Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-18 / 296. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. december 18., szerda 3 POLGÁRI VÉDELEM Ne érjen felkészületlenül senkit! Földrengések A tudományokban elirt sikerek kiszélesítették az emberek ismereit a természeti jelenségekről. Megismertük és megtanultuk a legtöbb pusztító természeti jelenség elleni védekezés módjait, de a természet elemi erőit nem tudjuk megfékezni. A legveszélyesebb elemi csapások közé tartoznak a földrengések, mivel váratlanul. felkészületlenül érik az embert. Pillanatok alatt romhalmazzá válhatnak a virágzó városok és az emberi ész által létrehozott javak. A földrengések a lelki megrázkódtatásokon túl sok emberéletet követelnek és nagy anyagi veszteségeket okoznak az érintett lakosságnak. A váratlanság nehezíti mind az egyes ember, mind az állami szervek munkáját. Majdnem atomcsapás Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok az emberek, akik nem ismerik a tennivalókat. Az ismeretlenség és a tehetetlenség a félelem fokozódásához, pánikhoz vezet. A földrengés hatásai, az általa okozható károk és a katasztrófát követő munkák megtervezése, végrehajtása és irányítása nagyjából azonos az atom. csapás esetén várható hatásokkal, károkkal és ebből eredően a feladatokkal is. Azonos vonások: a váratlanság, a gyors lefolyás és a mentési munkák folyamata. Az eltérés abban jelentkezik, hogy a mentőerők és a kárt szenvedett lakosok nincsenek kitéve a radioaktiv sugárzásnak. A földrengéskor keletkező tüzeket a gázvezetékek okozzák, míg az atomcsapás elsősorban fény- és hősugárzással rombol, szedi áldozatait. A földrengéskor keletkező tüzek kis kiterjedésűek. Természetes, hogy a romtorlaszok is kisebbek lesznek földrengés esetén, mivel itt nem keletkezik lökőhullám; a leomlott anyagok nagy része helyben marad, ezekből torlaszok keletkeznek, amelyek területileg kisebbek, a romok viszont magasabbak lesznek, mint atomcsapás esetén. Mivel radioaktív sugárzás nincs, a kárterületen korlátlan ideig tartózkodhatnak a mentőerők és a kimenekítettek. A földrengés által okozott károk és veszteségek a lakosság és a vezető szervek kiképzettségi fokától függően nőhetnek vagy csökkenhetnek. A felkészítésnek k; kell terjednie a megelőzés és a földrengés utáni helyzet felszámolásával kapcsolatos tudnivalók oktatására, illetve a szükséges rendszabályok foganatosítására. A megelőzést szolgálja a polgári védelmi oktatás, amely átfogja a lakosság és a vezető szervek minden rétegét, szintjét. Ugyanakkor a megelőzés érdekében szükséges olyan intézkedéseket hozni, amelyek betartásával, foganatosításával növelhetjük a lakott települések, az üzemek állóképességét a földrengés hatásaival szemben. Mit kell tenni? Földrengéskor fontos, hogy az épületben tartózkodók néhány másodperc alatt elhagyják a lakást. Ha ez nem lehetséges, rejtőzzenek el az ajtónyílásokban, a szilárdabb bútorok alatt, használják ki a főfalak által képzett sarkokat. Amennyiben számolni kell utórezgésekkel, készítsék elő a saját és családtagjaik részére, a kitelepítéshez (áttelepítéshez) szükséges csomagot. Ez mintegy 20 kg lehet és a legszükségesebb személyi tárgyakat tartalmazza (tisztálkodó eszközök, orvosság, takaró, igazolványok, okmányok. pénz. legalább egy napi élelem stb.). Legyenek kéznél a kötözéshez, fájdalomcsillapításhoz szükséges felszerelések, eszközök, és ezek alkalmazására készüljenek fel. Elérhető közelségben kell tartani a tűzoltáshoz szükséges eszközöket, anyagokat. Amennyiben az épület fő elemein — tartófal. födém és tetőszerkezet — rongálódást, repedést észlelnek, TILOS a lakásba visszatérni. Mielőtt az ideiglenes elhelyezés megtörténik, a lakásban áramtalanítsanak. a fűtést szüntessék meg. a gázt zárják el! Ha a hatóságok másképpen nem intézkednek, csak forralt vizet fogyasszanak, a vízvezetékhálózat esetleges sérülése miatt. Kútvizet csak tisztálkodáshoz használja, nak! Amennyiben a lakásba vissza lehet költözni, előtte alaposan meg kell vizsgálni az épületek főbb szerkezeteit: falakat, pilléreket, oszlopokat, ajtókat, ablakokat, áthidalókat, gerendákat, födémeket, tetőket és kéményeket. A repedés, süllyedés, ferdülés, ajtók és ablakok torzulása, tető szétnyílása esetében az épületeket szakemberrel külön is meg kell vizsgáltatni. TILOS a részben vagy nagymértékben romosodon épületbe beköltözni! Előbb el kell végeztetni az épület vizsgálatát! Állandóan figyelni kell az épületek minden részének és tartozékának állapotát. Ismét meg kell vizsgáltatni az épületeket, ha időközben hajszálrepedéseket. repedéseket észlelnek a falakon. Ha szükséges: megtámasztással, aládú- colással kell az épületet ideiglenesen megerősíteni. Komoly helytállással A földrengés után azonnal meg kell szervezni és kezdeni a sérültek kimenekítését a romok alól, illetve a romosodott házakból, épületekből; átjárók létesítését a mentő, polgári védelmi és más alakulatok részére; a közművek (víz. gáz, villany) kikapcsolását és a károk továbbterjedésének megaka. dályozását; az életre veszélyes épületek lebontását, a megmaradt falrészek megerősítését; a sebesültgyűjtőhelyek kijelölését; a lakosság vízzel és élelmiszerrel való ellátását. A munkák és a kárfelszámolás sorrendjét, idejét a polgári védelem helyi parancsnoka (tanácselnök) határozza meg. Komoly, megfeszített helytállást követel minden részfeladat. Ehhez viszont szükséges, hogy a polgári védelmi oktatást ne vegyük könnyelműen. Az ember ma sokféle veszélynek van kitéve. A felkészült ember — legyen az vezető vagy egyszerű lakos — könnyebben elviseli a megpróbáltatásokat, fel tudja venni a harcot az elemi csapás okozta következmények ellen. A katasztrófa okozta anyagi veszteségek csökkentésére, az emberek életének védésére csak alapos felkészüléssel vagyunk képesek. Dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a Polgári Védelem Országos törasparancsnoka Kuktaműhely... Az Egri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- iskolában készülnek fel a leendő hivatásukra a cukrászok, az eladók, a szakácsok, s a pincérek. A színvonalas képzés egyik jó bizonyítéka az, hogy kulturált körülmények között, jól felszerelt tanműhelyekben sajátíthatják el a szakma fortélyait Kiskukták. akikből szakácsok lesznek (Fotó: Szabó Sándor) A foltozott káposzta esete 1. fejezet: költői kérdések Mi történik akkor, ha az ember vásárol egy vadonatúj OTP-s lakást, és a beköltözéskor tapasztalja, hogy berezonál a fűtésrendszer az alatta levő kazántól, s emiatt a szobában dübörgő zaj van? És mi van akkor, ha az illetékes tervező, beruházó, kivitelező hosszas utánajárás után végre elismeri, hogy jogos a lakó panasza, és a falakat rezgésbe hozó csövekre — a fal és a csövek találkozásánál — tömítést helyeznek el, hogy ez felfogja a vasrúd mozgását? És ha az előbbi műveletet követően is elviselhetetlen a monoton zakatolás? És ha mindezt — hónapok múltán sem — hajlandók elfogadni a lakók? És ha hosszabb perlekedés után a kazán mellett levő szivattyú nagyobb teljesítményűre történő cseréje sem hoz megnyugtató megoldást?! 2. fejezet: akkor jön a csel A fűtési szezon befejezése után mérik meg a zajszintet. No, azért bekapcsolják a kazánt, de nem várják meg, hogy a nyugalomban levő fűtési rendszerben a folyadék elérje azt a keringési sebességet, amely a folyamatos üzemeltetés mellett megvan. Ezért a morgás is kisebb, mint máskor. Igaz, a zaj így is a határát súrolja a megengedhetőnek. Az eredmény alapján viszont az OTP-lakásszavatos- sági osztálya lezártnak tekinti az ügyet. Az Eger, Rákóczi utca 91—93. szám alatti ház három földszinti lakásának if ja. öregje pedig azóta is egy folytonos monoton zúgásra ébred, zúgásra alszik. Azaz, aludna, ha a megfékezhetetlen búgás nem emésztené idegrendszerét. 3. fejezet: a lakók üzenik az illetékeseknek Érdekesség (érdekesség? Ugyan már. Napjaink jellemzője), hogy e vitás és peres témában a különböző határozatokat kézjegyükkel ellátó vezetők eddig még nem vették a fáradságot, hogy személyesen is meggyőződjenek e végtére mégiscsak jelentéktelennek tűnő, de három család életét, mindennapos hangulatát nyomasztóan befolyásoló ügyről. Mert akkor bizonyára könnyebben hoztak volna megnyugtató döntést. Ottjártunkkor Boros Istvánná, Pálosi István, Hor. nők Józsefné otthonába térünk be. Mindhárom helyen nagy hangerővel szól a magnó. Az ok: így legalább nem hallják a berregést. Ez is egy álláspont. Mindannyian azt kérik, hogy ezt az Egerben először (s állítólag azóta sem) alkalmazott egycsöves fűtési rendszert cseréljék ki szabványosra, vagy találjanak ki valamilyen más. megnyugtató megoldást. Pálosi István megmutatja még az e témában írott leveleiket. Nem fér bele egy dossziéba. Újabban már az iktatásukba kezdtek 4. fejezet: találósdik Bizonyára ismerős a régi, nagy népi bölcsességre váltó találós kérdés: Folt hátán folt. tű benne sose volt. mi az? A helyes válasz: a káposzta. De az említett ház lakói valamilyen tudathasadásos inger folytán bizonyára azt vágnák a kérdésre a legszívesebben: a fűtési rendszerük. Merthogy 1983 decemberi beköltözésük óta már annyi „folt” került rá. annyiszor próbálták toldoz- va-foldozva csillapítani a hibáját. . . Hogy stílszerűek maradjunk, egy általunk eszkábált. botcsinálta „találósdiva!” folytatjuk: Miért nem lehetett hamarabb rendezni ezt az ügyet? Talán a tervezésben részt vevő Északterv és a közreműködő Dél terv a Heves Megyei Beruházási Vállalat és a kivitelező; He. vés Megyei Állami Építők, vagy az OTP tudná megfelelni. Csakhogy ők már lezárták ezt a témát. Megnyugtatta őket a fűtési szezont követő napokon tapasztalt zajszintmérési eredmény. Homa János A beszámoló taggyűlésekről jelentjük Fontos szerepet játszik a gazdálkodás Ha nem riadnék vissza túlzástól, úgy fogalmazhatnék, hogy akár panasznapnak is beillett a beszámoló taggyűlés. Gyöngyösön a tejipari üzem alapszervezetének vezetősége nem is titkolta, hogy nagyon sok okból nehéz munkát kell végezniük. Minden tevékenységüket a legutóbbi párt- kongresszus határozataira építik, figyelnek azokra a megfogalmazásokra is, amiket a városi és a megyei pártértekezlet sorolt fel a teendők címszó alatt. Ebben a megvilágításban is fontos szerepet játszanak azonban a gazdálkodási kérdések, amik eléggé nehéz körülmények között kerülnek napirendre a megvalósítás során. Amikor a beszámoló taggyűlés résztvevőit köszöntötte Dudás Ferencné, majd felállt Mészáros László párttitkár, hogy a vezetőség nevében számot adjon az 1985- ös év pártéletéről, aligha gondolhatták a meghívottak, hogy a leggyakrabban elhangzó szó ez lesz: a tej. De miért ne lett volna? A kérdés indokoltnak tetszik, Az arányok eltolódása miatt. Ha egyszer beszámoló taggyűlés, akkor a párt tevékenysége legyen hangsúlyos. így is mondhatjuk. De lehet-e a pártalapszervezet tevékenysége független a gazdálkodástól ? Ha pedig nem, mert csakugyan nem lehet, el kell számolnia azzal, hogyan végezték az üzemük munkáját meghatározó tennivalóikat, így jutottak el a tejhez. Elég csak bemenni a gyöngyösi tejüzembe, hogy az ember az első szempillantásra megállapítsa: itt aztán nem könnyű ellátni a feladatokat. Az építkezéssel járó felfordulás szinte akadálypályává tette az üzem egész területét. Tessék ehhez hozzáfűzni még a higiénia követelményeit. Egyelőre még a megkönnyebbülést hozó, az építkezés befejezését jelző időpont sem egészen tisztázott. Mindöhhez tegyük még hozzá, hogy a gazdálkodásuk legfőbb anyaga, a tej — egyre csökken, egyre kevesebb. Olyannyira, hogy két nagy befogadó képességű tartálykocsit is ki kellett vonni a járatok közül, mert... fél teherrel gazdaságtalan lenne kerekeztetni. Hogy még kétszáz kilométeres távolságra is elmennek a tejért, ez önmagában is kifejezi gondjaik nagyságát. Hogy a tsz-ek is be-belép- nek a körzetükhöz tartozó bolthálózatba, az látszatra csak könnyítést adna. De ha elmarad a „tsz-tej, mindjárt a gyöngyösi üzemtől várják az azonnali szállítást. Adj, uram, de rögtön — elve alapján. A lakosság pedig csak azt láthatja, hogy hiába megy tejért a boltba. Esetleg. Ezen a beszámoló taggyűlésen hallottam egy érdekes megfogalmazást: választékot bővítették úgy, hogy alacsonyabb zsírtartalmú tejet és tejterméket kínáltak fel. Nagyon is vaskos realitása van ennek a választékbőví- tésnék: a mostani kevesebb tejből kell a megfelelő mennyiségű vajat megcsinálni. Tehát? Bár .., az a kevesebb zsiradékot tartalmazó tej elterjesztése még egészségünk védelmében is jó volna. Azt képzelhetnénk, hogy a beszámoló is, a hozzászólások is csupa „ha' -val kezdődő mondatokból álltak. Szó sincs róla. A tények megállapítása mellett elegendő mértékben foglalkoztak az eredményekhez vezető erőfeszítésekkel. Tette ezt Gábor Tivadar, a szállításokkal kapcsolatban, Art Lajos, a minőség körül sorakoztatva fel megjegyzéseit, ahogy Gyurkovics Mihály is, amikor a tervet és a tényt állította párhuzamba. A meghívott szb-titkár, Fehér István is arra összpontosított, hogyan tudják a párt politikáját szolgálni a szak- szervezet keretében. Súlya miatt hagytam a végére Zagyva Istvánnénak azokat a szavait, amelyeket a városi pártbizottság által összeállított értékelésből sorolt fel: — Az afapszervezet egész évi munkája jónak tekinthető. Az elismerés mindenkinek jólesett, és ösztönzőleg is hatott. G. Motnár Ferenc
