Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-26 / 277. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. november 26., kedd 3 Nyugalom — receptre — Ne idegeskedjen! Kerülje az izgató, nyugtalanító dolgokat, zárja ki életéből mindazt, ami szorongást, feszültséget idéz elő, Próbálja rendezni az életét... — s míg mindezt rezzenéstelen arccal, komoly hangon sorolja az orvos, tolla sebesen fut a vénylapon : Seduxen, Elénium, Eunochtin. gyengébb és erősebb nyugtatok, altatók között választva felírja a gyógyszeres kezeléshez szükséges receptet. Ezalatt a beteg, mint egy elakadt lemez, egyre csak ismételgeti : — Doktor úr, mindig fáradtan ébredek, este meg nehezen alszom el, néha úgy érzem, nem kapok levegőt, gombóc van a torkomban. nagyokat ugrik a szívem ... Mitől? Mi okozza a tüneteket? Az okok kutatására nincs idő a körzeti és a szakrendelőkben a háromhat perc alatt (ennyi jut egy betegre), igaz, ahhoz fél óra sem lenne elég, hogy kiderüljön: a férj naponta részegen jár haza, a családnak anyagi gondjai vannak; együtt laknak a férj vagy a feleség szüleivel, egymást érik a konfliktusok; esetleg munkahelyi problémák váltják ki az ideges tüneteket. Az orvos is jól tudja, hogy nem a nyugtató pirulák, az idegerősítő B12 vitaminkúrák jelentik a megoldást, ezek csak átmenetileg csökkentik, szüntetik meg az ideges állapotot. Tartós javulás, teljes gyógyulás csak a külső körülmények megváltozásával várható. S amíg ez nem jön létre, az ideges, kiborulás szélén járó beteg már szinte marökszám kapkodja a nyugtátokat, melyek szedéséhez egy idő után hozzászokik a szervezete és ezért csökken hatásuk. Emiatt egyre jobban növelni kell a dózisokat, vagy erősebb szerre kell váltani. Veszélyes, gyakran eredménytelen kimenetelű ez az út. A mesterséges nyugalom ára nem csekély, a kockázat nagy: a rendszeres nyugtatószedés megváltoztathatja az ember magatartását, közömbössé teheti környezete iránt, rombolja az egyéniséget. Egészségügyi adatok: tavaly 113 millió altatót és 423 millió (csak receptre kapható) nyugtatót szedtünk be. „Étvágyunk" előreláthatóan idén sem csökkent. Már ott tartunk, hogy az üzemorvosi rendelőkbe névjegyzéket visz az osztály, a műhely adminisztrátcra, hogy X., Y. és Z. kollégának mit írjanak fel receptre. Orvosi vélemény: a magyar lakosság egyharmada neurózisban szenved. Milliókról van szó! Az ideggyógyászok, pszichológusok szerint a lelki betegségekre elsősorban nem a patikákban kell keresni a gyógyírt. Sok függ a gyógyulni akarástól, attól az önerőtől, amely megszabadít a betegségtudattól, függ a mértékletességtől, hogy tudjuk-e mérlegelni, mennyit bír el szervezetünk. A folytonos éjszakázás, a túlzott alkohol-, nikotin-, koffeinfogyasztás károsítja az idegrendszert is. A kötélidegzetű ember sem elnyű- hetetlen. Sokan a túlmunkavállalást, a pénzhajszolást kárhoztatják. Kétségtelen, a feszítettebb életmód, ha rendszertelenséggel párosul, nemcsak fizikailag gyöt- ri meg az embert, kimeríti az idegeit is. Bár maga a kedvvel végzett munka gyógyító hatású, ebben megegyeznek az ideggyógyászok is. Leköti a figyelmet, kikapcsol, távol tartja a nyugtalanító problémákat. Foglalkoztatni kell a kezeket — tartják a pszichológusok is. Nem hinném, hogy az idegkimerüléssel szakorvoshoz vagy kórházba kerülő betegeknek csak egy kis százaléka is így kezdené panaszát: agyondolgoztattak az irodában, az üzemben. Olyan eset azonban nem egy van, amikor a rossz munkahelyi légkör, a kivédhetetlen intrika, az igazságtalan elbánás, a farkastörvények kergetnek kétségbeesésbe embereket. Holott az ideges, befelé forduló, önmarcangoló típusú ■ embert éppen a környezete, munkatársai segíthetnék kijutni a lelki zavarok labirintusából. Nem vagyunk egyformák: van, aki mindent leráz magáról, mint kutya a vizet, kihúzza magát a bajból, mint Münchausen báró a saját hajánál fogva. De az a bizonyos egyharmad másképp, drámaibban látja a világot: magában hordozza egy atomháború veszélyének félelmét, magáénak tekinti a népgazdaság gondját, melytől függ a saját, a családja jóléte is . . . A külső, a közvetlen környezeti hatások a lelki bajokkal vegyülve sokszor oda vezetnek, hogy a beteg nem találja értelmét életének. Nincs kihez fordulnia, senki nem ér rá meghallgatni. Kinek mondja el problémáit: az orvosnak az alatt a néhány perc alatt: a családnak, aki hisztisnek, hipochond érnék, betegesen érzékenynek nyilvánította és unja, kigúnyolja; a kollégáknak, akik a háta mögött a „flúgos futam", a „dilis" jelzőket sütötték rá, s panaszai csak újabb adalékul szolgálnak az élcelődéshez ... ? Évente csaknem ötezren vannak azok, akik önkezük- kei vetnek véget életüknek, pedig mielőtt erre a tettre szánnák el magukat, közülük sokan fordulnak orvoshoz vagy próbálnak megkapaszkodni a körülöttük egyre lazuló emberi kötelékekben. Megmenthetők lettek volna? Többségük bizonyára, ha nem a közöny álarca mögül vetett „velem ugyan ki törődik" pillantással siklunk el vergődésük felett. Mert valójában lelkünk mélyén nem ilyenek vagyunk. Már köztudott dolog, hogy hazánkban egyre több a lelki beteg ember, s ez a társadalom közérzetét is befolyásolja. Sorsuk jó irányba fordítása nem csupán az egészségügy feladata, egyedül képtelen is lenne e folyamat megállítására. Többet kellene törődnünk egymással — jó értelemben. Hogy hogyan? Erre a kérdésre mindenkinek magának kellene tudnia a választ. H. A Sorozatban készülnek az üzemben az új termékek CIPŐFELSŐRÉSZEK AZ NSZK-BA Termékbővítés a hevesi Budagantnál A hevesi Budagant Kesztyűipari Szövetkezet ez év augusztusától — férfi- és női kesztyűk gyártása mellett — a nyugatnémet MANZ cégnek készít cipőfelsőrészeket. A lizing-szerződés keretében létrejött üzlet alapján a tőkés fél adta a megmunkáló gépeket, amelynek fejében napi 300 pár cipőfelsőrészt készít a hevesi szövetkezet. A legnagyobb nehézséget a dolgozók betanítása jelentette. Ezért is utaztak többen az NSZK-ba. hogy tanulmányozzák agyár tási folyamatot A szabászaton Tóth Benedekné és Mogyorósi Sándorné késziti előméret alapján a bőröket Kovács Ferencné szállítás előtt ellenőrzi a cipőfelsőrészeket (Fotó: Szántó György) Kutatók és a politikai munka A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Milyen politikai munkát folytatnak eg> tudományo* intézetben? Hogyan segíti sajátos módszereivel a párt alapszervezet a kutatók tevékenységét. Ez volt a fo gondolata a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kum- poiti Kutató Intézete pártalapszervezetének beszámoló taggyűlésén. Mint a vezetőség beszámolójából is ki tűnt. a 203 főt foglalkoztató intézet munkatársai közül 4(> a párttagok száma, amely ebben az évben 3-mai gyarapodott. NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS Megfog milliók Méltán váltott ki elismerést dr. Molnár János alapszervezeti titkár megállapítása, hogy az intézetben a társadalmi-politikai helyzet megfelelő és érvényesül a párt vezető szerepe. Az alapszervezet. a tömegszervezetek. valamint a gazdasági vezetés jó együttműködésének eredményeként megfelelő a hangulat a helyi feladatok megvalósításához. A kompolti kutatók ismerik a gondokat és felelősséget éreznek az intézet jövője iránt. Az elmúlt években olyan megfiatalodott értelmiségi gárda kovácsolódott össze, amely biztos alapul szolgál a következő évek elképzeléseinek valóra váltásához. Az intézeti pártvezetöség élvezi a dolgozók bizalmát az élet minden területén. Személyes részvételükkel a párt- és a gazdasági munkában jól segítették a határozatok egységes értelmezését és megvalósítását. Olyan esetekben, amikor a vezetőség úgy érezte, hogy bizonyos területeken gyorsítani kell a fejlődési, határozati javaslatot terjesztett a taggyűlés elé. Ilyen volt például a fiatal kutatók szakmai fejlődéséről, vagy a szociálpolitikai intézkedésekről hozott ;döntés. Az alapszervezet javuló ideológiai tevékenységének hatására fokozódott az érdeklődés az intézeti dolgozók körében a világ eseményei, gazdasági életünk eredményei, gondjai, nem kevésbé pedig az ideológiai kérdések megválaszolása iránt. A vezető kutatók megértették, hogy feladataikat nehezebb feltételek között kell megvalósítaniuk. Támogatják a párt- és a gazdasági vezetés határozatait, amelyek elsősorban a munka hatékonyságának növelésére születtek, a pártvezetőség továbbra is szorgalmazza a takarékossági intézkedések betartását, a teljesítménynövelő ösztönzők fejlesztését. Szó esett arról is, hogy a vezetőség jó munkakapcsolatot alakított ki a káli nagyközségi pártbizottsággal. Közreműködtek a falupolitikai feladatok megoldásában Aktívan bekapcsolódtak például az idei nyáron az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választások előkészítésébe, valamint a választási bizottságok munkájába is. Segítették a helyi szakszervezeti választások előkészítését. Megismerve a dolgozók véleményét, ajánlást tettek a szakszervezeti tisztségviselőkre, akiket az intézet munkatársai magas szavazati arányban meg is erősítettek tisztségükben. A beszámoló természetesen rámutatott azokra a soron következő feladatokra, amelyek megvalósításáért agitál a pártvezetőség. Mindezek összefüggésben vannak az MSZMP XIII. kongresszusának határozataival. így fő tennivalójuknak tekintik a tudománypolitikai irányelvekből adódó. középtávú kutatási térvben meghatározott célkitűzések valóra váltását. Erősíteni kívánják kapcsolataikat a termelőüzemekkel és a termelési rendszerekkel. Fontosnak tartják, hogy a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékeivel és annak pártbizottságával mélyítsék együttműködésüket. Támogatják a testvérkapcsolatok bővítését a baráti szocialista országok kutatóintézeteivel. Az MSZMP Füzesabonyi •Városi Jogú Nagyközségi Bizottságának minősítése —. amelyet Perge Lukács ismertetett —, elismerését tolmácsolta az intézeti pártalapszervezetnek. Különösen azért, hogy a gazdasági vezetéssel és a tömegszervezetekkel együttműködve nyugodt, kiegyensúlyozott feltételeket biztosítottak 1985- ben is a tudományos és a politikai munka végzésére A jövőt illetően a nagyközségi párt- és tanácsi vezetéssel való további eredményes együttműködésre, valamint a brigádmunka szélesítésére serkentett. A beszámoló feletti vitában felszólalt dr. Tóth Sebestyén tudományos főmunkatárs, aki az MSZBT helyi tagcsoportjának munkája! méltatta. Nagy Sándor, a termelési osztály helyettes vezetője arról szólt, hogy az intézet dolgozói mennyire igénylik a rendszeres tájékoztatást a községpolitikai kérdésekről. Dr. Szálai György igazgató pedig a pártalapszervezet jó együttműködését emelte ki a gazdasági vezetéssel. Agitatív munkáját bizonyítja, hogy a viták során a dolgozók megértéssel fogadták például a településfejlesztési hozzájárulást. A beszámoló taggyűlés kedves színfoltja volt, amikor 25 éves párttagságuk elismeréséként a Központi Bizottság emléklapját nyújtották át három dolgozónak. Így Bodó József nyugdíjasnak, dr. Tóth Sebestyén tudományos főmunkatársnak és Németh Lajos traktorosnak. Mentusz Károly Vége a nagyvonalúságnak és a mértéken felüli fogyasztásnak. Alapkövetelmény a takarékosság. Kérdés: hogyan és milyen mértékben ? Erre keresi a választ az az országos szervezet is. amelynek létezéséről kevesen tudnak. Pedig sok-sok milliós érték múlik azon, hogy ez az önkéntes társulás milyen hatékonysággal működik. — Az ingatlankezelő vállalatok társaságának mintegy száz tagja van — mondta Szabó Gyula, a gyöngyösi vállalat igazgatója. — Mind vidékiek, mert a fővárosiakat más szervezet fogja össze. Nagyon fontos szerepet tölt be ez az egyesülés. A működési területével összefüggő gyakorlati kérdéseket vizsgálja, elemzi, és rendszerbe foglalja a tennivalókat. Nem az elmé- letieskedés, hanem a gyakorlati hasznosítás a fő célja. Például: már most felkészülnek arra a nemzetközi összejövetelre, amelynek Eger ad majd helyet, és ahol a hőszolgáltatás lesz a központi téma. Hogy ez menynyire jelentős, milyen von- zata van anyagilag is, azt mindenki érti. Bár csak az ingatlankezelő szakemberek érdekelt csoportja vesz res/.t ezen az eszmecserén, annak eredményét a lakosság érzi majd meg mindenekelőtt a jól temperált lakásokban, A társulat komoly összegű tagsági díjat szed be a vállalatoktól. Ennek fejében térítésmentes, többnapos, bentlakásos tanfolyamokat szervez évente több alkalommal is. Ezeken reggeltől estig tart a foglalkozás. Pihenésre csak a vacsora utáni időszakban lehet gondolni. A legfőbb megállapításokat és tennivalókat írásban rögzítik, kötetbe foglalják és megküldik a tagvállalatoknak Minden tehát azt a célt szolgálja, hogy az ingatlan- kezelők hatékonyan és gazdaságosan végezzék tennivalóikat a lakók, a lakástulajdonosak megelégedésére. A Hőszolgáltatás ’86 elnevezésű konferenciájukra nemcsak a baráti országokból jönnek érdeklődők, hanem a tőkés országokból is. Különböző berendezéseket is kiállítanak, amelyek mind a technikai színvonal emelését, mind a szolgáltatás minőségének fokozását célozzák.
