Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-04 / 259. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1985. november 4., hétfő Egy hét... A KÉPERNYŐ ELŐTT Az Élet jelzései Sokan ragadnak tollat, de csak kevesen alkotnak maradandót. Azok, akik megszabadultak az önérdek szorításától, a csak azért is feltűnési vágy béklyóitól, azok, akik egyéni ízű mondandójukat sajátos formában tálalják, s azért írnak, mert igazabb emberré óhajtanak nevelni minket. Ezért kutatják a semmit érő felszín mögött rejlő mélységeket, emiatt produkálnak frappáns lélekrajzot, s teremtenek olyan figurákat, amelyeknek nem árt a múló idő. Közöttük is babér illeti Honoré de Balzacot, aki az Emberi színjáték remekmívű darabjaiban társadalmáról, annak mozgatórugóiról készített kor- és kórképet. Szerencsétlen vállalkozásai miatt anyagi kátyúba jutott, s innen csak az írás, illetve az innen származó jövedelem jelentett számára kiutat. A munka megszállottjává vált, a legtöbbször napi tizenhat órát dolgozott. nemcsak jelképesen, de valójában is felöltve a barátcsuhát. Kedveltje lett az előkelő párizsi társaságnak, élvezte az ünneplést, az elismerést. Otthon azonban a küldetéstudat szabta meg gondolkodásmódját, s ilyenkor hétköznapi mivoltának is ellentmondva szerkesztette történeteit. Figurái a hajdani hétköznapokban fogantak, de a mának, sőt a holnapoknak is üzennek. Általa az élet küldi jelzéseit, s rádöbbenünk, hogy valamilyen változatban napjainkban is találkozunk velük. Ilyen az egyik regényének is címet adó Betti néni. A műből a csehszlovák televíziósok készítettek háromrészes filmet. A forgatókönyvíró-rende- ző Vido Hornák megérezte a nagyszerű lehetőséget, s ezt sejttette meg gonddal válogatott színészeivel is, akik valamennyien élvezték, hogy árnyaltan festett alakokat kell megjeleníteniük. A most és a volt harmóniáját keresték és találták meg. Játékban, beszédben, gesztusokban, mimikában. Tették azért, hogy töprengésre késztessenek minket, s azt sugallják: ne csak mások hibáit elemezzük, hanem kritizáljuk a magunk esendő- ségét, botlásait is, megkísérelve gyógyítani, korrigálni azokat. Emlékezetes vetítés tanúi lehettünk. Ez ismét igazolta: korunk csodája mit sem ér vérbeli munkák hű tolmácsolása nélkül. A vájtabb fülűeket néhány képsor meggyőzte arról, hogy egy zseni hív tanulságos utazásra valamennyiünket. Az adaptáció arra figyelmezteti a kamerák szolgálatába szegődötteket, hogy az átértelmezésnek semmi értelme. Ha nem teszünk az asztalra rendkívüli értéket, akkor tisztelettudóan fogadjuk el az egykori nagyságok ajándékait, mert nekünk is szólnak, s mindnyájan okulhatunk belőlük .. . Pécsi István Például az érzelmek Gyakran kerül szóba, hogy korunk mentes az érzelmektől. Mint minden hangzatos igazság, ennek is megvan a másik oldala. Igaz, sokszor tárgyiasabban, józanabban vizsgáljuk a világ folyamatait. Másrészt nagyon gyakran kerülünk olyan hatás alá. amikor nem csak az érzékenyebbeknek lábad könnybe a szeme. Egyik oldalról megnőtt a „küszöb" egyre nehezebben oldódik fel a tartózkodás, másik oldalról túlságosan is könnyen kaphatóak vagyunk elérzé- kenyülésre. Mindennapjaink jelenségei eredményezik ezt a felemásságot: a néhány centiméteres panelfallal elválasztott szomszéd nyűgjei hidegen hagynak bennünket, míg nagy „hullámverést" kelt bennünk egy filmsorozat butácska főhősnőjének a sorsa. Nem csoda, hogy egy-egy olyan alkotás, mint a Love story, páratlan népszerűségre tett szert a maga egyszerű, szinte együgyű meseszövésével. Különösen felhozható az előbbiek igazolására az E. T. karrierje: sokkal egyszerűbb egy földöntúli élőlényt a szívünkbe fogadni, mint bármelyik embertársunkat. Hasonló húrokat pengetett a csütörtök este bemutatott, 1981-ben készült amerikai film, a Texasi élet, amely nem fukarkodott a hatásvadász elemekkel. Először is az derült ki belőle, hogy készítőinek kisujjában van minden fortély. Világosan tudják, mi kell ahhoz, hogy egy még oly gyengécske forgatókönyv is nézőket hódítson meg. ötletes helyzetek, érdekes jellemek tűntek föl a képernyőn, s már ez megérdemelte a figyelmet. Csepegtettek belé a feminizmusból is valamit, de nem annyit, hogy az taszította volna a férfiak lelkiismeretesebb részét. Mindez feledtette, hogy elég szokványos sínen futott a cselekmény. Két ember harca a kibékülésig, a végső egymáshoz tartozás felfedezéséig és megéléséig jutott a másfél óra során. A forgatókönyv írói, Michael Kane és Michael Martin Murphey különböző életviteleket, gondolkodásmódokat ütköztettek egymással, a texasi társadalom értékeit vették nagyító alá. Sok hazugságra, rossz beidegződésre derült fény, egyértelművé vált mindkét főhős számára, hogy ilyen körülmények között nem maradhatnak tovább. Most már csak az volt a kérdés, hogy győz-e a megszokás, az „istállószagú” otthonias- ságérzés vagy valóban levonják tapasztalataikból a következtetést. A filmben a leány bizonyult erőteljesebb egyéniségnek, amit a fejébe vett, minden eszközzel igyekezett megvalósítani. Igaz, az első szóra elhitte messzire szakadt barátnője szavait, szinte föladva az egyéniségét. A country-énekes lovagja már nem tett ilyen mély benyomást Kylere, modorosságai arra késztették, hogy alaposan megleckéztesse a férfit. Ez arra is figyelmeztető jel volt. hogy máshol sem fenékig tejföl az élet, legfeljebb az elszakadás pillanatnyi öröme adhatja meg a függetlenség érzését, hosz- szabb távon éppúgy számolni kell az emberek durvaságaival, felemásságaival. A történet talán legeredetibb része a két testvér konfliktusa volt, amely világosan rámutatott a környezet elembertelenítő hatására. Royce és Kyle viadala nem zárult az idősebb győzelmével. A báty idomult a körülményekhez, s irigységből, önigazolásból öccsét is erre akarta késztetni. Ha jobban épített volna a történet erre a szálra, mélyebb igazságok birtokosai lennénk. Nem volt híján az érzelmeknek ez a történet. Jó lenne, ha ez, s az ehhez hasonlók arra késztetnének bennünket, hogy gazdagabbak legyünk, sokrétűbben lássuk az embereket magunk körül. Gábor László II Harctéri regény A tavalyi, XVII. össz-szö- vetségi filmfesztiválon, Ki- jevben, fődíjjal tüntették ki a filmet és két főszereplőjét. Ugyancsak tavaly, a nyugat-berlini fesztiválon, a legjobb női alakítás diját nyerte el Inna Csűri kova e filmbeli szerepért. A Harctéri regényt a magyar mozik is bemutatták, november 7-én pedig a televízióban láthatjuk. A történet a szerelemről szól. És annál is többről: nagy érzésekről és az érzelmeknek az emberekre gyakorolt hatásáról. Ljuba a II. világháborúban ápolónő a fronton. Századparancsnokával szerelmesek egymásba. Szása, a kiskatona, reménytelenül rajong Ljubáért. A századparancsnok elesik. Ljuba és Szása a háború után, egy véletlen folytán, újra találkozik . . A tartalmat felesleges toA Megyei Művelődési Központban, vasárnap este, „Vágyom egy nő után címmel hangversenyt adott az Egri Szimfonikus Zenekar. Az együttest Dénes Iván, az Operaház karnagya vezényelte, a belépőket, kettősöket és az operettjelenetek hármas-, négyesszámait Mészöly Katalin, Kuke- ly Júlia, Maros Gábor, Horváth Bálint és ötvös Csaba, a Magyar Állami Operaház magánénekesei adták elő. Kellemes. könnyed két óra ízével távoztam a megújított épületből. S amikor a már csípősen őszi, október végi estében bandukoltam hazafelé, ahogyan még vább mesélni, hisz a filmet hamarosan megnézhetjük Érdekesebb talán azt elmondani, ami a film nézésekor nem derül ki. Hogy Nyiko- laj Burljajevet, Szása meg- formálóját, kisfiúként ismertük meg, amikor az Iván gyermekkora című, csodálatos film címszerepét alakította. Azóta férfivá és kitűnő színésszé érett. Amikor a Harctéri regény forgató- könyvét elolvasta, félretette valamennyi tervét — köztük önálló rendezését is —, mert úgy érezte: Szását el kell játszania. — Az első forgatókönyv életemben, amelyet megkönnyeztem — mondta A forgatás minden napján boldognak éreztem magamat. Ljuba szerepét Natalja Andrejcsenko, a nagyon szép és nagyon tehetséges színésznő alakítja. Szergej Bondar csuk és Irina Szkobceva kísértek a melódiák és azok a régen született, de most felébredt emlékeim a Ka- csóh-reminiszcenciákkal, a Huszka-dallamokkal, a csillogó Lehór-ékítményekkel, az ifj. Strauss pergő ritmusaival a fülemben, ugyancsak elgondolkodtam. Annyiszor elhuhogták már. hogy az operett haldoklik, annyiszor ráfújtak már a legkomolyabb zenére is, hogy a rock, meg ikertestvérei el fogják söpörni mindezt a konzervatív szellemi limlomot, hogy magam is aggódva latolgattam: hogyan lehet az, hogy ezen a vasárnapi estén pótszékes ház fogadta ezt az öt énekest, meg a szimfonikus zenekart? HoJelenct a filmből tanítványa volt, és már főiskolásként filmezett, a többi között mesterének Sztyeppe című alkotásában. Lju- báról így beszélt: „Romantikus, eszményi nőalakot kellett megformálnom, akit eláraszt annak a fényes és egyszersmind keserű korszaknak a ragyogása". Ljuba megformálása után gyan lehet az, hogy a komoly zene, a szimfóniák és az operák kedvelői, valamint a diszkó tábora, a mai kemény szórakoztató rock népes fiatalsága között és mellett, létezik egv eléggé széles társadalmi réteg, amelynek ez a kedélyes dallamvilág kell! Ezt a nem mindig fenséges, de nevetségesnek mégsem tetsző szerelmi játszadozást, a vallomásokat vallomásokra halmozó. a dallamtól dallamig ívelő színpadi játékot, színes, olykor ábrándokat is szülő „festett eget" csak úgy, önként elfogadja? Van ez és ez így van, még ha sokan mindezt fanyalogva is veAnrejcsenko eljátszotta a Viszontlátásra, Mary Pop- pins című musical főszerepét, amelynek zenéjét férje, Makszim Dunajevszkij komponálta. Szása feleségét, Vera tanítónőt Inna Csurikova alakítja, akinek nemrég tapsolhattunk a Lenini Kom- szomol Színház magyarországi vendégjátékában, az Optimista tragédia komisszárnőjének szerepében. A világszerte ismert színésznő — A tűzön nincs átkelés, a Kezdet és más filmek főszereplője — ezúttal is remekbe formálta a férje elvesztésétől rettegő, megértő, erős asszony figuráját. Érdekes történet, invenció- zus rendezés, kitűnő színészi alakítások — ez a Harctéri regény, amelyet november 7-én, este 20 órai kezdettel sugároz televíziónk, az 1-es programban. Író, rendező és az egyik zeneszerző: Pjotr Todorovszkij (erdős) szik tudomásul. A romantika, ezen a szinten és ebben a formában is eleven, ha a zene örökzöld! Ezt tudta az a Maros Gábor is, aki műsorközlőként itt-ott bakizó közvetlenséggel csillogtatta prózai stílusát és humorát. Mert a dalok, belépők, nyitányok és egyéb operettrelikviák között nem árt felsorakoztatni, elpukkantani a humor apró petárdáit. Hátha jól sülnek el, és akkor emelkedik a hangulat! A légkör valóban forró és emelkedett volt. Az öt énekes a velük végig együtt élő-lélegző és tapsoló közönséget azzal jutalmazta, hogy tudása legjavát szórta oda a hálás operettrajongóknak. És ez az együttérzés, ez az egymásra találás maga is siker a mai világban. (farkas) Könnyed két óra Egerben Örökzöld dallamok a pódiumon Középkori temető Pécsett Pécs történelmi belvárosában közműépítés közben falmaradványokra bukkantak. Kárpáti Gábor régész — a Janus Pannonius Múzeum munkatársa — által folytatott feltárás során előkerüli a XVI. századbeli bencés Szent Benedek, kolostor falmaradványa, vala mint a kolostor melletti temető, ahonnét sok csont darab és ez idáig nyolc teljes csontváz, valamint több apró használati tárgy, illetve ékszerek kerültek fel színre. (MTI-I'otó: Kálmándy Ferenci De mi került kilenc húszba? Most, mielőtt végső döntésem szerint befejezném a földi létet, valami rút és erőszakos halállal, meg kell vallanom elhatározásom okát. nehogy hamis szóbeszéd kapjon lábra, miszerint a szerencsétlen azért távozott volna az élők sorából, mert megcsalta a felesége. mert a gyerekei már le se nézik, és kedvenc focicsapata is kiesett az NB I-ből, ami persze mind igaz. de ezért még nem lennék hülye felakasztani magamat. A valódi ok a háztartási napló. De kezdjük a történetet elölről. Kedves levelet kaptam a Központi Statisztikai Hivataltól. A nagy számítógép családomat választotta ki arra a- megtisztelő feladatra, hogy bevételeinket és kiadásainkat feljegyezve hozzájáruljunk az országos háztartási statisztika adatainak végső megformálásához, amelyekből pártunk és kormányunk most végre megtudhatja, hogy bemenni még csak bemegyünk a boltba, de kijönni a fizetésünkből nem tudunk. Kaptam is a Statisztikai Hivataltól egy füzetet tele rubrikákkal es tanáccsal, hogy így töltsem ki meg úgy, és köszönik szépen. Többek között felhívták a figyelmemet arra, hogy ha az élelmiszerboltból elhozom a pénztári blokkot, akkor annak alapján könnyedén feljegyezhetem, mi mennyibe került. Azt mondják, a nagyon idős emberek megérzik a halál közelségét. No. most én vagy nem vagyok elég öreg. vagy megint megkaptam az influenzát, azért nem szagoltam ki, hogy suhint a kaszás. Nyugodt voltam, vidám májusi nap volt. ömlött az eső, mintha dézsából öntenék, és arra gondoltam, hogy azt a napi két percet, amíg beírom a tételeket, feláldozom fejlődésünk oltárán. Aznap este hét órakor, bevásárlás után magam elé tettem a pénztári slejfnil, amelyen szépen, egymás után pontos számok sorakoztak a fogyasztásunkról. Ez itt ugye húsz deka párizsi, hiszen rá van a papírjára írva, ez tíz tojás, darabja kettő negyven, mint az árcédulán láthattam, ez pedig kilenc húsz.... kilenc húsz... De mi került éppen kilenc húszba? Ez az ár a vásárolt holmikon nem szerepelt. No, de semmi baj, még fizikaóráról tudom, hogy az ár nem vész el, csak átalakul. A feleségem azt mondta, ahogy a kilenc húsz az biztos a két sóspálcika, amelyeknek a csomagjára négy forint húsz fillér van írva, és a kenyér se nyolc forint, ahogy az az árcéduláján szerepel, hanem tíz hatvan. De én nem hittem neki, mióta megcsalt a Kovácscsal, tudtam, csupán hamarabb akarja lezárni a naplót, mert nem érti meg, hogy a rubrikák pontos kitöltése államérdek, hogy én nem akarom becsapni a népemet azzal, hogy tíz hatvanat írok oda, ahova nyolc forintot kellene, és kilenc húszat a nyolc negyven helyére. ... — Nyugalom — csitítottám magamat. — Majd logikusan végiggondolom. Van idő ; tizennyolc évig jártam iskolába, évismétléssel együtt, ezt a problémát sem hagyom megoldatlanul. Tehát megkeressük a vaj tizenhat forintját. mert az van a papírjára írva. Sajnos, a blokkon ilyen tétel nem szerepel. De miért nem szerepel? Furcsa szorongás kapott el... Talán földöntúli lények sugárzása. .. ? Lassan kivilágosodott a konyha, felkelt a nap, és így feltételezhető volt, hogy a szemem káprázik. A Sióié üvegén egy tizenhatos számot láttam. Föléragasztva egy tizenhét nyolcvanast, és a blokkon egy huszonkettő ötvenest. Néztem a számokat, néztem, és közben eltelt két hét. És most, kérem, itt ülök a konyhaasztalnál, néha szundítok egyet, néha a vajat nyalogatom, van egy ismeretlen eredetű huszonhárom harmincas tételem. a feleségem elköltözött, a gyerekeket magával vitte, de semmi baj, tudom a dolgomat, állampolgári kötelességemet, a szárítókötél ott lóg a fürdőszobában. Most már csak a végrendeletemet kell megírni, amelyben kiengesztelésképpen mindenemet a Statisztikai Hivatalra hagyom, kivéve a háztartási naplót meg a pénztári blokkot, mert azokat az Országos Anyag- és Árhivatal, valamint a .Belkereskedelmi Minisztérium öröklik. Olvasgassák, nézegessék. hátha az enyémhez hasonló elhatározásra jutnak az illetékesek. Nógrádi Gábor
