Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-29 / 304. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI évfolyam, 304. szám ÄRA: 1985. december 29., vasárnap 1,80 FORINT Sugárzó erővel Azt mondjuk, hogy a magyar gazdaság átlagos műszaki színvonala közepes. Nos, igaz a megállapítás, azonban nem teljesen egyértelmű ! Ezt fogalmazta meg az Országgyűlés téli ülésszakán, a VII. ötéves tervtörvény vitájában ár. Tétényi Púi, az Országos Műszaki Fejlesztési Ï Bizottság elnöke. Ugyanis í az átlagon belül nagyok az í eltérések. Mindenesetre a , műszaki-fejlesztési politika alapelvei a következő évékre kialakultak. Ahhoz viszont, hogy ezeket való- ; ra váltsuk, kiemelkedő . 1 szerepük jut a legfejlet- ; tebb technikával rendelke- 1 ző vállalatoknak, valamint ■ a korszerű tudományos * szintet képviselő kutatóintézeteknek. Ezek szerepe tehát a kö- ' vetkező öt esztendőben fokozódik. Húzóerejük révén várható, hogy az egész gazdaság műszaki színvo- nala emelkedik majd. Nagyon lényeges, hogy a következő időszakban a magas technikával rendelkező üzemek, vállalatok, állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek hatása minél jobban kisugározzon az T ország gazdasági tevékeny- < ségére. Az is a mozgató I erők közé tartozik, hogy a ! kutatóintézetekben dolgo- j zók által kikísérletezett, j kidolgozott korszerű eljá- 1 rások mihamarabb a gya- ! korlatba kerüljenek. Arról is szó esett az Or. j ! szággyűlésen, hogy a pénz. j i ügyi szabályozó rendszer j l ebhez várhatóan 1988-tól j I kedvezőbb feltételeket te- j remi. Akkor ugyanis j megszüntetik a jelenleg • j kötelező vállalati, műszaki I ! fejlesztési alapképzést. Ez- j i zel szabadabb kezet adnak j j a gazdálkodóknak a fej- j \ lesztési feltételek megte- j I remtéséhez. A VII. ötéves | tervtörvényből az is kitűnik, hogy hosszú távon há- j : rom területnek lesz meghatározó szerepe. Nevezete- \ ; sen, a növekvő színvonalú j tudományos alapkutatás- ' nak, melynek révén ha- í zártfc bekapcsolódhat a világ tudományos vérkeringésébe. Emellett a legkorszerűbb anyagtechnológiáknak, a legmodernebb anyagmegmunkálási és -vizsgálati eljárásoknak, j Nem kevésbé a gépészeti technológiáknak, melyek- ' nek két fő iránya a gépi : berendezések elektronizálása, illetve a finommeoha- nika állandó korszerűsítése. A KGST-országok nemrég Moszkvában aláírt tudományos-műszaki fejlődését elősegítő komplex programja nagy lehetőségeket kínál a hatékonyabb együttműködésre. A közös dokumentumban meghatározott főbb irányok: mint az elektronizáció, a komplex automatizálás fejlesztése, az atomenergia hasznosításának és a biotechnológiának gyorsított ütemű fellendítése, az új anyagok és technológiák kialakítása, a ráfordítások mérséklésére, a minőség, a versenyképesség fokozására — kedvező. Mindez bizonyosan hozzájárul a tagországok és benne hazánk műszakigazdasági előbbrelqpésé- hez. Mentusz Károly A gyöngyösi Kócsag utcai általános iskola a tervidőszak egyik legnagyobb iskolai beruházása volt TELJESÜLT A TERV Megyénk általános iskolásai —új tantermekben A VI. ötéves terv egyik kiemelt feladata volt megyénkben az általános iskolai tanteremépitési program. Az előirányzatok 240 terem létesítését tartalmazták, ezen belül 180-at új iskola építésével és bővítéssel, hatvanat pedig egyéb módon: átalakítással, átszervezéssel, más célú épületek, helyiségek igénybevételével. Az elképzelések minden korábbit meghaladtak, többen kételkedtek is a megvalósulásban. Azért kerestük fel Bógyi Kálmánt, a megyei tanács művelődési osztályának főmunkatársát, hogy számot vessünk az eredménnyel. A terv végrehajtása széles körű összefogással kezdődött meg. öt évvel ezelőtt konzultációra jöttek össze a tanácsi vezetők, az építőipari vállalatok képviselői és a tervezők, a beruházók, az oktatási szakemberek, hogy a lehetőségeket megvitassák. Megállapodtak egymás gyors tájékoztatásában is. E megyei kezdeményezés jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a program — a kedvezőtlenné vált gazdasági körülmények között is — sikeresen megvalósult. Érdemes felidézni a legjelentősebbeket: a 181 új tanterem közül kiemelkedik az egri Fadrusz utcai 16 tantermes (1981), a, gyöngyösi Kócsag utcai 24 tantermes (1982), az egri Új Elet utcai 16 tantermes (1983), a gyöngyösi Martinovics utcai 16 tantermes (1984), s az egri Ifjúság utcai 16 tantermes új iskola (1984). A bővítések közül említésre érdemes a hatvani BajcsyZsilinszky utcai 8 tanterem (1983) , a bélapátfalvi Vörös Hadsereg utcai nyolc tantermes (1983) és az erdőtelki Fő utcai nyolc tantermes (1984) . Ezekben az épületekben természetesen napközis termek, laboratóriumok, tornatermek, szertárak, könyvtárak és konyhák is létesültek. A gyöngyösi Kócsag utcaiban tanuszoda is készült, 250 négyzetméteres vízfelülettel. A létesítmények többsége aulás rendszerű. Iskoláinkban jelenleg 2892 nevelő 41 511 általános iskolást tanít. Folyamatosan javulnak a nevelés-oktatás feltételei. Még akkor is, amikor a VI. ötéves terv időszakában 12,8 százalékkal emelkedett a tanulók száma. A mutatók kedvezőbbek az öt évvel ezelőttieknél. Napjainkban minden második gyerek a felszabadulás után épített osztály- termekben tanul, ha pedig az átszervezett új helyiségekkel iis számolunk, akkor kétharmaduk. Érdemes megismerkedni néhány adattal is. Egy iskolára a 80—81-es tanév elején több mint 252 tanuló jutott átlagban, az 1985—86- osban már 282-nél is több. Mégis egy nevelőre nemhogy több, de valamivel kevesebb gyermek tanítása jutott, mint öt évvel azelőtt. Míg 1980 szeptemberében átlagosan egy iskolában 7,8 tanterem, úgy 1985 szeptemberében 9,7 tanterem állt rendelkezésre. Számottevő a napközis tanulók számának növekedése: míg a tervidőszak elején 36,2 százaléka járt a diákoknak napközibe, addig a végén 42 százalékuk. Elmondhatjuk tehát, hogy összességében megyénk művelődésügye sikeresen megbirkózott a kihívásokkal. A statisztikák azonban néhány dolgot nem tükröznek. Áz így — nagy átlagban — lényegében elfogadható oktatási feltételekben feszültségek is meghúzódnak. A városi lakótelepeken zsúfoltak az iskolák. A községekben az intézmények egyötöde több épületben megosztva működik. Az osztálytermi célra igénybevett helyiségek (műhelyek, úttörőszobák, szertárak stb.) hiányoznak az oktatás számára. Mindezek együttvéve további beruházások megvalósulását indokolják. Gyöngyössolymoson is új szárnnyal bővült az intézmény (Archívfotó: Kőhidi Imre, Szántó György) JANUÁR 1-TÖL Új vámjogszabály A Vám- és Pénzügyőrség sajtótájékoztatója Tegnap Budapesten a Magyar Sajtó Házában, dr. Balogh György ezredes a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának helyettese ismertette a sajtó képviselőivel a január I-én életbe lépő új vámszabályokat. Elöljáróban elmondta, hogy az elmúlt évben nagyon sok, úgynevezett tartós használati cikk került külföldről magántulajdonba. A skála meglehetősen széles: a videótól az autóig megannyi áru. Ezeket egyszerűen kivonták a garancia alól, ebből pedig számtalan probléma adódott. A jövőben ennek megszüntetése érdekében — ha van garancialevél — vámmentesen kivihetők a külföldön vásárolt készülékek javításra. Abban az esetben, ha javíthatatlan termékről van szó, kicserélhető, s amikor ugyanaz a típusú berendezés nem áll rendelkezésre, csak a külön- bözetet kell vám gyanánt megfizetni. Külön foglalkozott a parancsnokhelyettes a hazatérő, s a külszolgálatosok vámügyeivel. Az a gyakorlat továbbra is marad, ami szerint a bruttó jövedelem 40 százaléka értékében behozott áru vámmentes — a meghatározott szolgálati idő után. Az új vámjog szerint ez a kedvezmény kiterjed a napidíjért külföldön dolgozókra is: méghozzá úgy, hogy összevonják a kint- töltött napokat abban az esetben, ha azok elérik a kedvezményre jogosító időt. Dr. Balogh György hangsúlyozta hogy 1985 nagy tanulsága volt az elszabadult „valutáris pokol”. Mint mondta, elképzelhetetlen az a mennyiségű ajándék, amennyi az idén az országba került. Ügy fogalmazott, hogy ezáltal szökik a pénz, valahol lyukas a rendszer. Van például olyan müncheni címük, ahonnan egy év alatt négyszáz videót „ajándékoztak”. Eloszlottá az autóbehoza- tal körül az országban elterjedt mendemondát. A gépkocsik behozatalának körülményei lényegesen nem változnak. Ami új az annyi, hogy a rokkantak 30 százalék helyett 20 százalék vám fizetésére lesznek kötelezve, illetve ugyanilyen arányban csökken a Konzumexen keresztül behozott autók vámtarifája is. Elmondta továbbá, hogy január 1-től minden behozott aranytárgy után is vámot kell fizetni. Az eddig érvényben levő rendelkezések ugyanis teret biztosítottak a bűnözésnek. A Vám- és Pénzügyőrség tapasztalata az volt, hogy a külföldiek által behozott aranyat, némi ellenszolgáltatásért a magyarok értékesítették a bizományiban, vagy az óraékszer üzletekben. A kisiparosok kedvezményeiről elmondta, hogy ebből kizárták a szórakoztatási célokra használatos árut, így a videót is. Az a bizonyos ötévenkénti kétszázezer forintos kedvezmény a művészi termékek előállítását szolgáló gépekre, a szolgáltató területen használatos berendezésekre, a mezőgazdasági kisgépekre — amivel egy-két holdat lehet megművelni —, s egyes számítógéptípusokra vonatkozik Ez esetben ötven százalékkal mérséklik a kiszabott vámot. Szóba kerültek az eltérő árak, amiről lapunk munkatársának — Kis Szabó Ervinnek — kérdésére azt mondta a parancsnokhelyettes, hogy a szakvélemények között lehetnek minimális különbségek. Elismerte viszont, hogy a vám-adminisztráció hosszadalmas, időnként bürokratikus. Ezen a jövőben szeretnének javítani: az ügyintézéseket gördülékenyebbé kívánják tenni. Szigorúbb leltárfelelősség a kereskedelemben Január 1-én új minisztertanácsi rendelet lép életbe, amely arról intézkedik: hogyan felelnek a kereskedelmi dolgozók a leltárhiányért, illetve a boltokban keletkező olyan hiányokért, amelyek nem a kereskedelmi munkával együttjáró veszteségekből — például törésből, áruromlásból, be- száradásból, vagy más elkerülhetetlen okból — adódnak. A legutóbbi négy év alatt a ikereskedelemben több mint kétszeresére növekedett a leltárhiányok összege, s a korábbiaknál lényegesen több helyen fordult elő leltárhiány. Elsősorban ezért vált szükségessé, hogy módosítsák a leltárfelelősséggel kapcsolatos — 1968- ban hozott — jogszabályt. Az eddigi rendelkezések szerint a leltározáskor kimutatott hiányt az úgynevezett szoros elszámolású, tehát hagyományos formában működő üzletek vezetői és dolgozói nem voltak kötelesek megtéríteni. A boltvezetők, illetve helyetteseik esetleges prémiumát, valamint év végi részesedését azonban megvonták emiatt, s a részesedéstől elestek a beosztott dolgozók is. A következmények alól viszont mindazok mentesültek, akik a vállalattól akár a hiány megállapítása előtt, akár utána kiléptek. A korábbi rendelet nem szabályozta a jövedelemérdekeltségben dolgozó kereskedők leltárfelelősségét, hiszen a működtetés e módszerére csak néhány éve van lehetőségük a kereskedelmi vállalatoknak. Az új szabályozás kimondja, hogy a leltárhiányt a kereskedelmi dolgozók — az üzlet üzemeltetési formájától függetlenül — kötelesek megtéríteni. Ennek mértéke azonban az üzemeltetési módtól függ. A hagyományos, szoros elszámolású — a beszerzésről, értékesítésről és készlet- alakulásról tételesen számot adni köteles — üzletekben a vezetők és helyetteseik ezentúl az alapbéren felüli jutalékuk és prémiumuk hathavi, a beosztott dolgozók pedig háromhavi ösz- szegével felelnek a leltárhiányért. A jövedelemérdekeltségű boltokban a leltárhiányért az üzleti nyereségben érdekelt dolgozók felelnek az alapbéren felüli teljes jövedelmükkel. A jövőben nem mente* sül a felelősség alól az a kereskedelmi dolgozó, aki munkaviszonyát akár a leltározást megelőzően, akár a felelősség megállapítása után megszünteti. Az új szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy a leltárhiány miatt anyagilag felelősségre vonhassák a szabályok megsértőjét akkor is, ha már nem a vállalat alkalmazottja. A rendelet lehetővé teszi, hogy — a kollektív szerződésben meghatározott módszerek szerint — jutalmazással ösztönözzenek a leltárhiány-mentes és a többlet nélküli elszámolásra, fokozva ezzel a társadalmi tulajdon s egyben a fogyasztók védelmét.
