Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. november 26., kedd 3 Nyugalom — receptre — Ne idegeskedjen! Ke­rülje az izgató, nyugtalanító dolgokat, zárja ki életéből mindazt, ami szorongást, fe­szültséget idéz elő, Próbál­ja rendezni az életét... — s míg mindezt rezzenéstelen arccal, komoly hangon so­rolja az orvos, tolla sebe­sen fut a vénylapon : Se­duxen, Elénium, Eunochtin. gyengébb és erősebb nyug­tatok, altatók között választ­va felírja a gyógyszeres ke­zeléshez szükséges receptet. Ezalatt a beteg, mint egy elakadt lemez, egyre csak ismételgeti : — Doktor úr, mindig fáradtan ébredek, es­te meg nehezen alszom el, néha úgy érzem, nem kapok levegőt, gombóc van a tor­komban. nagyokat ugrik a szívem ... Mitől? Mi okozza a tüne­teket? Az okok kutatására nincs idő a körzeti és a szakrendelőkben a három­hat perc alatt (ennyi jut egy betegre), igaz, ahhoz fél óra sem lenne elég, hogy kide­rüljön: a férj naponta ré­szegen jár haza, a család­nak anyagi gondjai vannak; együtt laknak a férj vagy a feleség szüleivel, egymást érik a konfliktusok; esetleg munkahelyi problémák vált­ják ki az ideges tüneteket. Az orvos is jól tudja, hogy nem a nyugtató pirulák, az idegerősítő B12 vitaminkú­rák jelentik a megoldást, ezek csak átmenetileg csök­kentik, szüntetik meg az ide­ges állapotot. Tartós javulás, teljes gyógyulás csak a kül­ső körülmények megváltozá­sával várható. S amíg ez nem jön létre, az ideges, ki­borulás szélén járó beteg már szinte marökszám kap­kodja a nyugtátokat, me­lyek szedéséhez egy idő után hozzászokik a szervezete és ezért csökken hatásuk. Emi­att egyre jobban növelni kell a dózisokat, vagy erősebb szerre kell váltani. Veszé­lyes, gyakran eredménytelen kimenetelű ez az út. A mes­terséges nyugalom ára nem csekély, a kockázat nagy: a rendszeres nyugtatószedés megváltoztathatja az ember magatartását, közömbössé te­heti környezete iránt, rom­bolja az egyéniséget. Egészségügyi adatok: ta­valy 113 millió altatót és 423 millió (csak receptre kap­ható) nyugtatót szedtünk be. „Étvágyunk" előreláthatóan idén sem csökkent. Már ott tartunk, hogy az üzemorvo­si rendelőkbe névjegyzéket visz az osztály, a műhely adminisztrátcra, hogy X., Y. és Z. kollégának mit írja­nak fel receptre. Orvosi vélemény: a ma­gyar lakosság egyharmada neurózisban szenved. Milli­ókról van szó! Az ideggyó­gyászok, pszichológusok sze­rint a lelki betegségekre el­sősorban nem a patikákban kell keresni a gyógyírt. Sok függ a gyógyulni akarástól, attól az önerőtől, amely meg­szabadít a betegségtudattól, függ a mértékletességtől, hogy tudjuk-e mérlegelni, mennyit bír el szervezetünk. A folytonos éjszakázás, a túlzott alkohol-, nikotin-, koffeinfogyasztás károsítja az idegrendszert is. A kötél­idegzetű ember sem elnyű- hetetlen. Sokan a túlmunka­vállalást, a pénzhajszolást kárhoztatják. Kétségtelen, a feszítettebb életmód, ha rendszertelenséggel páro­sul, nemcsak fizikailag gyöt- ri meg az embert, kimeríti az idegeit is. Bár maga a kedvvel végzett munka gyó­gyító hatású, ebben meg­egyeznek az ideggyógyászok is. Leköti a figyelmet, ki­kapcsol, távol tartja a nyug­talanító problémákat. Fog­lalkoztatni kell a kezeket — tartják a pszichológusok is. Nem hinném, hogy az idegkimerüléssel szakorvos­hoz vagy kórházba kerülő betegeknek csak egy kis százaléka is így kezdené pa­naszát: agyondolgoztattak az irodában, az üzemben. Olyan eset azonban nem egy van, amikor a rossz mun­kahelyi légkör, a kivédhe­tetlen intrika, az igazság­talan elbánás, a farkastör­vények kergetnek kétségbe­esésbe embereket. Holott az ideges, befelé forduló, ön­marcangoló típusú ■ embert éppen a környezete, munka­társai segíthetnék kijutni a lelki zavarok labirintusából. Nem vagyunk egyformák: van, aki mindent leráz ma­gáról, mint kutya a vizet, ki­húzza magát a bajból, mint Münchausen báró a saját hajánál fogva. De az a bi­zonyos egyharmad másképp, drámaibban látja a világot: magában hordozza egy atom­háború veszélyének félel­mét, magáénak tekinti a népgazdaság gondját, mely­től függ a saját, a családja jóléte is . . . A külső, a köz­vetlen környezeti hatások a lelki bajokkal vegyülve sok­szor oda vezetnek, hogy a beteg nem találja értelmét életének. Nincs kihez for­dulnia, senki nem ér rá meghallgatni. Kinek mondja el problémáit: az orvosnak az alatt a néhány perc alatt: a családnak, aki hisztisnek, hipochond érnék, betegesen érzékenynek nyilvánította és unja, kigúnyolja; a kollé­gáknak, akik a háta mögött a „flúgos futam", a „dilis" jelzőket sütötték rá, s pana­szai csak újabb adalékul szolgálnak az élcelődés­hez ... ? Évente csaknem ötezren vannak azok, akik önkezük- kei vetnek véget életüknek, pedig mielőtt erre a tettre szánnák el magukat, közü­lük sokan fordulnak orvos­hoz vagy próbálnak megka­paszkodni a körülöttük egy­re lazuló emberi kötelékek­ben. Megmenthetők lettek volna? Többségük bizonyá­ra, ha nem a közöny álar­ca mögül vetett „velem ugyan ki törődik" pillantás­sal siklunk el vergődésük felett. Mert valójában lel­künk mélyén nem ilyenek vagyunk. Már köztudott dolog, hogy hazánkban egyre több a lelki beteg ember, s ez a tár­sadalom közérzetét is befo­lyásolja. Sorsuk jó irányba fordítása nem csupán az egészségügy feladata, egye­dül képtelen is lenne e fo­lyamat megállítására. Töb­bet kellene törődnünk egy­mással — jó értelemben. Hogy hogyan? Erre a kér­désre mindenkinek magá­nak kellene tudnia a vá­laszt. H. A Sorozatban készülnek az üzemben az új termékek CIPŐFELSŐRÉSZEK AZ NSZK-BA Termékbővítés a hevesi Budagantnál A hevesi Budagant Kesz­tyűipari Szövetkezet ez év augusztusától — férfi- és női kesztyűk gyártása mel­lett — a nyugatnémet MANZ cégnek készít cipőfelsőré­szeket. A lizing-szerződés keretében létrejött üzlet alapján a tőkés fél adta a megmunkáló gépeket, amely­nek fejében napi 300 pár cipőfelsőrészt készít a heve­si szövetkezet. A legnagyobb nehézséget a dolgozók be­tanítása jelentette. Ezért is utaztak többen az NSZK-ba. hogy tanulmányozzák agyár tási folyamatot A szabászaton Tóth Benedekné és Mogyorósi Sándorné késziti előméret alapján a bőröket Kovács Ferencné szállítás előtt ellenőrzi a cipőfelsőrészeket (Fotó: Szántó György) Kutatók és a politikai munka A BESZÁMOLÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Milyen politikai munkát folytatnak eg> tudományo* intézetben? Hogyan segíti sajátos módszereivel a párt alapszervezet a kutatók tevékenységét. Ez volt a fo gondolata a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kum- poiti Kutató Intézete pártalapszervezetének beszámoló taggyűlésén. Mint a vezetőség beszámolójából is ki tűnt. a 203 főt foglalkoztató intézet munkatársai közül 4(> a párttagok száma, amely ebben az évben 3-mai gyarapodott. NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁS Megfog milliók Méltán váltott ki elisme­rést dr. Molnár János alap­szervezeti titkár megállapí­tása, hogy az intézetben a társadalmi-politikai helyzet megfelelő és érvényesül a párt vezető szerepe. Az alap­szervezet. a tömegszerveze­tek. valamint a gazdasági vezetés jó együttműködésé­nek eredményeként megfele­lő a hangulat a helyi fel­adatok megvalósításához. A kompolti kutatók ismerik a gondokat és felelősséget éreznek az intézet jövője iránt. Az elmúlt években olyan megfiatalodott értel­miségi gárda kovácsolódott össze, amely biztos alapul szolgál a következő évek el­képzeléseinek valóra váltá­sához. Az intézeti pártvezetöség élvezi a dolgozók bizalmát az élet minden területén. Személyes részvételükkel a párt- és a gazdasági mun­kában jól segítették a hatá­rozatok egységes értelmezé­sét és megvalósítását. Olyan esetekben, amikor a vezető­ség úgy érezte, hogy bizo­nyos területeken gyorsítani kell a fejlődési, határozati javaslatot terjesztett a tag­gyűlés elé. Ilyen volt példá­ul a fiatal kutatók szakmai fejlődéséről, vagy a szociál­politikai intézkedésekről ho­zott ;döntés. Az alapszervezet javuló ideológiai tevékenységének hatására fokozódott az ér­deklődés az intézeti dolgo­zók körében a világ esemé­nyei, gazdasági életünk eredményei, gondjai, nem kevésbé pedig az ideológiai kérdések megválaszolása iránt. A vezető kutatók meg­értették, hogy feladataikat nehezebb feltételek között kell megvalósítaniuk. Tá­mogatják a párt- és a gaz­dasági vezetés határozatait, amelyek elsősorban a mun­ka hatékonyságának növelé­sére születtek, a pártveze­tőség továbbra is szorgal­mazza a takarékossági in­tézkedések betartását, a tel­jesítménynövelő ösztönzők fejlesztését. Szó esett arról is, hogy a vezetőség jó munkakapcso­latot alakított ki a káli nagy­községi pártbizottsággal. Közreműködtek a falupoli­tikai feladatok megoldásá­ban Aktívan bekapcsolód­tak például az idei nyáron az országgyűlési képviselői és a tanácstagi választások előkészítésébe, valamint a választási bizottságok mun­kájába is. Segítették a he­lyi szakszervezeti választá­sok előkészítését. Megismer­ve a dolgozók véleményét, ajánlást tettek a szakszer­vezeti tisztségviselőkre, aki­ket az intézet munkatársai magas szavazati arányban meg is erősítettek tisztsé­gükben. A beszámoló természete­sen rámutatott azokra a so­ron következő feladatokra, amelyek megvalósításáért agitál a pártvezetőség. Mind­ezek összefüggésben vannak az MSZMP XIII. kongresszu­sának határozataival. így fő tennivalójuknak tekintik a tudománypolitikai irány­elvekből adódó. középtávú kutatási térvben meghatá­rozott célkitűzések valóra váltását. Erősíteni kívánják kapcsolataikat a termelő­üzemekkel és a termelési rendszerekkel. Fontosnak tartják, hogy a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem tan­székeivel és annak pártbi­zottságával mélyítsék együtt­működésüket. Támogatják a testvérkapcsolatok bővítését a baráti szocialista országok kutatóintézeteivel. Az MSZMP Füzesabonyi •Városi Jogú Nagyközségi Bi­zottságának minősítése —. amelyet Perge Lukács is­mertetett —, elismerését tol­mácsolta az intézeti párt­alapszervezetnek. Különö­sen azért, hogy a gazdasági vezetéssel és a tömegszerve­zetekkel együttműködve nyu­godt, kiegyensúlyozott fel­tételeket biztosítottak 1985- ben is a tudományos és a politikai munka végzésére A jövőt illetően a nagyköz­ségi párt- és tanácsi veze­téssel való további eredmé­nyes együttműködésre, vala­mint a brigádmunka széle­sítésére serkentett. A beszámoló feletti vitá­ban felszólalt dr. Tóth Se­bestyén tudományos főmun­katárs, aki az MSZBT helyi tagcsoportjának munkája! méltatta. Nagy Sándor, a termelési osztály helyettes vezetője arról szólt, hogy az intézet dolgozói mennyire igénylik a rendszeres tájé­koztatást a községpolitikai kérdésekről. Dr. Szálai György igazgató pedig a pártalapszervezet jó együtt­működését emelte ki a gaz­dasági vezetéssel. Agitatív munkáját bizonyítja, hogy a viták során a dolgozók meg­értéssel fogadták például a településfejlesztési hozzájá­rulást. A beszámoló taggyűlés kedves színfoltja volt, ami­kor 25 éves párttagságuk elismeréséként a Központi Bizottság emléklapját nyúj­tották át három dolgozónak. Így Bodó József nyugdíjas­nak, dr. Tóth Sebestyén tu­dományos főmunkatársnak és Németh Lajos traktoros­nak. Mentusz Károly Vége a nagyvonalúságnak és a mértéken felüli fo­gyasztásnak. Alapkövetel­mény a takarékosság. Kér­dés: hogyan és milyen mér­tékben ? Erre keresi a vá­laszt az az országos szerve­zet is. amelynek létezésé­ről kevesen tudnak. Pedig sok-sok milliós érték múlik azon, hogy ez az önkéntes társulás milyen hatékony­sággal működik. — Az ingatlankezelő vál­lalatok társaságának mint­egy száz tagja van — mond­ta Szabó Gyula, a gyöngyö­si vállalat igazgatója. — Mind vidékiek, mert a fő­városiakat más szervezet fogja össze. Nagyon fontos szerepet tölt be ez az egye­sülés. A működési területé­vel összefüggő gyakorlati kérdéseket vizsgálja, elem­zi, és rendszerbe foglalja a tennivalókat. Nem az elmé- letieskedés, hanem a gya­korlati hasznosítás a fő cél­ja. Például: már most felké­szülnek arra a nemzetközi összejövetelre, amelynek Eger ad majd helyet, és ahol a hőszolgáltatás lesz a köz­ponti téma. Hogy ez meny­nyire jelentős, milyen von- zata van anyagilag is, azt mindenki érti. Bár csak az ingatlankezelő szakemberek érdekelt csoportja vesz res/.t ezen az eszmecserén, annak eredményét a lakosság érzi majd meg mindenekelőtt a jól temperált lakásokban, A társulat komoly össze­gű tagsági díjat szed be a vállalatoktól. Ennek fejé­ben térítésmentes, többna­pos, bentlakásos tanfolya­mokat szervez évente több alkalommal is. Ezeken reg­geltől estig tart a foglalko­zás. Pihenésre csak a va­csora utáni időszakban le­het gondolni. A legfőbb megállapításokat és tenni­valókat írásban rögzítik, kö­tetbe foglalják és megkül­dik a tagvállalatoknak Minden tehát azt a célt szolgálja, hogy az ingatlan- kezelők hatékonyan és gaz­daságosan végezzék tenniva­lóikat a lakók, a lakástulaj­donosak megelégedésére. A Hőszolgáltatás ’86 elne­vezésű konferenciájukra nemcsak a baráti országok­ból jönnek érdeklődők, ha­nem a tőkés országokból is. Különböző berendezéseket is kiállítanak, amelyek mind a technikai színvonal eme­lését, mind a szolgáltatás minőségének fokozását cé­lozzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom