Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 287. szám ARA: 1985. december 7., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János Ausztriába látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, Rudolf Kirchschlägernek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének meghívására a közeli napokban rövid látogatásra Ausztriába utazik. Lázár György Jugoszláviába utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke Milka Planincnak. a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban. ismerkedés Hevessel, aktíva Egerben Megyénkbe látogatott Horváth István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára Találkozás a megye vezetőivel — Mint mindig, úgy most is szívesen jöttem Egerbe. Szép ez a város, megannyi értéke van. És nemcsak a múltjára lehet büszke. Ezekkel a gondolatokkal kezdte hivatalos programját tegnap, december 6-án, pénteken Horváth István, p Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. A kedves vendéget a megyei pártbizottság székházában, a reggeli órákban Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, és tájékoztatta szűkebb hazánk lakosságának élet- és munkakörülményeiről, az idei esztendő gazdasági eredményeiről, valamint a tervekről és a további célkitűzésekről. Finnország nemzeti ünnepén Emberséggel Szinte mindennap hallunk zsákutcába jutó házasságokról, félresiklott életekről, csonka családokról. A válások száma feltartóztathatatlanul emelkedik. A két szülő sokat vívódik, míg eljut a döntő lépésig, s a gyermek eközben értetlenül, tehetetlenül figyeli a számára szokatlan és ijesztő folyamatot. Aggodalma, feszültsége nőttön nő. A bizonytalanság, hogy az érte küzdő két felnőtt közül melyik nyeri meg a csatát, hogy az ő további sorsát ki irányítja és ki lesz az, akitől elszakad, talán jobban megviseli, mint a pereskedő, osztozkodó feleket. Bírósági ügyekben járatos ismerősömtől tudom, hogy nem egy esetben szinte vérre menő harc folyik az emberpalántákért, s gyakran úgy fest a dolog, hogy a háborúsdit már nem is kizárólag a gyermekhez való ■ ragaszkodás váltja ki, hanem sokkal inkább presztízskérdésként kezelik az ügyet. Gyakran előfordul, hogy a házas- társak eleinte csupán személyes ellentéte haragba, gyűlölködésbe csap át, s ilyenkor háttérbe szorul a józan megfontolás, a mérlegelés, a gyermek érdekeinek szem előtt tartása. Eszközként használják a kicsit. Pedig ebben az időszakban mindennél nagyobb szükség lenne a tapintatra, az odafigyelésre, a törő- - désre, hiszen ha a nézeteltérések, a durva viták a kiskorú előtt zajlanak, az kezdi idegennék érezni legközelebbi hozzátartozóit, viszont az se megoldás, ha a válságos pillanatokat magyarázat nélkül kell átélnie ... Az elhelyezéskor még ma is az esetek túlnyomó többségében az édesanyának ítélik a gyermeket. Az utóbhi időben egyre vita- tottabb ez az álláspont, egyre többen kérdőjelezik meg e döntés igazságosságát. Mégsem szabad megfeledkezni arról, hogy a gondoskodó, nevelő szerep inkább a nők sajátja, míg a férfiak figyelme elsősorban a munkára, az érzelmektől némiképp mentesebb tevékenységre összpontosul. Ettől függetlenül nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a két fél életmódjának, körülményeinek alaposabb megismerésére, hogy az „áldozat” minden bizonynyal a számára kedvezőbb feltételek közé kerüljön, hiszen akadnak szép számmal felelőtlen anyák, akik a hírói ítélettől győzelem- ittasan megfeledkeznek az általuk ígért, s a tőlük elvált kötelességekről, s akik ennek ellenére a láthatást minden Lehetséges módon szeretnék megakadályozni. S ha már végképp kenyértörésre kerül a sor, a torzsalkodás, cívódás helyett — főként a kicsi érdekében — meg kell tanulni áz indulatokat féken tartani, és ha látszólag is, de békésen elválni egymástól. Barfa Katalin Az eseményen részt vett: Kiss Sándor, Schmidt Rezső, Virág Károly, a megyei .párt- bizottság titkára, Horváth Árpád, az MSZMP KB munkatársa, Markovics Ferenc, Heves Megye Tanácsának elnöke és Németh László az egri városi pártbizottság első titkára is. — Személyes véleményem — hangsúlyozta a továbbiakban a Központi Bizottság titkára —, hogy több szempontból is hasznosak ezek az úgynevezett „intézményesített” találkozások. Egy országos vezetőnek azért, mert nagyon sok friss információt, véleményt szerezhet politikánk, különböző döntéseink mindennapos megvalósításáról. De fordítva is igaznak tartom: egy- egy ilyen eseményen egy szűkebb kollektíva, vagyis a megye vezetői is gazdagabbak lehetnek a vélemények, az érvek, a tényék megbeszélése után. Ezt az élet, a gyakorlat bizonyítja munkánkban ... — Nekünk is ez a véleményünk — kezdte tájékoztatóját a pártbizottság első titkára. — Mert igaz, hogy gyakran van alkalmunk ta. lálkozni, véleményt cserélni, de a személyes tapasztalatokat érdemben aligha pótolhatjuk bármiben is. Barta Alajos ezután részletesen szólt szűkebb hazánk, Heves megye gazdálkodásáról, ideológiai, politikai életéről, a -sikerekről, a gondokról, a feszültségekről egyaránt. Többek között elmondotta, hogy a megyében a politikai közhangulat jó. az itt élők évről évre eredményesebben dolgoznak, értékes, értelmes munkával egyaránt megtalálhatják számításaikat a szellemi és a fizikai dolgozók egyaránt. A megye gazdasági egységeinek döntő többsége igen nagy felelősségei dolgozik terveinek megvalósításáért. Az eredményeik önmagukért beszélnek. A gépiparunkhoz tartozó üzemek döntő többsége a vártnál js nehezebb körülmények között is teljesíti éves célkitűzéseit. Bár az időjárás Heves megyében sem kedvezett a mezőgazdaságnak, de a természet okozta károk egy részét a tartalékok hasznosításával, szervezettebb, hatékonyabb munkával sikerül pótolni. Már sok idő nincs hátra az esztendőből, de úgy tűnik, hogy a megye építőipari vállalatai -is behozzák lemaradásaikat. A közös gondolkodás, a közös felelősségvállalás szép példáiként említette ezt követően a megyei pártbizottság első titkára, hogy amikor Heves megye Tüzép-telepein is megcsappantak a készletek, akikor a Mátraal- ji Szénbányák Vállalat több mint 150 ezer tonna lignittel segített, és hasonló szándékkal vállalkozott több termelésre a Mátrai Erdő- és Fajeldolgozó Gazdaság is. Nemcsak szóban mutattak tehát példát üzemeink nagy részében, hanem a tettekben, a cselekedetekben is. Mindezek korántsem azt jelentik, hogy nincsenek gondjai, problémái a megye gazdaságának. De az mindenképpen biztató, hogy a vélemények őszinték és segi- tőszándékúak. — Akkor, ha nincs mindig elég meleg kenyér — szólt közbe a Központi Bizottság titkára — nem mutogatnak a kormányra vagy a megyei vezetésre az emberek? — Nálunk inkább az a jellemzőbb, vagy az válik jellemzővé, hogy azoknak szólnak, akik felelősek az egyes területekért — adta meg a választ a pártbizottság első titkára. A továbbiakban részletesen elemezte a vendégnek a Heves megyében élő kommunisták szervezeti, politikai, ideológiai életét, munkáját. Részletesen foglalkozott a fiatalok helyzetével, az idősebbek, a kisebb jövedelmű nyugdíjasok életkörülményeivel, a vezetők, a vezetés felelősségével. Szólt (Folytatás a 3. oldalon) Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott pénteken a rezidenciáján, A fogadáson részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Marjai Józsej, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter, Markója Imre igazságügyminiszter, MedA Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott. A testület áttekintette a Magyar Szakszervezetek XXV. kongresszusának előkészületeit, valamint a kongresz- szusi dokumentumok kidolgozásában eddig végzett munkát. A Vörös Űjság megjelenésének 67. évfordulójára emlékezve, ünnepi ülést tartott pénteken a Magyar Üj- ságírók Országos Szövetségének választmánya a Mu- osz székházában. Páljy Józsej elnök köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Fodor László, a szövetség alelnöke, a Népszava főszerkesztője mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a hazai újságírás történetében az első kommunista lap kiadását a frissen megalakult Kommunisták Magyar- országi Pártjának Központi Bizottsága határozta el, annak felismerése alapján, hogy a pártnak szüksége van egy olyan sajtótermékre, amely a magyar muh- kásosztályt a kizsákmányolás elleni harcra, a munkáshatalom kivívására szervezi és mozgósítja. Az ünnepi szónok a továbbiakban kiemelte: a magyar sajtó a felszabadulás óta eltelt négy évtizedben részese lehetett népünk jelemelkedésének, a szocializmus alapjai lerakásának, szocialista társadalmi rendünk fejlődésének. Ma a sajtó, a rádió, a televízió felelősséggel nevel, hangosan hirdeti azt, ami igaz, szép, s keményen ostorozza mindazt, ami akadályozza az előrehaladást. A ma élő újságíróknak változatlanul a nép, a szocializmus szolgálata a feladata. A párt politikájának szellemében kell dolgozniuk, a célok világos megfogalmazásával, az eszközök helyes megválasztásával kell még eredményesebben mozgósítaniuk a közvéleményt a fejlett szocialista társadalom építésére, a párt XIII. kongresszusán megfogalmazott célok megvalósítására. Kékesdi Gyula, az Arany- toll odaítélésére javaslatot tevő bizottság elnöke lépett a mikrofonhoz, s emlékeztetett arra: a szövetség immár nemes hagyománya. ve László egészségügyi miniszter, Somogyi László épí_ tésügyi és városfejlesztési miniszter, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Mó- rocz Lajos altábornagy, honvédelmi minisztériumi államtitkár, valamint a politi. kai, a gazdasági és a kulturális élet több más vezető képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja. Az elnökség a továbbiakban javaslatot fogadott el a SZOT vezető testületéinek 1986. első félévi munka- programjára. Az elnökség december lire összehívta a Szakszervezetek Országos Tanácsát. hogy aranytollal tiszteli meg azokat a kollégákat, akik több évtizeden keresztül tisztességgel, becsülettel dolgoztak a demokratikus sajtó, a szocializmus szolgálatában. Ezután átnyújtotta a Muosz 1985. évi Aranytollát tizennégy újságírónak: Gajdár Pálnak, Gedeon Pálnak, Hantos Évának, Kelen Bélának, Kovács Imrének, Köves Rózsának, Lévai Bélának, Molnár Aurélnak, Rajna Bélának, Ráthonyi Jánosnak, Re- ményi-Gyenes Istvánnak, Teszkó Sándornak, Tolnai Erzsébetnek és Víg Istvánnak. Ezután az újságírószövetség székházának Rózsa Fe- renc-termében megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Űjság márvány emléktábláját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya nevében koszorút helyezett el Lakatos Ernő osztályvezető és Karva- lics László osztályvezető-helyettes, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala képviseletében Bányász Rezső államtitkár, a TH elnöke és Gellert Miklós főosztályvezető; a Népszabadság szerkesztőségének képviseleté, ben Borbély Gábor főszer, kesztő és Cserhalmi Imre, a pártalapszervezet titkára; a Nyomda.. a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete, valamint a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége részéről Hárai Tibor és Simon László. a két szakszervezet titkára. A Muosz koszorúját Páljy József és Megyeri Károly főtitkár helyezte el, s koszo- rúzta az újságíró-iskola hallgatói is. A sajtónapi ünnepség baráti találkozóval ért véget. A magyar sajtó napja alkalmából az országos és megyei lapoknál, kiadóhivataloknál, s a sajtó más területein is, megemlékező ünnepségeket tartottak. Összehívták a Szakszervezetek Országos Tanácsát Ülést tartott a SZOT elnöksége Megemlékezések a magyar sajté napján Látogatás a hevesi Bervában
