Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

-fljjjjfl NÉPÚJSÁG, 1985. december 23., hétfő ATHÉN Polgári védelmi erőket szerveznek Görögországban. Mint Antonis Drossojannis hadügyminiszter-helyettes a fegyveres erők és a polgári hatóságok képviselőinek Chi­os kelet-égei szigeten tartott konferenciája után elmondta, az égei-tengeri szigetekre is kiterjedő új védelmi rend­szer több mint 600 ezer fő­ből áll, s fontos tényező lesz az „égéi térséget fenyegető” minden veszély elhárításá­ban. TRIPOLI Az imperializmus és a cionizmus elleni intézkedé­sek egyeztetéséről tárgyalt Tripoliban a líbiai, a Szíriái és az iráni külügyminiszter. A JANA líbiai hírügynök­ség idézte a szíriai külügy­minisztert, aki szerint a megbeszélés a „testvéri kap­csolatok megszilárdítását” szolgálta. A líbiai és az irá­ni külügyminiszter külön is tárgyalt egymással. TOKIO A japán katonai költség- vetés több mint 7 százalé­kos növelését követelte a következő pénzügyi évben Kato Koicsi, a Nemzetvé­delmi Hivatal (hadügymi­nisztérium) vezetője a pénz­ügyminisztériumtól. A jövő­re kezdődő új ötéves kato­nai programot a konzervatív kormány az „állami terv” rangjára emelte, amit fel­tétlenül végre kell hajtani. SZÓFIA 1986—1990-re szóló bolgár —kínai kereskedelmi megál­lapodást írt alá szombaton Szófiában Andrej Lukanov és Li Peng miniszterelnök­helyettes. Megvitatták az energetikai, a gépgyártási, az elektronikai és a mező- gazdasági együttműködés le­hetőségeit is. Aláírták a jö­vő évi árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást is. WASHINGTON Hároméves kimerítő vita után az Egyesült Államok kongresszusa hozzájárult ah­hoz, hogy a Fehér Ház az elnök rendelkezésére álló két Boeing 707-es típusú repü­lőgépet újakkal váltsa fel. A mintegy 300 millió dollá­ros számla a Pentagon költ­ségvetését terheli, tekintve, hogy az elnöki gépek a légi­erő 89. szállító repülőezre­dének kötelékébe tartoznak. Az új „Air Force One” Boe­ing 747-es vagy DC—10-es lesz. Az egyik gépet azon­ban csak 1988-ban, másikat pedig 1989-ben állítják szol­gálatba. így Reagan gyakor­latilag már nem fogja hasz­nálni őket. Űrhajósok Visszatérés Csillagvárosba Négyhetes pihenés, a föl­di körülményeikhez valóvisz- szaszokás, az út tapaszta­latainak összegzése után, pénteken, Bajkonurból visz- szatért a Moszkva melletti Csillagvárosba Viktor Szavi- nih és Alekszandr Volkov, a Szojuz T—14 két űrhajósa. Expedíciójuk november 21- én fejeződött be, amikor Vla­gyimir Vaszjutyin parancs­nok betegsége miatt a há­romfős legénység a terve­zettnél korábban visszatért a Földre a Szaljut—7 űrál­lomásról. Vaszjutyint a le­szállás helyéről rögtön Moszkvába szállították kór­házi kezelésre. Egészségi ál­lapota a jelek szerint ismét jó, hiszen pénteken ő is ott volt a csillagvárosi repülőté­ren társai érkezésénél. EGY HÓNAPPAL GENF UTÁN A szovjet moratórium sorsa Egy hónap telt el a genfi találkozó óta. Felelősségtel­jes időszak kezdődött. A gyakorlati lépésekről van szó, arról, hogy nem aláás­ni, hanem fejleszteni kell mindazt, amit Genfben el­értek. A szovjet vezetés — mint kijelentette — kész ezen az úton haladni. Ez azonban nem egyirányú ut­ca. A Szovjetunió joggal szá­mít arra, hogy hasonló hoz­záállást tanúsít az amerikai vezetés. Ez nemcsak a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok, hanem az egész világ­közösség érdekeinek megfe­lelne. Ezt Tornász Kolesznyi- csenko, a Pravda szemleíró­ja állapította meg a lap va­sárnapi nemzetközi szemlé­jében. Az írás jelzi, továbbra is a szovjet moratóriumjavas­lat sorsa foglalkoztatja leg­inkább a szovjet külpoliti­kai sajtót. Ehhez járul még a „csillagháborús program” változatlan lendülettel való folytatása miatti aggodalom. A Pravda ismételten em­lékeztet, hogy január 1-én lejár a nukleáris robbantá­sokra önként és egyoldalú­TALÁN 1988-BAN Sajtókonferencián magya­rázta meg Bostonban Ed­mard Kennedy szenátor, mi­ért nem kívánja jelöltetni magát az 1988-ban esedékes elnökválasztáson. Kijelentet­te, bizonyos abban, hogy meg tudta volna szerezni a Demokrata Párt elnökjelölt­ségét, s választási esélyeit sem tartotta volna kedvezőt­lennek. Kennedy tagadta, hogy a döntésben szerepet játszot­tak volna a várható, sze­mélyes jellegű és múltjának néhány kellemetlen esemé­nyét felidéző támadásak pél­dául az emlékezetes Chappa- quid dick'ügy felidézése, ami­kor gépkocsijával belefordult an vállalt szovjet moratóri­um határideje. Ugyanakkor ez a moratórium nem lenne egyoldalú, ha csatlakozna hozzá az Egyesült Államok. Ez esetben továbbra is ér­vényben maradna. A szov­jet—amerikai közös morató­rium pedig mérföldkő le­hetne a nukleáris veszély elhárításának talaján. Ez olyan esély, amit nem sza­bad elszalasztani. A továbbiakban a lap a robbantások szüneteltetése ellenőrzésével kapcsolatos amerikai aggályokkal fog­lalkozik. Rámutat, hogy az ellenőrzés nemzeti eszközei is teljesen megbízhatóak, ezt éppen az Egyesült Államok tapasztalhatta, amikor azon­nal regisztrálták előre be nem jelentett és kiserejű kí­sérleti robbantását. A Szov­jetunió nemzetközi ellenőr­zést is javasol, azonban kész ennél is tovább menni. Amennyiben Washington is szünetelteti kísérleti robban­tásait, Moszkva kész megál­lapodást kötni a helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatos in­tézkedésekről is — emlékez­tet ismételten a Pravda. egy hídról egy tengeröbölbe, s vele lévő úti társnője meg­fulladt. Ugyancsak tagadta, hogy a döntést családi okok magyarázták volna. Azt han­goztatta, hogy szenátorként hasznosabb munkát tud vé­gezni — de nem zárta ki véglegesen azt, hogy még egyszer kísérletet tegyen az elnökjelöltség megszerzésére. Egyes kommentárok azt sem tartják kizártnak, hogy adott esetben a szenátor módosít­ja elhatározását, s ha a de­mokraták nem tudnak meg­felelő jelöltet állítani 1988- ban, hajlandó lenne eleget tenni egy „felhívásnak” a je­löltség vállalására. A túszügy visszhangja „Pofont adni Francia­országnak” A francia sajtó Robert Broussard rendőrprefektus nevétől volt hangos szom­baton. Minden lap elisme­réssel, sőt csodálattal mél­tatta azt a hidegvérű kitar­tást és finom lélektani fel­őrlő taktikát, amivel a ren- őrség elit kommandójának parancsnoka egyetlen pus­kalövés és így vérontás nél­kül vetett véget a 36 órás nantes-i túszdrámának. „A három gonosztevő meg­nyerte az első fordulót az­zal, hogy sikerült kijutnia az igazságügyi palotából, de elvesztette a második for­dulót a repülőtéren” — mon­dotta a nap hőse, miután a három fegyveres bandita visszakerült a nantes-i gyűj­tőfogházba. Franciaország „elsőszámú zsarujának” ünneplése köz­ben alig keltett figyelmet az utolsó két túsz egyikének, a nantes-i bíróság ülnökének vallomása. Bemard Bureau elmondotta, hogy a marok­kói túszszedő, Abdel Karim Khalki „bizonyos garanciá­kat” kapott arra nézve, hogy ha megadja magát, elhagy­hatja az országot. Hathatós szerepet játszott Khalki meg­ingatásában a rennes-i ma­rokkói konzul is. Khalki célja egyébként semmi egyéb nem volt, mint „pofont adni Franciaországnak”. Pierre Joxe belügyminisz­ter és Robert Badinter igaz­ságügyminiszter nyilatkozat­ban fejezték ki teljes elis­merésüket a rendfenntartó erőknek türelmükért és a bravúros megoldásért, a tú­szoknak pedig bátorságu­kért. Badinter bejelentette, hogy sürgősen megszigorítják a biztonsági intézkedéseket a tárgyalótermekben. Kennedy és az elnökjelöltség rC Külpolitikai kommentárunk j—i Karácsony előtti belviszály A SZERETET ÉS A BÉKE ünnepének előestéjén különös hevességű és szokatlanul nyílt viszáiykodás- ba bonyolódott az amerikai kormány néhány vezető tisztségviselője. A Fehér Ház környékén mind ez ideig nem volt divatban az ilyesfajta nyilvánvaló kenyértörés, de úgy látszik nagyon mély vélemény- különbségek merültek fel Reagan csapatán belül. Az ürügyet egy voltaképpen másodlagos jelentő­ségű incidens szolgáltatta: George Shultz külügymi­nisztert többnapi faggatózás után különlegesen szen­vedélyes kirohanásra kényszerítették az újságírók, s a nemrégiben hazánkban is járt politikus állást fog­lalt az elnök egyik legutóbbi döntése ellen. Reagan ugyanis november végén — titokban — elhatározta, hazugságvizsgáló gép segítségével kell ellenőrizni a bizalmas iratokkal dolgozó kormánytisztviselők meg­bízhatóságát. Az intézkedés több tízezer külügymi- nisztériumi Pentagon- és CIA-beli hivatalnokot érint, s a szélsőjobboldali körök követelésének eredménye. Miután az utóbbi hónapokban látványos sajtó- kampány bontakozott ki néhány kém leleplezése nyomán, a „héják” tisztogatást szeretnének kieszkö­zölni a legfontosabb kormányszerveknél, hogy az­után a saját embereikkel töltsék föl a távozók he­lyeit. Weinberger hadügyminiszter és Casey, a CIA igazgatója a hazugságvizsgálat szorgalmazói mellé álltak és kijelentették, hogy bármikor készek sze­mélyesen is alávetni magukat az ellenőrzésnek. Shultz viszont megalázónak érzi, hogy bárki két­ségbe meri vonni saját^és munkatársai megbízható­ságát, és közvetve felajánlotta lemondását, arra az esetre, ha az elnöki döntés rá is kiterjedne. Rea­gan sietett megnyugtatni a kedélyeket és a múlt hét végén személyesen tárgyalt felháborodott kül­ügyminiszterével. A kiszivárgott hírek szerint biz­tosította öt arról, hogy egyelőre csak „elvi” döntés született az ügyben, senki sem gondol a legmaga­sabb szintű kormánytisztviselők vizsgálatára. AZ, HOGY REAGAN közbeavatkozott Shultz meg­nyugtatására, a külügyminiszter látszólagos győ­zelmét jelenti. Ugyanakkor egyre több az olyan spekuláció, mely szerint aligha tarthat 1988-ig, a kormány mandátumának lejártáig a kendőzetlen el­lentét Shultz illetve Weinberger és Casey között. Ha karácsony idejére el is csitulnak a politikai ellentétek, nem kell hozzá ólmot önteni, hogy meg­jósoljuk: januártól ismét hallunk majd az amerikai kormányt megosztó nézeteltérésekről. Horváth Gábor A ** közelmúltban magyar hét színhelye volt Kuvait. A még hazánkhoz képest is apró, elsősorban homokban és kőolajban gazdag, mind erőteljesebben fejlődő or­szágban bemutatkozásunk a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztését szolgálta. Bár Ku­vait évek óta egyike legfon­tosabb fejlődő világbeli part­nerünk, még az érdekelt ma­gyar szakemberek számára is Utcarészlet A magyar hét színhelye (A szerző felvételei i— KS) utal, hogy a kedvező feltéte­lek megteremtésével nem a kuvaitiak ellustítására tö­rekszenek. Az anyagi létala­pok megteremtésével inkább azt szeretnék elérni, hogy a helyi lakosság mind maga­sabb képzettségre, szakisme­retre tegyen szert, és így alapozza meg az ország jö­vőjét az olaj utáni időszak­ra. Ugyanezt a célt szolgál­ja az is, hogy létrehozták a jövő nemzedékek kuvaiti alapját. Ennek lényege, hogy a mindenkori olajjövedelen* 10 százalékát az alapba fi­zetik be, így pénzügyi tar­talékot képeznek a jövő ge­nerációk számára. Ez a józanság áthatja Ku­vait külpolitikáját és külgaz­dasági kapcsolatait is. Az erhírség jó kapcsolatot, szé­les körű együttműködést épí­tett ki számos állammal, be­leértve a szocialista országo­kat is. Megbízható, de egy­ben igényes kereskedelmi partner. Bstrbi Balázs KUVAIT A homok és az olaj birodalma hogy mekkora mennyiség­iben, azt jelzi a találós kér­dés: mi van több Kuvait- ban, homok vagy olaj? A válaszadás nem könnyű : egy­részt a homok mindent bebo­rít, a házak, lakások legel- szigeteltebb helyeire is be­fészkeli magát, ugyanakkor az alatta meghúzódó szén­hidrogén-telepek még leg­alább 150 évre biztosítják a termelést. A kőolajból szár­mazó jövedelmek mélyreha­tóan átformálták a kuvaiti gazdaságot és társadalmat. A kőolaj nemcsak a gazdaság forrása, hanem a gazdaság- fejlesztés alapja is. Korszerű vegyipari létesítmények egész sora jött létre. A gaz­daságon belüli fejlődés má­sik irányúként Kuvait a tér­ség egyik kereskedelmi és pénzügyi központjává vált. Nem volt csekélyebb mér­vű a társadalmi átalakulás sem. A hajdani beduinok, majd halászok és gyöngyha­lászok utódai üzletemberek, ipari és pénzügyi vállalko­zók. Ez nemcsak minősítést jelent, hanem abban az ér­telemben is igaz, hogy a ku­vaitiak szinte kizárólag irá­nyítói vagy tulajdonosi po­zíciókkal rendelkeznek' az országon belül. A fizikai és adminisztrációs feladatokat nagyon kevés kivétellel kül­földi munkavállalók látják el. A kormány valamennyi bennszülött kuvaiti számá­ra biztosítja a közoktatást, az egészségügyi ellátást. Min­denki számára elérhető az elektromos hálózat és vízel­látás is. E szolgáltatásokat a kuvaitiak ingyen vagy rend­kívül kedvező feltételek mel­lett vehetik igénybe. A kormányzat józanságára Jellegzetes formájú víztornyok a mesés és egzotikus Kelet egyik kevésbé ismert orszá­ga. A mai, mintegy 18 ezer négyzetkilométernyi terüle­tet felölelő állam nem ját­szott központi szerepet az arab történelemben. A gaz­daság és az ország felvirág­zása századunk 30-as évei­ben gyorsult fel, amikor a mindent betakaró homokré­teg alatt kőolajat találtak. S

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom