Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-17 / 295. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. december 17., kedd 5. A megújult Vajdahunyad várban Pozsonyi borászok kiállítása A köztudatban Csehszlo­vákia úgy szerepel, mint a világ egyik első sörtermelő és -(fogyasztó Qrsizága. Kevés­bé ismert, hogy jelentős a bortermelése is. Dél-Morva- országban és Kelet-Szlováki. án (kívül (különösen a pozso­nyi borvidéken találunk ki­terjedt szőlőskerteket. Ez utóbbiról ad szemléltető ké­pet a Szőlészet és borászat Csehszlovákiában című kiál. lítás Budapesten, a Mező- gazdasági Múzeum épületé­ben. A .kiállítás tablói az ősi •bortermeléstől napjainkig számolnak be a szőlőkultúra fejlődéséről, a változó kér. tészeti és borászati eszközök­ről. Pozsony környékén a ró­maiak honosították meg a szőlő- és bortermelést, ami kor Marcus Aurelius császár engedélyezte légionáriusai­nak, hogy ott szőlőt telepít­senek. A IV. Béla király ide­jében született szerződés ar­ról tanúskodik, hogy abban az időben főleg a kolostorok lakói foglalkoztak szőlőmíve- léssel. Egy másik irat szerint III. Endre király rendelt bort Pozsonyból. A szőlő- és bortermelés a XVIII. és XIX. században jelentős helyet foglalt el a vidék mezőgazdaságában. A második világháború pusztí­tásai, az ültetvények elha­nyagolása miatt Szlovákia szőlőterülete 1950-re 12 ezer hektárra csökkent. A folya­matos telepítések során ez H eti umor ét elején — Miért veszel már tíz éve mindig egyforma aján. dékot 10 születésnapomra? — Mert már tíz éve min. dig a 35. születésnapodat ümtepled! + — Amikor egy szép nőt látok, szeretnék húsz évvel idősebb lenni. — Inkább {fiatalabb, nem? — Nem, idősebb. Akkor ugyanis már minden mind. egy lenne. ★ — Hogy történhetett meg, hogy szem elől tévesztette a megfigyelt személyt? — Bement egy moziba. — Es miért nem követte? — Mert már egyszer lát. tam azt az tunalmas filmet. •ér — Jó napot Novák úr. Mi az, nem ismer meg? — Nem tudok visszaemlé. kezni. — Ilyen rossz az arcme. móriája? — Az hem \rossz, de en. gem Kropácsikitak hívnak. + Egy amerikai multimillio. mos egy régi angol várat akar megvenni. Megállapodik az árról a tulajdonossal, majd megjegyzi: — Ügy hallottam, itt gyak­ran jelennek hneg kísérte, lek... — Lehetetlen! Már 300 éve lakom itt, de még egy. szer sem találkoztam kísér- tettel. A nemrég megújult Vajda, hunyad vára ad otthont a „Szőlészet és borászat Csehszlovákiában" című kiállításnak (Fotó: Hoffer Lajos — KS) Van Budapest legforgal­masabb részén, a Nagykör­úton egy — az utcáról nem is teljesen érzékelhetően — pompás épület, amely októ­ber 31-én volt hetvenéves. Megnyitása annak idején nagy esemény volt, amely­ről a lapok rendre beszá­moltak. Akkoriban főleg sötét eseményeket közöltek az újságok: a fronthelyzet­ről, sebesültszállító vonatok­ról, a trónörökös látogatá­sáról a budapesti honvé­deknél, az össznépi gyűjtés­ről a harcolók számára. Dúlt az első világháború. De másról is írtak az 1915. október 31-i lapok. „Négy óra helyett fél 8-kor kezdődött az előadás ... A közönség díszes lépcsőházon át a várakozóhelyiségbe ke­rült, innen jutott be a ha­talmas nézőtérre, mely hár­mas csilláróriásával, egyéb­ként is fényes berendezésé­vel, ülőhelyeinek kényel­mességével a legjobb benyo­mást keltette” — így tudó­sított a Pesti Hírlap mun­katársa. A Pesti Napló is megírta, hogy megnyílt a Royal Szál­ló épületében az Apolló Színház. „A nagy hangver­senyteremben 1000 néző ré­szére van hely.” A fényes megnyitó műso­ra a következő volt: először harctéri felvételek pereg­tek, majd levetítették a Ke­resd az asszonyt című há- romfelvonásos detektivko. ma már több mint 34 ezer. re nőtt. A zamatos Pozsony vidéki borok között a traminitől kezdve a szilvánin és riz- lingen keresztül a kékfran­kosig sok fajtát találunk. Kü­lönösen keresettek a Nyitva hercege elnevezésű fehér- és vörösborok. Érdekesség, hogy Franciaország után 1825-ben Pozsonyiban készült az első pezsgő. A Budapestre látogató sző­lősgazdák bizonyára sok ér­dekességet találnak majd a december 15-ig nyitva tartó kiállításon. Érdemes felke­resni a rendezvényt a hely­szín miatt is- A festői szép. ségü Vajdahunyad várában levő felújított Mezőgazdasá­gi Múzeum építészeti és szakmai látnivalói is bizo­nyára megragadják majd a látogatók figyelmét. G. I. médiát. Ezt A kincs című amerikai egyfelvonásos kö­vette, majd sor került a nagy izgalommal várt att­rakcióra: az Arany János balladájából készült három. felvonásos tragédia, a Te. temrehívás vetítésére. „Film­re vitte Némedy Gábor, a művészeti vezető dr. Janó- vies Jenő volt, a rendező pe­dig Garas Márton." Kund Abigélt Berky Lili alakítot­ta — aki egyébként az elő­adás előtt elmondta Ernőd“ Tamásnak a nagy esemény­re írt Prológusát —, partne­rei Szentgyörgyi István és Szakács Sándor. Az újságok azt is a kö­zönség tudomására adták, hogy másnaptól ismét ren­des mozinap lesz, négy elő­adással. Így született meg az Apolló a Róyal Szálló palo­tájában. Hetvenéves törté­nete során átélte a második világháborút is, 1956-ban, az ellenforradalom során, súlyos sebeket kapott, újjá­épült, és ma is a főváros reprezentatív mozija. Több. nyíre itt tartják a magyar filmek premierjét. Nos, a Vörös Csillag film­színház — az egykori Royal Apolló — ma is a jelentős filmesemények, filmfeszti­válok, ősbemutatók, dísz. előadások színhelye. 70 éve. sen talán szebb és fiatalabb, mint valaha. E. M. Romantikus környezetben várja látogatóit a Mezőgazdasági Múzeum I Ma is mozi A 70 éves Royal Apolló Ilyen volt az alcsuti kastély eredeti állapotában Vajda Jánosnak, a múlt század romantikus lelkületű költőjének volt igen kedves tája Vál iközség vidéke — valamennyi arrafelé fogam- zott verse közül is kiemel­kedik a sokak által ismert és idézgetett Vált erdő cí­mű költemény —, s ezen a vonzódáson nincs mit cso­dálkozni. Valóban szeretni való ez a Fejér megyei, a Velencei-tótól északra elte­rülő dimbes-dombos apró vízjárásokkal szabdalt vi­dék. Noha igen közel van Bu­dapesthez az Ml-esen is, az M7-esen is elérhető —, mé­gis viszonylag kevesen za­rándokolnak el oda. Hanem, aki mégis búcsút mond az egyik vagy másik hosszú, szürke sávnak, és célba veszi a Váli-víz völ­gyét, az pompásnál pompá- sabb természeti és építésze­ti értékekkel találkozhat rövid néhány óra alatt. Maga a tájnak nevet adó Váiban is ott magaslik egy késő barokk stílusban épült kastély, az Ürményi-família hajdani otthona, s ugyan­csak megér egy kitérőt Vaj­da János emlékmúzeummá alakított erdőszéli háza, ha­nem a környék igazi látvá­nyosságai Alcsutdobozon várják a vendégeket, pél­dául Magyarország egyik legszebb és messze földön értékes növényritkaságokat magában foglaló arborétu­ma, illetőleg egy romjaiban is remek Pollack Mihály tervezte kastély. Nyilván azért, mert való­ban néhány óra alatt le le­hetett oda kocsizni, lova­golni Pest-Budáról, Alcsut és Vértesdoboz tágas hatá­rát az uralkodó Habsburg- ház szerezte meg magának. Mint gazdag termőhelyet és igen jó vadászterepet rend­szeresen látogatták a koro­nás fők, meg a velük tartó népes kíséretek. Noha vala­mennyi éppen soros gazda csinosított rajta, az igazi ki­építés gondját József nádor (1776—1847.) vállalta magá­ra. Ez a nagy tudományú Magyarország gazdaságá­nak fejlesztését hosszú fél évszázadon át irányító fér­fiú azt a célt tűzté ki maga elé, hogy az említett két t~ lepülés közé egy hatalmas mintabirtokot szervez. Mindenféle csereberék­kel 1819-ben került az ő ke­zére végleg a környék, ahol nem kevesebb, mint 7500 hektáron kezdte bizonyítani, milyen is az a szakszerűen irányított, a megszokottnál sokszorosan több hasznot hajtó földművelés, állatte­nyésztés. Szinte az egész bi­rodalmát fölcsatornáztatta, az utak mentén fasorokat telepített, ez utóbbiak máig is szépen rajzolják ki a