Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-30 / 305. szám
YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 305. szám ARA: 1985. december 30., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hétköznapok Az egyik jóformán még el sem múlt, már itt a másik. Alig tudjuk kipihenni a karácsonyi fáradalmakat, máris készülhetünk az újabb próbatételre. Mert szilveszterkor szintén megmutatjuk: tudunk mi enni és inni, nemcsak eleget, hanem fölös mértékben is. Aztán jön az első hétköznap és az ember úgy érzi magát, mint egy kifacsart citrom. Ha most valaki azt hiszi, hogy ellenzem a derűs, szép ünnepek semmivel sem pótolható hangulatát, az téved. Tudom, hogy időnként szükségünk van a pihenésre, a szépen terített asztalra, a vígan összecsengő poharakra. Én még azon sem bot- ránkozom meg, ha valaki ilyenkor nem tudja, mit bír el az ő befogadóképessége. Ez is emberi dolog, tehát természetes. Bennem csak az a kívánság fogalmazódik meg ilyenkor, az ünnepek táján, hogy hétköznapokon is tudjunk jókedvűen élni. Nem kellenek ahhoz szeszek, hogy valaki jól érezze magát. Azt hiszem, ezt a magatartást meg kellene tanulnunk, sőt meg kellene tanítanunk. Arra gondolok, hányán járnak-kelnek közöttünk olyan arccal, mintha súlyos büntetés elé néznének, és az elkövetkező évek terheit éreznék máris a vállukon. Láttam már fiatalt is savanyúra merevedett vonásokkal járni és felnőttet is állandóan redőzött homlokkal. Hogy miért ilyenek? Csak. Miért? Miért nem az örömre készülünk nap, mint nap? Miért nem arra számítunk ébredés után, hogy ma is lesz sikerünk a munkában, örömünk a társakkal való találkozásban, a család tagjaival való együttlétben ? Valamikor azt tanították, hogy mi a földi életben a szenvedésre vagyunk kárhoztatva, mert a földöntúli boldogságot csak ezzel érdemelhetjük ki. Minden porcikámmal tiltakozom ez ellen a felfogás ellen. Vallom, hogy mi a boldogságra születtünk. Maga az élet is az állandó örömek forrása. Tudjunk örülni a hétköznapoknak. Tudjunk örülni a jól végzett munkának. Legyünk büszkék arra, amit elérünk kötelezettségünk teljesítése során. Hagyjuk el az unott arcvonások divatját. A szelíd mosoly nemcsak máI sok jó közérzetét teremti meg, hanem a magunk lelki békéjét, nyugalmát is. Tanuljunk meg az ünnepek múltán ráhangolódni az alkotó hétköznapok sikerekben gazdag vonulatára. Nemcsak önző érdekünk követeli ezt meg, hanem a tágabb közösség érdeke is. Boldog hétköznapokat kívánok mindközönségesen ! G. Molnár Ferenc A magyar népgazdaság 1986. évi terve A Minisztertanács áttekintve a népgazdaság 1985. évi fejlődését, megállapította, hogy az ipari termelés az előirányzottnál kisebb mértékben nő, az építési-szerelési teljesítmény és a mezőgazdasági termékek termelése az előző évi szint alá csökken, a fajlagos energia- és anyagráfordítás a számítottnál nagyobb, így a létrehozott nemzeti jövedelem az előirányzott 2,3—2,8 százalék helyett előreláthatólag csak kismértékben emelkedik. A nemzeti jövedelem termelésében a tervezetthez képest mutatkozó kiesésnek közel fele a kedvezőtlen külső körülményekre, köztük a mostoha időjárás okozta veszteségekre, másik fele azonban az irányítás és a gazdálkodás gyengeségeire, a gazdasági hatékonyság nem kielégítő alakulására vezethető vissza. A munka termelékenysége a számítottnál kevésbé nő, az egységnyi állóeszközre jutó termelés csökken. A külgazdasági egyensúly javítására előírt követelménynek csak kis részben sikerült eleget tenni. A belföldi felhasználás növekedése megközelíti vagy eléri az előirányzott 1—1,5 százalékot. A lakosság fogyasztásának növekedése a tervezett 1—il,5 százalék alsó határán teljesül, a népgazdaság összes beruházása a tavalyihoz hasonló lesz. A tervezettől elmaradó nemzeti jövedelem és az előirányzotthoz közelálló belföldi felhasználás mellett a népgazdaság egyensúlyi helyzete nem felel meg a célul kitű- zöttnék. Az áruk és szolgáltatások kiviteli többlete a tervezett növekedés helyett a tavalyinál kisebb lesz, amihez hozzájárul, hogy a külkereskedelmi cserearányok ez évben is romlanak. Az elmaradás teljes egészében a konvertibilis valutákban elszámolt forgalomban következik be. Az ipari termelésen belül bővül a gépipar, a vegyipar, a könnyűipar és a villa. mosenergia-ipar, csökken a kohászat, a bányászat és az építőanyaigipar termelése. Az elmaradásban közrejátszott a szokásosnál hidegebb tél hatása, egyes piacokon az értékesítési lehetőségek szűkülése, de nem volt megfelelő a növekvő feladatokra, a mindkét irányú kivitel gyors bővítésére való felkészülés sem. Az ipari termékek konvertibilis valutákért történő kivitele a tervezett dinamikus emelkedéssel szemben alig nő. Számottevő az export elmaradása a gépiparban, nem nő a könnyűiparban, a számítottnál jobban csökken a kohászatban. Az ipari termékek rubelben elszámolt kivitele gyors ütemben, a számítottat meghaladóan emelkedik. Az ipari termelést anyag, és alkatrészhiány általában nem akadályozta, a megnövekedett import a tavalyinál jobb feltételeket biztosított a termelés számára. Továbbra sem javultak eléggé a kooperációs kapcsolatok, a termelő vállalatok együttműködése. Az energiagazdálkodási program ez évben is eredményez megtakarításokat, de a népgazdaság energiafelhasználása a számítottnál így is nagyobb. Folytatódott a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését előirányzó programok végrehajtása. Az iparban foglalkoztatottak száma az elősző éveknél lassabban csökken, a vállalati gazdasági munkaközösségek tovább terjednek. Az építőiparban az első negyedévi teljesítmény igen alacsony volt, utána fokozatosan emelkedett, de a termelés így is a tavalyi alatt marad. A beruházási építés mérséklődik, emellett is tapasztalható az igények nem megfelelő kielégítése, a kivitelezési folyamat alig gyorsul. Az építkezéseket anyaghiány nem akadályozta, a legtöbb termékből javult a kínálat. A mezőgazdaság fejlődése összességében elmarad a tervezettől, a mezőgazdasági ter. mékek termelése a tervezett növekedés helyett kissé csökken. A növénytermesztés mennyisége megközelíti a tavalyit, az állat- tenyésztésé kisebb lesz annál. A növénytermesztésben a kedvezőtlen időjárás, az állat- tenyésztésben az állatállomány vártnál nagyobb csökkenése okozott termeléskiesést. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenysége a számítottnak megfelelően bővül, így a mezőgazdasági ágazat termelése összességében meghaladja az 1984. évit. A gabonatermelés megközelíti a tervezettet. Az év eleji fagyok elsősorban a szőlőültetvényeket károsították, a bortermés a számítottnál jóval alacsonyabb. A vágósertés-termelés az előző évinél kisebb, fellendítésére intézkedések történtek. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének mennyisége csak kismértékben ma. rad el a tervezettől, a jelentősen csökkenő árak miatt azonban az ebből származó konvertibilis devizabevétel lényegesen alacsonyabb annál. A közlekedés az áruszállítási igényeket összességében kielégítette, de nem javult a szállítások ütemessége. A személyszállítási teljesítmény meghaladja az 1984. évit. A posta és távközlés legnagyobb beruházása, a Krisztina II. távbeszélőközpont befejezésével és egyéb kisebb fejlesztésekkel ez évben több mint 50 ezer új telefonállomás bekapcsolására került sor. A vízgazdálkodásban kapacitásbővítés elsősorban az egészséges ivóvízzel való ellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás területén történt. A fejlesztések eredményeként 140 ezer lakos jutott közműves ivóvízhez. A népgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma kismértékben csökken. Mérséklődik a létszám az iparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban, növekszik a nem termelő ágazatokban. A foglalkoztatás hatékonysága népgazdasági szinten nem javult kellő mértékben. A munkás-alkalmazotti bérek és keresetek növekedése a számított 7—7,5 százaléknál valamelyest gyorsabb lesz. míg a mezőgazda- sági keresetek elmaradnak attól. A kisvállalkozásokból származó jövedelmek a tavalyinál lassabban emelkednek. Az élet- színvonal alakulását befolyásoló intézkedések a tervezettnek megfelelően kerültek végrehajtásra. így sor került a gyermekgondozási díj bevezetésére, a 3000 forintnál alacsonyabb nyugdíjak, a gyermekgondozási segély, a rendszeres szociális segély növelésére, a terhességi-gyermekágyi segély meghosszabbítására, a gyermekápolási táppénz kiterjesztésére, az anyasági segély és a családi pótlék emelésére . .. A fogyasztói árszínvonal a tervezettnek megfelelően, körülbelül 7 százalékkal emel. kedik. Megvalósul az egy keresőre jutó reálbér 1984. évi színvonalának fenntartása. Az egy főre jutó reáljövedelem körülbelül 1 százalékkal haladja meg az előző évit. Az életkörülmények fejlesztése általában a terv szerint történt meg. A tervezett 74—75 ezernél kevesebb, körülbelül 70 ezer lakás épül fel, az elmaradás döntő részben a lakótelepi építkezéseknél jelentkezik. A szocialista szektor- beruházásaira a tervezett körüli összeget fordítanak. A nagyberuházások megvalósítása a tervnek megfelelően halad, négy fejlesztés (márkus- hegyi és nagyegyházi szénbányák, fenyőfői bauxitbánya, Árpád híd szélesítése) befejeződött, és üzembe helyezték a Ferihegyi repülőtér egyes új létesítményeit is. A cél- csoportos beruházások közül magasabbak a tervezettnél a szénlhidrogénipari beruházások. Vállalati és lakossági források bevonásával meghaladja a tervben számítottat a távbeszélő-hálózat fejlesztése is. A vállalati beruházási kifizetések lényegében megegyeznek a tervezettel. A külkereskedelmi forgalomban az ösz- szes kivitel mennyisége a tervezettnél lassabban, míg a behozatalé gyorsabban nő. A rubel elszámolású kivitelben elsősorban a gép_ és a könnyűipari export haladja meg a számítottat. A behozatal lényegében a tavalyi színvonalon, ugyancsak a tervezettel megegyezően alakul. A külkereskedelmi aktívum a számítottnál nagyobb lesz. A konvertibilis valutákban elszámolt áruforgalomban az éves tervben előirányzottnál és a tavalyinál alacsonyabb aktívum keletkezik. Ehhez az alig növekvő kivitel és a számítottat — főleg energiahordozókból — meghaladó behozatal, valamint az agrártermékek exportárának visszaesése egyaránt hozzájárult. A terv fö céljai 1986-ban a gazdaságirányítás alapvető feladata, hogy megkezdje a VII. ötéves nép- gazdasági terv gazdaságpolitikai irányvonalának megvalósítását. A gazdálkodás hatékonyságának jelentős növelésével átfogó(Folytatás a 2. oldalon) Jliiii la fij zárniuikh ű z jzí/rej latinwptárt mellékeliink Növekszik az érdeklődés megyénk iránt Idegenforgalmi tények, tervek Legtöbb vendégünk úticélja: Eger Kedvező évet zár megyénk az idegenforgalomban, hiszen már — a rendelkezésre álló hivatalos statisztikai adatok szerint is — az első tíz hónapban csak a külföldiek közül 110 ezren keresték fel szép tájainkat, természeti és történeti értékekben gazdag vidékeinket. Változatlanul a szocialista országokból érkeztek többen, de a tőkés államok turistáinak érdeklődése fokozódott szembetűnően: számuk közel 13 százalékkal haladta meg az előző esztendeit. Különösen az NSZK-ból és Hollandiából voltak sokan kíváncsiak szűkebb hazánkra, az itteniek jelentették a távoli látogatók egyötödét. A korábbinál valamivel hosszabb volt már messziről jött vendégeink tartózkodása, a megszokottnál tovább időztek nálunk az NDK-beliek is. Népszerűbb volt a fizetővendég-szolgálat, de a turistaszállásokon és az alacsonyabb kategóriájú hotelekben ritkábban nyitogatták az ajtót. Kempingjeinkből az idén is az egri mutatkozott a legkeresettebbnek, a sástói — minden bizonnyal közismerten mostohább körülményei miatt — jóval kevésbé vonzotta a víkendező- ket, nyaralókat. S kevés szolgáltatásával sajnos, a sokkal elegánsabb szilvásváradi sem tudott marasztalóbb lenni. Kereskedelmünk dicséretére legyen mondva, hogy a külföldiek vásárlásai nem okoztak zavarokat a hazaiak ellátásában, általában megfelelt a kínálat. Nem lehettünk azonban most sem elégedettek például a megyei képeslapok választékával, s igencsak hiányzott még mindig a nívós tájjellegű emléktárgy. Vendéglátóink többnyire derekasan állták a ^rohamot”, de főleg az olcsó menükből, a kisadag_ és diákételekből korántsem tudták kielégíteni az igényeket. A „házigazdák” olykor a környezeti kultúráról is eléggé megfeledkeztek. A biztatás s az ellenőrzések ellenére gyakran az egyébként kellemesnek ismert Eger több részén is inkább riasztották a vendéget, mintsem tartóztatták. Meglehetősen elhanyagoltnak tűnt a fürdő környéke, a Szépasszony- völgy, számos üzlet szomszédságában göngyöleg-hegyek csúfoskodtak. Este sötétben maradtak a kirakatok, sőt a belvárosi utcák is, ahol az ember szívesen korzózna, leskelődne. Biztató viszont, hogy a Közép-Tisza vidéken mérséklődött a viszonylagos leimaradás, sa — főleg a belföldi turizmust szolgáló — fejlesztések kétségtelenül megélénkítették a vendégjárást megyénk eme kevésbé ismert területén is. Bizonyos, hogy a további új létesítmények — közöttük a jövő nyáron nyíló kiskörei szabadstrand — nemkülönben pedig a hevesi fürdő jó híre a későbbiekben még inkább erre fordítják az érdeklődést, ezért a Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal negyedik városunkban is kirendeltséget nyit rövidesen. A törekvések hatására további kisebb-nagyobb beruházásokkal, rekonstrukciókkal gazdagodik a Mátra és a Bükk vidéke — a vele kapcsolatos középtávú koncepciót éppen a napokban hagyta jóvá az Országos Idegen- forgalmi Tanács — a kirándulók, üdülők elhelyezésére az Egertourist az eddiginél jobban együttműködik például a vendéglátóipar tardosi, szilvásváradi fogadóival, új Ibusz-Panoráma programokról van szó. Az Expressz Ifjúsági ^s Diák Utazási Iroda valutabeváltást tervez az Unicornisban is, a Mátra Volán új típusú luxusbuszokkal lép a következő idegen- forgalmi szezonba, hogy a tervek közül csak néhányat említsünk. Gyóni Gyula Turistavágy a siroki vár is... (Fotó: Szántó György)
