Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-10 / 263. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. november 10., vasárnap Tollhegyen Ha nem lenne olyan vé­resen komoly a dél-afrikai helyzet, a régi anekdotát kel­lene felidézni. Hazamegy a férj és csapodár nejét házi­baráttal találja. Nem akar válni, fél a baráttól, mit tesz tehát dühében: kidobja az események tanúját, a rcka- miét... Pretoria ugyanis, mint az összes bajok okozóját, betil­totta a külföldi tudósítók, mindenekelőtt a kamerás em­berek, a tv-társaságok mun. katársainak jelenlétét a tűn- tetőseken, összetűzéseken. A nyugati sajtóban heves tilta­kozások hangzanak — Dél- Afrikában csak nyugati tu­dósítók lehetnek jelent —, de a „szájkosár-rendelet” ér­vényben van. Vagyis nem akarnak vál­toztatni az eddigi magatar' táson, s ebből az következik, hogy nem szűnik a fajgyű­lölő politika kiváltotta el­lenszegülés sem. Marad a re- kamié kidobása, a sajtó je­lenlétének megakadályozá­sa... (r.) Befejeződött a francia- nyugatnémet csúcstalálkozó A francia elnök pénteken, Bonnban közölte, hogy „sem­milyen találkozót nem vet­tek tervbe” Ronald Reagan amerikai elnökkel a novem­ber 19—20-án esedékes gen­fi, szovjet—amerikai csúcs- találkozó előtt. Mitterrand elnök bejelentése azon a sajtóértekezleten hangzottéi, amelyet a nyugatnémet fő­városban, csütörtökön kez­dődött, 46. francia—nyugat­német csúcstalálkozó befe­jeztével tartottak, pénteken délután, Bonnban. A mindkét részről népes delegáció részvételével meg­rendezett francia—nyugatné­met eszmecserén a közelgő szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó fényében tekintették át a kelet—nyugati viszonyt, foglalkoztak a kétoldalú kap­csolatokkal és a Közös Piac problémáival. Események képekben A közelgő szovjet—amerikai csúcstalálkozó előkészületeiről tárgyalt Moszkvában Shultz amerikai külügyminiszter, akit fogadott Mihail Gorbacsov is. A képen balról jobbra: Dobri- nyin washingtoni szovjet nagykövet, Gorbacsov. Shultz és Sevardnadze szovjet külügyminiszter (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) Parlamenti és elnökválasz­tásokat tartottak a közép­amerikai Guatemalában,' de egy jelölt sem szerezte meg az abszolút többséget. A ké­pen: voksolás előtt indián anya gyermekével (Fotó AP — MTI — KS) M*> Üj-Zélandon megkezdődött a Greenpeace-mozgalom Rainbow Warrior nevű hajója elsüllyesztőinek pere. A képen: teljes igazságtételt követelő felvonulók Auckland városban, ahol az incidens történt (Fotó: AP — MTI — KS) November 7-re emlékeztek (Folytatás az 1. oldalról) Szólt arról, hogy a szov­jet emberek nemzedékei­nek munkájával és tehetsé­gével létrehozták a szociális biztonság, az igazságosság és a valódi néphatalom társa­dalmát, amely az emberi cilivizáció legmagasabb fo­kú eredménye. A szocializ­mus mind teljesebben fel­tárja a kapitalizmussal szem­beni előnyeit, erősödik pél­dájának vonzereje. A szovjet nép bonyolult nemzetközi helyzetben, az agresszív imperialista körök növekvő háborús fenyegetése közepette végzi alkotó mun­káját. A világban aktivizá­lódott azoknak az erőknek a tevékenysége, amelyek meg­próbálják lerombolni az enyhülés időszakának leg­fontosabb eredményeit, kato­nai fölényre törekszenek a szocialista közösséggel szem­ben. A legnagyobb veszélyt ma a nukleáris fegyverkezé­si hajszának az Egyesült Államok által kikényszeri- tett újabb fordulója és a vi­lágűr militarizálását célzó amerikai tervek jelentik. Szovjet népgazdasági tervtervezet A Szovjetunióban a követ­kező másfél évtizedben megközelítőleg megkétsze­rezik azt a gazdasági po­tenciált, amit a szovjethata­lom fennállása óta eltelt 68 év alatt teremtettek. Egye­bek között ezt tartalmazza az a tervezet, amelyet a Szovjetunió ötéves, illetve az ezredfordulóig terjedő gaz­dasági és társadalmi fejlő­désének fő irányairól készí­tettek. A tervezet pénteken látott napvilágot Moszkvá­ban. Az SZKP KB ez év ok­tóberi plénumán elfogadott, terjedelmes dokumentum teljes szövegét a szombati szovjet lapokban hozták nyilvánosságra és bocsátot­ták össznépi vitára. A ter­vezetet a vita eredményei­vel együtt végleges áttekin­tésre és jóváhagyásra az SZKP jövő év februárjában összeülő, XXVII. kongresz- szusa elé terjesztik. A dokumentum értelmé­ben á Szovjetunió nemzeti jövedelmét és ipari termelé­sének volumenét 2000-re két­szeresére tervezik növelni. Megközelítően két és félsze­resére növelik a munka ter­melékenységét. Az évszázad végéig átfo­gó szociális programot való­sítanak meg, s ennek alap­ján a lakosság egy főre ju­tó reáljövedelmét 1,6—1,8- szorosára (az 1986—1990 kö­zötti, ötéves tervidőszakban 13—15 százalékkal) emelik. A tervezet hangsúlyozza, hogy a párt gazdasági stra­tégiájának fő célja válto­zatlanul a nép anyagi és kulturális életszínvonalának töretlen emelése. Ennek meg­valósítása érdekében, a jel­zett időszakban a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés alap­ján meg kell gyorsítani a társadalmi-gazdasági fejlő­dés ütemét, az átfogó inten- zifikálást és a termelés ha­tékonyságának növelését. A dokumentum összegezi a legutóbbi ötéves tervidőszak (1981—1985) eredményeit. 1980-hoz viszonyítva, a nem­zeti jövedelem 17 százalék­kal, az ipari termelés volu­mene 20 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelés vo­lumene éves átlagban 6 szá­zalékkal emelkedett. A Szov­jetunió, amely már koráb­ban is világviszonylatban el­ső helyet foglalt el az olaj- bányászatban, a jelenlegi öt­éves tervidőszakban a gáz- kitermelésben is világelső lett. . * Nőtt az anyagi és a kul­turális életszínvonal. Az egy főre jutó reáljövedelem 11 százalékkal emelkedett. Több mint 50 millióan kaptak ú lakást. A dolgozók munka bérének növelését célzó, nagyszabású intézkedések több mint 20 millió embert érintettek. *1 D DÍVSZ ünnepén Az idei esztendő jó né­hány, számunkra fontos, ke­rek évfordulót hozott. Ezek sorában méltó helyet foglal el a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakulásá­nak 40. évfordulója. Annál is inkább, hiszen a második világháborúban aratott győ­zelem 40. évfordulója, a hel­sinki záróokmány aláírásá­nak 10. évfordulója nemcsak a naptárban, hanem politi­kai értelemben is egybeesik a DÍVSZ ünnepével. A második világháború idején a háború és a fasiz­mus gyűlöletétől áthatva, 1942 novemberében, London­ban, nagyszabású nemzetkö­zi ifjúsági tanácskozást ren­deztek. A részt vevő 28 or­szág antifasiszta fiataljai kö­zös harcra hívták fel a vi­lág ifjú nemzedékét. Ekkor született az az elhatározás, amely 1945. november 10-én teljesedett be. A Londonban összehívott ifjúsági világ- konferencián a vendéglátó ország 5000 képviselője mel­lett 63 ország 30 millió fia­taljának nevében, 1437 kül­dött jelent meg. A konferen­cia befejezésének napján, a londoni Albert Hallban, az ifjúsági világkonferencia képviselői megalakították a Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetséget. Az a cél ve­zérelte a résztvevőket, hogy eltüntetik a földről a fasiz­mus nyomait és megterem­tik az ifjúság világméretű, mindenfajta diszkrimináció­tól mentes egységét. A békéért, a biztonságért A DÍVSZ egész történetét a béke és a biztonság ügyé­ért való határozott kiállás kísérte végig és kíséri ma is. „Egységbe, ifjúság! Előre a tartós békéért!” — szólt a londoni alakuló ülés jelsza­va, amely ma is ott talál­ható a világszövetség emblé­máján. A szervezet már az 1950-es években hatalmas aláírásgyűjtési kampányt szervezett a stockholmi és bécsi békefelhívás támoga­tására, az atomfegyver be­tiltásáért. Különleges helyet foglal el a DÍVSZ békeakcióiban az európai kontinens, az embe­riség két legpusztítóbb há­borújának színhelye. A hi­degháborús időszak után, a hatvanas években, egyre több ifjúsági szervezet is­merte fel, hogy a fiatal nem­zedék alapvető érdeke a bé­ke- és a biztonság megőrzé­se és megszilárdítása. A DÍVSZ tagszervezetei 1967- ben, Varsóban meghatároz­ták feladataikat a kontinens biztonságának megteremté­séért. Az európai ifjúsági együtt­működés ma sem szünetel. Az 1984 novemberében, Svédországban rendezett ta­nácskozáson a kontinens legjelentősebb ifjúsági szer­vezetei a stockholmi kon­ferenciával kapcsolatos kér­déseket vitatták meg. Szolidaritás a föld népeivel A világszövetség békéért való küzdelme és imperia­lizmus elleni harca kezdet­től fogva összekapcsolódott a felszabadulásért és nem­zeti függetlenségért, a de­mokráciáért és társadalmi haladásért küzdők sokoldalú támogatásával. Az elmúlt négy évtized­ben a szolidaritási akciók sorát indította útnak a DÍVSZ, így például 1950—53 között az USA és szövetsé­geseinek koreai agressziója ellen. A legnagyobb szabású szolidaritási akció a vietna­mi nép igazságos harcának támogatására bontakozott ki. az 1960-as évek második fe­lében. A szervezet végrehaj­tó bizottságának 1968 már­ciusi, budapesti ülése ifjú­sági világkampányt hirde­tett: „A vietnami nép győ­zelméért, a szabadságért, a függetlenségért, a békéért!", amely célul tűzte ezer tilta­kozó tüntetés megszervezé­sét és 100 ezer dollár össze­gyűjtését. A kampány egyik legkiemelkedőbb rendezvé­nye a Helsinkiben megtartott vietnami szolidaritási világ- találkozó, ahová 78 ország, több mint 200 ifjúsági és diákszervezete küldte el kép­viselőit. A DÍVSZ támogatja a függetlenségért harcoló arab erőket és szolidáris a palesz­tin nép hazájáért, törvényes, nemzeti jogai biztosításáért folytatott igazságos harcával. Részt vállal a haladó latin­amerikai erők imperialista­ellenes harcának segítésé­ben, támogatja a chilei nép harcát a fasizmus ellen és szolidáris Közép-Amerika küzdő népeivel. Orvosbrigá­dot küldött a harcoló Nica­raguába, nemzeti csoport se­gített a kávé betakarításá­ban, a CIMEA-játékok tíz­ezreit gyűjtötte a nicaraguai gyerekeknek. A világszerve­zet szolidáris az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC). a SWAPO, a Polisario Front harcával is. A fesztiválmozgalmak A DÍVSZ egyre szélesedő befolyása lemérhető a mind­máig legjelentősebb kezde­ményezésének, a fesztivál­mozgalomnak a sikeréből is. Nem túlzás azt állítani, hogy egy-egy VIT nem csak az if­júsági mozgalom eseménye. A résztvevők sok millió fia­tal nevében elhangzó állás- foglalásai a nemzetközi köz­vélemény érdeklődésére is számot tartanak. Az egymást követő fesztiválok állásfog­lalásai bebizonyították, hogy az ifjú nemzedék kész har­colni az imperializmus, a gyarmatosítás és az újra- gyarmatosítás ellen. Ami az impozáns számok­nál is lényegesebb: az elté­rő körülmények között élő. más és más gondolkodású, világnézetű és pártállású fia­talok egyre jobban és töb­ben érdeklődnek a fesztivál­mozgalom iránt. Ezt bizo­nyította az idén, Moszkvá­ban megtartott XII. VIT is. A fesztivál a nemzetközi if­júsági mozgalomnak fontos és sikeres állomása, eddigi legreprezentatívabb találko­zója volt. Ugyanakkor tük­rözte azt is, hogy a nyolc­vanas évek ifjúsági mozgal­mában bonyolultabbá váltak a párbeszéd feltételei. Az egymást követő feszti­válok állásfoglalásai bizo­nyították, hogy az ifjú nem­zedék olyan társadalmat akar, amely mindenki szá­mára biztosítja a tanuláshoz, a művelődéshez való jogot, s lehetőséget ad a képessé­gek teljes kibontakoztatásá­ra. Mindez megegyezik a DÍVSZ alapokmányának cél­kitűzéseivel. A DÍVSZ szakosított szer­vezetein kívül említést ér­demel a CIMEA, amely el­sősorban a fejlődő országok­ban élő gyeremekekért ren­dez szolidaritási akciókat, és a BITEJ, amely a nemzet­közi ifjúsági turizmussal fog­lalkozik. Jövőre Budapesten A felszabadulás után újjá­szerveződő magyar ifjúsági mozgalom küldöttei, a ma­gyar ifjúság képviselői ott voltak 1945 novemberében a londoni alakuló kongresszu­son és szervezetünk azóta is aktívan közreműködik a DÍVSZ politikai céljainak valóra váltásában. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy hazánk ad otthont a világ- szervezetnek és a főtitkári posztot a KISZ képviselője tölti be. A tervek szerint pe­dig, jövőre Budapest lesz a házigazdája a nemzetközi ifjúsági szervezet soron kö­vetkező, XII. közgyűlésének Befejezésül szólnunk kell a jövőről is. Az idén, 'a ber­lini ülés után, új lendületet kap az 1982-ben meghirde­tett leszerelési ' világkam­pány, mely elindítja a Rea­gan „csillagháborús" terve elleni tiltakozó akciót: a fia­talok az Egyesült Államok elnökéhez címzett levelező­lapok ezreivel fejezhetik ki egyet nem értésüket à világ­űr militarizálásával. Aláírásgyűjtő akció kez­dődik az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) bebör­tönzött vezetőjének, Nelson Mandelának a kiszabadítá­sáért, valamint nicaraguai szolidaritási kampányt szer­veznek, melynek népszerűsí­tésére több nyelven jelente­tett meg plakátot a világ- szövetség. Szilárd Gábor Az alapító tanácskozás egy pillanata (Fotó: MTI külföldi képszolgálat — KS>

Next

/
Oldalképek
Tartalom