Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-18 / 296. szám

5 NÉPÚJSÁG, 1985. december 18., szerda Egy pályázat margójára Eger ifjú r ■ r . r ■ újítója Az elmúlt héten első al­kalommal rendezték meg a fiatal újítók városi ankét­jét. Az eseményt megelőző­en két hónappal hirdette meg a KISZ Eger Városi Bizottsága és a szakszerveze­tek helyi, szakmaközi bizott­sága az „Eger ifjú újítója' pályázatát, amelynek értéke­lése is a fiatal szakemberek találkozóján hangzott el. A cím kiírásánál a szervezők a pályakezdők terjesztésre alkalmas ötleteinek felszín­re hozatalát, alkotókedvük serkentését, munkájuk elis­merését és példaképül állí­tását jelölték meg célul. Ezt tesszük mi is, amikor Liktor Istvánt, a Finomsze- relvénygyár 27 éves gyárt­mányfejlesztőjét bemutatjuk olvasóinknak. A patinás egri gyárba a Miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetem elvégzése után került, 1983 tavaszán. A vál­lalat szakemberei az elmúlt évek folyamán már foglal­koztak a képlékeny hideg- alakításnak, mint modern technológiának az alkalma­zásával. A fiatalember azon­ban újra felszínre hozta a már szunnyadó témát. — A 166-os pneumatikus hengerekhez szükség volt összefogó csavarokra, ame­lyeket még jelenleg is for­gácsolással állítanak elő. Négy hónappal a munkába állásom után, egy olyan hi­degalakító présszerszámot terveztem, amely sorozat- gyártásra is alkalmas volt, és az előzetes számítások szerint, éves szinten 850—900 ezer forint anyag- és bér­jellegű megtakarítást ered­ményez. — Ez másfél éve volt, de ha jól értem, akkor még ma sem alkalmazzák ezt az el­járást ... — Mint minden újítónak, így nekem is meg kellett küzdenem az elfogadtatásért. Először kezdetleges szer­szám segítségével készített csavarokkal bizonyítottam, hogy nem csak ötletszintű dologról van szó A gazda­sági vezetés ezután mát le­hetőséget adott arra, hogy az én elképzeléseim szerint tervezett szerszámot legyárt­hassuk. Tulajdonképpen csak ekkor igazolódott, hogy az általam javasolt, hidegzömi. téssel végzett technológia mennyire gazdaságos. A be­adástól az elfogadásig való­ban másfél év telt el, amely alatt kétszer is elutasították újításom, ezután már csak a pontos gazdasági számítá­sok fogják eldönteni az al­kalmazást. — Ehhez egy speciális géppark beállítására is szük­ség lesz ... — Ha ezt a beruházást vállalja a vállalat, akkor az alkatrészek lényegesen gaz­daságosabban lesznek gyárt­hatók. Főként igaz ez, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt 3—4 évben az anyag­árak közel kétszeresére emelkedtek. Ezek a csavarok is alacsony széntartalmú acélból készülnek, ami szin­tén nem tartozik az olcsó nyersanyagok közé. A hi­degalakítás előnyeit a Rába Vagon- és Gépgyárban, va­lamint a Bakony Művekben már eredményesen kamatoz­tatják. Bízom benne, hogy itt, a Bervában is sikerül bevezetni, ugyanis a VII. öt­éves tervidőszakban a pneu­matikus hengerek gyártási mennyisége és az ehhez szükséges anyák száma is jelentősen megnövekszik. — Vannak-e más elkép­zeléseid is, amit szeretnél megvalósítani? — Nagyon széles skálája van a hidegalakítással törté­nő eljárásoknak. Szeretném összefogni azoknak az al­katrészeknek a gyártását, amelyeket így munkálhatunk meg majd a jövőben. Ter­mészetesen saját anyagi ér­dekeltség is fűződik a szak­mai érdeklődéshez, de mint első elfogadott újításomnál, a jövőben is a nehezen ki­járt út végén elért sikerért fogok tevékenykedni. Honfi Gábor A reggae- király Magyar- országon Az elmúlt héten ha­zánkban turnézott Eddy Grant a popzene egyik színes bőrű híressége. Iga­zán ismertté 1979-től vált. és Bob Marley halála óta a kritikusok szerint őt illeti meg a reggae-zene koronája. Felvételeink miskolci koncertjén ké­szültek. (Fotó: Koncz János) Lakás az állami gondozottaknak, nő a pártfogók száma Gyermek- és ifjúságvédelem a megyében Heves Megye Tanácsa két évvel ezelőtt elemezte a gyermek- és ifjúságvédelem me. gyei helyzetét, s határozatban szabta meg a tevékenység továbbfejlesztésének feladatait. Az azóta eltelt idő alatt a helyi tanácsok többségénél megalakultak, illetve újjászerve­ződtek a gyermekvédelmi bizottságok, albizo ttságok. Ezen testületek tagjai tavaly me­gyénk 23 településén helyszíni tájékozódást is végeztek, ami elősegítette a megelőzési célok és tervek koordinálását. A határozat alapján az alábbi konkrét feladatokat tűzték ki, s oldották meg. Az állami gondozottak el­helyezési körülményeinek javítása érdekében a Péter- vásárai Általános Iskolai Diákotthont nevelőotthon­ná szervezték át, s ezzel egyidejűleg további 20 gyermek számára biztosítot­tak helyet. Ennek ellenére az Egri Gyermekváros szé­les korhatárúvá tételét a fenti nevelőotthon kialakí­tásával sem sikerült meg­valósítani. A jelenlegi gyer­meklétszám viszont azt mu­tatja, hogy a következő tan­évtől a- létesítményben ma­radhatnak az ott nyolcadik osztályt végzett, Egerben to­vábbtanulók. A 40 fiatalt befogadó, 14 —48 éves állami gondozott lányok elhelyezésére szol­gáló ifjúsági otthont nem sikerült eddig kialakítani, viszont a VII. ötéves terv­ben a megyében új Gyer­mek- és Ifjúságvédő Inté­zetet építenek, ahol a leány­otthon is helyet kap. a je­lenlegi GYIVI épületében. örvendetes, hogy az Egri Gyermekváros felújítása idén tavasszal megkezdődött, s azóta az intézményben nőtt a hivatásos pártfogók, a nevelőszülői felügyelők száma is. Ezzel párhuzamo­san minden otthonban meg­szervezték az éjszakai ügye­letet, s a személyi feltéte­lek biztosításával gondos­kodtak a nagy létszámú csoportok bontásáról. A nagykorúvá vált állami gondozottak önálló életkez­dését az e célra szolgáló segélykeret növelésével se­gítették. Míg 1983-ban 360 ezer forintot osztottak fel er­re, 85-ben ez az összeg elér­te a 650 ezret. Fontos, hogy az évi lakás­keretből ezek a fiatalok is részesedjenek. Ezt figyelem­be véve rövid idő alatt 7 személyt juttattak önálló lakáshoz. Ugyancsak ezt a gondot enyhítendő Marka- zon a községi tanács, és a helyi tsz, a régi iskola épü­letében volt állami gondo­zottak részére alakít ki ott­honokat a tervek szerint. A kiskorúak védelmét szolgálja a nevelési tanács­adó-hálózat folyamatos bő­vítése is. Nagy előrelépés, hogy a társadalmi pártfogók száma 1983-hoz viszonyítva 269-ről 367-re emelkedett, s bár a nevelőszülők számát nem tudták jelentősen nö­velni, ^ hivatásos nevelőszü­lői kísérletbe a tanácsok is bekapcsolódtak. Megyénk­ben jelenleg két nevelőcsa­ládnál 11 állami gondozott nevelkedik. 1986-tól pedig újabb négy ilyen családot szerveznek. Segítséget je­lent továbbá, hogy a rend­kívüli gyámügyi, valamint a rendszeres nevelési se­gélykeretet két év alatt 2 millió forinttal emelték, amely összeg 40 százalékát óvodai, napközi otthoni té­rítési díjak átvállalására használták fel. Intézkedtek a gyermek idegbeteg-gondo­zás feltételeinek javításáról is. Az elmúlt évtől a felnőtt­gondozástól független gyer- mekszaíkrendetést biztosítot­tak heti 6 órában. A veszélyeztetett környe­zetben élő volt állami gon­dozottak, valamint a fogya­tékos fiatalok munkába ál­lásának támogatására aján­lást készítettek a munkahe­lyek gyermek- és ifjúságvé­delmi feladataira, és ezzel egyidejűleg ifjúságvédelmi felelősöket jelöltek ki. Elmondható, hogy a gyám­ügyi osztályok és az oktatá­si intézmények között ja­vult az együttműködés. En­nek is köszönhető, hogy a veszélyeztetett gyermekek óvodai és napközi otthonos elhelyezése egyre eredmé­nyesebb. Sajnos, még ma is előfordul, hogy a szülő in­gyenes ellátás esetén sem biztosítja gyermekének óvo­dába, illetve napközibe já­ratását. A pedagógusok szá­mára kötelezően előírt csa­ládlátogatások ugyancsak a megelőzés módszerei lehet­nek. Szorosahbá vált a gyám- ügyesek, az egészségügyi szakemberek és a tanulmá­nyi felügyelők kapcsolata is, rendszeresebb köztük a köl­csönös tájékoztatás. A tan­kötelezettség teljesítését gát­ló igazolatlan iskolai mu­lasztások felszámolásáért az iskolák, s a tanácsok nagy erőfeszítéseket tesznek, így megyei szinten folya­matosan csökkent ugyan a mulasztási átlag, de még ma is jelentős a tanévvesztést okozó tényező. A védő-óvó intézkedése­ken belül a helyi gyámha­tóságók egyre inkább élnek az alkoholelvonó-kezelés kezdeményezésével. Tavaly 174 esetben tettek ilyen in­tézkedést, amelyből 68 al­kalommal rendelte el az egészségügyi szerv a keze­lést. A szülők tartási kötele­zettségének elmulasztása és egyéb kiskorúakat érintő bűncselekmények miatt a gyámhatóságok az elmúlt éviben 135-ször indítottak bí­rósági eljárást. Sajnálatos, hogy mióta ez a hatáskör a községekhez került, a kel­lő jogi szakértelem hiánya miatt a feladat végrehajtá­sa nem problémamentes. A megoldás egy ilyen jellegű megyei jogi iroda létreho­zása lenne. Fokozott figyelmet fordí­tanak arra is, hogy a 16 éven felüli kiskorúakat csak nagyon indokolt esetben ja­vasolják állami gondozásra. Ehelyett többször rokonnál helyezték el a fiatalokat Feladatként jelölték ki a már állami gondozásban lé­vő gyermekek családjaival való foglalkozást is. A gyám­hatóságok figyelemmel kísé­rik a szülők életvitelét, elő­segítik körülményeik meg­változtatását. Az idén szep­tembertől kísérleti jelleggel létrehozott két függetlení­tett családgondozó egyen­ként 20—25 család gondozá­sáért felelős. Céljuk ezek alkalmassá tétele a gyerme­kek visszafogadására. Az ifjúság körében terjedő kábító hatású szerek ártal­mairól, tüneteiről részletes felvilágosítást tartottak a megye szinte minden terü­letén, ugyanakkor a szabad­idő tartalmas eltöltéséhez is több lehetőséget biztosítot­tak, érdekes programokat kínáltak. A teljesség igénye nélkül felvázolt megelőző intézke­dések felsorolásából kitűnik, hogy megyénkben sokat tet­tek és tesznek a mostoha körülmények között élő gyer­mekek és fiatalok érdekei­nek védelméért, zavartalan fejlődésükért. Azt viszont hangsúlyozni kell, hogy a jö­vőben a családok, a szülők felelősségteljesebb maga- tartására, sakkal nagyobb szükség lenne a jelenlegi­nél, hogy az állam vállára kevesebb jusson ezekből a szomorú és igen költséges terhekből. Barta Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom