Népújság, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» XXXVI. évfolyam, 294. szám ARA: 1985. december 16., hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A HNF Országos Tanácsának főtitkára ismét Pozsgay Imre Befejezte munkáját a Hazafias Népfront Vili. kongresszusa Szombaton az Építők Rózsa Ferenc székházában folytatta munkáját a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa. Az elnökségben foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács ^elnöke, Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyet­tese, Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottsá­gának első titkára, |a Politikai Bizottság tagjai és társadalmi, politikai életünk több *más kiemelke­dő képviselője. A második napon ia tanácskozást D. Káldy Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház el­nök-püspöke nyitotta meg. A kongresszus részt­vevői folytatták a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottságnak ia beszámolója feletti együttes vitát. Az első felszólaló dr. Nagy Andor egri főis­kolai tanár volt. Dr. Nagy Andor felszólalása Nevelés Egy ideje figyelem a gye­rekeket, s közben mind­untalan azon gondolkodom, hogy vajon miért nem tud­nak viselkedni. A helyi já­ratú autóbuszon a motor zúgását túlkiabálva beszél­getnék (?) egymással, a kisebbek szintén jó hango­san verssel, énekkel szóra­koztatják a munkából fá­radtan hazaigyekvő felnőt­teket, akik a napi rohanás után néha már semmi más- Ta nem vágynának, mint egy kis nyugalomra, csend­re. Ehelyett négy megállón keresztül hallgathatják a Süss fel napot. Tudom meg kell érteni a gyerekek lelkivilágát is, de hát a busz is egy közösség, mi lenne, ha mindenki azt csinálná, ami éppen eszébe jut: cigarettázna, börmböl- tetné a magnót és még so­rolhatnám. Az szinte már említést sem érdemel, hogy az óvo­dások azok, akik elsőként vágják le magukat az ülé­sekre, bár idősödő nénik­kel, bácsikkal van tele a csuklós. Más. Ugye előfor­dult már mindenkivel, hogy a járdán, az utcán belesza­ladt egy nebuló. Mert sie­tett, a földet nézte, mert... A baj csupán az, hogy na­gyon sok esetben elmarad az a bizonyos Bocsánat. Az •igazat megvallva, néha úgy érzem, hogy a srácok el­várják, hogy mi, felnőttek térjünk ki előlük, legyünk udvariasak velük. Még egy dolog idekíván­kozik. Az üzletekben, a pult túlsó oldalán álló el­adó többnyire ezt hallja: két kiflit, tíz deka pari- zert, öt tojást stb. De va­jon hol marad a Kérek, ne adj isten a Kérek szé­pen! Lehet, hogy gyerme­keink elfelejtettek kérni, vagy meg sem tanulták? Mielőtt bárki is követ vetne rám, szeretném, le­szögezni, hogy van kivé­tel. Igen, akadnak udva­rias, előzékeny lurkók, akik tudják, hogy hol a határ. Az elszomorító csupán az, hogy lehet — bár inkább én tévedjek —, ők vannak kisebbségben. Kiben keressük a hibát? A pedagógusokban ? Az óvónők, tanárok így is annyi terhet levesznék az apukák, anyukák válláról, •hogy ők többet igazán nem tehetnek. A szülők a második gaz­daság miatt mind keve­sebb időt töltenek a csa­láddal, s bizony ennek kö­vetkeztében háttérbe szo­rul a gyereknevelés. A fel­növekvő nemzedék mintát, példát keres, s az alapján formálja — mégha sokszor tudattalanul is — az éle­tét, viselkedési normáit. A legnagyobb hatással a szü­lők vannak rájuk, ezért nem mindegy ki mennyi időt tölt csemetéjével. Mert a késői ébredés azt ered­ményezheti, hogy a fe­jünkre nőnek a gyerekek, erőszakosak, követelődző- ek, akaratosak lesznek. Jó lenne, ha tarsolyukba olyan viselkedési normá­kat gyűjtenének be, ami a későbbiekben nem vezet imajd kudarchoz. Budai Ferenc ___________I A család, az iskola és a társadalom szerepéről, ösz- szefüggéseiről beszélt hoz­zászólásában. Mint mondot­ta: — E három fogalom tartalma jelenünkben nagy változáson megy át. A csa­lád, mint intézmény, sokak szerint nem átalakulóban, sokkal inkább válságban van hazánkban is, mint szerte a világon. Az iskola is csak kitűzte homlokzatá­ra, hogy szocialista nevelő­korlat — idézte fel a pár­beszéd lényegét —, hogy a család és az iskola muto­gatott sokszor egymásra, mint két ellenséges szom­szédvár, manapság viszont egyre inlkáhb úgy tűnik. mindkettő a társadalmat okolja gondjaiért. — Régi igazság — han­goztatta —, hogy a csak diagnózist megállapító or­vostól még meghalhat a beteg Ezt bizonyára tudják kritikusaink, hibáink bírá­lói is. Ezt követően beszédében szót ejtett arról, hogy a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa pedagógiai munka- bizottsága és a megyénkben dolgozó művelődéspolitikai testületek mind jelentősebb szerepet töltenek be a csa­lád és az iskola jó kapcso­latának, partnerviszonyának kialakításában. Heves me­gyében született meg a Csa­ládi kör klubok létrehozásá­nak gondolata, s ez azóta országos mozgalommá fej­lődött. Megyénkben hagyo­mányteremtő szerepe lett a szülők fórumának, amely­dott a Hazafias Népfront valamennyi aktivistájának azért az értékes és önzetlen munkáért, amellyel az el­múlt években is hozzájá­rultak közös feladataink megoldásához, szűkebb pát­nek keretében a társszer­vekkel szorosan együttmű­ködve évente rendezünk olyan téli akadémiákat a szülői választmányok veze­tőinek, melyek eredményes­ségéről maguk a szülők nyilatkoznak elismerően. Hangsúlyozta az iskolai szülői munkaközösségek szá­mára évente kiadott útmu­tatók fontosságát, s örven­detes ténynek könyvelte el. •hogy egyre több alkalom­mal vitatják meg szélesebb körben a bevezetendő isko­lai dokumentumokat. — Arra törekszünk a jö­vőben is — fűzte tovább a gondolatsort —, hogy a jó tapasztalatok terjedjenek, azok aktíváinkon keresztül minél több szülőhöz jussa­nak el. fgy alakítható ki bennük helyes szemlélet az iskoláról, amely csak velük szoros együttműködésben képes a teljes személyiség- fejlesztés eredményes vég­zésére. Szeretnénk hozzájá­rulni a HNF pedagógiai munkabizottsága adta lehe­tőségek felhasználásával, hogy pozitív irányba vál­tozzon meg az emberek gon­dolkodása, hogy az önpusz­tító anyagiasságról a jövő­ben úgy beszélhessünk, mint múltunk egyik káros jelen­ségéről. Fontos tudatosítani azt is, hogy nemes hivatás legyen anyának lenni, gyer­mekeket nevelni, de azt is, hogy vonzó legyen a peda­iskola, de valójában, általá­ban csak a koncepciójában él. Társadalmunk érték és egyéb zavarai politikai erő­feszítéseink ellenére is szá­mos problémát eredményez­nék, amelyek kedvézőtlenül befolyásolják az alapsejtet képező családot, a családi nevelésre építő iskolát. A továbbiakban szólt ar­ról a vitáról, amely az el­múlt hónapokban a peda­gógiai szaksajtóban bonta­kozott ki. Eszerint a leírt megállapítások arra mutat­nak rá, az iskola a továb­biakban képtelen megoldani a családtól átvállalt felada­tokat. Eddig az volt a gya­Lázár György beszéde Elöljáróban átadta a kong­resszus résztvevőinek az MSZMP Központi Bizottsá­ga, személy szerint Kádár János főtitkár baráti üdvöz­letét, a Minisztertanács jó­kívánságait. Köszönetét mon­göguspálya, az azon dolgo­zóknak legyen presztízse, a közéleti tevékenység vissza­nyerje régi rangját. — Munkánkból a továb­biakban is hiányzik a lát­ványosság, a magamutoga­tás, sokkal inkább jellemző rá a szerénység, a céltuda­tos feladatvállalás. Közös erőfeszítésre van szükség annak érdekében, hogy a család intézménye újra funk­cionáljon, hogy a szülök végezzék becsülettel nem könnyű kötelességüket, a pedagógusok teljesítsék ne­mes hivatásukat, ne a tár­sadalmat okoljuk mindenért. Ezután Lázár György emelkedett szólásra. riájuk, s ezzel szocialista hazánk szellemi és anyagi értékeinek gyarapításához — A Hazafias Népfront nagy tekintélynek örvend. (Folytatás a 3. oldalon) Hazánkba érkezett az amerikai külügyminiszter Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására vasár­nap a kora esti órákban hi­vatalos' látogatásra hazánk­ba érkezett George Shultz, az Amerikai Egyesült Álla­mok külügyminisztere. Az amerikai diplomácia irányí­tóját, — aki európai kőrút­jának újabb állomásaként látogatott Magyarországra —, a Ferihegyi repülőtéren ven­déglátója, Várkonyi Péter fogadta. Jelen volt Házi Ven­cel, hazánk washingtoni és Nicolas Salgo, az USA buda­pesti nagykövete. A hivatalos magyar—ame­rikai 'külügyminiszteri tár­gyalások hétfőn délelőtt kezdődnek meg a külügymi­ni sztériumban. (MTI) Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép- viselője és Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejleszté­si Bizottság elnöke vasárnap a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa küszöbönál­ló 41. (rendkívüli) üléssza­kával kapcsolatban Moszk­vába utazott. Elutazásuknál a repülőtéren jelen volt Bo­risz Sztukalin, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. FOTÓK, SZOBROK, FESTMÉNYEK Küldetése: az értékes művek népszerűsítése Megnyílt a Hevesi Szemle Galériája Másfél esztendeje annak, hogy tartalmilag és formai­lag megújult megyénk orszá­gos terjesztésű közművelő­dési folyóirata a Hevesi Szemle, amelynek alapvető célja az, hogy minél széle­sebb rétegekhez juttassa el a kultúra magvas kincseit. A sajtóorgánum szerkesztő­bizottsága a megyei párt- bizottság és a megyei mű­velődési osztály hathatós se­gítségével, a mecénás szán­dékú támogatók — ilyen a Heves Megyei Állami Építő­ipari Vállalat — közreműkö­désével arra is vállalkozott, hogy komoly összegű megbí­zatásokat szerezzen szűkebb hazánk képzőművészeinek. Nem feledkezett meg arról sem, hogy fórumot teremt­sen számukra. Ezért vető­dött fel és formálódott a Hevesi Szemle Galériájának ötlete, amely december 14- én, szombaton délelőtt tíz órakor nyitotta kapuit az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának Oktatási Igaz­gatóságán. A rendezvényre számos érdeklődő érkezett. Nemcsak Egerből, hanem a főváros­ból is. Ez érthető, hiszen a szakberkekben ismert Né­meth István filmrendező — fotóművész tette közszemlére igényesen válogatott, rende­zett anyagát — a rendezés a festőként is kiváló Borbély László hozzáértéséről vall —, amely felvételek, szob­rok, festmények, jó arány­ban társított kollekciója, s nem véletlenül viseli az Arcok, alkotások, alkotók címet, hiszen bepillantást nyújt a színvonalas munkák létrejöttének titkaiba. A résztvevőket Kiss Sán­dor, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. Elismerő szavakkal méltatta a kezde­ményezést, s többek között hangsúlyozta azt, hogy az új közművelődési intézmény küldetése az igazán értékes művek népszerűsítése, a fo­tóművészet országos és he­lyi erőinek felkarolása lesz, társítva a képzőművészet egyéb ágaival. Ezt követően Pogény (X Gábor, művészettörténész, a Nemzeti Galéria nyugal­mazott főigazgatója mon­dott megnyitó beszédet. Szólt az általa is ígéretesnek mi­nősített rajtról, majd a he­vesi tájhoz és emberekhez- sok szállal kötődő kiállító- erényeit taglalta. Németh István az ünnep­ség záróakkordjaként be­jelentette, hogy leendő gyűj- temén yek mega la poZá saik én t a galériának adományozza a tárlat megyei vonatkozású darabjait. Ezt Pécsi Istváit felelős szerkesztő köszönte meg. A vendégek később a ve­títőteremben megnézték a művész 1968-ban készített A kövek újra élnek című film­jét, amely pátriánk műem­lékeinek varázslatos hangu­latát érzékelteti. Az anyag december 31-ig tekinthető meg, naponta 9— 17 óráig. Szerdán délelőtt az alkotó rendhagyó rajz-, il­letve művészettörténeti ófá­ra várja a megyeszékhely diákjait, délután pedig szo­cialista brigádtagokkal talál­kozik. Kiss Sándor köszöntőjét mondja (Fotó: Perl Márton)

Next

/
Oldalképek
Tartalom