Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-22 / 274. szám

1 NÉPÚJSÁG, 1985. november 22., péntek Szovjet—amerikai közös nyilatkozat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Rea­gan, az Egyesült Államok elnöke — kölcsönös megállapo­dás alapján — 1985. november 19—21-én találkozót tartott Genf ben. A találkozón részt vettek: a szovjet fél részéről — Edu­ard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Georgij Kornyijenko, a szovjet külügy­miniszter első helyettese, AnatoLij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Propaganda Osztályánaík vezetője, Leonyid Zamjatyin. az SZKP KB Nemzetközi Tájékoztatási Osztályának veze­tője, Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának ta­nácsadója; amerikai részről — George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere, Donald Regan, a Fehér Ház személyzeti vezetője, Robert McFarlane. az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Arthur Hartman, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, Paul Nitze, az amerikai el­nök és külügyminiszter fegyverzetkorlátozási tanácsadója, Rosanne Ridgway külügyi államtitkár. Jack Matlock ikülöntanácsadó. A véleménycseréken sokoldalúan megvitatták a szovjet— amerikai kapcsolatok és a jelenlegi nemzetközi helyzet fő kérdéseit. Az eszmecserék őszinték és hasznosak voltak. Számos kulcsfontosságú kérdésben fennmaradtak a ko­moly ellentétek. A két vezető — elismerve a Szovjetunió és az Egyesült Államok társadalmi és politikai rendszerében és a nem­zetközi problémák általuk történő megközelítésében ta­pasztalható különbségeket mindazonáltal eljutott egymás álláspontjának jobb megértéséhez. Megállapodtak abban, hogy javítani kell a szovjet—amerikai kapcsolato­kat és a nemzetközi helyzetet egészében véve. Ezzel össze­függésben mindkét fél fontosnak minősítette az állandó párbeszédet, amely tükrözné azt az őszinte törekvésüket, hogy a lényeges problémákat illetően keressék az érintke­zési pontokat. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és az Egye­sült Államok elnöke megállapodott abban, hogy a közeljö­vőben ismét találkoznak. Az Egyesült Államok elnöke ennek kapcsán az SZKP KB főtitkárától a Szovjetunióba szóló meghívást fogadott el. Az SZKP KB főtitkára ugyan­akkor elfogadta az Egyesült Államok elnökének meghívá­sát, hogy látogasson el az Egyesült Államokba. A látoga­tások szervezésének és időpontjának kérdéseit diplomáciai úton egyeztetik. A találkozón néhány konkrét kérdésben megállapodást értek el. Ezt a nyilatkozat az alábbiakban ismerteti. 1. A felek, — miután megvitatták a biztonság kulcsfontos­ságú kérdéseit és annak tudatában, hogy a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra különleges felelősség hárul a béke megóvásáért — kijelentik, hogy atomháborút soha­sem szabad kirobbantani és abban nem lehet győztes. Fel­ismerve, hogy bármilyen konfliktus a Szovjetunió és az Egyesült Államok között katasztrofális következmények­kel járhatna, hangsúlyozták: fontos, hogy elejét vegyék a kettejük közötti bármilyen — akár atom-, akár hagyo­mányos — háborúnak. Nem fognak katonai fölény eléré­sére törekedni. A főtitkár és az elnök megvitatta az atom- és űrfegyve­rekről szóló tárgyalások kérdéseit. Megállapodtak abban, hogy e tárgyalásokon meggyor­sítják a munkát. Ezen azoknak a feladatoknak a végre­hajtása értendő, amelyeket az ez év január 8-i szovjet— amerikai közös nyilatkozat tartalmaz, nevezetesen: ki kell küszöbölni az űrfegyverkezési hajszát és meg kell szüntetni a földi fegyverkezést, korlátozni és csökkenteni kell a nuk­leáris fegyvereket és meg kell szilárdítani a hadászati sta­bilitást. A felek az utóbbi időben előterjesztett szovjet és ame­rikai javaslatok figyelembevételével a mielőbbi előrelé­pést szorgalmazták a többi között azokon a területeken, ahol vannak érintkezési pontok, ideértve a felek atomfegy­verei 50 százalékos csökkentése elvének megfelelő alkal­mazását, valamint az európai közepes hatótávolságú ra­kétákkal kapcsolatos közbenső megoldás gondolatát. E megállapodások kidolgozásakor egyeztetik a vállalt köte­lezettségek végrehajtása feletti ellenőrzés hatékony intéz­kedéseit. A felek megállapodtak abban, hogy szakértői szinten ta­nulmányozzák a nukleáris veszély csökkentésével foglal­kozó központok kérdését, figyelembe véve a genfi tárgya­lások előremenetel ét és az ott napirenden levő kérdéseket Megelégedéssel jegyezték meg: a közelmúltban ebben az irányban történt ilyen lépés, mint például a szovjet—ame­rikai közvetlen távközlési összeköttetés tökéletesítése. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kijelentette: a Szovjetunió és az Egyesült Államok hű marad az atom­fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szer­ződéshez és érdekelt abban, hogy más országokkal közö­sen erősítse az atomfegyverek elterjedése megakadályo­zásának rendszerét és a továbbiakban növelje a szerző­dés hatékonyságát, oly módon is, hogy bővítse részvevői­nek körét. Megelégedéssel állapították meg, hogy az atomsorompó- szerződés hatékonyságát vizsgáló legutóbbi konferencia egészében véve pozitív eredményekkel járt. A Szovjetunió és az Egyesült Államok újfent elkötelezte magát az atomsorompó-szerződés mellett, amellett, hogy a jóakarat szellemében tárgyalásokat folytassanak az atom­fegyverek korlátozásáról és a leszerelésről a szerződés 6. cikkelyének megfelelően. Mindkét fél szándéka, hogy a jövőben is előmozdítsa a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megszilárdítását és támogassa tevékenységét a biztosítékok megvalósítása te­rületén, valamint az atomenergia békés célú felhasználá­sának elősegítésében. Pozitívan értékelik azt a gyakorlatot, hogy rendszeres szovjet—amerikai konzultációk folynak az atomfegyverek elterjedése megakadályozásának kérdésében, s ezek hatékonyak és építő szelleműek. Kifejezik szándé­kukat, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is folytassák. A biztonsági problémák megvitatása során a felek meg­erősítették, hogy sürgetik a vegyi fegyverek általános és teljes betiltását, valamint a meglevő készletek megsemmi­sítését. Megállapodtak, hogy fokozott erőfeszítéseket tesz­nek egy erre vonatkozó hatékony és ellenőrizhető nemzet­közi egyezmény megkötése érdekében. A felek megállapodtak abban, hogy intenzívebbé teszik a kétoldalú szakértői szintű megbeszéléseket a vegyi fegy­verek betiltása kérdésének valamennyi vonatkozásáról, beleértve az ellenőrzés kérdéseit is. Megegyeztek abban is. hogy megkezdik a, vegyi fegyverek elterjedésének meg­akadályozásával összefüggő kérdések megvitatását. A felek hangsúlyozták, hogy jelentősnek tekintik a kö­zép-európai kölcsönös haderő- és fegyverzetcsökkentésről Bécsben folyó tárgyalásokat, s készségüket fejezték ki: oda hatnak, hogy ezeken a tárgyalásokon pozitív eredménye­ket érjenek el. A felek — nagy jelentőséget tulajdonítva a stockholmi európai bizalom- és biztonságerősítő, valamint leszerelési konferenciának, és megállapítva azt, hogy azon haladás történt — kijelentették: a konferencián résztvevő más ál­lamokkal együtt szándékukban áll előmozdítani a konfe­rencia mielőbbi sikeres befejeződését. E célból megerősí­tették egy olyan okmány elfogadásának szükségességét, amely kölcsönösen elfogadható intéz kedésékként magában foglalná mind a bizalom és a biztonság megszilárdítását, mind pedig az erő kiiktatása elvének konkretizálását és érvényre juttatását. 2. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan egyetértett abban, hogy rendszeressé és aktívabbá kell tenni a különböző szinteken folytatott párbeszédet. Ez a két ország vezetőjé­nek találkozói mellett előirányozza a szovjet és az ame­rikai külügyminiszter, más minisztériumok és főhatóságok vezetői rendszeres találkozóit. Egyetértettek abban, hogy a mezőgazdasági, lakásépítési és környezetvédelmi miniszté­riumok és hivatalok vezetőinek legutóbbi kölcsönös láto­gatásai hasznosak voltak. Hasznosnak tartva a már megtartott véleménycseréket a regionális problémákról, köztük a szakértői szintű vé­leménycseréket is, a két fél megegyezett abban, hogy eze­ket rendszeresen folytatják. A felek bővíteni kívánják a kétoldalú kulturális, oktatá­si, tudományos és műszaki cserék programjait, valamint fejleszteni a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. A főtitkár és az elnök jelen volt a tudományos, az oktatá­si és a kulturális kapcsolatokról és cserékről szóló megál­lapodás aláírásán. Ügy vélik, hogy jobb megértésre van szükség népeink között, és ennek céljából elősegítik az utazások és embe­rek közötti kapcsolatteremtés kiszélesítését. A felek megegyeztek abban, hogy az együttműködés szellemében kell megoldani az egyes állampolgárokat érintő kérdéseket. Mindkét vezető megelégedéssel jegyezte meg, hogy a japán kormánnyal együttműködve a Szovjetunió és az Egyesült Államok egész sor intézkedésről állapodott meg, amelyek növelik a biztonságos repülést a Csendes-óceán északi részében és intézkedéseket dolgoztak ki azok meg­valósítására. Megállapították, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok küldöttségei tárgyalásokat kezdtek a légi összekötte­tés felújításának céljából. Mindkét vezető kívánatosnak nevezte, hogy a közeljövőben ebben a kérdésben kölcsönö­sen előnyös megállapodást érjenek el. Ehhez kapcsolódóan megállapodás jött létre arról, hogy New York-ban és Ki- jevben egyidejűleg főkonzulátust nyitnak A felek megegyeztek abban, hogy közös kutatásokkal és gyakorlati intézkedésekkel járulnak hozzá a környezet- védelem világméretű feladatainak megoldásához. A Szov­jetunió és az Egyesült Államok között ezen a téren ér­vényben levő egyezménynek megfelelően a jövő év során Moszkvában és Washingtonban konzultációkat tartanak az együttműködés konkrét programjáról. Mindkét vezető egyetértett a kapcsolatok és cserék szé­lesítésének célszerűségében — köztük néhány új formá­ban — tudomány, az oktatás, a gyógyászat és a sport terü­letén. Ez felöleli az együttműködést az oktatásügyi cserék fejlesztésében, a mikroszámítógépek segítségével történő oktatás programjának kidolgozásában az általános- és kö­zépiskolák számára; valamint intézkedéseket az orosz nyelv egyesült államokbeli és az angol nyelv szovjetunió- beli oktatását elősegítendő; egyetemi előadók cseréjét, akik speciális kollégiumokat tartanak történelemből, kultú­rából és közgazdaságtanból a szovjet és amerikai felsőfokú oktatási intézmények megfelelő tanszékein; kölcsönösen ösztöndíjak adományozását a természettudományi, műsza­ki, társadalmi és humán tárgyakban kimagasló diákoknak egy-egy tanévre; sportversenyek rendszeres megtartását különböző sportágakban és sportversenyekről sugárzott tévéadások számának növelését stb. A felek megegyeztek az együttműködés felújításáról a rákbetegségek elleni ku­tatások területén. A két ország megfelelő szervezeteit megbízzák az ilyen cserék konkrét programjának kidolgozásával. Az így ki­dolgozott programokat a két ország vezetőinek következő találkozóján fogják áttekinteni. Mindkét vezető kiemelte az irányított termonukleáris szintézis békés célú felhasználására irányuló munka po­tenciális jelentőségét. Ezzel kapcsolatban állást foglaltak a nemzetközi együttműködés átfogó, gyakorlati fejlesztése mellett e lényegében kifogyhatatlan energiaforrásnak az egész emberiség javára történő termelésében. KÖZLEMÉNY A Varsói Sierződés tagállamai vezetőinek legfelsőbb szintű találkozójáról A Varsói Szerződés tagál­lamainak vezetői 1985. no­vember 21-én, kölcsönös megállapodás alapján, felső szintű találkozót tartottak Prágában. A találkozón részt vett : Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB főtit­kára, az államtanács elnöke, Gustáv Húsúk, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB fő­titkára, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöke, valamint csehszlovák részről Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a kormány elnöke és Vasil Bi- lak, a CSKP KB elnökségé­nek tagja, a KB titkára, Wojciech Jaruzelski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára, a Lengyel Népköztársaság Államtaná­csának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, Erich Ho- necker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára, a Német Demokratikus Köz­társaság Államtanácsának elnöke, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt fő­titkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke és Mi­hail Gorbacsov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja KB főtitkára. A találkozón részt vettek a külügyminiszterek: Petr Mladenov bolgár, Bohuslav Chnoupek csehszlovák, Ma­rian Crzechowski lengyel, Várkonyi Péter magyar. Ős- kar Fischer NDK-beli, Ilié Vaduva román és Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter. Mihail Gorbacsov részletes tájékoztatást adott a Genf- ben, tegnap befejeződött fel­ső szintű szovjet—amerikai találkozó menetéről és ered­ményeiről. A testvérpártok és -orszá­gok vezetői teljes támogatá­sukat fejezték ki a Ronald Reagannel, az Egyesült Ál­lamok elnökével folytatott tárgyalásokon Mihail Gor­bacsov által — a Varsói Szer­ződés tagállamai 1985. ok­tóber 23-i nyilatkozatában megfogalmazott közös irány­vonal szellemében — kifej­tett konstruktív álláspont iránt. A Varsói Szerződés tagál­lamainak legfelső vezetői nagyra értékelték azt a kü­lönleges fontosságú hozzájá­rulást, amellyel az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára a genfi találkozó fo­lyamán elősegítette a szocia­lista közösség országai által együttesen kidolgozott béke­szerető álláspont érvényre juttatását. Egyöntetűen meg­állapították, hogy a találko­zón közvetlen és nyílt tár­gyalások folytak, ezek szük­ségesek voltak és eredmé­nyeik hasznosak. Jóllehet Genfben nem si­került megoldani a fegyver­zetkorlátozás és -csökkentés konkrét problémáit, nagy jelentősége van annak, hogy a találkozó megerősítette az 1985 januárjában elért szov­jet—amerikai megállapodást, amelynek értelmében keres­ni kell az utakat a fegyver­kezési hajsza beszüntetésére és a világűrre való kiterjesz­tésének megakadályozására. Elvi jelentősége van a gen­fi találkozó záródokumentu­mába foglalt ama közös nyi­latkozatnak, hogy megenged­hetetlen az atomháború és a felek lemondanak arról, hogy katonai fölényre törekedje­nek a másikkal szemben. A genfi találkozó nagy je­lentőségű azért is, mert meg­teremtette annak a párbe­szédnek az alapját, amely­nek célja jó irányú változás elérése a szovjet—amerikai kapcsolatokban és általában a világon. összességében Mihail Gor­bacsov találkozója Ronald Reagannel, az Egyesült Ál­lamok elnökével, kedvezőbb lehetőségeket teremt a nem­zetközi helyzet egészségeseb­bé tételére, az enyhüléshez való visszatérésre. Fontos, hogy ezeket a lehetőségeket mindkét fél a gyakorlatba ültesse át. Mihail Gorbacsov kijelen­tette, hogy a Szovjetunió a maga részéről minden erő­feszítést megtesz annak ér­dekében, hogy gyakorlati megoldást érjenek el a fegy­verkezési hajsza csökkenté­sének és a béke megszilár­dításának feladataiban. A találkozón megerősítet­ték a szövetséges szocialista államok elvi irányvonalát, amelynek célja a nukleáris háború veszélyének elhárí­tása, a fegyverkezési hajsza megfékezése a földön és megakadályozása a világűr­ben, valamint az, hogy tény­leges intézkedésekre térje­nek át a leszerelés, az egye­temes béke megszilárdítása érdekében. A Varsói Szer­ződés tagállamai ismét ki­nyilvánítják, hogy nem tö­rekszenek katonai erőfölény­re, de azt sem engedik, hogy más tegyen szert erre velük szemben. A találkozó résztvevői az általuk képviselt pártok és államok képviseletében kife­jezték eltökéltségüket, hogy együttesen fellépnek és a jö­vőben is minden tőlük tel­hetőt megtesznek azért, hogy jó irányú fordulat következ­zék be az európai és a nem­zetközi ügyekben. Egyetérte­nek abban, hogy a bonyolult nemzetközi feltételek között elsőrendű jelentőséggel bír a szövetséges szocialista orszá­gok egysége és összeforrott- sága, az osztályszolidaritás, együttműködés valamennyi területen. A találkozó a barátság és a megvitatott kérdésekben megnyilvánult teljes nézet- azonosság jegyében zajlott le Befejeződött a szovjet—amerikai csúcstalálkozó. Eduard Se-* vardnadze szovjet, illetve George Shultz amerikai külügy­miniszter együttműködési dokumentumot írt alá. [Népújság-telei otó — MTI — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom