Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-23 / 275. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. november 23., szombat S. Tiszta falu, rendes porták Apci pillanatképek Özvegy Gyurkó Mihályné: Nyugdíjasként ez a dolgom — Mi ebben a különös, hogy a kapunk előtt szeretem a tisztaságot? — kérdezi. Bepillantunk néhány udvarra is. Látszik, hogy mindegyiknek „gazdája van", özvegy Gyurkó Mihályné be is tessékel bennünket. — Szeretjük a szépet — mutat végig a kerten, s az épületen. Való igaz, az emeletes ház is esztétikus, nincs rajta csiricsáré dísz. — Nyugdíjasként nincs más dolgom, mint hogy napközben mindent rendbete- gyek — mondja. — A fiam és családja estére érnek haza. Akkorra minden ragyog. Úgy szoktuk mi ezt mondani. hogyha valahol nagy a kosz, olt farral megy ki a vendég. Hát tőlünk távozzék rendesen. Nem messze Nagy József né nyit kaput. A ház, az udvar, a szobák akár a Lakáskultúra című kiadvány- ványban is szerepelhetnének. mint remek példák. Mindenre a nemes egyszerűség a jellemző. — A rózsákat nemrég ültettük — mutat az udvar díszeire. — Presztízskérdés a faluban, s különösen ebben az utcában a tisztaság — kapcsolódik a beszélgetésbe a férj, akiről kiderül, a közEz szinte hihetetlen. Apcon, a Béke utcában majdnem mindegyik házon ott található a Tiszta udvar. rendes ház tábla. A porták előtti járdát virágok övezik. Még ennél ,is meglepőbb: ezen a hétköznapi napon is több embert látni seprűvel a háza előtt. A hulló faleveleket kaparják össze egy kupacba. Amikor az egyik asszonyról fotót szeretnék készíteni — ligazolandó az említetteket — némi bosszúval hátat fordít. Nagy József: Ez nálunk presztízskérdés ség pántlikára. — Megszólják azt, ha valaki nem ügyel erre. De nemcsak a sajátjukkal törődnek az itteniek. Bármilyen településszépítési megmozdulást szervezünk, mindig olyan sokan jönnek, hogy előfordul még az is: nem jut mindenkinek elég lapat vagy kapa. Nem lehet panasz a fiatalokra sem. A tanulók és az eljáró dolgozók mellett a Qualitál KISZ-esei is szép számmal képviseltetik magukat mindig. így érhettük el, hogy a Hazafias Népfront megyei bizottsága által szervezett fa- luszépítési és virágositási versenyben tavaly mi vehettük át az első díjat, a háNagy Józsefék udvara Szinte minden házon ott a felirat: Tiszta udvar, rendes ház (Fotó: Perl Márton) Dr. Niemetz Győző: A Fűzkutat is parkosítottuk romezer lakos fölötti községek kategóriájában. Két évvel előtte pedig másodikok voltunk. Végigsétálva a településen, mindenütt megfigyelhető a környezettel való törődés. Szemetet csak elvétve látunk. Az utak menti gömbakácok már elhullatták leveleiket. Mögöttük apró fenyőfák. A törzsüket ölelő friss földkupacok arra utalnak, hogy nemrég ültették őket. Dr. Niemetz Győző fogorvos, a falu népfrontelnöke. Rendelőjében éppen az általános iskolások fogait ..szűri”. — Még ezeket a találkozásokat is kihasználom, hogy a gyerekek figyelmét felhívjam, milyen fontos a szép, tiszta környezet — mondja. — Mert ahol ügyelnek az ilyesmire, ott a betegség ritkábban üti fel a fejét. öt esztendeje tölti be ezt a társadalmi tisztséget, de már nagyon régóta tagja a helyi népfrontbizottságnak. Tavaly 150 ezer forintot kaptak az első helyezéssel, s ezt igyekeztek a lehető legfontosabb dolgokra fordítani. Hosszú a lista, hogy mi min. denre. A kiöregedett gömbakácok mellé fenyőcsemetéket vásároltak, de a régi fákat csak akkor vágják ki. ha az újak felcseperednek Aztán a pénzből árkokat építettek, betongyűrűket vettek az átereszekhez, útpadkákat alakítottak ki, rózsatöveket ültettek. rendbehozták n buszmegállót, és parkosították az úgynevezett Fűz kutat. Még hosszasan lehetne sorolni mindazokat a munkákat, amelyeket ebből az összegből végeztek el. Hogy hogyan jutott ilyen sokfélére? Erre is megadja a választ. — Csupán az került pénzbe, amit nem lehetett társadalmi összefogással megoldani, így például a betongyűrű, vagy a rózsató Egyébként akad azért gondunk is: néhány utcánk még nem szilárd burkolatú. Ezt viszont társadalmi munkával lehetetlen megcsinálni A tervek között említi a további virágositási. Kiderül, hogy az újonnan épitel házak tulajdonosai saját költségükön telepítenek portájuk elé dió-, barack- vagy cseresznyefát. Három évvel ezelőtt rendeztek u óljára Tiszta udvar, rendes ház pályázatot. Többen abban a pillanatban, hogy megkapták a kis lemeztáblát, fel is szögezték kapujukra. Mostanában lesz ismét „eredményhirdetése" ennek a versenynek. Kellemes gondjai vannak a Vöröskeresztnek és a Hazafias Népfrontnak, hiszen még nagyon sok helyre ki lehet tenni ezt a kis táblácskát. Kupacba kerülnek a barna levelek Homa János ... JÖVET-MENET, DOMOSZLÓN Mátraalji bankárok — Ha a nyereségből évek alatt kellő summa gyűlik össze, több módon is felhasználhatjuk — részletezi a takarékszövetkezeti elnök. — Adhatunk például kedvezményes kölcsönt szőlő- telepítésre az itt lakóknak. Ha öt év alatt öt-hatmillió forint összegyűlne, ezzel támogathatnánk a hűtőházépítést, amit a tsz tervez. Lehetőség volna arra is, hogy például lakást építtessünk, aztán ezt értékesítsük. De ennek inkább városban volna értelme, itt falun kevésbé. Inkább Olyan célra szánjuk a pénzt, ami az itt élők jövedelmét növelheti. Mert ezáltal a mi betétállományunk is — várhatólag — gyarapodni fog. Elfagyott betét! Idén a tavalyi eredménynek négyszeresére: 3,8 millió forintos nyereségre számít a Domoszló és Vidéke Takarékszövetkezet. A növekedés lényeges szabályzómódosítások következménye. Idén a tokár ékszövetkezetek a Nemzeti Bank szervezetébe kerültek át, számos olyan tevékenységet hozva magukkal, amelyekkel eddig az OTP foglalkozott. Emelkedett a kamat, amit a szövetkezetek a banknál elhelyezett pénzért kapnak. Ezek mellett azonban a hosszúlejáratú kedvezményes hitelek terhe a „falusi bankok” vállára került át, az idei nagy nyereség tehát csak átmeneti kedvező állapot. — Bár a nyereségünk jó lesz, a betétállományunk nem növekedett a tervezett mértékben — avat be a szakmai gondokba Juhász József elnök. — Ennek oka az, hogy a háztáji földeken idén nagyon sovány -a szőlőtermés. Sok tő kifagyott még az év elején, más fajtáknál pedig a későbbi hideg miatt a növény ..elrúgta' a szemeket. Így a hozam csak húsz százaléka lett a szokásosnak, de van olyan gazda, akinél egyáltalán nincs termés. ősszel mindig a szőlőből származik a betétállományunk növekedése. A nagy részt, a bornak valót, a tsz vásárolja fel. A csemege- szőlőt az áfésznek adják el a termelők, vagy pedig — főleg a márkázták — fölviszik Pestre, a Bosnyák téri piacra. Bevételük tekintélyes hányadát a mi takarékszövetkezetünkben helyezik el. Málnás forintok öt községre terjed ki a szövetkezet „felségterülete", ezekben több mint hét és fél ezer ember él. A takarékos lakosoktól összesen 157 millió forint betétállomány gyűlt össze eddig. A domosz- lóiak számítása szerint körzetükben egy személyre — a csecsemőtől az aggastyánig mindenkit beleszámítva — 20 ezer forint betétállomány jut átlagosan. Azaz kétszer annyi, mint hasonló pénzintézeteknél a környéken. Ezért keményen megdolgoznak. — A kolléganők évente többször is kijárnak betétet gyűjteni — fedi fel módszerük titkát az elnök. — Idén a málnaszedés után két hétig „ráhajtottak”. Ennek köszönhetően mintegy másfél millió forint lett a növekmény csupán itt, Domoszlón. Szerencsére ebben az évben a málnátermés, ellentétben a szőlővel, igen jó volt! így a kivét nem nagyon emelkedett, mert a gazdáknak rendelkezésére állt a kellő pénz. — Kettesével járunk ki, viszünk bélyegzőt is magunktól, és teljes egészében a helyszínen bonyolítjuk le a pénzbetétek formai dolgait. Ez nem egészen szabályos módszer, de a szövetkezet megalakulása óta alkalmazzuk — közli derűsen Lu- kovszki Józsefné megbízott főkönyvelő — Nem mindenhol csinálják ezt. van, ahol kinevetnek érte minket. Pedig másképp, főleg kezdetben, nemigen lehetett volna meghonosítani a takarékosságnak ezt a módját falun. — Nem engedhetnénk meg magunknak, hogy az ajtón kilépve elfelejtsük a takarék dolgait — állítja Tárnái Belőné könyvelő. — Ezt nemcsak az mutatja, hogy alkalmanként munkaidő után kijárunk betétet gyűjteni, hanem az is, hogy kint a faluban is tartjuk a kapcsolatot az ügyfelekkel. Ha valaki elimarad a részletekkel, szóban figyelmeztetjük, mert a hivatalos papírt zakón venné: „Mért nem szóltok, hiszen találkozunk. .. ?” — Ha valaki akkor jön befizetni, amikor már zárjuk a ajtót, átvesszük tőle a pénzt, vállalva némi kockázatot a meglevő bizalom fenntartása érdekében — említ megfontolásra érdemes példát az elnök, a humánus ügyintézés látszólag apró mozzanatára ! — Idén egyébként nagyobb volt ;a forgalom, mint a korábbi években — fogalmazza meg tapasztalatát az 1961 óta a szövetkezetben dolgozó Csík Gyuláné pénztárkönyvelő, és kinyitja a dokumentumot. — Itt van például a legutóbbi hétfői nap. Csak a kifizetés volt majdnem negyedmillió forint! Marad: 2 millió Az idei nyereséggyarapodás — amely a hozzáértő fáradozás mellett nagyrészt a szervezeti változásoknak köszönhető — akár 15 százalékos bérszínvonal-emelést is lehetővé tenne a szövetkezetben. A „sportszerűség" íratlan szabálya azonban azl kívánja, hogy álljanak meg 9 százaléknál. Az illő szerénységnek racionális oka is van; esetleges szabályozó módosításoknak is elejét kívánja venni a szövetkezeti érdekvédelem. — A nyereségből 500 ezer forintért megváltjuk a majd megalakuló Országos Szövetkezeti Bank részjegyét — vázolja elképzeléseit ‘Juhász József. — Végre mi is be kívánjuk vezetni a gépi könyvelést, ez újabb fél millió forint befektetést jelent. Egyéb fenntartási munkákat is elvégeztetünk. így fejlesztési alapra valamivel több, mint 2 millió forintunk marad. Ehhez még a következő években gyűjtenünk kell, hogy majd hasznos dologra fordíthassuk. Molnár Pál
