Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-07 / 262. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1985. november 7., csütörtök ■ ■ A Szovjetunió békepolitikája O A; békés egymás mellett élés elve napjainkban változatlanul központi eleme a szoVjet külpolitikának, sőt. új jelentőséget kapott. Kiegészülve azzal a felismeréssel, hogy a tömegpusztító eszközök jelenlétének és a kölcsönös pusztulás veszélyének időszakában nincs más alternatíva, mint a két világ- rendszer békés együttélése planétánkon, a hangsúly még inkább a fegyveres erőszak kiiktatására, az érdekellentétek politikai rendezésére helyeződött. Továbbra is megmaradt alapvető törekvésként az általános és teljes leszerelés elérése, azonban az is világossá vált, hogy ez az imperialista erők ellenállása miatt közvetlen célként nem tartható napirenden. Ezért a Szovjetunió értékelve a nemzetközi helyzetben és az erőviszonyokban bekövetkezett változásokat, az ötvenes évek végétől — az eredeti cél fenntartása mellett — elsősorban a részleges fegyverzetkorlátozási és leszerelési megállapodások elérését tűzte célul. Ennek révén a szerződések egész sorát sikerült elérni. Ilyen a részleges atomcsendegyezmény, a világűr békés használatát, valamint az atomfegyver elterjedésének megakadályozását szolgáló szerződés, a baktérium- és toxinfegyverek betiltását és megsemmisítését előíró egyezmény, továbbá a kiemelkedő jelentőségű SALT-megállapodások. Jelenleg a Szovjetunió és a szocialista közösség többi állama a hetvenes évekhez képest kedvezőtlenebb körülmények között folytatja a katonai szembenállás csökkentésére irányuló békepolitikáját. Az Egyesüli Államok és legközelebbi szövetségesei az utóbbi években fokozatosan leépítették a tárgyalások oly sok nehézség árán létrejött rendszerét. amely számtalan területen nemrég még megállapodást ígért: az atomfegyver- kísérletek teljes és általános eltiltásától kezdve egészen a hagyományos fegyverek eladásának és szállításának korlátozásáig, a műholdelhárító fegyverek létrehozásának tilalmától az Indiai-óceánon végbemenő katonai tevékenység eltiltásáig. Az Egyesült Államok nem volt hajlandó ratifikálni a SALT— II. szerződést sem. amely lerakta volna az alapját a hadászati fegyverek további, mind általánosabb felszámolásának. Ehelyett szétrobbantotta 1983-ban az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folytatott szovjet —amerikai tárgyalásokat és megkezdte kontinensünkön közép-hatótávolságú atomrakétáinak elhelyezését, s végül Washington látott hozzá a világűr militarizálásá- hoz. e A Szovjetunió és szövetségesei ezzel szemben változatlanul a fegyverkezés visszafogására, új, veszélyes dimenzióinak megakadályozására törekszenek. A Szovjetunió a maga részéről a legutóbbi időkben számos javaslatot tett ennek elősegítése érdekében. Ilyen volt például az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyvereket érintő moratórium, vagy az atomfegyver-kísérletek egyoldalú felfüggesztése. A szovjet kezdeményezés logikája ebben az esetA szovjet gazdaság fejlesztése intenzív szakaszába lépett, ami megköveteli a legkorszerűbb technológia alkalmazását. A Karaganda! Kohászati Kombinátban az új módszerek bevezetése után másfélszeresére nőtt a kiváló minőségű acél mennyisége A Szovjetunió következetes híve a világűr békés célú kuta fásának. A képen a kazahsztáni Rajkonűrban az indítóállo máshoz viszik az egyik Szojuz űrhajó hordozórakétáját ben is célratörő volt: a nukleáris háború veszélyét csak abban az esetben lehet elhárítani, ha kisebb atomfegyver-arzenálok halmozódnak fel egymással szemben. Ezért kísérleti programját megszakítva meghirdette az egyoldalú moratóriumot, hozzátéve, hogy hasonló magatartást vár el az Egyesült Államoktól is. A Szovjetunió szorgalmazza egy olyan közép-európai övezet kialakítását, amelyben nem lenne helyük a vegyi fegyvereknek. A szovjet állam kész tiszteletben tartami és garantálni az övezet státuszát, amennyiben az Egyesült Államok is hasonlóképpen cselekszik. A javaslatot követően nem sokkal Csehszlovákia és az NDK is új kezdeményezéssel állt elő. Felhívták az NSZK-t arra, hogy kössenek megállapodást, amelynek alapján eltávolítanák a vegyi fegyvereket a két katonai-politikai szövetségi rendszer közvetlen határain lévő államok területéről. A fegyverkezés új. veszélyes szakaszának megakadályozását célozta a Szovjetunió ENSZ-ben