haj­dani táblák elhelyezkedését. Valamennyi cselekedete közül azonban a 40 hektá­ros arborétum megalapítása volt a legmutatósabb! Effé­le díszkertek, növénykülön- legesség-gyűjtemények már akadtak itt-ott a korabeli Magyarországon, ám ilyen tudományos megalapozott­ságú — ily nagy terjedelmű —, úgynevezett angolkert sehol másutt nem zöldellt, virágzott. S szinte eredeti szépségé­ben zöldéit, virágzik ma is! Aki ugyanis belép a példá­san gondozott természetvé­delmi területre, íépten-nyo- mon a világ más tájairól ideszármaztatott ritkasá­gokban gyönyörködhet. Van ott 25 méter magas tulipán­fa ugyanúgy, mint például kínai páfrányfenyő, vagy Ázsiából származó, 150 éves vasfa. A libanoni cédrus magasabbra nyúlt, mint 25 méter, az ország legöregebb akácfáját pedig hiteles ada­tok szerint 1825-ben ültet­ték. A sok-sok reliktuim (nö­vényritkaság) locsolásához, a vízinövények bemutatásá­hoz természetesen egy tó is kellett. Ebbe korábban a környék patakjai szállítot­ták a vizet, később azon­ban a világhíres magyar kútfúrómérnök, Zsigmondy Vilmos mélyített ott egy ku­tat 126 m-es — a munkála­tok idején páratlanul hosz- szú — csőrendszerrel. Nem messze az imént em­lített tótól, a Pollack Mi­hály tervezte kastély. Ma már csak a teljesén ép elő- része látszik annak a palo­tának, amelynek alapjait 1825 táján rakták le, 1830- ra készült el. A második vi­lágháborúban az épület nagy része íerombolódott és a fa­lakkal együtt a nádori csa­lád levéltára is odaveszett. (Sajnos, a környékbeliek is tovább rontották a kastély állapotát, amikor szekérrel, talyigákkal hordták el onnan a téglákat, hogy azokból a maguk házait építsék fel.) Dicséretére a műemlékvé­delemnek, ez a furcsa kö­zéprész —, amely egyébként nyugodt, klasszicista képet, arányokat mutat —, szépen helyreállítva idézi a régi időket. Olyan illúziókeltő ez a maradék, hogy a múlt szá­zad elején, közepén játszó­dó történeteiket ott szokták lefényképezni a filmesek. Alcsutdoboz ilyenformán egyszerre ígér növénytani ritkaságokat és egy építé­szeti kuriózumot. A hangu­lat pedig, amelybe ott óha­tatlanul beleringatózik a vendég, hamisítatlanul re­formkori: telis-tele van a készülődés, az akarás, a te­remteni vágyás rokonszen­ves izgalmával. Igen jó do­log egy kicsit megmártózni benne... A. L. A megmaradt homlokzati rész; előtérben az arborétum egyik Ssfája Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: Munkaerő.szolgálati Iroda: Eger, Dobó tér 2. Felvételt hirdet felsőfokú közgazdasági vagy számviteli főiskolai végzettséggel rendelkező szakember részére eiemző.szervező munkakörre. Megyei Tanácsra érettségizett gyors- és gépírónő adminisztrátort keres felvételre. Élelmezési vállalathoz diétás nővér szakképzettséget igénylő munkakörben felvételt hirdet. Felvilágosítás a munkakörökről személyesen a Munkaerő.szolgálati Irodánál. Révai Nyomda: Eger, Vincellériskola u. 3. Felvételre keres érettségivel rendelkező Iiatt|l lányokat és fiúkat monószedő, linószedő, és korrektori munkakörbe; elektronikai műszerészt tmk.munka­körbe (egri lakos előnyben). Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. KAEV 10. Sz. Gyára: Eger, Kistályai út 6. Felvesz forgácsoló csoportvezetőt váltómfiszakba: - özem technikust; gépi olajozol. Patyolat Vállalat: Eger, Tinódi u. 28. Középnyomású gázkazánhoz kazánfűtői vizsgával rendelkező munkaerőt keres felvételre. FIGYELEM! Irodánknál az alábbi új szolgáltatások vehetők igénybe: — korrepetálás, — nyelvtanítás, — gyermekfelügyelet. — beteggondozás. A lakossági igény bejelentése az irodában (Dobó tér 2.) személyesen történhet, hétfőtől péntekig 8—12 óráig. Minden héten szerdán 15 órától 17 óráig díjtalan munkajogi tanácsadást biztosítunk. Részletes felvilágosítás a'munkakörőkről a munkáltatóknál és a Munkaerő.szolgálati Irodánál Eger, Dobó tér 2. Tel.: 10.144/193, Hazai tájakon Alcsutdoboz kuriózumai

Next

/
Oldalképek
Tartalom