke, a Népszava főszerkesztője mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a hazai újságírás történetében az első kommunista lap ki­adását a frissen megala­kult Kommunisták Magyar- országi Pártjának Központi Bizottsága határozta el, an­nak felismerése alapján, hogy a pártnak szüksége van egy olyan sajtótermék­re, amely a magyar muh- kásosztályt a kizsákmányo­lás elleni harcra, a munkás­hatalom kivívására szervezi és mozgósítja. Az ünnepi szónok a to­vábbiakban kiemelte: a ma­gyar sajtó a felszabadulás óta eltelt négy évtizedben részese lehetett népünk jel­emelkedésének, a szocializ­mus alapjai lerakásának, szocialista társadalmi ren­dünk fejlődésének. Ma a sajtó, a rádió, a televízió fe­lelősséggel nevel, hangosan hirdeti azt, ami igaz, szép, s keményen ostorozza mind­azt, ami akadályozza az elő­rehaladást. A ma élő újság­íróknak változatlanul a nép, a szocializmus szolgálata a feladata. A párt politikájá­nak szellemében kell dolgoz­niuk, a célok világos meg­fogalmazásával, az eszközök helyes megválasztásával kell még eredményesebben mozgósítaniuk a közvéle­ményt a fejlett szocialista társadalom építésére, a párt XIII. kongresszusán megfo­galmazott célok megvalósítá­sára. Kékesdi Gyula, az Arany- toll odaítélésére javaslatot tevő bizottság elnöke lépett a mikrofonhoz, s emlékez­tetett arra: a szövetség im­már nemes hagyománya. ve László egészségügyi mi­niszter, Somogyi László épí_ tésügyi és városfejlesztési miniszter, Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter, Mó- rocz Lajos altábornagy, hon­védelmi minisztériumi ál­lamtitkár, valamint a politi. kai, a gazdasági és a kultu­rális élet több más vezető képviselője. Ott volt a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek sok vezetője és tagja. Az elnökség a továbbiak­ban javaslatot fogadott el a SZOT vezető testületéinek 1986. első félévi munka- programjára. Az elnökség december li­re összehívta a Szakszerve­zetek Országos Tanácsát. hogy aranytollal tiszteli meg azokat a kollégákat, akik több évtizeden keresztül tisz­tességgel, becsülettel dolgoz­tak a demokratikus sajtó, a szocializmus szolgálatában. Ezután átnyújtotta a Muosz 1985. évi Aranytollát tizen­négy újságírónak: Gajdár Pálnak, Gedeon Pálnak, Han­tos Évának, Kelen Bélának, Kovács Imrének, Köves Ró­zsának, Lévai Bélának, Mol­nár Aurélnak, Rajna Bélá­nak, Ráthonyi Jánosnak, Re- ményi-Gyenes Istvánnak, Teszkó Sándornak, Tolnai Erzsébetnek és Víg István­nak. Ezután az újságírószövet­ség székházának Rózsa Fe- renc-termében megkoszorúz­ták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Űj­ság márvány emléktábláját. A forradalmár elődök em­léke előtt tisztelegve, az MSZMP KB agitációs és pro­pagandaosztálya nevében ko­szorút helyezett el Lakatos Ernő osztályvezető és Karva- lics László osztályvezető-he­lyettes, a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatala képvise­letében Bányász Rezső ál­lamtitkár, a TH elnöke és Gellert Miklós főosztályve­zető; a Népszabadság szer­kesztőségének képviseleté, ben Borbély Gábor főszer, kesztő és Cserhalmi Imre, a pártalapszervezet titkára; a Nyomda.. a Pa­píripar és a Sajtó Dolgozói­nak Szakszervezete, vala­mint a Művészeti Szakszer­vezetek Szövetsége részéről Hárai Tibor és Simon László. a két szakszervezet titkára. A Muosz koszorúját Páljy József és Megyeri Károly főtitkár helyezte el, s koszo- rúzta az újságíró-iskola hall­gatói is. A sajtónapi ünnepség ba­ráti találkozóval ért véget. A magyar sajtó napja al­kalmából az országos és me­gyei lapoknál, kiadóhivata­loknál, s a sajtó más terü­letein is, megemlékező ün­nepségeket tartottak. Összehívták a Szakszervezetek Országos Tanácsát Ülést tartott a SZOT elnöksége Megemlékezések a magyar sajté napján Látogatás a hevesi Bervában

Next

/
Oldalképek
Tartalom