Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. november 23., szombat S. Tiszta falu, rendes porták Apci pillanatképek Özvegy Gyurkó Mihályné: Nyugdíjasként ez a dolgom — Mi ebben a különös, hogy a kapunk előtt szere­tem a tisztaságot? — kérde­zi. Bepillantunk néhány ud­varra is. Látszik, hogy mind­egyiknek „gazdája van", öz­vegy Gyurkó Mihályné be is tessékel bennünket. — Szeretjük a szépet — mutat végig a kerten, s az épületen. Való igaz, az eme­letes ház is esztétikus, nincs rajta csiricsáré dísz. — Nyugdíjasként nincs más dolgom, mint hogy nap­közben mindent rendbete- gyek — mondja. — A fiam és családja estére érnek ha­za. Akkorra minden ragyog. Úgy szoktuk mi ezt mon­dani. hogyha valahol nagy a kosz, olt farral megy ki a vendég. Hát tőlünk távozzék rendesen. Nem messze Nagy József né nyit kaput. A ház, az ud­var, a szobák akár a La­káskultúra című kiadvány- ványban is szerepelhetné­nek. mint remek példák. Mindenre a nemes egyszerű­ség a jellemző. — A rózsákat nemrég ül­tettük — mutat az udvar dí­szeire. — Presztízskérdés a faluban, s különösen ebben az utcában a tisztaság — kapcsolódik a beszélgetésbe a férj, akiről kiderül, a köz­Ez szinte hihetetlen. Apcon, a Béke utcában majd­nem mindegyik házon ott található a Tiszta ud­var. rendes ház tábla. A porták előtti járdát virá­gok övezik. Még ennél ,is meglepőbb: ezen a hét­köznapi napon is több embert látni seprűvel a háza előtt. A hulló faleveleket kaparják össze egy kupacba. Amikor az egyik asszonyról fotót sze­retnék készíteni — ligazolandó az említetteket — némi bosszúval hátat fordít. Nagy József: Ez nálunk presztízskérdés ség pántlikára. — Megszól­ják azt, ha valaki nem ügyel erre. De nemcsak a sajátjuk­kal törődnek az itteniek. Bármilyen településszépítési megmozdulást szervezünk, mindig olyan sokan jön­nek, hogy előfordul még az is: nem jut mindenkinek elég lapat vagy kapa. Nem lehet panasz a fiatalokra sem. A tanulók és az eljáró dolgozók mellett a Qualitál KISZ-esei is szép számmal képviseltetik magukat min­dig. így érhettük el, hogy a Hazafias Népfront megyei bizottsága által szervezett fa- luszépítési és virágositási versenyben tavaly mi vehet­tük át az első díjat, a há­Nagy Józsefék udvara Szinte minden házon ott a felirat: Tiszta udvar, rendes ház (Fotó: Perl Márton) Dr. Niemetz Győző: A Fűz­kutat is parkosítottuk romezer lakos fölötti közsé­gek kategóriájában. Két év­vel előtte pedig másodikok voltunk. Végigsétálva a településen, mindenütt megfigyelhető a környezettel való törődés. Szemetet csak elvétve lá­tunk. Az utak menti gömb­akácok már elhullatták leve­leiket. Mögöttük apró fenyő­fák. A törzsüket ölelő friss földkupacok arra utalnak, hogy nemrég ültették őket. Dr. Niemetz Győző fogor­vos, a falu népfrontelnöke. Rendelőjében éppen az ál­talános iskolások fogait ..szű­ri”. — Még ezeket a találko­zásokat is kihasználom, hogy a gyerekek figyelmét felhív­jam, milyen fontos a szép, tiszta környezet — mondja. — Mert ahol ügyelnek az ilyesmire, ott a betegség rit­kábban üti fel a fejét. öt esztendeje tölti be ezt a társadalmi tisztséget, de már nagyon régóta tagja a helyi népfrontbizottságnak. Tavaly 150 ezer forintot kap­tak az első helyezéssel, s ezt igyekeztek a lehető legfon­tosabb dolgokra fordítani. Hosszú a lista, hogy mi min. denre. A kiöregedett gömb­akácok mellé fenyőcsemeté­ket vásároltak, de a régi fá­kat csak akkor vágják ki. ha az újak felcseperednek Aztán a pénzből árkokat épí­tettek, betongyűrűket vettek az átereszekhez, útpadkákat alakítottak ki, rózsatöveket ültettek. rendbehozták n buszmegállót, és parkosítot­ták az úgynevezett Fűz ku­tat. Még hosszasan lehetne sorolni mindazokat a mun­kákat, amelyeket ebből az összegből végeztek el. Hogy hogyan jutott ilyen sokfélé­re? Erre is megadja a vá­laszt. — Csupán az került pénz­be, amit nem lehetett tár­sadalmi összefogással meg­oldani, így például a beton­gyűrű, vagy a rózsató Egyébként akad azért gon­dunk is: néhány utcánk még nem szilárd burkolatú. Ezt viszont társadalmi munká­val lehetetlen megcsinálni A tervek között említi a további virágositási. Kide­rül, hogy az újonnan épitel házak tulajdonosai saját költségükön telepítenek por­tájuk elé dió-, barack- vagy cseresznyefát. Három évvel ezelőtt ren­deztek u óljára Tiszta udvar, rendes ház pályázatot. Töb­ben abban a pillanatban, hogy megkapták a kis le­meztáblát, fel is szögezték kapujukra. Mostanában lesz ismét „eredményhirdetése" ennek a versenynek. Kelle­mes gondjai vannak a Vö­röskeresztnek és a Hazafias Népfrontnak, hiszen még na­gyon sok helyre ki lehet ten­ni ezt a kis táblácskát. Kupacba kerülnek a barna levelek Homa János ... JÖVET-MENET, DOMOSZLÓN Mátraalji bankárok — Ha a nyereségből évek alatt kellő summa gyűlik össze, több módon is fel­használhatjuk — részletezi a takarékszövetkezeti elnök. — Adhatunk például ked­vezményes kölcsönt szőlő- telepítésre az itt lakóknak. Ha öt év alatt öt-hatmillió forint összegyűlne, ezzel tá­mogathatnánk a hűtőházépí­tést, amit a tsz tervez. Le­hetőség volna arra is, hogy például lakást építtessünk, aztán ezt értékesítsük. De ennek inkább városban vol­na értelme, itt falun kevés­bé. Inkább Olyan célra szán­juk a pénzt, ami az itt élők jövedelmét növelheti. Mert ezáltal a mi betétállomá­nyunk is — várhatólag — gyarapodni fog. Elfagyott betét! Idén a tavalyi eredmény­nek négyszeresére: 3,8 mil­lió forintos nyereségre számít a Domoszló és Vidéke Taka­rékszövetkezet. A növekedés lényeges szabályzómódosítá­sok következménye. Idén a tokár ékszövetkezetek a Nem­zeti Bank szervezetébe ke­rültek át, számos olyan te­vékenységet hozva maguk­kal, amelyekkel eddig az OTP foglalkozott. Emelke­dett a kamat, amit a szövet­kezetek a banknál elhelye­zett pénzért kapnak. Ezek mellett azonban a hosszúle­járatú kedvezményes hitelek terhe a „falusi bankok” vál­lára került át, az idei nagy nyereség tehát csak átme­neti kedvező állapot. — Bár a nyereségünk jó lesz, a betétállományunk nem növekedett a tervezett mértékben — avat be a szakmai gondokba Juhász József elnök. — Ennek oka az, hogy a háztáji földeken idén nagyon sovány -a szőlő­termés. Sok tő kifagyott még az év elején, más fajtáknál pedig a későbbi hideg miatt a növény ..elrúgta' a sze­meket. Így a hozam csak húsz százaléka lett a szoká­sosnak, de van olyan gazda, akinél egyáltalán nincs ter­més. ősszel mindig a szőlő­ből származik a betétállomá­nyunk növekedése. A nagy részt, a bornak valót, a tsz vásárolja fel. A csemege- szőlőt az áfésznek adják el a termelők, vagy pedig — fő­leg a márkázták — fölviszik Pestre, a Bosnyák téri piac­ra. Bevételük tekintélyes há­nyadát a mi takarékszövet­kezetünkben helyezik el. Málnás forintok öt községre terjed ki a szövetkezet „felségterülete", ezekben több mint hét és fél ezer ember él. A takaré­kos lakosoktól összesen 157 millió forint betétállomány gyűlt össze eddig. A domosz- lóiak számítása szerint kör­zetükben egy személyre — a csecsemőtől az aggastyá­nig mindenkit beleszámítva — 20 ezer forint betétállo­mány jut átlagosan. Azaz kétszer annyi, mint hasonló pénzintézeteknél a környé­ken. Ezért keményen meg­dolgoznak. — A kolléganők évente többször is kijárnak betétet gyűjteni — fedi fel módsze­rük titkát az elnök. — Idén a málnaszedés után két hé­tig „ráhajtottak”. Ennek kö­szönhetően mintegy másfél millió forint lett a növek­mény csupán itt, Domoszlón. Szerencsére ebben az évben a málnátermés, ellentétben a szőlővel, igen jó volt! így a kivét nem nagyon emel­kedett, mert a gazdáknak rendelkezésére állt a kellő pénz. — Kettesével járunk ki, viszünk bélyegzőt is magunk­tól, és teljes egészében a helyszínen bonyolítjuk le a pénzbetétek formai dolgait. Ez nem egészen szabályos módszer, de a szövetkezet megalakulása óta alkalmaz­zuk — közli derűsen Lu- kovszki Józsefné megbízott főkönyvelő — Nem minden­hol csinálják ezt. van, ahol kinevetnek érte minket. Pe­dig másképp, főleg kezdet­ben, nemigen lehetett volna meghonosítani a takarékos­ságnak ezt a módját falun. — Nem engedhetnénk meg magunknak, hogy az ajtón kilépve elfelejtsük a takarék dolgait — állítja Tárnái Be­lőné könyvelő. — Ezt nem­csak az mutatja, hogy al­kalmanként munkaidő után kijárunk betétet gyűjteni, hanem az is, hogy kint a fa­luban is tartjuk a kapcso­latot az ügyfelekkel. Ha va­laki elimarad a részletekkel, szóban figyelmeztetjük, mert a hivatalos papírt zakón venné: „Mért nem szóltok, hiszen találkozunk. .. ?” — Ha valaki akkor jön be­fizetni, amikor már zárjuk a ajtót, átvesszük tőle a pénzt, vállalva némi kockázatot a meglevő bizalom fenntartá­sa érdekében — említ meg­fontolásra érdemes példát az elnök, a humánus ügyintézés látszólag apró mozzanatára ! — Idén egyébként nagyobb volt ;a forgalom, mint a ko­rábbi években — fogalmaz­za meg tapasztalatát az 1961 óta a szövetkezetben dolgo­zó Csík Gyuláné pénztár­könyvelő, és kinyitja a do­kumentumot. — Itt van pél­dául a legutóbbi hétfői nap. Csak a kifizetés volt majd­nem negyedmillió forint! Marad: 2 millió Az idei nyereséggyarapodás — amely a hozzáértő fára­dozás mellett nagyrészt a szervezeti változásoknak kö­szönhető — akár 15 száza­lékos bérszínvonal-emelést is lehetővé tenne a szövetke­zetben. A „sportszerűség" íratlan szabálya azonban azl kívánja, hogy álljanak meg 9 százaléknál. Az illő sze­rénységnek racionális oka is van; esetleges szabályozó módosításoknak is elejét kí­vánja venni a szövetkezeti érdekvédelem. — A nyereségből 500 ezer forintért megváltjuk a majd megalakuló Országos Szövet­kezeti Bank részjegyét — vázolja elképzeléseit ‘Juhász József. — Végre mi is be kí­vánjuk vezetni a gépi köny­velést, ez újabb fél millió forint befektetést jelent. Egyéb fenntartási munkákat is elvégeztetünk. így fejlesz­tési alapra valamivel több, mint 2 millió forintunk ma­rad. Ehhez még a következő években gyűjtenünk kell, hogy majd hasznos dologra fordíthassuk. Molnár Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom