Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-21 / 299. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 299. szám ARA: 1985. december 21., szombat 2.20 FORINT A VII. ötéves tervről tanácskozik az Országgyűlés Pénteken, délelőtt 10 órakor, a Parlament­ben megkezdődött az Országgyűlés teli ülés- szal'a. Az ülésteremben helyei foglalt Lo- sonczi PáS, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Lá­zár György a Minisztertanács elnöke. A téli ülésszakot Sarlós István nyitotta meg. Az országgyűlés elnöke kegyeJetes sza­vakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képviselőkről: Nánási László­ról és Sugár Imréről, valamint Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszterről. Az elhunyt képviselők emlékét az Or­szággyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces, néma felállással rótták le kegyeletüket. A Sugár Imre elhalálozása miatt meg­üresedett képviselői helyre az Országgyűlés dr. Borsos Sándor, a Marcali Városi Kórház osztályvezető főorvosa mandátumát iga­zolta. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsától közös átirat érkezett az Országgyűléshez, amely javasolja, hogy az Országgyűlés Bognár Rezsőt az Elnöki Tanács tagjává válassza meg. Az Ország­gyűlés a javaslatot egyhangúlag elfogadta. A törvényhozó testület tudomásul vette a népköztársaság Elnöki Tanácsának az őszi ülésszak óta alkotott, törvényerejű rende­letéiről szóló jelentését. Ezután Sarlós Ist­ván bejelentette, hogy a Minisztertanács benyújtotta az Alkotmány és a választási törvény kiegészítéséről szóló, a népgazda­ság VII. ötéves tervéről szóló, továbbá a Magyar Népköztársaság 1986. évi költség- vetéséről és a tanácsok 1986—90. évi, kö­zéptávú pénzügyi tervéről szóló törvény- javaslatot. A képviselők ezután döntöttek a tanács­kozás napirendjéről: 1. az Alkotmány és a választási törvény ki­egészítéséről szóló törvényjavaslat; 2. a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat ; 3. a Magyar Népköztársaság 1986. évi költ­ségvetéséről és a tanácsok 1986—90. évi, középtávú pénzügyi tervéről szóló tör­vényjavaslat; 4. interpellációk. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Mankója Imre igazságügy- miniszter emelkedett szólás­ra, aki az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok vá­lasztásáról szóló 1983. évi Hl. törvény módosítására tett javaslatot. A választá­sok és az új választási tör­vény alkalmazása tapaszta­latait kedvézőnek értékelve megállapította, hogy a rész­letekbe menő elemzés és a szükséges következtetések levonása a két választás kö­zötti időszak közepén fog megtörténni. Felmerült azon­ban egy probléma, amely­Elöljáróban hangsúlyoz­ta: a VII. ötéves terv most beterjesztett törvényjavas­lata az MSZMP XIII. kong­resszusának határozatán és a kormánynak az Ország- gyűlés által elfogadott mun­kaprogramján alapul. A tár­sadalmi előrehaladásnak és a gazdasági fejlődésnek reá­lis céljait tűzi ki elénk. — A belföldi felhasználás kényszerű visszafogásában rejlő — az egyensúlyt ja­vító — lehetőségeket az el­múlt években javarészt ki­aknáztuk. Ezen az úton már nem járhatunk tovább. Meg nek megoldása már most rendezésre érett. Ez az or­szágos választási listán meg­választott képviselők meg­üresedett helyének betölté­sére vonatkozó, hiányzó sza­bályozás pótlása. Az eltelt időszakban ugyanis, sajná­latos halálesetek miatt, már két hely üresedett meg az országos választási listán. A most előterjesztett javaslat szerint, amelyet az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága is megtárgyalt, az országos vá­lasztási listán megválasztott képviselő megüresedett he­lyére az Országgyűlés választ képviselőt, a megüresedést követő egy éven belül. A je­lölés joga a Hazafias Nép­front Országos Tanácsát il­leti meg. A javaslathoz hozzászólás­ra senki nem jelentkezett, az Országgyűlés az alkot­mány és a választási tör­vény kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot egyhan­gúlag elfogadta. Ezután megkezdődött a népgazdaság VII. ötéves ter­véről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese tartotta meg expo­zéját. kell kezdenünk a kibonta­kozást! Amiként azonban az egyensúly megszilárdítását sem alapozhatjuk már ki­zárólag arra, hogy a belföl­di felhasználást korlátozzuk, akként a kibontakozás sem épülhet pusztán ennek el­lenkezőjére: arra, hogy a hazai keresletet élénkítsük, s a beruházásokat növeljük. Ezért a tervnek az a fő tö­rekvése, hogy egyre na­gyobb teljesítményekre ala­pozva meggyorsítsa a gaz­daság korszerűsítését. fo­kozatosan élénkítse a gazda­sági növekedést, s ezzel össz­hangban érzékelhetően ja­vítsa népünk életszínvona­lát, erősítse hazánk védel­mi képességét. Tervezőmunkánk egybe­fonódott a jövőképet felraj­zoló és formáló, hosszú tá­vú tervezéssel. E munka keretében született meg hosszú távú népesedéspoliti­kai, valamint terület- és te­lepülésfejlesztési koncep­ciónk, s tekintettük át — egyebek között — hazánk iparának, mezőgazdaságá­nak, energiaellátásának, ok­tatásügyének, közlekedésé­nek és természeti környe­zetének jövőjét A soron kö­vetkező öt esztendő nagy­szabású feladatainak ki­munkálásában a legelső munkaszakasztól kezdve széles körű szakmai, tudo­mányos és társadalmi hát­térre támaszkodtunk. Faluvégi Lajos ezután a tervjavaslat néhány különö­sen fontos összefüggését emelte ki, részletezve a VI. ötéves tervidőszakban elért eredményeket, a gazdaság gondjait. Egyebek között hangsúlyozta: — Elemi érdekünk, hogy továbbra is fenntartsuk gaz­daságunk nyitottságát, de jobban kell igyekeznünk sa­ját 'javunkra fordítani a nemzetközi munkamegosz­tásban rejlő előnyöket. A magyar gazdaság fejlő­dése szempontjából megha­tározóan fontos a gazdasági együttműködés a KGST-or- szágokkal. különösen a Szovjetunióval. Kiemelt fon­tosságú feladat, hogy kivite­lünket és behozatalunkat ebben a régióban is gazda­ságosabbá, előnyösebbé te­gyük. A KGST-országokkal az 1986—1990 közötti időszak­ban — ez évi árakon mér­ve — több mint kétezermil- liárd forint értékű kölcsö­nös árucsere-forgalommal számolhatunk. Ennek több mint 60 százaléka a magyar —szovjet gazdasági kapcso­latok keretében valósul meg. A szocialista országok­ból származó behozatal éves átlagban mintegy 3 száza­lékkal növekedik, A kivitel is ehhez hasonló, ütemben növekszik majd, s tartozá­sunk ebben a viszonylatban minimálisra csökken. Az egyensúly megszilárdí­tása érdekében a nem ru- belviszonylatú külkereske­delmi áruforgalomban öt év alatt összesen 2—2.5 mil­liárd dollár aktívumot kell elérnünk. Ez teszi lehetőve. hogy nemzetközi pénzügyi kötelezettségeinket ponto­san teljesítsük, s a tervezett adósságcsökkentést végre­hajtsuk. Kivitelünk a terv szerint az. előző öt évihez, képest va­lamelyest szerényebben — évi 3—3,5 százalékos ütem­ben — növekedik majd. Ki­vitelünk versenyképességét mindenképpen számottevő­en fokoznunk kell. Az ipari kivitelnek jobban kell ala­poznia a korszerű, igényes, a fejlett országokban is pi­acképes gépipari, vegyipari, könnyűipari és feldolgozott élelmiszeripari termékekre. Számításaink szerint a tervidőszak közepe táján már abba a helyzetbe jut­hatunk, hogy a kivitel és a behozatal azonos ütemben növekedhet. Ez egész gaz­Faluvégi Lajos expozéja KÖZLEMÉNY a KB-titkárok bukaresti tanácskozásáról Bukarestben, 1985. december 19—20-án, megtartották so­ros tanácskozásukat a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságainak külügyi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárai. A tanácskozáson részt vett: — a Bolgár Kommunista Párt részéről: Milko Balev, a BKP PB tagja, a KB titkára, Dimitar Sztanisev. a BKP KB titkára, Sztojan Mihajlov. a BKP KB titkára; — a Csehszlovák Kommunista Párt részéről: Vasil Bilak. a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára, Jan Fojtik. a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára, Josef Haviin, a CSKP KB titkára; — a Vietnami Kommunista Párt részéről: Hoang Tung, a VKP KB titkára; — a Kubai Kommunista Párt részéről: Lionel Soto, a KKP KB titkárságának tagja; — a Laoszi Népi Forradalmi Párt részéről: Sámán Vig- naket, az LNFP KB titkára; — a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről: Józef Czyrek. a LEMP KB PB tagja, a KB titkára, Jan Glówczyk, a tesei, a KB más, felelős munkatársai. — a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről: Berecz Já­nos, az MSZMP KB titkára, Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára, Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára; — a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről: Cerendasin Namszraj, az MNFP KB PB tagja, a KB titkára, Cerenpilin Balhadzsav, az MNFP KB titkára; — a Német Szocialista Egységpárt részéről: Kurt Hager, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, Joachim Herrmann, az NSZEP KB titkára; — a Román Kommunista Párt részéről: Miu Dobrescu. az RKP KB PVB tagja, a központi pártkollégium elnöke, Petru Enache, az RKP KB PVB póttagja, a KB titkára. Cornel Pacoste, az RKP KB PVB póttagja, a KB titkára. Ion Stoian, az RKP KB PVB póttagja, a KB titkára; — a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről: Borisz Po- nomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára, Mihail Zimjanyin, az SZKP KB titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek továbbá a pártok központi bizottságának osztályvezetői és osztályvezető-helyet­tesei, a KB más, felelős munkatársai. (Folytatás a 2. oldalon) Napirenden a jövő évi terv és a költségvetés Ülést tartott a megyei tanács Megyénk jövő évi tervé­ről és a költségvetést javas­latról volt többek között szó Heves Megye Tanácsának pénteki ülésén. A résztvevő­ket, közöttük dr. Mészáros Józsefet, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának képvi­selőjét Markovics Ferenc elnök köszöntötte. Az 1986. évi előzetes terv- javaslathoz Molnár Miklós­áé, a megyei tanács tervosz­tályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek mellett megtudhattuk, hogy a jövő esztendőben elsődle­ges célként mintegy 1700— 1800 lakás építésével számol­nak. Gyorsítani kívánják a régi állami lakóépületek felújítását. Az egészségügyi és szociális ellátás fejleszté­se terén a legfontosabb fel­adat a bélapátfalvi szociális otthon második ütemének befejezése, a hatvani 17 munkahelyes rendelőintézet átadása, valamint a gyöngyö~ si kórház rekonstrukciója lesz. Hangsúlyozta, hogy az ál­talános iskolai oktatás fel­tételeit a demográfiai hul­lámhoz kell igazítani. Jövő. re Hatvanban 14, Makláron négy tanterem létesül. Győri* gyöstarjánban, Szűcsiben is várható bővítés, A középfo­kú oktatásnak fel kell ké­szülnie a tanulói létszám vár­ható növekedésére. A vízgazdálkodás terén el­sődleges a vízművel nem rendelkező települések gond­jának megoldása. Jelenleg öl községben végeznek ilyen jellegű beruházást, s 1986- ban újabb háromban látnak hozzá hasonlóhoz. A tanácsi úthálózat bőví­tése várhatóan felgyorsul Egerben és körzetéhez tarto­zó több helységben, valamint Hevesen jelentős támogatás­sal segítik a tanácsok a távbeszélő-ellátás javítá­sát, az elavult központok automatizálását. A kereske­delmi alapellátás fejleszté­sében elsődleges tanácsi fel­(Folytatás a 2. oldalon) Egercsehi siker A Mátraalji Szénbányák Egercsehi Bányaüzemében az üzem dolgozói teljesítet­ték a százezer tonnás ter­vet. A következő napokban (az év hátralévő részében) kizárólag lakossági ellátásra dolgoznak a vájárok Eger. csehiben. Képünkön a százezredik tonna elhagyja a bányaüzem területét (Folytatás a 3. oldalon) (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom