Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. november 14., csütörtök 3. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1985. november 12-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) ■Szállás ellen küzdő országokkal és a nemzeti felszabadító mozgalmakkal, úgyszintén a korábban kiépített kapcsolatok továbbfejlesztésének közös óhaját. Suhartónak, az Indonéz Köztársaság elnökének magyarországi látogafása államközi kapcsolataink fejlesztését szolgálta. 5. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nemzetközi helyzetre továbbra is ked- vezőtlenül hat a megoldatlan közel-keleti válság Az imperialista beavatkozás aláásta a térség népeinek biztonságát, és növeli a nemzetközi feszültséget. A Magyar Népköztársaság változatlanul a közel-keleti válság olyan átfogó, igazságos, tárgyalások útján történő rendezése mellett száll síkra, amely megfelel minden érintett fél jogos érdekeinek. A magyar közvélemény aggodalommal figyeli a Dél-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetet, elítéli a faji megkülönböztetés és elnyomás rendszerét, a jogaiért küzdő többség ellen alkalmazott rendőri terrort. Támogatásáról biztosítja az apartheid teljes felszámolásáért küzdő haladó és demokratikus erőket II. A Központi Bizottság áttekintette a VI. ötéves terv teljesítésének tapasztalatait, és megállapította : A terv fő céljainak megfelelően, népünk odaadó munkájának eredményeként a nehéz viszonyok között is gyarapodott az ország, megőriztük a népgazdaság stabilitását, alapvető szociális vívmányainkat. A tapasztalatokból azonban kitűnik az is, hogy a termelés szerkezetének és a gazdálkodás hatékonyságának lassú ütemű javulása miatt az egyensúlyt főleg a belső felhasználás visszafogásával teremtettük meg, és a nemzeti jövedelem a tervezettnél mérsékeltebben növekedett. A Központi Bizottság, kiindulva a XIII. kongresszus határozatából, mérlegelve az ország lehetőségeit, a VII. ötéves terv legfőbb gazdaságpolitikai céljául a gazdasági növekedés élénkítését, a külső és a belső egyensúly megszilárdítását, az életszínvonal es az életkörülmények érzékelhető javítását tűzi ki. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a hatékonyság fokozásának, a műszaki haladásnak és a termelési szerkezet korszerűsítésének a meggyorsítása. 1. a Központi Bizóttság rámutatott, hogy az intenzív fejlődés kibontakoztatásának alapvető feltétele szellemi és anyagi erőforrásainak jobb hasznosítása. A teljes foglalkoztatottság fenntartása méllett jobban kell érvényesíteni a hatékony foglalkoztatást. Ez megköveteli a céltudatos, fegyelmezett munkát, a jobb munkaszervezést, a vállalatok és a dolgozók érdekeltségének növelését a teljesítmények fokozásában. A termelő ágazatokban nagy figyelmet kell fordítani a korszerű, versenyképes, jövedelmező termékek gyártásának bővítésére, a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételére, illetve visz- szaszorítására. A termelés fejlesztésének a gazdaságos kivitel bővítését és a belföldi kereslet megfelelő kielégítését kell szolgálnia. A nemzeti jövedelem hazai felhasználásában növekedjen a felhalmozás aránya. A beruházásokban nagyobb súllyal szerepeljenek a termelő ágazatok, főleg a feldolgozó- ipar és az élelmiszergazdaság. ^ Az irányítás további korszerűsítése, valamint a népgazdaság fejlődésére lényeges hatást gyakorló központi programok megvalósítása járuljon hozzá a gazdaság hatékonyabb működéséhez. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés segítse jobban a népgazdaság korszerűsítését, a nemzetközi versenyképesség erősítését. Meg kell gyorsítani a gyártmányfejlesztést, a fajlagos anyag- és energiafelhasználást csökkentő korszerű technológiák elterjesztését. Magasabb színvonalra kell emelni termelési kultúránkat. 2. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az 1986—90-es évekre szóló VII. ötéves népgazdasági terv fő előirányzatai a következők legyenek: Az 1990. évre tervezett növekedés az 1985. évi szint százalékban összesen Évi átl. Nemzeti jövedelem 15—17 kb. 3 Ipari termelés 14—16 2,5—3 Építésszerelés 12—15 kb. 2,5 Mezőgazdasági termékek termelése i(1986—90 közöli az 1981—85-höz viszonyítva) 7—10 Belföldi felhasználás 13—16 2,5—3 Lakosság fogyasztása 8—10 1,5—1.8 Egy főre jutó reáljövedelem 9—11 1.7—2 Egy keresőre jutó reálbér kb. 5 kb. 1 Kivitel összesen 16—18 3—3,5 Behozatal összesen 16—18 3—3,5 A szocialista szektor beruházásaira 1200 —1250 milliárd forint fordítható. 3. Az ipar vállaljon nagyobb részt a népgazdaság jövedelmezőségének fokozásában, exportjának bővítésében. Korszerű, jó minőségű gyártmányokkal segítse elő a népgazdaság más területein is a színvonalas tevékenységet, a jövedelmezőbb termékértékesítést. Folytatódjon az ipari vállalatok szervezeti rendszerének, belső érdekeltségi viszonyainak korszerűsítése. A vállalatok és a szövetkezetek gazdálkodjanak jobban a rendelkezésre álló eszközökkel és a munkaerővel. A piaci szükségletekhez igazodva újítsák meg termékszerkezetüket, fordítsanak nagyobb figyelmet az exportra. Javítani kell az ipari szolgáltatásokat. Az igények kielégítéséhez növekvő mértékben járuljon hozzá a kisüzemi, kisegítő tevékenység, valamint a magánkisipar. Az építőipari termelés igazodjon jobban a kereslethez. Javítani kell az építkezések minőségét, a termelékenységet, az eszközök gazdaságos kihasználását; csökkenteni a kivitelezési időt és az építkezési költségek növekedését. Az új lakások építése mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a lakásállomány felújítására. A mezőgazdaság, az erdőgazdaság és az élelmiszeripar termelése az exportlehetőségekkel és a házai igényekkel összhangban bővüljön, csökkenjenek a ráfordítások. A gabonatermelés a tervidőszak végére érje el a 17,5—18 millió tonnát. Az állattenyésztés fejlesztését a jól értékesíthető, versenyképes áruk bővítésére kell alapozni. Javuljon a termékek minősége, választéka, feldolgozottsága. A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelését továbbra is támogatni kell. A mezőgazdasági nagyüzemek a termelésben és az értékesítésben egyaránt szervezettebb együttműködést valósítsanak meg a háztáji, a kisegítő gazdaságokkal, a kistermelőkkel. A közlekedési ágazat a szállítási igényeket a szervezettség javításával, a kapacitások egyenletesebb és fokozottabb kihasználásával elégítse ki. Kiemelt figyelmet kell fordítani a vasút korszerűsítésére, az országos úthálózat bővítésére. Folytatódjon a budapesti metróhálózat építése. A hírközlésben a legfontosabb feladat a telefonihálózat rekonstrukciója és bővítése. 4. A beruházások szolgálják a gazdaság hatékonyságának növelését, mindenekelőtt a feldolgozóipar korszerűsítését, a nemzetközi versenyképesség javítását, a nem termelő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi igények kielégítését. A vállalati beruházások állami támogatása ösztönözze a kiemelt nép- gazdasági feladatok megoldását. A Paksi Atomerőmű kivitelezés alatt álló egységei lépjenek üzembe, kezdődjön el a további bővítés. Az államközi szerződésnek megfelelően épüljön a Bős—nagymarosi Vízlépcsőrendszer. 5. A külgazdasági kapcsolatok járuljanak hozzá a gazdaság jövedelmezőségének fokozásához, a külső egyensúly megszilárdításához. A kivitel a tervidőszak egészében haladja meg a behozatalt, javuljon gazdaságossága. A behozatalnak főként a verseny- képes áruk termelését és a műszaki haladást kell szolgálnia. A Szovjetunióval, a szocialista országokkal folytatott együttműködés továbbra is meghatározó nemzetközi gazdasági kapcsolata- inkban. A közös fejlesztések távlati energia- és nyersanyagbeszerzési céljainkat szolgálják. A KGST keretében aktívan részt veszünk az integráció kibontakoztatásában, a hosszú távra szóló együttműködési programok megvalósításában, a műszaki-tudományos haladás meggyorsításában. Szorgalmazzuk a vállalatok, intézmények közvetlen kapcsolatainak bővítését. A fejlett tőkés és a fejlődő országokkal szélesíteni kell a kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, a más országok piacain való közös fellépést. 6. A VII. ötéves terv termelési előirányzatainak teljesítésével megalapozottan emelni kell az életszínvonalat, javítani az életkörülményeket. Az elosztási folyamatokban jobban érvényre kell juttatni a teljesítmények elismerését, a társadalmi igazságosságot és az arányos közteherviselés elvét. A jövedelmekben nagyobb súllyal szerepeljenek a bérek és a keresetek, s ezek jobban függjenek az egyéni teljesítménytől, a vállalati munka eredményeitől. A szociálpolitika fő feladata változatlanul az, hogy a szociális jellegű egyenlőtlenségek mérséklésével erősítse a létbiztonságot. A juttatásokban kapjon nagyobb szerepet a rászorultság. Növekedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás. Meg kell őrizni a családi pótlék és az ösztöndíj reálértékét. A gyermekgondozási segély helyett a gyermekgondozási díjat kell fokozatosan általánossá tenni. A nyugdíjak reálértékét egyre bővülő körben kell megőrizni. Az életkörülmények javítását elsősorban a szolgáltatások, az infrastruktúra fejlesztésével kell megalapozni. — A tervidőszakban 320—340 ezer új lakás épüljön fel. Folytatni kell a felújításokat, korszerűsíteni a lakásgazdálkodást, jobban megszervezni a terület-előkészítést és a telekellátást. A lakásépítésen belül növelni kell az állami bérlakások arányát, de a lakások többsége — állami, vállalati és tanácsi támogatással — személyi tulajdonú lakásként épül fel. A tanácsok a lakáselosztásnál és a lakásépítés támogatásánál elsősorban a fiatal házasokat és a kis jövedelmű, többgyermekes családokat segítsék. — Törekedni kell a bölcsődei és óvodai igények minél teljesebb kielégítésére. Az iskolaügy kiemelt feladata a nagy létszámú korosztályok oktatási feltételeinek javítása. Folytatódjon az általános iskolák fejlesztése, a középfokú iskolahálózat bővítése, az egyetemek rekonstrukciója. A közművelődés támogatásával elő kell segíteni az általános kulturáltság növelését — Javítani kell az egészségügyi alapellátást, nagy figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésére, az orvostechnikai feltételek, a műszerezettség fejlesztésére. Az idős korúak ellátását szolgáló intézményhálózatot bővíteni kell. — Az áruellátás jobban igazodjon a kereslethez. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a korábbinál mérsékeltebb legyen. Javítani kell az árak ellenőrzését, erősíteni a fogyasztók érdekvédelmét. 7. A terület- és településfejlesztés segítse elő a helyi adottságok és erőforrások jobb hasznosítását, mérsékelje a gazdásági fejlettségben és az életkörülményekben levő indokolatlan különbségeket. A települések arányosabb fejlesztése érdekében bővüljön a városok és környezetük közötti termelési, ellátási és igazgatási együttműködés. Nagyobb figyelmet kell fordítani a községek népesség- megtartó képességének erősítésére. 8. Tovább kell folytatni a gazdaságirányítási rendszer, a kormányzati munka fejlesztését; a döntési rendszer váljon hatékonyabbá, legyen összhangban a vállalati önállóság növelését szolgáló, új vállalatvezetési formákkal. Növekedjen a tanácsok gazdasági, pénz ügyi, döntési önállósága, felelőssége. A községek. a kisvárosok a korábbinál nagyobb arányban részesedjenek a központi pénzalapokból. A tanácsok munkájukban — a tervezésben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt — támaszkodjanak nagyobb mértékben a lakosságra A Központi Bizottság, a VII. ötéves terv irányelveit megvitatva és elfogadva, ajánlja a Minisztertanácsnak, hogy a tervet véglegesítse, és az erről szóló törvényjavaslatot jóváhagyásra terjessze az országgyűlés ele A VII. ötéves népgazdasági terv megvalósítása nagy követelményeket támaszt a politikai munkával szemben. A pártszervezetek fejlesszék a gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevékenységüket, szerezzenek érvényt gazdaságpolitikai elveinknek Politikai eszközökkel mozdítsák elő a terv céljainak elérését; a helyi feladatok helyes meghatározását és megoldását, a társadalmi aktivitás és kezdeményezőképesség széles körű kibontakozását. A Központi Bizottság felhívja a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövetsé get, a Hazafias Népfrontot, az összes tömeg szervezetet, tömegmozgalmat, hogy segítsék a VII. ötéves népgazdasági tervben foglaltak valóra váltását. Karolják fel a jó kezdeményezéseket mozgósítsanak az országos és a helyi gazdasági, társadalompolitikai feladatok megoldására. A szocialista munkaversenyt igazítsák a változó körülményekhez és követelményekhez. A tömegpolitikai munka, a televízió, a sajtó, a rádió, mutassa be a VII. ötéves nép- gazdasági terv céljait, propagálja országépi- tő programunkat, mozgósítson megvalósítására, támogassa a kibontakozást szolgáló törekvéseket. A Központi Bizottság felhívja a párt tagságát, minden honfitársunkat, szocialista hazánk valamennyi állampolgárát, hogy ereje, tudása és képességei legjavát nyújtva, dolgozzon az anyagi és szellemi javakban egyaránt gazdagabb élet feltételeit megteremtő VII. ötéves terv végrehajtásáért. (MTI) Áfész a falvakért Széles körű programon dolgozik az Eger és Vidéke Áfész a kistelepülések ellátásának javítására. Boltok sora nyílt a közelmúltban a meglévő egységek átalakításából, felújításából — áir. a legszebb talán a Tárná Aruház lett Verpeléten A földszinti élelmiszerrészleg városi színvonalú áruválasz tékot és vásárlási körülményeket teremtett A tetőtér ügyes átalakításából a mindennapi élethez szűk séges iparcikket, de még Hi-Fi tornyot is árusító iparcikk, osztály létesült (Fotó: Kőhidi Imre),
