Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-19 / 297. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. december 19., csütörtök f. CSEHSZLOVÁKIA Vasmű Kelet-Szlovákiában Csehszlovákiában alig egy évvel ezelőtt ünnepelték a Kelet-szlovákiai Vasmű megalapításának 25. évfordulóját. A háború előtt valamennyi gazdasági ágazatban meglehetősen elmaradott Szlovákia szocialista iparosításának jelentős mérföldköve volt a kombinát létrehozása, amely dolgozóinak kiemelkedő teljesítményeiért a jubileum alkalmából megkapta a Köztársasági Érdemrendet. Fennállása óta a nagyüzem több mint 170 milliárd korona értékű árut bocsátott ki, és csaknem 17 milliárd koronát utalt át az államkasszának. A 24 ezer dolgozót számláló vasműben megtermeltek 27 millió tonna kokszot, 45 millió tonna nyersvasat, 54 millió tonna acélt, 37 millió tonna hengerelt árut és 2 millió tonna forrasztott csövet. Már most bizonyosra vehető, hogy eredményesen zárják az idei évet, egyszersmind a most záruló Vll. ötéves tervet. Várhatóan 1,4 milliárd koronával teljesítik túl a VII. ötéves tervre előirányzott termelési értéküket, s kereken 1 milliárd koronával lesz nagyobb a nyereségük. A csehszlovák vaskohászat termelési szintje a VIII. ötéves tervben a jelenlegihez hasonlóan alakul. A Keletszlovákiai Vasműben 1986- ban 15 milliárd 755 millió korona értékű áru termelését tervezik. Az exportáru értéke meghaladja majd a 3,6 milliárd koronát, s a kombinát csaknem 1,9 milliárdos nyereségre számít. A nyersvas- és az acél- termelés megmarad a VII. ötéves terv szintjén, viszont az árutermelés értéke a következő öt évben meghaladja a 81,5 milliárd koronát, ami 10,2 százalékos növekedést jelent. A tervezett nyereség csaknem 11,3 milliárd korona lesz, 44,4 százalékkal több a jelenlegi ötéves tervben várhatónál. A Kelet-szlovákiai Vasmű VIII. ötéves tervében igen nagy súlyt helyeznek az anyag- és energiatakarékossági intézkedések megvalósítására is. Az előírások szerint 32 milliárd korona értékű anyagmegtakarítást és költségcsökkenést kell elérni, természetesen a termékek minőségének szinten tartásával, illetve növelésével. SZOVJETUNIÓ Sikerek a Tatár ASZSZK-ban A vízerőmű nyitott elosztóállomása és zsilipéi A Tatár ASZSZK területén felépült nyizsnyekamsz- ki vízerőmű utolsó, tizenhatodik aggregátjának szerelése folyik. A körzet iparvállalatait villamosárammal ellátó erőmű további fejlesztését is tervezik. Az első áramtermelő egység üzembe helyezése óta az erőmű több mint hétmilliárd kilowattóra energiát termelt. A nyizsnyekamszki vízerőmű felépítésével befejeződik a Káma-folyó hidro- energetikai komplexumának kiépítése. Az erőműrendszer első három objektuma Perm, Csajkovszkij és Vot- kinszk közelében épült fel. Most pedig felépült a rendszer negyedik tagja az új szovjet autóipari központ. Brezsnyev város mellett. Az egymillió kétszázötvenezer kilowatt összteljesítményű 16 aggregát üzembe helyezésével a nyizsnyekamszki vízerőmű évi villamosáramtermelése 2,7 milliárd kilowattóra lesz. Ilyen mennyiségű villamos áram termeléséhez a hőerőművekben évi 700 ezer tonna kőolaj, vagy 1,2 millió egyezményes fűtőanyag elégetésére lenne A nyizsnyekamszki vízerőmű vezérlőközpontja. A képen: V. Bauseva ügyeletes a vezérlőpultnál szükség. Ugyanakkor 5200 dolgozóval kevesebb a szükséges munkaerőigény is. Az erőmű által termelt villamos energia elősegíti a Ká- ma-menti területi — termelési komplexum kialakítását, az autonóm köztársaság gazdasági fejlődését, amelynek termékeit széles körben ismerik az országban. Köztük a „KAMAZ" teherautó, kát, gumiabroncsokat, szintetikus kaucsukot, kőolajai stb. LENGYELORSZÁG A tudás barátai NDK Dőeinrieh &ehütz, a német zene atyja JUGOSZLÁVIA Kotor újjáépítésé Több mint hat évvel ezelőtt a crna-gorai Kotor 600 műemléke közül 64 össze, dőlt, 229 súlyosan, mintegy 300 pedig kisebb arányban megrongálódott. Mindez 16 másodperc alatt történt. A földrengés sújtotta Kotort az UNESCO a világ kulturális kincsei között tartja számon, s mivel Jugoszlávia 1976-ban aláírta a párizsi konvenciót a műemlékvédelemről, köteles a várost restaurálni. Mivel nem volt semmilyen szakdökumentá- ció a feladat bonyolultnak bizonyult, s hosszan tartó felméréseket és előkészületi munkákat igényelt. Minden egyes épület esetében 6—10 vagy még ennél is több hónapra volt szükség. Ezenkívül az építőknek újra meg kellett tanulniuk, hogy mindent kézzel csináljanak. A keskeny, alig kétméteres utcácskákban a gépek ugyanis használhatatlanok. A romok eltakarításához a cement, a mész, a betonvas és más építőanyagok szállításához bizony talicskát kellett alkalmazni. Ilyen nehézkes körülmények között eddig 15 épületet sikerült restaurálni, néhányat a közeljövőben fejeznek be, mintegy húszat pedig még csak félig újítottak fel. Kotor még mindig egy nagy építési felvonulási területre hasonlít, de azért nyaranta felkeresték a turisták, akik kíváncsiak az építkezésekre. Természetesen először a lakóházakat, gyárakat, utakat, iskolákat, kórházakat állították helyre a földrengés után. A kotori károkat 3,6 milliárd dollárra becsülték 1979jben. Az ország Crna Gorával együttérezve vállalta, hogy ennek az összegnek mintegy a 82 százalékát fedezi. Sokat számít ez a segítség, de azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy azóta alaposan megemelkedtek az építőanyag- árak, köztük a cement, ami csaknem 16-szor annyiba kerül, mint 1979-ben. Kotort azonban az anyagi gondok ellenére is újjá fogják építeni, hogy Jugoszlávia kultúrájának, építészeti örökségének továbbra is egyik őrzője legyen. Ez a tömör cím a legteljesebb mértékben érvényes a lengyel Ismeretterjesztő Társulatra, amely 35 évvel ezelőtt jött létre, varsói székhellyel. A szervezet elképzeléseiről, jelenlegi munkájáról és terveiről nyilatkozott dr. Marek Zukowski, az Ismeretterjesztő Társulat főtitkára. — Az idén ünnepeltük szervezetünk megalakulásának jubileumát. Történetünk az ország háború utáni művelődéstörténetének tükörképe. Az ötvenes években mindenekelőtt az írás- tudatlanság és a szakképzettség hiánya ellen vívott harcba kapcsolódtunk be. A társulat fő célja a háború előtti munkás- és népművelőmozgalom hagyományainak folytatása, a tudományos ismeretek népszerűsítése. Vezetőségünknek — éppen ezért — külön bizottsága foglalkozik a lengyel társadalom művelődési és kulturális igényeinek felmérésével. — Tevékenységünk ma már elér a lengyel társadalom valamennyi rétegéig. Foglalkozásainkon különböző képzettségi szinten álló, különböző műveltségű emA külkereskedelem számokban Áruforgalmának háromnegyed részét a Bolgár Nép- köztársaság a KGST-orszá- gokkal bonyolítja le. Legnagyobb kereskedelmi partnere a Szovjetunió, amely 50 százalékban részesedik az áruforgalomból. Sorrendben a második az NDK, majd Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia következik. A külkereskedelem szerkezetében jelentős változások történtek az utóbbi évtizedekben Ma a KGST-országokból származó behozatal zömét a gépek és berendezések alkotják, közvetlenült ezután a fűtőanyag-, a nyersanyag- és a fémimport berek vesznek részt. Ismeretterjesztésünk három fő formája: a szabadegyetem, a szakelőadás-sorozat és a különféle témájú előadások. — Évente általában 2600 szabadegyetemi és 1000 szakelőadás-sorozatot indítunk. Előadóink 120 000 előadást tartanak, s ismeretterjesztő munkánk résztvevőinek a száma eléri a 4,2 milliót. — A szakelőadás-sorozatok keretében óriási érdeklődéssel várjuk a környezetvédelem és a csillagászat problémáiról, valamint a mező- gazdaság szempontjából jelentős természettudományi ágakról szóló előadásokat. Nem kevésbé látogatottak a legújabb tudományos eredményeket ismertető és a háztartási gondok megoldásában is segítséget nyújtó „Népszerű technika” című 'kurzusaink. — Szeretnék néhány szót szólni a „Tudomány és gondolat", valamint a „Tévészínház” klubjairól, amelyek az értelmiségi körökben lettek igen népszerűek a közelmúltban. Áz előbbiek feladata, hogy az értelmiséget ismeretterjesztésre, tudomány-népszerűsítésre öszáll a sorban. A kivitelben is megnőtt a gépek és berendezésék aránya. Ma ezek teszik ki a bolgár exportnak több mint az 50 százalékát. A gépkivitel 60 százaléka a Szovjetunióba irányul. A nagyságrend szempontjából az exportlista második helyét az élelmiszerek és az élelmiszeripari nyersanyagok foglalják el. Bulgária jelenleg világelső a targonca-, a cigaretta és a kalcinált szóda gyártásában. Vákuumos biopszia- készülék A Bolgár Orvostudományi Akadémia nefrológiai és urológiai intézetében izomszö- vetminta-vételre alkalmas biopszia-készüléket állítottönözze. Az utóbbiak a színházművészet megszerettetését tűzték ki célul. A Tévészínház klubjainak különösen nagy a jelentősége a kisvárosokban és a falvakban, ahol kevés hivatásos társulat fordul meg. A Tévészínház hívei a klubfoglalkozásokon az előadást közösen tekintik meg, s meghallgatják a darab szerzőjére és művének mondanivalójára vonatkozó bevezető előadást is, majd megvitatják a látottakat Előadóink e tárgykör kiváló ismerői, gyakran a Lengyel Tudományos Akadémia munkatársai. — Társulatunk eleven kapcsolatot tart fenn a külföldi, elsősorban a szocialista országokban működő testvér- intézményekkel. Hosszú évek óta folytatunk tapasztalat- cserét a szovjet Znanyijével, az NDK-beli Urániával, a csehszlovák Socialistycka Akadémiával és a bolgár Kirköv-társulattal. Ez év novemberében tartottuk társulatunk soros kongresszusát, ahol találkoztunk a testvérintézmények képviselőivel is — mondotta végül dr. Marek Zukowski, a lengyel Ismeretterjesztő Társulat főtitkára. tak elő. A műszert a különböző vesebetegségek jobb és biztosabb diagnosztizálására használják. Segítségével egyetlen szúrás is elegendő az analízishez szükséges szövetdarab kivételére. Eközben a készülék nem roncsolja a környező szöveteket. A műszerben automatikusan képződik a szövetminta felszippantásához szükséges vákuum, pontosan ahban a pillanatban, amikor megszúrja a vesét. Alkalmazásával minimálisra csökkent a vesekomplikációk lehetősége. Energiaforrások Botevgrádban a félvezetők gyárában már évek óta állítanak elő napelemeket. A gyár szakemberei elkészítették egy kísérleti naperőmű terveit is. Nemzeti programot dolgoztak ki a termálvizek energetikai célú fel- használására. Ennek megvalósításával évente 40 000 tonna folyékony üzemanyag lesz majd megtakarítható. Négyszáz éve született Heinrich Schütz, akit az egyetemes zenetörténet a német muzsika megteremtő- jeként és első kiemelkedő egységeként tart számon: A XVII. század német protestáns zenéje Heinrich Schütz alkotásaiban érte el tetőpontját, s bár életműve zömmel egyházi muzsikából áll, sokszínűségével, drámai erejével, harmóniai gazdag, ságával korszakalkotó jelentőségű. A zeneköltő a szászországi Kösteritzben született. A kisvárosból szüleivel Weis- senfelsbe költözött, ahol apja lett a polgármester. A fiú jó hallására, szép hang. jára hamarosan felfigyeltek, s így bekerült Moritz hesse. ni őrgráf udvari énekkarába. Az őrgróf pártfogásába vette, s ennek köszönhetően jogot tanulhatott a marburgi egyetemen majd Itáliába utazott, hogy zenetanulmányokat folytasson, Itáliában a kiváló orgonista és híres zeneszerző, Giovanni Gabrieli mester velencei iskolájában ismerkedett a hangszeres és zenekari muzsikával, az olasz operával, és természetesen a zeneszerzéssel. Gabrieli hatására a szigorú és nem túl fantáziadús német egyházi zenét beoltotta az új olasz operai stílus több elemével, s így drámaibb kifejezést adott a német muzsikának. A tehetséges és fogékony tanítvány első műve is Velencében keletkezett, s Olasz madrigálok néven vált ismertté. Az olaszos könnyedség ellenére a madrigálokat a bensőségességet sem nélkülöző csendes mélabú hatja át. „A robbanó érzés, a dek- lamáció, a harmóniavilág legerősebb, legszabadabb eszközeit állítja szolgálatába” — írta róla Alfred Eistein zenetudós. Búcsút véve a szép Itáliából, Schütz a szász királyok udvari karmestere és zeneszerzője lett Drezdában, öt. venöt éven át töltötte be posztját kényszerű megszakításokkal. Az 1612-ben kitört harmincéves háború döntő hatással volt az ő pályájára is. A Németországot sújtó pusztítás, a mérhetetlen szenvedés sötét és drámai műveket csalt elő belőle, A drezdai udvar felbomlott, a zenei élet megszűnt, s a mester egyszerre hontalanná vált. Megkezdődtek a vándorévek. Megfordult ifjúsága földjén. Itáliában, járt Koppenhágában. Braun- schweigben és Hannoverben. Megtört, fáradt öregemberként tért vissza dicsőségei színhelyére, Drezdába Tanítványok, kapcsolatok nélkül kezdhetett mindent újra. Vigasztalást csak a munkában talált. Drámai jeleneteket feldolgozó műveivel jelentősen meggyorsította egy zenei műfaj: az oratórium fejlődésének Bachig vezető útját. Legnagyobb művei ma sem hatnak ódivatúnak. Mestere, Gabrieli stílusát elevenítette fel a huszonhat darabból álló Dávid zsoltáraiban. Az 1623-ban kiadott Feltámadási oratórium ma is az egyik legnépszerűbb Schütz-mű. Ebben már az orgona mellett a különböző hangszercsoportok is feltűnnek. A mester 1664-ben komponálta a híres Karácsonyi históriát. A mű, akárcsak szerzője, évszázadokra feledésbe merült. A század elején bukkantak rá Svédországban, az uppsalai egyetem kézirattárában. Halhatatlanná ugyan a nagy utód, Bach Máté-passiója vált, de Schützé is jelentős értéke kora művészetének. Irt latin nyelvű négyszólamú motettákat és világias hangú zsoltárokat. Az előbbiek Cantines sacre, az utóbbiak Német zsoltárok címen kerültek be a köztudatba. Az életművet foglalta össze a Symphoniae sacrae három kötete. Különösen figyelemre méltó a harmadik kötet, amelynek zenei kompozíciói egyenesen mutatnak előre Bach passiói és Händel oratóriumai felé. Színpad nélkül megteremtette a német zenedrámát, amelyet a harmincéves háború inspirált. Ő volt az első német operaszerző, de Daphné című műve — sajnos — elveszett. A jubileumi évben világszerte megemlékeznek róla, s az NDK-ban a Baoh-ün- nepségsorozatok mellett méltóképpen elevenítik fel az ő emlékét is. BULGÁRIA Hírkaleidoszkóp
