Népújság, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-16 / 269. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 269. szám ÁRA: 1985. november 16., szombat 8.20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Egerben és környékén Körzeti telefonkötvény — a bővülő hálózatért Kontárok és mesterek Régebben, igaz még egy­két éve is így volt: gyak­ran panaszkodtunk amiatt, hogy hiányszakmának szá­mít egyegy mesterség, na­gyon kevés a cipész kis­iparos. Manapság aligha lehet ez szóbeszéd tárgya. Az új vállalkozási formák térhódítása mellett jelen­tősen emelkedett a — fal­vakban és a városokban egyaránt — számuk. Remek — gondolhatják sokan. Most már nem kell eldobni a lábbelit apró sé­rülések miatt. Ez nem ke­rül sokba. S ugye az em­bernek nincs pénze min­den hónapban újabb cipő­re. Egyszóval: arccal a kis­ipar felé. Az illető elviszi a csiz­mát, hogy sarkalja meg a mester, el is készül a mű a megadott időpontra. Igen ám. de amikor a tulajdo­nos felhúzza, akkor veszi észre (mit észreveszi? In­kább üvölt fel fájdalmá­ban), hogy a sarkát fel­sértette a visszamaradt szög. Természetesen az előbbi eset szenvedő ala­nya nem kíván általánosí­tani, egyetlen tapasztalat után. így (nem bizonysá­got keresve, csupán azért, mert nincs más szakem­ber a környéken) újra fel­keresi a már említett láb­beli javításával foglalkozó személyt. Egy női saru „helyre pofozásával” bíz­za meg. Ismét keserűen tá­vozik. A magát mesternek valló olyan elemi hibákat követ el, hogy egy távoli földrészről ide vetődő lai­kus is felkacagna munkája láttán. Nevezetesen: átfúr­ja a talpat és azon fűzi át a bőrszíjat, amely így rövid használat után elko­pik, elszakad. Egy szó mint száz: az utóbbi időben jelentősen megnőtt a kisiparosok szá­ma, s ez jelentősen emel­te a szolgáltatások színvo­nalát. Szerencsére. Ma már nem kell kilométereket gya­logolni, netán városba utazni ahhoz, (legalábbis ez az általános), hogy va­laki fényképet készíttessen, virágot vehessen, netán tor­tát vásároljon. Ki tudja miért — talán a nagy számok törvénysze­rűsége miatt — ahogy emelkedett e területen te­vékenykedő kismesterek száma, úgy szaporodott kö­zöttük az olyan is, aki a kontár jelzőt „kiérdemli” ! Mert nemcsak a már említett szakmában talál­ható olyan, aki csak tes- sék-lássék alapon dolgozik. Hozható példa a cukrászok közül, hiszen nemegyszer okoz bosszúságot, hogy va­laki olyan krémet kever a tortához, hogy a kris­tálycukor darabokban csil­log benne. De pellengérre állítható az a fényképész is, akinek felvételén nem­hogy az alakokat, de még az azokat sejtető feketébb foltokat is csak segédlettel fedezi fel az ember. Jó lenne, ha a pusztán gyors meggazdagodás mi­att kisiparosnak felcsapot- tak mielőbb elhagynák a pályát. Ezzel magukat is megkímélnék a kudarctól, hiszen előbb-utóbb elfogy­nak klienseik. Homa János Körzeti telefonkötvényt bocsát ki a Magyar Posta Budapesten és vidéken — jelentette be pénteki sajtó- tájékoztatóján Doros Béla, a Posta elnökhelyettese. A Magyar Posta célul tűz­te ki, hogy az ezredforduló­ig megduplázza a távbeszélő állomások számát. A hosszú távú fejlesztési célkitűzések megvalósításának alapvető­en fontos szakasza lesz a VII. ötéves tervidőszak, ami­kor 360—400 ezer telefonvo­nal műszaki hátterét kell megteremteni. Az ehhez szükséges pénzügyi forráso­kat a Posta egymaga nem tudja előteremteni, külső pénzeszközök bevonásával igyekszik gyorsítani a táv­közlés fejlesztését. A forrás­bővítés egyik formája a köt­vénykibocsátás. Első lépés­ben most november 18-tól 5 budapesti körzetben és 5 vidéki településen jegyezhet­nek kötvényt a telefonra várók 400 millió forint együttes értékben. Vidéken Eger és környéke, Kazinc­döttgyűlésen. A megjelenteket Potornai József levezető elnök, a Csá- nyi Állami Gazdaság szb- titkára köszöntötte. Külön tisztelettel üdvözölte Holló Endrét, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osz­tályvezetőjét, Czirmay Ti­bort, a MEDOSZ Központ osztályvezetőjét, Nagy Béla, veteránt, a megyei MEDOSZ örökös alelnökét, s az elnök­ségben helyet foglaló többi vendéget. Ezután adta át a szót Sallós Gyulának, a MEDOSZ megyei bizottsága titkárának, aki beszámolt az 1980 óta végzett munkáról. Mint értékelésében kiemel­te, alapvetően meghatározta a feladatokat az MSZMP XII. kongresszusa és a nép­gazdaság VI. ötéves terve. Ezenkívül végre kellett haj­tani a szakszervezeti hatá­rozatokat is. összességében ezek alapján fejlődtek a me­zőgazdasági, a faipari és a vízügyi dolgozók szakszerve­zeti alapszerveiben a tevé­kenységek. Javultak az élet- és munkakörülmények, az üzemek, vállalatok és intéz­mények szellemi, anyagi és technikai színvonala emel­kedett. Sikerült a bizalmiak széles tömegeit bevonni a határozatok előkészítésébe, partnereivé váltak a gazda­sági vezetőknek. A termelő- egységek igyekeztek az érde­keltségi rendszerek, a szabá­lyozók adta lehetőségeken belül eredményességüket nö­velni. A keresetek szintjé­nek tartása, esetleg csökken­tése arra késztette a dolgo­barcika, Debrecen, Boglár- lelle, valamint Kiskőrös és környéke távbeszélési lehető­ségeit javítják a kötvények­ből befolyó összeggel. A kör­zetek kiválasztásában a leg­fontosabb szempont az volt, hogy azok megfelelően il­leszkedjenek a meglévő táv­közlési hálózathoz, a fejlesz­tési elképzelésekhez. A magánszemélyek 25 ezer forintért, a gazdálkodó szer­vezetek pedig 100 ezer fo­rintért vásárolhatják meg a kötvényt, s a Posta vállalja, hogy a kötvény tulajdonosa, illetve kedvezményezettje részére 3 éven belül felsze­reli a telefont. A kötvénye­ket november 18-tól 1986. január 31-ig lehet jegyezni. A kötvényjegyző a jegyzési ív aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvény összegét 1986. május 31-ig befizeti. Magánszemélyek ré­szére a kötvény törlesztését a Posta a telefon felszerelé­séről szóló értesítéssel egy­idejűleg, 7 ezer forint érték­ben kezdi meg. zókat, hogy igyekezzenek második jövedelemforrást találni. Növekedett az érdek­lődés a háztáji és az illet­ményföld jobb kihasználá­sára. Az elmúlt öt évben me­gyénk mezőgazdasága dina­mikusan fejlődött. A termés­növekedés meghaladja a 150 százalékot. Ezen belül a növénytermesztés fejlődése volt gyorsabb. Az állatte­nyésztés érzékenyen reagált a költségek növelésére. Szá­mottevő az alaptevékenysé­gen kívüli feladatok növeke­dése, ez azonban ellentmon­dásokkal terhes. Mindez igen jelentős ter­heket rótt a szakszervezeti bizottságokra, új munkamód­szereket, rugalmasabb te­vékenységet kellett kialakíta­niuk. Kiemelhető a rétegpo­litikai kérdésekkel való fog­lalkozás, a nők, a fiatalok és a nyugdíjasok helyzetével való törődés, a termelést se­gítő tevékenység, a szocialis­ta brigádmozgalom szerve­zése, az újítók támogatása. Az alapszervezeti munka a fejlődés ellenére is elmaradt az elvárható színvonaltól, az igényektől. Különösen a ter­melőszövetkezetekben ala­csony a szervezettség. A kö­vetkező időszakban még ha­A KISZ KB ülése Pénteken az ifjúsági szö­vetség székházában, a KISZ Központi Bizottsága ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Berecz János, az MSZMP KB titkára. A Központi Bizottságot Hámo­ri Csaba első titkár tájékoz­tatta az MSZMP KB novem­ber il2-i üléséről. A testület ezután Szandt- ner Ivánnak, a KB titkárá­nak előterjesztésében megvi­tatta és elfogadta a KISZ kongresszusi felhívását. Ez hangsúlyozza az ifjúság fe­lelősségét, szerepét a párt politikájának valóra váltá­sában, szocialista hazánk gyarapításában. Kifejti, hogy hazaifiságunk, hazaszerete­tünk próbája az, milyen vá­laszt adunk napjaink kihí­vására, miként állunk helyt mai, kedvezőtlenebb helyze­tünkben, milyen eredménye­sen veszünk részt az ország­építő munkában. tározottabban, eredménye­sebben kell tevékenykedni, bár az alapvető célok telje­sültek. A beszámoló és a szóbeli kiegészítés után 13 hozzászó­lás -hangzott el. Tájékoztat­ták a résztvevőket a -külön­böző bizottságok vezetői, szó­ba kerültek a sikerek és az égető gondok egyaránt. Töb­ben felvetették az üdülés kérdését. Kiemelték, hogy nagy terheket ró a dolgozók­ra a túlmunka hajszolása. A MEDOSZ-központ nevében Czirmay Tibor értékelte a Heves megyeiek munkáját, mint mondotta: jól tevé­kenykedtek az itteniek, de a jövőben még nagyobb igé­nyességre és bátorságra van szükség a megváltozott kö­rülmények következtében. Ezután került sor a vá­lasztásra. A MEDOSZ elnö­ke lett Nagy István, titkára Sallós Gyula. Tagjai: Besze Ilona, Makó Gyula, Ozsvári László, Prantner János és Sipos András. Bizalmat kap­tak a MEDOSZ XXVI. kong­resszusának küldöttei, s az SZMT küldöttgyűlésére dele­gáltak. Ekkor döntöttek a munkabizottságok összeállí­tásáról is. Becsületes helytállás, eredményes munka A MEDOSZ megyei küldöttértekezlete Egerben A jelentős gondok és nehézségek ellenére is megyénkben a MEDOSZ tagsága becsület­tel állt helyt, jó munkát végzett, javultak az élet- és munkakörülmények, tovább erősöd­tek mezőgazdasági nagyüzemeink, melyeket eredményesen egészít ki a háztáji és kisgaz­daságok termelése. Alapvetően a bizakodás hangján szóltak a jelenről és a jövőről, a péntek délelőtt Egerben, az Agroker nagy termében rendezett megyei MEDOSZ-kül­Sallós Gyula beszámolóját tartja (Fotó: Perl Márton) Gépipari berendezések Gyöngyösről Mészáros Miklós és Kőhegyi Ferenc a duplrx ampullagyártó gépet szereli Hazai gyártású ipari robo­tokat is készít a Mikro­elektronikai Vállalat Gyön­gyösön. Az -idén -mintegy 130 darabot állítanak elő üveg­ipari berendezésekből, ma­nipulátorokból. Termékeik jelentős részét exportálják a szocialista országokba. A gépgyártási ágazat az 510 millió árbevételi tervét vár­hatóan túlteljesíti. Kiss Barnabás a TC 3-as megmunkáló központon az egyik ipari robot alkatrészét gyártja Jávorszki Józsefné és Ács Jánosné az egyik manipulátor alkatrészét készíti (Fotó: Szabó Sándort

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom