Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. december 2., hétfő 3. Az SZMT küldöttértekezletéről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) Dorkó József beszámoló­jában a gazdaságban bekö­vetkezett változásokat érint­ve kitért az új vállalatirá­nyítási módszerekre, formák­ra, s ebben is utalt a szak- szervezetek szerepére. Az említett változások — hang­súlyozta — az üzemi, a munkahelyi demokrácia tel­jesebbé válásához vezetnek, nagymér tékben előmozdíth at - ják a tartalékok feltárását, hasznosítását, a szocialista tulajdonhoz való viszony ja­vulását. S a mozgalom igen sokat tehet azért, hogy mind­ez valóra is váljon. Nemcsak az előkészítésből kell részt vállalnia, hanem további eredményes munkájára is szükség van. A tisztségvise­lőknek, testületeknek min­den vonatkozásban a válla­latvezetés méltó partnereivé kell válniuk. A vezető titkár részlete­sebben is foglalkozott a te­rületpolitikai munkával, a szakszervezetek munkahe­lyen kívüli érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenysé­gével. Mivel cseppet sem le­het közömbös, hogy tagjaik — 127 ezer dolgozó — hol és hogyan laknak, vásárolnak, tanulnak, gyógyulnak, szóra­koznak, egyszóval : miként élnek. Csakis úgy felelhet­nek meg feladataiknak, ha még közelebb kerülnek a ta­nácsokhoz. Feltétlenül biz­tató, hogy ma már nemcsak a legfelsőbb, hanem más szinten, az egyes szakmák és a megyei tanács osztályai között is mind eredménye­sebb az együttműködés, de a helyi tanácsok, illetve a szakmaközi bizottságok kap­csolataiban még igen sok a rendeznivaló. A helyzet ja­vításához elengedhetetlen, hogy a szakszervezetek a jö­vőben érdemibb módon ve­gyenek részt a tanácsi tes­tületek elé kerülő döntések előkészítésében, teremtsenek nagyobb összhangot a vál­lalati szociálpolitikai és a településfejlesztési tervek között, javuljon szervező, mozgósító tevékenységük, a társadalmi munfcaákciókat, a kommunista műszakokat iga­zítsák jobban a bennük részt­vevők véleményéhez. Az érdekvédelmi munkát taglalva az előadó emlékez­tetett arra, hogy — bár nyil­vánvalóak a szociálpolitikai eredményei — valójában többet is lehetett volna ten­ni a dolgozókért, s az ország nehezebb gazdasági helyzete sem adhat egyértelmű ma­gyarázatot a hellyel-közzel tapasztalható visszafogottabb törődésre. Gondjaink köze­pette is előbbre lehet jutni, ha okosan rangsorolják az igényeket. Ugyanekkor a rétegpolitikai — például az ifjúsági — tevékenységen is van még mit javítani. A továbbiakban a vezető titkár a szakszervezeti vá­lasztásokról szólva elmon­dotta, hogy a tisztújítás kedvező tapasztalatokat ho­zott. Az eseményeket érdek­lődés kísérte, a vitákban összesen 12 ezer felszólalás hangzott el, s 18 ezer tiszt­ségviselőnek szavaztak bi­zalmat. A különböző posz­tokon a korábbinál kisebb arányú volt a csere, s — né­hány kivételtől eltekintve — a testületekben is tükröző­dik a tagság összetétele. Végezetül arra emlékezte­tett, hogy a szakszervezeti mozgalom mindig igényelte s igényli ezután is, hogy ne csak végrehajtója, hanem alakítója is legyen a politi­kának. Majd utalt a követ­kező időszak tennivalóira, s arra biztatta a jelenlevőket, hogy a további célkitűzések maradéktalan megvalósítá­sáért tegyenek meg mindent. Az SZMT számvizsgáló bizottságának jelentéséhez az előterjesztő Szepesi József nem fűzött szóbeli kiegészí­tést. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését Bukta Tibor tolmácsolta. Ezt követően Gubán Dezső levezető elnök, az írásban kiadott beszámoló és a szó­beli kiegészítés fölött meg­nyitotta a vitát, amelyben először Tresó László, a Ga­garin Hőerőmű Vállalat blokkgépésze, az SZMT ifjú­sági bizottságának elnöke kapott szót. Egyebek mellett elmondta, hogy nem tudták megfelelően elvégezni fel­adataikat. Az okok között kiemelte, a személyi feltéte­lek nem voltak ezekhez adottak, az üzemekből nem a legfelkészültebbeket küld­ték e testületbe. Felmérése­ik szerint a fiatalok — bár magas körükben a szerve­zettség — nem érzik magu­kénak a szakszervezetet. Minden bizonnyal a SZOT ez évi október 25-i határo­zata elősegíti, hogy az ifjú­sági tagozatok révén előrelé­pés történjen e téren. Tamási Csabáné, a recski kőbánya esztergályosa a munkahelyi demokrácia kér- désével foglalkozott. Hang­súlyozta, hogy ma már nem­csak a felső, de a középve­zetés is tisztában van ennek fontosságával. A bányászat helyzetéről számolt be Láng János, a Mátraalji Szénbá­nyák Ecsédi Üzemének szb- titkára. Többi között meg­jegyezte, hogy az utóbbi években szinte minden fóru­mon kérték a nyugdíj kor- kedvezményt a külszíni bá­nyászok számára. Ö ezt a kérést is továbbította, hiszen társai kemény munkát vé­geznek, nagy fizikai megter­helésnek vannak kitéve. A gyöngyösi városgondozási üzem KISZ-titkára, Bállá Attila azt is szóvátette, hogy most már náluk is megértek a feltételek a negyvenórás munkahét bevezetésére. A kollektíva szeretné, ha a heti negyvenkét óráról náluk is erre térnének át. A vállalati szakszervezeti tevékenység színvonalát, fej­lődését ecsetelte Szabó Béla, az ÉDOSZ megyei titkára. A gazdasági irányítás kor­szerűsítése és a vállalati ön­állóság kibontakozása elvá­laszthatatlan. Az élelmiszer­iparban éltek e lehetőséggel. Az alapszervezetek igazod­nak a megváltozott körül­ményekhez, segítik az önálló tevékenységet. Dr. Gyetvai Gyula, a Heves Megyei Kór­ház és Rendelő Intézet fő­igazgató főorvosa arról a je­lentős fejlődésről adott szá­mot, amelyen az egészségügy ment át az eltelt öt év so­rán. Véleménye szerint nem lenne eretnekség, ha az üze­mekhez hasonlóan az egész­ségügyi intézményekben is választanák a vezetőket. Mindezek mellett felhívta H figyelmet arra is, hogy ren­dezni kellene az egészség- ügyi dolgozók bérét. A gmk-k miatt felmerülő gondokat elemezte Czakó József, a ZÖLDÉRT gyön­gyösi hűtőházának főbizal­mija. E munkaidő utáni el­foglaltság miatt kevés ide­jük jut a dolgozóknak a csa­ládjukra, a pihenésre, a szórakozásra. A munkaidőt kellene intenzívebben ki­használni, s a jobb teljesít­ményt megfizetni. Hangsú­lyozta, hogy meg kell kí­mélni az emberek erejét, mert csak egészségesekkel lehet társadalmat építeni. Ezután dr. Búza Márton. a SZOT elnökségének tagja kért szót. A SZOT titkársá­gának értékelését hozta el a Szakszervezetek Heves Me­gyei Tanácsának tevékenysé­géről. Eszerint az SZMT nagy felelősséggel dolgozott, s dif­ferenciáltan képviselte a tagság érdekeit. A megye életében, önálló javaslatai­val, törekvéseivel jelentős szerepet játszik. Felkarolta az újjászervezett szakmakö­zi bizottságokat is, s felis­merte, hogy az alapszerveze­tek támogatása kulcskérdés. Az elkövetkezőkben fontos feladat lesz elősegíteni a tar­talékok feltárását, biztosít­va ezzel a VII. ötéves tervi célok valóra váltását. Kiemel­te: a Szakszervezetek XXV. Kongresszusán arra töreked­nek, hogy az élet által fel­vetett kérdésekre választ ad­janak. A bérrendezés folytán — a megyei intézkedések hatá­sára — az oktatók, nevelők átlagkeresete nemcsak hogy elérte, de meg is haladta az országos szintet. Mindezt Danyi Lászlóné, a Pedagógu­sok Szakszervezetének me­gyebizottsági titkára közölte. Sokan kaptak magas elis­meréseket is. Ennek ellenére a tanárok túlmunkájának díjazása még mindig ala­csony. Kérte, hogy a felső- oktatás dolgozóinak, vala­mint az oktatásügy alkalma­zottainak bérét is rendezni kellene, s azt is, hogy a vasúti kedvezményeket ál­lítsák vissza. Ebéd után Lévai Ferenc elnökletével folytatódott a vita. Sós Tamás, a megyei KISZ-bizottság első titkára hozzászólásában egyebek között azt is szóvá tette, hogy jelentősen csökkent a fiatalok köréből beadott újí­tások száma. Az okok között e korosztály túlzott terhelé­sét emelte ki, s azt, hogy mivel sok pályamunka nem kerül hasznosításra, egyesek nem hajlandóak az „asztal­fióknak” dolgozni. A szak- szervezetek ifjúsági tagoza­tával kapcsolatban megje­gyezte: ez elősegítheti, hogy a KISZ színvonalasabban te­vékenykedjen. Az ifjúsági szövetségnek a politikai, a tagozatnak pedig az egyéni érdekvédelmet kell ellátnia. Az egri munkaügyi bíró­ság bírálja dr. Dékányné dr. Búzás Ágnes szerint a mun­kaügyi döntőbizottságok ha­tározathozatalainak tárgyila­gossága sokban függ a mun­kahelyi demokráciától. Be­számolt arról is, hogy nap­jainkban egyre gyakoribbak a munkabérrel és az egyéb juttatásokkal kapcsolatos Az új titkárok Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára Fábryné Dohai Ilona, az SZMT titkára Czibik Márton, az SZMT titkára Szavaznak a küldöttek jogviták. A szakszervezeti jogsegélyszolgálatról kritiku­san megjegyezte: nem kép­viseli mindig megfelelően a dolgozót a munkaügyi vi­tákban. A Mátra Volán kol­lektívája képviseletében Bo­tos Péter bizalmi kért szót, s a gépkocsivezetők nyug- díjkorkedvezményre való jo­gosultságát ecsetelte, mivel e fárasztó és idegőrlő mun­ka miatt sok társát kellett idő előtt leszázalékolni. Kérte azt is, hogy a törvé­nyes munkaidőn túli telje­sítmény után pótlékot kap­janak. Sallós Gyula, a MEDOSZ megyebizottságának titkára a szövetkezeti alapszervezetek­ről elmondta: korábban eze­ket a téeszek vezetése is ké­telkedve fogadta, ma viszont már partnerként tekintik őket. Szenvedélyes hangon szólt a környezet- és termé­szetvédelemről is. E téren sokkal többet kell tenni, mint eddig. Például fel kell számolni azokat a hulladék- hegyéket is, amelyek a tu­datlanság miatt kerülnek a szántóföldekre. Farkas Zol­tánná, az egri 1-es Számú Postahivatal bizalmija fel­adatként jelölte meg, hogy a bizalmiak határozottabban vállaljanak részt a munka­helyi légkör alakításában. Náluk is több olyan javas­latot várnak tőlük, amelyek a postai munkát javítják. Lázár János, a MÁV Füzes­abonyi Körzeti Üzemfőnök­ségének képviselője azt is kifogásolta, hogy a vasúti áruszállításokat hátráltatja a késlekedő rakodás. Komoly létszámgondokkal küzdenek az alacsony fizetés miatt. Bíznak abban, hogy bérrend­szerüket megváltoztatják. Majd Barta Alajos, a me­gyei pártbizottság első tit­kára emelkedett szólásra. Kijelentette: a megye gazda­ságának fejlődése mérsékel­tebb a tervezettnél. Igaz, a kép rendkívül differenciált. Hiszen amíg akadnak olyan dinamikusan fejlődő ágak, mint a gépipar, s olyan üze­mek, mint például a gyön­gyösi Mikroelektronikai Vál­lalat, előfordulnak olyanok is, ahol nem tapasztalható előrelépés. Kiemelte azt is, hogy a termelés növekedése mellett összességében évről évre csökkent a foglalkoz­tatottak száma. A vállalatok munkájából érdemben kive­szik részüket a szakszerve­zetek. Fontos, hogy a meg­levő nehézségek ellenére is tudjunk lelkesedni, s biza­kodással tekintsünk a jövő­be. Az életszínvonal terén, a gondok ellenére is értünk el említésre méltó eredménye­ket Ezt tükrözi, hogy pél­dául a boltok és a vendég­látóhelyek alapterülete je­lentősen megnövekedett. A megye kiskereskedelmi for­galmában pedig a harminc- két-harminchárom százalé­kos tervezett túlteljesítésnél is több várható. A lakáshely­zetről megjegyezte: az erre az időszakra előirányzott mennyiség 99 százaléka fel­épül. A városokban kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a többgyermekes csa­ládok és a fiatal házasok minél előbb önálló otthon­hoz jussanak. Méltatta azo­kat a megyei erőfeszítéseket, amelyek nagy szerepet ját­szottak abban, hogy a szén­ás tűzifaellátás gondjai csök­kenjenek. Felhívta a figyelmet a munkaidőalap jobb kihasz­nálására. Javítani “kell a szervezettséget, a technoló­giai és a munkafegyelmet Vissza kell adni a törvényes munkaidő rangját. Megyénk életében növek­vő szerepet töltenek be a szakszervezetek, amelyek ré­szesei az elért eredmények­nek. Mint hangsúlyozta: szükséges, hogy még jobb feltételek jöjjenek létre munkájúkhoz. A pártszervek erősíteni kívánják a szak- szervezeti önállóságot, s tá­mogatják tevékenységüket. Időhiány miatt tizenegyen írásban adták be hozzászó­lásukat, majd Dorkó József foglalta össze a vitát. Ezután egyhangúlag elfogadták a beszámolót, a szóbeli kiegé­szítést és a hozzászólásokat Utána Bakó Csaba, a je­lölőbizottság elnöke tett elő­terjesztést a tisztújításra, majd — mint Szabó Béla, a szavazatszedő bizottság elnö­ke bejelentette — titkos sza­vazással megválasztották az SZMT új 41 tagú testületét, és ötfős számvizsgáló bizott­ságát. A Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa öttagú el­nökséget, a számvizsgáló bi­zottság elnököt és titkárt választott soraiból. Ugyan­csak első ülésén az SZMT 11 bizottságot — közöttük első alkalommal ifjúsági ta­nácsot — alakított, s kine­vezte Korsós Lászlót a köz­ponti könyvtár igazgatójává, Studt Sándort pedig a gyön­gyösi szakszervezeti iskola vezetőjévé. Az új SZMT tagjai lettek: Abrudán János, Balázs Ti­rádámé, Belkovics Béla. Be- sze Ilona, Botos Péter, Buk­ta Tibor, Buru Antalné, Czi­bik Márton, Csépány Ferenc. Danyi Lászlóné, Dienes Sán- dorné, Dorkó József, Farkas Zoltánné, Farkas Sándor. Fábryné Dobai Ilona, Grósz Jánosné, Gubán Dezső, Gu­lyás Mária, Hajdú Miklós. Herényik József, dr. Jenes Pál, Jékli Sándor, Kalicz Jó- zsefné, Kiss György, Kovács Gyuláné, Lázár János, Dé­nárt István, Lévai Ferenc. Magyarné Murányi Margit, Molnár Lászlóné. Moss Fe- rencné, Sallós Gyula, Schéll András, Sulyok Ernő, dr. Szamaránszky Julianna, Sza­bó Béla, Szecskó Klára, Szatnkó Zoltánné, Tresó László, dr. Varga József és Virág Károly. A Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának elnöke Gubán Dezső, vezető tit­kára Farkas Sándor, tit­kárai: Lévai Ferenc, Czi­bik Márton és Fábryné Dobai Ilona. Az új tisztségviselők nevé­ben Farkas Sándor, az SZMT vezető titkára mondott kö­szönetét a bizalomért ígére­tet téve arra is, hogy igyek­szenek megfelelni küldeté­süknek. A küldöttértekezlet Lévai Ferenc zárszavával ért vé­get. Láng János Czakó József Barta Alajos Dr. Búza Márton Dr. Dékányné dr. Búzás Ag­nes Tudósítás: GYÖNI GYULA és HÓM A JANOS Fotó: PERL MARTON

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom