Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-05 / 285. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. december 5., csütörtök Izraeli támadás AÁSZ Külügyminiszteri értekezlet Izraeli alakulatok kedden a márciusi csapatkivonás óta legnagyobb támadásukat hajtották végre Libanonban, túl a maguk kreálta „biztonsági övezeten”. Helyszíni tudósítások szerint 250 katona, nyolc páncélos és hat helikopter támogatásával, hatolt be az országhatártól 20 kilométerrel északra a Bekaa-völgyé- be. Itt nyolc órán tartotta tűz alatt az egyik palesztin szervezet, a Népi Front- Főparancsnokság táborát. A műveletet a helyszínen Úri Orr tábornok, Izrael északi körzetének parancsnoka irányította. Tel-Avivban megelőző támadásnak tüntetik fel a rajtaütést. Az Amerikai Államok Szervezetének XIV., a kolumbiai Cartagenában folyó rendkívüli tanácskozásán a résztvevők kedden behatóan foglalkoztak a középamerikai válsággal és azzal a kolumbiai javaslattal, amely a szervezet egyetemességére hivatkozva síkra száll azért, hogy a földrész valamennyi országa tagja lehessen az AÁSZ-nak. Bernardo Sepulveda mexikói külügyminiszter felszólalásában kifejtette, hogy a Contadora-csoport a jövőben is folytatja erőfeszítéseit a közép-amerikai konfliktus tárgyalásos megoldása reményében. Ennek elérése azonban — tette hozzá — csak akkor lehetséges, ha a közvetlenül érintett és a térség életére döntő befolyást gyakorló országok politikai készséget mutatnak és engedményeket tesznek a békés rendezés érdekében. Alejandro Bendana, a ni- caraguai külügyminisztérium főtitkára kifejtette, hogy Washington nyíltan megsérti az AÁSZ alapelveit és a nicaraguai kormány megdöntésére törekszik. Az amerikai küldöttség tagjai megnyilatkozásaikban továbbra is támadják a nicaraguai kormányzatot. George Shultz külügymi. niszter, a kolumbiai javaslatra reagálva sajtóértekezletén szót ejtett Kuba és az AÁSZ kapcsolatairól is. (A szigetországot Washington nyomására 1962-ben zárták <ki a szervezetből.) Shultz emlékeztetett erre a döntésre és hangsúlyozta, hogy Kubát „különutas magatartása" miatt közösítették ki az AÁSZ-ból. Fidel Castro kubai államfő egy nemrég tett nyilatkozatában rámutatott: országa abban az esetben venné fontolóra csatlakozását a szervezethez, ha az a latin-amerikai és karibi országok számára olyan eszközzé válna, amely elősegíti fellépésüket az Egyesült Államokkal szemben. Nyereményjegyzék az 1985. december 3-án megtartott, november havi lottó jutalomsorsolásról, melyen a 46. heti szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A — vásárlási utalv. (2000 Ft) : B — Skoda 120 GLS tip. személy- gépkocsira szóló utalvány; C — Dacia 1310 tip. személygépkocsira szóló utalvány ; D — Polski Fiat 126 tip. személygépkocsira szóló utalvány; E — Trabant Hm. Special tip. személygépkocsira szóló utalvány; F — Grundig 8635 tip. színes tv (60 000 Ft) : G — Philips HP 3127 tip. szolárium (35 000 Ft); H — Sanyo C30 5 230 000 R 5 404 312 M 5 237 263 M 5 411 575 T 5 244 526 S 5 418 838 M 5 251 789 R 5 426 101 U 5 259 052 U 5 433 364 V 5 266 315 W 5 440 627 X 5 273 578 w 5 447 890 Q 5 280 841 T 5 455 153 X 5 295 367 u 5 462 416 R 5 302 630 M 5 476 942 O 5 309 893 X 5 484 205 M 5 317 156 X 5 491 468 T 5 324 419 o 5 505 994 N 5 331 682 X 5 520 520 V 5 338 945 T 5 527 783 R 5 346 208 X 5 535 046 T 5 353 471 M 5 549 572 X 5 367 997 M 5 556 835 V 5 375 260 P 5 578 624 w 5 382 523 M 5 585 887 R 5 389 786 T 5 622 202 M 5 397 049 R 5 665 780 X tip. rádió-magnó (31 000 Ft) : I — JVC PC—70 tip. rádió-magnó (29 000 Ft) ; J — Creatvision videojáték (16 000 Ft) ; K — Színes tv, videomagnóval (106 500 Ft) ; L — Hang-fény utalv. (50 000 Ft) ; M — Szerencseutalv. (40 000 Ft) ; N — Otthon-lakberendezési utalv. (30 000 Ft) ; O — Iparcikk- utalv. (25 000 Ft) ; P — DYRAS STR—S 777 tip. rádió-magnó (20 000 Ft) ; Q — Zenesarok-utalv. (20 000 Ft) ; R — Vásárlási utalv. (20 000 Ft) ; S — Vásárlási utalv. 5 673 043 R 5 854 618 X 5 680 306 U 5 883 670 M 5 687 569 X 5 890 933 X 5 694 832 X 5 934 511 s 5 702 095 w 5 941 774 M 5 709 358 s 5 949 037 V 5 716 621 T 5 956 300 u 5 723 884 Q 5 963 563 M 5 731 147 U 5 970 826 X 5 738 410 X 5 978 089 X 5 752 936 X 5 992 615 u 5 767 462 T 5 774 725 R 13 596 206 V 5 781 988 U 5 789 251 M 44 740 720 w 5 796 514 X 44 747 983 R 5 803 777 X 44 936 821 X 5 811 040 w 44 944 084 N 5 818 303 T 5 832 829 X 55 940 266 X 5 840 092 u 55 947 529 R (10 000 Ft) ; T — Vásárlási utalv. (9000 Ft) ; U — Vásárlási utalv. (7000 Ft) ; V — Vásárlási utalv. (5000 Ft) ; W — vásárlási utalv. (4000 Ft) ; X — Vásárlási utalv. (3000 Ft). A nyertes szelvényeket 1985. december 25-ig kell a totó—lottó kirendeltségek, az OTP-fió- kok vagy posta útján a Sport- fogadási és Lottó Igazgatóság cl-: mére (1857 Budapest, V„ Mün- nich Ferenc u. 15.) eljuttatni. 55 729 639 U 79 552 279 U 55 744 165 V 79 559 542 M 55 751 428 o 79 566 805 S 79 574 068 X 79 392 493 R 79 595 857 w 79 399 456 W 79 407 019 W 81 469 711 R 79 414 282 X 81 484 237 S 79 421 545 s 81 491 500 V 79 428 808 X 81 506 026 R 79 436 071 X 81 520 552 w 79 443 334 X 81 527 815 T 79 450 597 X 81 535 078 S 79 457 860 M 81 549 604 P 79 479 649 X 81 556 867 U 79 494 175 X 81 564 130 P 79 79 501 508 438 701 V V 81 578 656 T 79 523 227 o 81 585 919 M 79 530 490 L 79 537 753 V 82 007 173 S 79 545 016 X 82 021 699 T ENSZ Folytatódott a palesztin kérdés vitája Kedden az ENSZ-közgyű- lés jubileumi, 40. ülésszakán folytatódott a palesztin kérdés vitája. A felszólalók közül többen szót emeltek az érintett felek részvételével tartandó nemzetközi konferencia ősz- szehívása mellett. Hangoztatták, hogy az igazságos és tartós közel-keleti rendezéshez, az annak lényegét jelentő palesztin kérdés megoldásához szükséges az ilyen nemzetközi fórum összehívása. Szafroncsuk, a Szovjetunió állandó ENSZ-képvi- selőjénék első helyettese bírálta az Egyesült Államokat, amiért Izraellel együtt évek óta akadályozza a közel-keleti kérdés megoldását szorgalmazó nemzetközi erőfeszítéseket. Az amerikai javaslatok — tette hozzá a diplomata — lényegében azt célozzák, hogy az arab országokat megalkuvásra késztessék, s a különtárgyalások útjára térítsék őket. —( Külpolitikai kommentárunk Kompromisszumkeresés AZ ELŐZMÉNYEKET igazán nem lehetett izgalommentesnek nevezni. Luxemburgban, ahol napok óta minden a közös piaci állam- és kormányfők csúcsértekezletére való várakozás lázában égett, éppen az EGK-ikülügyminiszterek érkezésének időpontjára időzítettek egy újabb terrorakaió^sorozatot. A merénylők — akik az elmúlt évben már tucatnyi támadást követtek el közintézmények és rendőrállomások ellen —, felrobbantották az elektromos távvezetékek egyik szakaszát. Sötétségbe borult a főváros jó része, a csúcsértekezletnek otthont adó Európa-palota, sőt, áram nélkül maradtak a repülőtér biztonsági berendezései is. Az előzetes izgalmak után úgy tűnik, hogy maga a tanácskozás a vártnál kevésbé volt izgalmas. Hosz- szú, nemegyszer éles hangú viták után, végül sikerült többé-kevésbé közös nevezőt találni a napirenden szereplő legfontosabb kérdésekben, amelyek közt leginkább a közösség pénzügyi politikája, a vámsorompók teljes leépítése, valamint — legkeményebb dióként — az EGK intézményi reformja szerepelt. Túlzás lenne persze azt állítani, hogy a luxemburgi csúcs a korábbi, hasonló találkozókhoz képest új szakaszt, tökéletes harmóniát hozott volna, de figyelemre méltó, 'hogy a kompromisszumok keresésének szándéka több területen érvényre tudott jutni. MIT JELENT MINDEZ a konkrét megállapodások szempontjából? Ami a pénzügyeket illeti, hangsúlyozták a közös elszámolási egység, az ECU fontosságát. Kilátásba helyezték az áru- és személyforgalom, a munkaerő- és tőkeáramlás szabaddá tételét a 90-es évek elejére. Végül némi közeledést értek el a nemzeti parlamentek és az EGK-intézmények közti hatásköri vitákban, s „elvi hozzájárulásukat” adták a politikai együttműködésre vonatkozó egyezmény-, tervezethez. „SOVÁNYKA KOMPROMISSZUM” — összegezték egyes belga lapok a csúcs mérlegét. Mitterrand államfő viszont a „haladás kompromisszumáról” beszélt. Kérdés tehát, hogy az egyes résztvevők mire helyezik a hangsúlyt, a fennmaradt ellentétekre vagy a részben áthidalt érdékütközésekre. A választ valószínűleg a közeljövőben tervezett újabb közös piaci találkozók adják meg, ahol — a diplomatikus megfogalmazás szerint —, „még igen sok konkrét finomításra lesz szükség”. Vagyis (prózaibb kifejezéssel élve) a viták hangneme valószínűleg Luxemburg után sem változik alapvetően. Szegő Gábor Pekingi változások Teng Hsziao-ping, a szürke eminenciás A közelmúltban új tárgyalási szákasz kezdődött a kínai fővárosban a Moszkva —Peking kapcsolatok rendezéséről, józan államközi együttműködést alakítson ki. Az előző megbeszélések jelentős eredményeket hoztak. A rendezés, ha lassan és fokozatosan is, megindult az útján, amit egymagában a kétoldalú kereskedelem adatai is bizonyítanak. Az idén a tavalyihoz képest 36 százalékos a növekedés, ami akkor is számottevő, ha mélypontról kellett elindulni. Kecsegtető ugyanakkor a politikai jövőt illetően is, hogy Eduard Sevardnadze és Vu Hszüe-csien, a két külügyminiszter későbbi időpontra kölcsönös meghívásban állapodott meg, ami magasabb szintre helyezheti a kapcsolatokat. Fiatalítási hullám Ez a még kezdeti szakaszában álló változás egyáltalán nem független a kínai belső életben bekövetkezett módosulásoktól, amelyek a csúcspontjukéra csupán néhány hete jutottak; szeptemberben két ízben is ülést tartott a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága, a két tanácskozás között az országos pártértekezlet határozta meg hosszú időre a politikai tennivalókat. A nemzetközi értékelés a végrehajtott változtatásokból elsősorban a személyi jellegű döntéseket emelte ki. Valóban szokatlan, hogy egy párt egyszerre tucatszámra cserélje ki a legutóbbi kongresszuson megválasztott Központi Bizottságának a tagjait, a Politikai Bizottságát és más fontos vezető szervekét. Az új nemzedék egyik jeles képviselője, Li Peng (Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség — KS) Az általános irányzat a fiatalítás volt. Jobbára a nyolcvanadik életévükhöz közelálló, néha még azt is lényegesen meghaladó vezetőket küldtek nyugdíjba, és a helyükre negyven-ötven esztendőseket állítottak, egyes esetekben fiatalabbakat. Ugyanakkor a főtitkár posztján és a kormány élén megmaradt a tisztes korban levő Hu Jao-pang, illetve Csao Ce-jang, de a hírek szerint mindketten átmenetileg, aztán ők is eleget tesznek a nemzedékváltás igényeinek, amíg kiszemelt utódaik elég tapasztalatot szereznek. Teng türelme A leglényegesebb azonban valószínűleg mégsem ez a nagyszabású személycsere volt. Pontosabban csak any- nyiban volt ennek fontossága, amennyiben a politika szolgálatában állt. A Mao Ce-tung halálát követő rövid átmeneti korszak után, amidőn Hua Kuo-feng megpróbálta még átmenteni a régi munkastílust és irányvonalat, az ugyancsak aggastyán Teng Hsziao-ping ragadta magához mind erőteljesebben a kezdeményezést. Az volt a szándéka, hogy mihamarabb fölszámolják az átkos emlékezetű „kulturális forradalom” maradványait, végezzenek a szélsőséges áramlatokkal, új szellemet honosítsanak meg a gazdaságban, a belső építés egészében, és bizonyos mértékig a külkapcso- latokban is. A leglényegesebbnek azonban a belső reformokat tartotta, a hatékonyabb és korszerűbb gazdálkodást. Ez a törekvés azonban nem ment ellenállás nélkül, így Teng hosszú időn át kénytelen volt kényszerű kompromisszumokat kötni, de megvolt a türelme is a várakozásra, csakhogy az erőfeszítéseit siker koronázza, megalapozza a változásokat. Az ellentmondások miatt voltak visszaesések is; a kezdeményezések bátorítása kecsegtető eredményeket hozott, viszont a gazdasági föllendülés túlfűtött- nek bizonyult, a tervezettnél nagyobb arányú lett az inflá. ció, fékezni kellett. Azt tartják, hogy a mostani nagyarányú személycserék lényegében eltávolították a vezetésből az akadályozókat, a reformgondolat egyöntetűbben érvényesülhet, kiegyensúlyozottabban folytathatják az átalakítást. Ezt még a tényeknek kell majd bizonyítaniuk. Külpolitikai módosulások Változás észlelhető ezzel egyidejűén a kínai külpolitikában is, aminek csak az egyik jelensége a Szovjetunióval immár a hetedik fordulójához érkezett tárgyalás. Peking rádöbbent arra, hogy a korábban az Egyesült Államokkal megkísérelt közeledés egyoldalúvá teszi diplomáciáját, megköti a kezét a nemzetközi színtéren. Ekkor kerekedett fölül az úgynevezett egyensúly elmélet, amely azt vallja, Kina önálló föllépésének biztosítására egyszerre kell jó viszonyra törekednie Moszkvával és Washingtonnal is. Ez önmagában felemás helyzeteket teremtett. Elítéli például a» amerikai csillagháborús terveket, de ugyanakkor a fegyverzetkorlátozás ügyeiben távolságtartással figyeli a szovjet kezdeményezéseket is; a kapcsolatjavítás Moszkvával egyelőre a kétoldalú viszonyok javítására korlátozódik. Önmagában ez jelentős, de a nagyobb hatókörű módosulásokat egyelőre korlátozza. A szorosan vett szovjet- kínai viszonyban is vannak lényeges külpolitikai ellen, tétek. Peking „három akadályt” szokott említeni: az indokínai kérdések (Kambodzsa) eltérő kezelését, az afganisztáni körülményeket, és a közös határon állomásozó csapatok létszámát. Az utóbbiról az a moszkvai vélemény, hogy ez lehet megbeszélések tárgya, de ha harmadik országról van szó, az érdekeltek nélkül senki- nek sincs joga dönteni. Ez az, ami miatt a folyamatban levő tárgyalássorozat is csak lassú eredményeket ígér A kínai változások vitathatatlanul új lehetőségeket nyitottak még. A hatalmas ország belső életében elsősorban, de éppen úgy a világpolitikában is. Csak tekintettel kell lenni egyrészt a közelmúltra, másrészt a jelen bonyodalmaira, hogyne várjunk hirtelen és megalapozatlan fordulatokat. Várkonyi Tibor