előterjesztett javaslata is, amelyben a világűr békés felhasználását elősegítendő a tudományos alapkutatás folytatására. a kutatás eredményeinek kicserélésére és közös Tel - használására hívott fel, még-* pedig úgy, hogy előnyeiből részesíteni kell azokat az országokat is. amelyek anyagi lehetőség híján maguk nem vehetnek aktívan részt a kutatásban. Ennek érdekében egy nemzetközi űrszervezet létrehozását is szükségesnek, vélik Moszkvában. Mindezeket meghaladó, a szovjet békepotitika dinamizmusát és rugalmasságát bizonyító kezdeményezésként értékelhető a Szovjetuniónak az a javaslata, amelyet Mihail Gorbacsov a francia parlamentben október 3-án elhangzott beszédében körvonalazott. Lényege. hogy mindkét fél, mind a Szovjetunió. mind az Egyesült Államok részére betiltanák a csapásimérő kozmikus tegy- ■vereket és ötven százalékkal csökkentenék az egymás területét elérni képes atomfegyvereket. Emellett a Szovjetunió készségét fejezte ki arra, hogy külön megállapodások szülessenek a hadászati és az ürfegyverek problémájával közvetlenül össze nem függő. Európába telepített közepes halótávolságú hadászati rakéták csökkentéséről és , ennek érdekében kész Franciaország-' gai és Nagy-Britanniával közvetlen tárgyalásokat folytatni. o Általánosabb megközelítésben, a szovjet vezető politikusok állásfoglalásaiból az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Szovjetunió az említettek mellett továbbra is támogatja atomfegyvermentes övezetek létrehozását, a katonai tevékenység eltiltását, illetve korlátozását a világtengereken és az újfajta tömeg- pusztító eszközök létrehozásának tilalmát. Leszögezték azt is, hogy megfelelő ellenőrzést kell teremteni az ilyen intézkedések végrehajtásával kapcsolatban, részint nemzeti, részint nemzetközi eszközökkel. E széles körű és a fegyverkezés valamennyi területét érintő javaslatokat azonban érthető okoknál fogva a Szovjetunió egy feltételűéi kötötte: nem engedheti meg hogy mások katonai fölény - re, tegyenek -KÍPPben A Szovjetunió képviselői rámutattak arra. hogy hibásan számolnak azok,, akik úgy vélik: a szovje' gazdaság nem tud megfelelni az új katonai kihivósbó fakadó terheknek. Ám nyilvánvaló: minél magasabb a katonai szembenállás szintje, annál bizonytalanabb a béke sorsa, még akkor is. ha a kaitonai erőegyensúly fennmarad. Ezért törekszik a Szovjetunió arra, hogy kedvező légkör alakuljon ki a fegyverzetcsökkentés feladat megújításához, végső fokon a nukleáris fegyverek teljes eltiltásához. Ehhez viszont — Mihail Gorbacsov szavaival élve — el - ker.ülhetetlen számos megszokott dolog gondolati átértékelése is, az új realitásokhoz való alkalmazkodás Tolnay László Hz Országos Béketanács Leszerelési Bizottságának elnöke Máig ható szimbolikus jelentősége van annak, hogy a szovjet hatalom első dekrétuma, amelyet Lenin előterjesztése alapján fogadtak el, a békéről szólt. Ebben kifejezésre jutott a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elve, amelyet a szocialista diplomácia azóta is tevékenysége központi elemének tekint. Ezt követően sorra láttak napvilágot az általános és teljes leszerelésre irányuló szovjet javaslatok és tervek, amelyek kétséget kizárva bizonyították a szovjet állam őszinte béketörekvéseit. Később, egy pusztító világháború keserves tapasztalatainak és a tömegpusztító eszközök megjelenéséből származó óriási veszélyek ismeretének birtokában a szovjet békepolitika még határozottabb jelleget öltött. Hatását nagymértékben növelte a Szovjetuniónak, a szocialista országok közösségének növekvő súlya és meghatározó szerepe a világpolitikában, és azok. a változások, amelyek a „harmadik világban" szinte robbanásszerűen végbementek. A belorecsenszki „Szovjetunió 60 éve” nevű vegyi üzemre fontos feladat hárul napjainkban: elegendő jó minőségű műtrágyát, növényvédő szert kell biztosítania a mezőgazdaság számára Többek között hazánk is a Szovjetunióból szerzi be energia- hordozóinak jelentős részét. A képen: olajfúrótornyokból álló különleges „város” a Kaszpi-tengeren. (Az út hossza eléri a 40 kilométert) A jövő fő energiaforrása az atomenergia. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szibériai Tagozata mellett működő magfizikai kutatóintézetben a kísérletek célja rendszerek továbbfejlesztése. A képen egy plazmamelegítő generátor amelynek segítségével különleges minőségű elektronsugarakat nyernek
