Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-05 / 285. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. december 5., csütörtök Izraeli támadás AÁSZ Külügyminiszteri értekezlet Izraeli alakulatok kedden a márciusi csapatkivonás óta legnagyobb támadásukat hajtották végre Libanonban, túl a maguk kreálta „biz­tonsági övezeten”. Helyszíni tudósítások sze­rint 250 katona, nyolc pán­célos és hat helikopter tá­mogatásával, hatolt be az országhatártól 20 kilométer­rel északra a Bekaa-völgyé- be. Itt nyolc órán tartotta tűz alatt az egyik palesztin szervezet, a Népi Front- Főparancsnokság táborát. A műveletet a helyszí­nen Úri Orr tábornok, Izrael északi körzetének parancsno­ka irányította. Tel-Avivban megelőző támadásnak tün­tetik fel a rajtaütést. Az Amerikai Államok Szervezetének XIV., a ko­lumbiai Cartagenában folyó rendkívüli tanácskozásán a résztvevők kedden beható­an foglalkoztak a közép­amerikai válsággal és azzal a kolumbiai javaslattal, amely a szervezet egyete­mességére hivatkozva síkra száll azért, hogy a földrész valamennyi országa tagja lehessen az AÁSZ-nak. Bernardo Sepulveda me­xikói külügyminiszter fel­szólalásában kifejtette, hogy a Contadora-csoport a jö­vőben is folytatja erőfeszí­téseit a közép-amerikai konfliktus tárgyalásos meg­oldása reményében. Ennek elérése azonban — tette hozzá — csak akkor lehet­séges, ha a közvetlenül érintett és a térség életére döntő befolyást gyakorló országok politikai készséget mutatnak és engedményeket tesznek a békés rendezés érdekében. Alejandro Bendana, a ni- caraguai külügyminisztéri­um főtitkára kifejtette, hogy Washington nyíltan megsérti az AÁSZ alapelve­it és a nicaraguai kormány megdöntésére törekszik. Az amerikai küldöttség tagjai megnyilatkozásaik­ban továbbra is támadják a nicaraguai kormányzatot. George Shultz külügymi. niszter, a kolumbiai javas­latra reagálva sajtóértekez­letén szót ejtett Kuba és az AÁSZ kapcsolatairól is. (A szigetországot Washington nyomására 1962-ben zárták <ki a szervezetből.) Shultz emlékeztetett erre a döntés­re és hangsúlyozta, hogy Kubát „különutas magatar­tása" miatt közösítették ki az AÁSZ-ból. Fidel Castro kubai államfő egy nemrég tett nyilatkozatában rámu­tatott: országa abban az esetben venné fontolóra csat­lakozását a szervezethez, ha az a latin-amerikai és karibi országok számára olyan esz­közzé válna, amely elősegí­ti fellépésüket az Egyesült Államokkal szemben. Nyereményjegyzék az 1985. december 3-án megtartott, november havi lottó jutalomsor­solásról, melyen a 46. heti szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A — vásárlási utalv. (2000 Ft) : B — Skoda 120 GLS tip. személy- gépkocsira szóló utalvány; C — Dacia 1310 tip. személygépkocsi­ra szóló utalvány ; D — Polski Fiat 126 tip. személygépkocsira szóló utalvány; E — Trabant Hm. Special tip. személygépko­csira szóló utalvány; F — Grun­dig 8635 tip. színes tv (60 000 Ft) : G — Philips HP 3127 tip. szolá­rium (35 000 Ft); H — Sanyo C30 5 230 000 R 5 404 312 M 5 237 263 M 5 411 575 T 5 244 526 S 5 418 838 M 5 251 789 R 5 426 101 U 5 259 052 U 5 433 364 V 5 266 315 W 5 440 627 X 5 273 578 w 5 447 890 Q 5 280 841 T 5 455 153 X 5 295 367 u 5 462 416 R 5 302 630 M 5 476 942 O 5 309 893 X 5 484 205 M 5 317 156 X 5 491 468 T 5 324 419 o 5 505 994 N 5 331 682 X 5 520 520 V 5 338 945 T 5 527 783 R 5 346 208 X 5 535 046 T 5 353 471 M 5 549 572 X 5 367 997 M 5 556 835 V 5 375 260 P 5 578 624 w 5 382 523 M 5 585 887 R 5 389 786 T 5 622 202 M 5 397 049 R 5 665 780 X tip. rádió-magnó (31 000 Ft) : I — JVC PC—70 tip. rádió-magnó (29 000 Ft) ; J — Creatvision vi­deojáték (16 000 Ft) ; K — Szí­nes tv, videomagnóval (106 500 Ft) ; L — Hang-fény utalv. (50 000 Ft) ; M — Szerencseutalv. (40 000 Ft) ; N — Otthon-lakberendezési utalv. (30 000 Ft) ; O — Iparcikk- utalv. (25 000 Ft) ; P — DYRAS STR—S 777 tip. rádió-magnó (20 000 Ft) ; Q — Zenesarok-utalv. (20 000 Ft) ; R — Vásárlási utalv. (20 000 Ft) ; S — Vásárlási utalv. 5 673 043 R 5 854 618 X 5 680 306 U 5 883 670 M 5 687 569 X 5 890 933 X 5 694 832 X 5 934 511 s 5 702 095 w 5 941 774 M 5 709 358 s 5 949 037 V 5 716 621 T 5 956 300 u 5 723 884 Q 5 963 563 M 5 731 147 U 5 970 826 X 5 738 410 X 5 978 089 X 5 752 936 X 5 992 615 u 5 767 462 T 5 774 725 R 13 596 206 V 5 781 988 U 5 789 251 M 44 740 720 w 5 796 514 X 44 747 983 R 5 803 777 X 44 936 821 X 5 811 040 w 44 944 084 N 5 818 303 T 5 832 829 X 55 940 266 X 5 840 092 u 55 947 529 R (10 000 Ft) ; T — Vásárlási utalv. (9000 Ft) ; U — Vásárlási utalv. (7000 Ft) ; V — Vásárlási utalv. (5000 Ft) ; W — vásárlási utalv. (4000 Ft) ; X — Vásárlási utalv. (3000 Ft). A nyertes szelvényeket 1985. december 25-ig kell a totó—lot­tó kirendeltségek, az OTP-fió- kok vagy posta útján a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság cl-: mére (1857 Budapest, V„ Mün- nich Ferenc u. 15.) eljuttatni. 55 729 639 U 79 552 279 U 55 744 165 V 79 559 542 M 55 751 428 o 79 566 805 S 79 574 068 X 79 392 493 R 79 595 857 w 79 399 456 W 79 407 019 W 81 469 711 R 79 414 282 X 81 484 237 S 79 421 545 s 81 491 500 V 79 428 808 X 81 506 026 R 79 436 071 X 81 520 552 w 79 443 334 X 81 527 815 T 79 450 597 X 81 535 078 S 79 457 860 M 81 549 604 P 79 479 649 X 81 556 867 U 79 494 175 X 81 564 130 P 79 79 501 508 438 701 V V 81 578 656 T 79 523 227 o 81 585 919 M 79 530 490 L 79 537 753 V 82 007 173 S 79 545 016 X 82 021 699 T ENSZ Folytatódott a palesztin kérdés vitája Kedden az ENSZ-közgyű- lés jubileumi, 40. ülésszakán folytatódott a palesztin kér­dés vitája. A felszólalók közül töb­ben szót emeltek az érintett felek részvételével tartandó nemzetközi konferencia ősz- szehívása mellett. Hangoz­tatták, hogy az igazságos és tartós közel-keleti rendezés­hez, az annak lényegét je­lentő palesztin kérdés meg­oldásához szükséges az ilyen nemzetközi fórum összehí­vása. Szafroncsuk, a Szovjet­unió állandó ENSZ-képvi- selőjénék első helyettese bí­rálta az Egyesült Államokat, amiért Izraellel együtt évek óta akadályozza a közel-kele­ti kérdés megoldását szor­galmazó nemzetközi erőfe­szítéseket. Az amerikai ja­vaslatok — tette hozzá a diplomata — lényegében azt célozzák, hogy az arab or­szágokat megalkuvásra kész­tessék, s a különtárgyalások útjára térítsék őket. —( Külpolitikai kommentárunk Kompromisszumkeresés AZ ELŐZMÉNYEKET igazán nem lehetett izga­lommentesnek nevezni. Luxemburgban, ahol napok óta minden a közös piaci állam- és kormányfők csúcsértekezletére való várakozás lázában égett, ép­pen az EGK-ikülügyminiszterek érkezésének idő­pontjára időzítettek egy újabb terrorakaió^sorozatot. A merénylők — akik az elmúlt évben már tucatnyi támadást követtek el közintézmények és rendőr­állomások ellen —, felrobbantották az elektromos távvezetékek egyik szakaszát. Sötétségbe borult a főváros jó része, a csúcsértekezletnek otthont adó Európa-palota, sőt, áram nélkül maradtak a repülő­tér biztonsági berendezései is. Az előzetes izgalmak után úgy tűnik, hogy maga a tanácskozás a vártnál kevésbé volt izgalmas. Hosz- szú, nemegyszer éles hangú viták után, végül sike­rült többé-kevésbé közös nevezőt találni a napiren­den szereplő legfontosabb kérdésekben, amelyek közt leginkább a közösség pénzügyi politikája, a vámso­rompók teljes leépítése, valamint — legkeményebb dióként — az EGK intézményi reformja szerepelt. Túlzás lenne persze azt állítani, hogy a luxemburgi csúcs a korábbi, hasonló találkozókhoz képest új sza­kaszt, tökéletes harmóniát hozott volna, de figye­lemre méltó, 'hogy a kompromisszumok keresésének szándéka több területen érvényre tudott jutni. MIT JELENT MINDEZ a konkrét megállapodások szempontjából? Ami a pénzügyeket illeti, hangsú­lyozták a közös elszámolási egység, az ECU fontos­ságát. Kilátásba helyezték az áru- és személyforga­lom, a munkaerő- és tőkeáramlás szabaddá tételét a 90-es évek elejére. Végül némi közeledést értek el a nemzeti parlamentek és az EGK-intézmények közti hatásköri vitákban, s „elvi hozzájárulásukat” adták a politikai együttműködésre vonatkozó egyezmény-, tervezethez. „SOVÁNYKA KOMPROMISSZUM” — összegez­ték egyes belga lapok a csúcs mérlegét. Mitterrand államfő viszont a „haladás kompromisszumáról” be­szélt. Kérdés tehát, hogy az egyes résztvevők mire helyezik a hangsúlyt, a fennmaradt ellentétekre vagy a részben áthidalt érdékütközésekre. A választ valószínűleg a közeljövőben tervezett újabb közös piaci találkozók adják meg, ahol — a diplomatikus megfogalmazás szerint —, „még igen sok konkrét finomításra lesz szükség”. Vagyis (prózaibb kifeje­zéssel élve) a viták hangneme valószínűleg Luxem­burg után sem változik alapvetően. Szegő Gábor Pekingi változások Teng Hsziao-ping, a szürke eminenciás A közelmúltban új tár­gyalási szákasz kezdődött a kínai fővárosban a Moszkva —Peking kapcsolatok rende­zéséről, józan államközi együttműködést alakítson ki. Az előző megbeszélések je­lentős eredményeket hoztak. A rendezés, ha lassan és fo­kozatosan is, megindult az útján, amit egymagában a kétoldalú kereskedelem ada­tai is bizonyítanak. Az idén a tavalyihoz képest 36 száza­lékos a növekedés, ami akkor is számottevő, ha mélypont­ról kellett elindulni. Ke­csegtető ugyanakkor a poli­tikai jövőt illetően is, hogy Eduard Sevardnadze és Vu Hszüe-csien, a két külügy­miniszter későbbi időpontra kölcsönös meghívásban ál­lapodott meg, ami maga­sabb szintre helyezheti a kapcsolatokat. Fiatalítási hullám Ez a még kezdeti szaka­szában álló változás egyál­talán nem független a kínai belső életben bekövetkezett módosulásoktól, amelyek a csúcspontjukéra csupán né­hány hete jutottak; szeptem­berben két ízben is ülést tartott a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a két tanácskozás között az országos pártértekezlet hatá­rozta meg hosszú időre a politikai tennivalókat. A nemzetközi értékelés a vég­rehajtott változtatásokból elsősorban a személyi jelle­gű döntéseket emelte ki. Valóban szokatlan, hogy egy párt egyszerre tucat­számra cserélje ki a legutób­bi kongresszuson megvá­lasztott Központi Bizott­ságának a tagjait, a Politi­kai Bizottságát és más fon­tos vezető szervekét. Az új nemzedék egyik jeles képviselője, Li Peng (Fotó: MTI Külföldi Kép­szerkesztőség — KS) Az általános irányzat a fiatalítás volt. Jobbára a nyolcvanadik életévükhöz közelálló, néha még azt is lényegesen meghaladó veze­tőket küldtek nyugdíjba, és a helyükre negyven-ötven esztendőseket állítottak, egyes esetekben fiatalabba­kat. Ugyanakkor a főtitkár posztján és a kormány élén megmaradt a tisztes korban levő Hu Jao-pang, illetve Csao Ce-jang, de a hírek szerint mindketten átmene­tileg, aztán ők is eleget tesz­nek a nemzedékváltás igé­nyeinek, amíg kiszemelt utó­daik elég tapasztalatot sze­reznek. Teng türelme A leglényegesebb azonban valószínűleg mégsem ez a nagyszabású személycsere volt. Pontosabban csak any- nyiban volt ennek fontos­sága, amennyiben a politi­ka szolgálatában állt. A Mao Ce-tung halálát követő rövid átmeneti korszak után, amidőn Hua Kuo-feng meg­próbálta még átmenteni a régi munkastílust és irány­vonalat, az ugyancsak ag­gastyán Teng Hsziao-ping ragadta magához mind erő­teljesebben a kezdeménye­zést. Az volt a szándéka, hogy mihamarabb fölszá­molják az átkos emlékezetű „kulturális forradalom” ma­radványait, végezzenek a szélsőséges áramlatokkal, új szellemet honosítsanak meg a gazdaságban, a belső építés egészében, és bizo­nyos mértékig a külkapcso- latokban is. A leglényege­sebbnek azonban a belső re­formokat tartotta, a haté­konyabb és korszerűbb gaz­dálkodást. Ez a törekvés azonban nem ment ellenállás nélkül, így Teng hosszú időn át kénytelen volt kényszerű kompromisszumokat kötni, de megvolt a türelme is a várakozásra, csakhogy az erőfeszítéseit siker koronáz­za, megalapozza a változá­sokat. Az ellentmondások miatt voltak visszaesések is; a kezdeményezések bá­torítása kecsegtető eredmé­nyeket hozott, viszont a gaz­dasági föllendülés túlfűtött- nek bizonyult, a tervezettnél nagyobb arányú lett az inflá. ció, fékezni kellett. Azt tart­ják, hogy a mostani nagy­arányú személycserék lé­nyegében eltávolították a vezetésből az akadályozó­kat, a reformgondolat egy­öntetűbben érvényesülhet, kiegyensúlyozottabban foly­tathatják az átalakítást. Ezt még a tényeknek kell majd bizonyítaniuk. Külpolitikai módosulások Változás észlelhető ezzel egyidejűén a kínai külpoliti­kában is, aminek csak az egyik jelensége a Szovjet­unióval immár a hetedik fordulójához érkezett tár­gyalás. Peking rádöbbent arra, hogy a korábban az Egyesült Államokkal megkí­sérelt közeledés egyoldalú­vá teszi diplomáciáját, meg­köti a kezét a nemzetközi színtéren. Ekkor kerekedett fölül az úgynevezett egyen­súly elmélet, amely azt vallja, Kina önálló föllépé­sének biztosítására egyszer­re kell jó viszonyra töre­kednie Moszkvával és Wa­shingtonnal is. Ez önmagá­ban felemás helyzeteket te­remtett. Elítéli például a» amerikai csillagháborús ter­veket, de ugyanakkor a fegyverzetkorlátozás ügyei­ben távolságtartással figye­li a szovjet kezdeményezé­seket is; a kapcsolatjavítás Moszkvával egyelőre a két­oldalú viszonyok javítására korlátozódik. Önmagában ez jelentős, de a nagyobb hatókörű módosulásokat egyelőre korlátozza. A szorosan vett szovjet- kínai viszonyban is vannak lényeges külpolitikai ellen, tétek. Peking „három aka­dályt” szokott említeni: az indokínai kérdések (Kam­bodzsa) eltérő kezelését, az afganisztáni körülményeket, és a közös határon állomá­sozó csapatok létszámát. Az utóbbiról az a moszkvai vélemény, hogy ez lehet megbeszélések tárgya, de ha harmadik országról van szó, az érdekeltek nélkül senki- nek sincs joga dönteni. Ez az, ami miatt a folyamatban levő tárgyalássorozat is csak lassú eredményeket ígér A kínai változások vitat­hatatlanul új lehetőségeket nyitottak még. A hatalmas ország belső életében első­sorban, de éppen úgy a vi­lágpolitikában is. Csak te­kintettel kell lenni egyrészt a közelmúltra, másrészt a jelen bonyodalmaira, hogy­ne várjunk hirtelen és meg­alapozatlan fordulatokat. Várkonyi Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom