Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-04 / 284. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 281. szám 1985. december 1., szerda ARA: 1,80 FORINT Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Segítség Gyakran fölemlegetik a művelődési intézmények vezetői, hogy nagyon vékonyan csordul a forint. Ugyan a közművelődési törvényben megfogalmazást nyert, hogy a kultúra közös ügyünk, s ezért a különböző termelőegységeknek is áldozni kell. Az eltelt évek alatt azonban szépen fokozatosan elapadtak a források, javarészt már csak a tanácsi fenntartás összege maradt. Érthető, ami történt, hiszen mindenki megnézi, mire költi a pénzt, s amit feleslegesnek ítél, arra nem áldoz. A gazdasági nehézségek ki-kit arra késztetnek, hogy lefaragjon valamicskét innen-onnan, még ha egyéb kiadásaihoz nem is túl jelentős a summa. Így járt a közművelődés támogatása is, a kezdeti lelkesedés után ma már csak mutatóban lehet találni olyan üzemet, amelyik mélyebben belenyúl a zsebébe. Hallunk azonban ellenpéldákról is. A múltkoriban egy tanácskozáson egy hatvani felszólaló elmondta, hogy egyre több vállalatot, szövetkezetei nyernek meg az ügynek, ami nem csekély hátteret jelent. A fortély egyszerű: nem „ingyen” adják a tízezreket, hanem az intézmény belépőjegyekkel viszonozza a segítséget. Így a cégek befektetésnek érzik amit adnak, s szívesen teszik a közös kalapba, amit tudnak, mert nem elvont hasznot remélnek, hanem érzik a közvetlen hatást. Dolgozóik színvonalas előadóesteken, programokon vehetnek részt, s tájékozottságukon, végső soron munkájúkon látszik meg az eredmény. Elgondolkodtató ez a tartalmas kapcsolat. Legtöbbünk logikája túlságosan is egysíkon mozog: hajlamosak vagyunk belenyugodni a megváltoztat- hatatlanba, mondván, hogy gazdaságunk és társadalmunk folyamatai ilyenek, nem véletlen tehát, hogy minden nehezebb. Lám csak, elég egy épkézláb ötlet, s máris meglepő eredményt tapasztalhatunk. Látszólag az előbb említett szorító pénzhiány természetes, valójában inkább arról van szó, hogy akad megfelelő forrás, csak valamit adni kell azért, hogy kinyissák különböző cégek a bukszájukat. Nem szabad úgy „odadobni a lovak közé a gyeplőt”, hogy egy gyár vagy közös gazdaság haszontalannak ítélje meg a művelődési háznak szánt támogatást. Mindenütt előtérbe került a gazdaságosság jelszava. Még a művelődés terén is jobban megnézi mindenki, hogy mire költ. Ha tartalmas szolgáltatásokat, közhasznú tanfolyamokat, vagy szórakoztató rendezvényeket nyer a mecénás, nem mond le ezekről az előnyökről. Nem sopánkodni kell tehát, hanem alkalmazkodva az új körülményekhez minél több szövetséget találni gazdaság és kultúra között, hogy ezáltal holnapunk legyen szebb és teljesebb. Gábor László Hiánycikkek akadnak A gyermekruházat és a kínálat... A szülők évek óta visszatérő gondja, hogy gyermeküknek nem vagy csak sok bosszúság, rengeteg utánajárás során tudnak megfelelő méretű és minőségű ruhát, lábbelit vásárolni. Örökzöld téma, miért nem kapható a csecsemő számára kising, pólyahuzat, az iskolás korosztálynak miért kell nélkülözni a praktikus, kényelmes blúzokat, dzsekiket, s hogy miért épp az idényjellegű félcipőből, csizmából van kevés a pultokon egy- egy szezonban. A miértekre kerestük a választ, amikor megkérdeztük néhány nagy áruház, kereskedelmi vállalat vezetőjét. Várkonyi Mihályné, a Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat egri le- rakatának vezetője a bébi- ruházati-ellátásban jelentkező krónikus hiánycikkekről adott felvilágosítást. Elmondta, hogy néhány évvel ezelőtt az jelentette a fő gondot, hogy miután nyere- ségtelen volt, nem vállalták a szövött alapanyagú bébiholmik gyártását a vállala- tók, szövetkezetek. Azóta több partner is jelentkezett az előállításra, így például a Heves Megyei Ruházati Ipari Vállalat, valamint az Egri Háziipari Szövetkezet. Jelenleg alapanyaghiány hátráltatja a termelést, ezért kisingből, pólyahuzatból továbbra sem tudják kielégíteni az igényeket. Érezhető javulás a következő esztendőben várható. Marczis Margittól, a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi előadójától az alábbi információt kaptuk: — összességében a gyermekruházati ellátás kiegyensúlyozott. A felnőtt választékkal kapcsolatban több probléma merült fel az utóbbi időben. Az egyik legMegér ez keresettebb áru, amiből sajnos nincs elegendő, a 7—12 éves fiúkra való szövetkabát. Az előrendelést idejében elküldtük a nagykereskedelmi vállalatoknak, a szükséges termékből viszont nem kaptunk a kívánt meny- nyiségben. A kabátok helyett dzsekiket ajánlunk, amelyekből széles a választék. Egyébként december 4- én nyitjuk meg Eger belvárosában az Interfer butikot, ahol főként fiataloknak szánt öltözködési cikkeket árusítunk, az egyéb butikok áraihoz képest olcsóbban. Remélhetőleg ez is segít az eredményesebb vásárlásban. A cipőkből, a csizmákból a kínálat kielégítő, igaz, a sokak által keresett, mérsékeltebb árú lábbelikből kevés van. Sajnos, az áremelkedés ezeket is érintette. A népszerű hótaposó csizmákból pedig nem kapunk eleget, akadozik a szállítás. Az Egri Centrum Aruház áruforgalmi vezetője, Forgács György, a következőket mondta: — Az áruskálánkkal kapcsolatban felmerült kifogások jó néhány esetben jogosak. Sok cikk van raktáron, de nem mindig a kívánt méretekben. A cipőosztály választéka vásárlóink egy részének nem felel meg. Huszonkettes bébicipőnk, csizmánk például nincs, a 26—34-es nagyságúakból is alig akad. A mérethiány főként arra vezethető vissza, 950 Ft-ot? (Fotó: Perl Márton) hogy a termelők nem térképezik fel kellőképpen a keresletet, s így nem tudnak alkalmazkodni az igényekhez. Mi a megrendeléseket minden esetben eljuttatjuk hozzájuk, mégsem szállítják azokat. Ugyanez vonatkozik a bébiholmikra is. A rendelt mennyiség csak egy töredéke jut el hozzánk. Az viszont örvendetes, hogy kamasz. és lánykatélikabátok- ból sokkal több van, mint tavaly ilyenkor volt. Ezt más üzletekhez viszonyítva is megerősíthetem. A gyermeköltöny, a zakó azonban továbbra is hiánycikk, amely sajnos több éves tapasztalat már. Az okok ugyancsak a termelésben keresendők. Tovább lehetne kérdezősködni a különböző kereskedelmi egységeknél, de bizonyos, hogy a fentiekhez hasonló válaszokat kapnánk. Ügy tűnik, ez a téma továbbra is örökzöld marad. A tanulság ezúttal is a régi, bár némi jó irányú változás tagadhatatlanul történt. A kereskedelem és a termelők még mindig nem tudják úgy összehangolni tevékenységüket, hogy az a vevőnek is maradéktalanul hasznára váljon. S bár a szakemberek véleménye szerint mind mennyiségben, mind választékban bővültek az üzletek, az egyszerű embernek továbbra is nem kis fejfájást okoz egy-két alapvető áru beszerzése. A „turkálóban” mindig lehet válogatni A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá-i nak ülését mára összehívták. Az ülésen — a Politikai Bizottság javaslatára — tájékoztatót hallgatnak meg a Varsói Szerződés tagállamai párt- vezetőinek prágai találkozójáról, valamint megvitatják az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. Megkezdődött Berlinben a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztereinek tanácskozása Kedden Berlinben megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei tanácsának soros ülése. A tanácskozás megnyitásakor a résztvevők néma felállással adóztak a hétfőn váratlanul elhunyt Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere emlékének. Az ülésen részt vesz Dobri Dzsurov hadseregtábornok, bolgár nemzetvédelmi miniszter, Milán Václavik vezérezredes, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter, Flórián Siwicki hadseregtábornok, lengyel nemzetvédelmi miniszter, Oláh István hadseregtábornok, magyar honvédelmi miniszter, Constantin Olteanu vezérezredes, román nemzetvédelmi miniszter, Szergej Szokolov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Fritz Streletz vezérezredes, az NDK nemzetvédelmi miniszterének helyettese, valamint Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsének főnöke. Az agrárertelmiség szerepe a VII. ötéves tervben Dr. Papócsi László miniszterhelyettes előadása Gyöngyösön Milyen szerepe van a fiatal agrárértelmiségnek az élelmiszer. gazdaság fejlesztésében?-Mi lesz a feladatuk a VII, ötéves tervidőszakban? Erről esett szó kedden délelőtt Gyöngyösön, a Mátraaljai Szénbányák nagytermében rendezett értekezleten. Az Agrártudományi Egyesület Heves Megyei Szervezete valamint a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának érdeklődéssel kísért konferenciáján részt vett Jurányi János, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese, Bágyi Imre, Heves Megye Tanácsának elnökhelyettese, Sramkó László, a Teszöv titkára, továbbá a megyei KISZ-bizoitság, valamint Gyöngyös város párt- és tanácsi képviselői is. Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a konferenciát. Ezután dr. Papócsi László, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott előadást. Bevezetőjében vázolta a népgazdaság helyzetét, a VI. ötéves terv eddig elért eredményeit. Hangsúlyozta, hogy társadalmunk várakozással tekint a VII. ötéves tervidőszak elé, melynek gazdaság- politikai célkitűzései megfelelő fejlődést irányoznak elő. Aláhúzta, hogy mező- gazdaságunk jelentős sikereket tudhat magáénak az elmúlt időszakban. Különösen a gabonatermelésben léptünk előre. Mind a búza-, mind pedig a kukoricahoza- mok növekedtek. Az állattenyésztés is kedvezően fejlődött. Dinamikusan növekedett a háztáji gazdálkodás, valamint az élelmiszer- ipar teljesítménye is. Élelmiszer-gazdaságunk amellett, hogy fokozta kivitelét az elmúlt időszakban, hozzájárult a kiegyensúlyozott hazai ellátáshoz is. Dr. Papócsi László kiemelte, hogy az agrárágazat jelentősen hozzájárult a 80-as évek első felében a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, nemzetközi fizetőképességünk megőrzéséhez. Miközben növekedett a mezőgazdasági üzemek teherbíró képessége, az alap- tevékenység mellett bővült a szolgáltató és az ipari tevékenysége is. Mindezzel lehetőséget nyújtott a falvak népességmegtartó erejének fokozásához. A miniszterhelyettes a továbbiakban a gondokról is szólt. Hangsúlyozta, hogy élelmiszer-gazdaságunk az utóbbi években az iparosodás révén nagyobb költségekkel termelt. Ez szorosan összefügg az ipari eredetű anyagok árának emelésével. A növekvő hozamokkal viszont mindezt nem tudták ellensúlyozni. Gondot jelentett az is, hogy a hazai mezőgazdasági termékek világpiaci ára a VI. ötéves tervidőszakban csökkent, és cserearányromlás következett be. Mindezek ellenére — hangsúlyozta —, a VII. ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar szerepe, jelentősége megmarad. Fontos, hogy az üzemek még inkább előtérbe helyezzék a minőségi termelést, amelyhez ki kell alakítaniuk a szükséges ösztönzést. Elengedhetetlen, hogy csökkenjenek a termelési költségek, ez pedig azt feltételezi, hogy anyagokból, energiahordozókból megfelelőbb, takarékos gazdálkodást folytassanak. Igen lényeges feladat marad mind a szocialista, mind a tőkés export fokozása, amellett, hogy a hazai ellátást is tovább kívánják javítani, különösen a választék bővítésében. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a VII. ötéves tervi feladatok megvalósítása elképzelhetetlen az agrárértelmiség, a fiatal középvezetői gárda eredményes és jól szervezett munkája nélkül! A magyar mezőgazdaság a népgazdaságon belül jelentős erőt képvisel, amelynek továbbfejlesztése az alkotó, a tettrekész fiatalok közreműködésével érhető el. A tanácskozás Koós Viktor zárszavával ért véget. Mentusz Károly
