Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-08 / 236. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 236. szám ÄRA: 1985. október 8., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nem szívesség! Kötelesség a fizetésért végzett munka! Ezt bizonyára mindenki tudja, mégis előfordul, hogy egyes dolgozók úgy tesznek, mintha bárki is szívességgel tartozna nekik, amiért munkaidejük alatt, fáradozásukat igénybe veszik. A tanult mesterség, a választott hivatás gyakorlása, a munkabérrel honorált bármilyen fizikai, vagy szellemi tevékenység. — amely az előírt munkaidőbe belefér — kötelességnek számít. Ezt a tevékenységet lehet így, vagy úgy minősíteni, erről lehet véleményt mondani, a munkáltatónak — minősítése szerint — jutalmaznia, vagy büntetnie is. de külön hála nem jár érte. Éppen úgy nem, mint ahogyan nem szokás fizetés napján bemenni a főnökhöz hálálkodni azért, hogy megkaptuk a járandó havi bérünket. Természetesen a munkát és a bért, egyaránt lehet sokallni vagy kevesellni, hálálkodni érte felesleges, hiszen tulajdonképpen a munkaadó és a munkavállaló szerződéses kapcsolatáról van szó, amelynek teljesítése mindkét oldalról önmagától értendő előírás és nem szívesség kérdése. Azok a tíz- és százezrek, akik munkájukat a köz szolgálatának tekintik kö- telességszerűen, de szívvel, lélekkel dolgoznak. bizony kellemetlenül érzik magukat, amikor némelyek flegmán, érdektelenül, közömbösen látják el munkájukat, úgy, mintha tevékenységük unott szívességtétel lenne. Elkeserítő az udvariatlan pincér, a szőrszálhasogató hivatalnok, a kioktató bolti eladó, aki előtt — pénzért — legfeljebb restelkedik a kíváncsibb, tájékozatlanabb vásárló, a félszavakkal dobálózó orvos, a mindenért a szülőket okoló pedagógus. Szerencsére ők vannak sokkal kevesebben, de — sajnos, elegen ahhoz, hogy némelykor megkeserítsék életünket, elrontsák a napjainkat. Az sem titok, hogy manapság némely foglalkozások anyagi elismeréséhez a hálapénz is hozzátartozik. Ügy emlegetik, hogy tulajdonképpen az alacsony alapbér társadalmi kiegészítéséről van szó. amelyet kimondva, vagy anélkül belekalkulálnak a jövedelembe. Többek között a benzinkutas, a fodrász, a postás is! Ez örökzöld társadalmi ügyünk, amely valamikor, valamilyen formában bizonyára majd változik vagy megoldódik. A lényeg — valamennyiünk érdekében — az, hogy minden vállalt munkát, amelyet munkabérért végzünk, úgy lássunk el, hogy , az önmagunk vállalta kö- ! telességnek. ne pedig szí- j vességnek tűnjön. Vagyis, legjobb tudásunk és szán- j "clékunk szerint . . . Szala.v István A helytörténet és nemzeti önismeretünk Országos konferencia Egerben Országos tanácskozásnak ad otthont az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága: mintegy 250 szakember gyűlt össze, hogy számot vessen az elmúlt 40 év helytörténeti és honismereti kutatásaival. A kétnapos összejövetel hétfőn kezdődött: előadások és beszélgetések adtak támpontot a további munkához. A HNF Országos Tanácsa, a Magyar Történelmi Társulat, az Országos Pedagógiai Intézet és az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága ezzel a céllal is szervezte ezt az alkalmat. Barta Alajos: — Tovább gazdagodhat és reálisabbá válhat a szocializmusról alkotott felfogás a közgondolkodásban A résztvevőiket Szabolcs Ottó, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára köszön- töltte, üdvözölte az elnökség tagjait, köztük Vass Henriket, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének nyugalmazott igazgatóját, a Magyar Történelmi Társulat alelnöikét. Ezt követően Ga- ramvölgyi József, a HNF Országos Tanácsának titkára nyitotta meg az eszmecserét. Mint kiemelte, fontos szerepe van e témakörnek, nem lebecsülhető erőforrás a kötődés tájhoz, munkahelyhez, tágabb értelemben véve szocialista hazánkhoz. A jó közigazgatáshoz és településpolitikához hozzátartozik a hely történelmének ismerete, fel kell tárni a fejlődés gátló és serkentő tényezőit. A honismereti mozgalom egyre szervezettebben kapcsolódhat be a tudományos kutatásokba, „segédcsapatokká” válhatnak a szakkörök. A vendéglátók nevében Barta Alajos, a megyei párt- bizottság első ititkára üdvözölte a megjelenteket. Mint hangsúlyozta, ez az alkalom alkotó folytatása a felszabadulásunk 40. évfordulójához és a párt XIII. kongresszusához kapcsolódó eseménysorozatnak. Az itt élők nagyon pontosan érzik mindennek a jelentőségét, amit az is bizonyít, hogy Egerben rendszeresen szerveztek rokontémákból tanácskozásokat. Szó esett itt a szocialista hazafiságról tíz alkalommal, 1982-ben pedig Történelem és közgondolkodás címmel rendeztek összejövetelt. Ezek az alkalmak igen sikeresek voltak, ezért érezték úgy a szervezők, hogy folytatni kell a megkezdett sort. E konferenciát a tervek szerint újabbak követik. Most az a cél, hogy elméleti igényű válaszok szülessenek új. vagy új formában visszatérő régi kérdésekre. Ez segítség a tudomány, az oktatás és a tömegtájékoztatás, általában a propaganda számára, hogy hitelesebben ábrázolja népünk elmúlt négy évtizedét. Így tovább gazdagodhat és reálisabbá válhat a szocializmusról kialakult felfogás a közgondolkodásban. A megyei pártbizottság nagyra értékeli a megyében végzett honismereti és helytörténeti kutatást, eredményeire épít feladatainak megoldása közben. Az első titkár kiemelte, hogy a középpontba a viták során az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósítása kell, hogy kerüljön, összefüggésben a munka megbecsülésével, a társadalmi igazságosság érvényesítésével, a dolgozók közösségének társadalmat és egyént formáló szerepével, szocialista és humanista értékeinkkel. Jelentős ösztönzés lehet ez nemcsak a hazai, de a megyében folyó honismereti és helytörténeti kutatásokhoz is. A szakmai előadások sorát Glatz Ferenc, a Történetitudományi Intézet tudományos osztályvezetője nyitotta meg. Bevezetőben ellentmondásokat vázolt fel: sok szempontból elavult a helytörténetírás eszköztára, gyakran csak már ismert eredményeket adnak vissza a kutatók, összefügg ez a korunkra jellemző centralizációval, melynek során egyre több egyforma tárgy és kulturális hatás vesz körül bennünket. Röviden ..aktakorszaknak” nevezte az elmúlt esztendőket, mivel sok információt gyűjthettek a szakemberek a központba befutó iratokból. Viszont ezek mögött nem fedezték fel a helyi politikát alakító embert, a dolgozókat. Csak úgy lehet kikerülni a kátyúból, ha nemcsak az írott forrásokra támaszkodnak a munka során, hanem megvizsgálják a tárgyak, képek üzenetét és a szóbeli közlések tartalmát. Ezen kívül nem közigazgatási egységek szerint, hanem a területi elv alapján kellene elemezni a múltat. Sajnálattal állapította meg, hogy a munkásosztályról alig tártak föl valamit, inkább csak a munkásmozgalom-történettel foglalkoztak a szakemberek. A ■történészeknek kötelességük, hogy érdekesen szóljanak a ma emberéhez, szakítsanak az évkönyvek hagyományával. Kiállítások, képes kiadványok hozhatják közel a „fogyasztókhoz” az eredményeket, összességében szakmai és társadalmi előrelépésre van szükség. Hasonlóan fogalmazott Vörös Károly, a Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, aki szakterületének, a dualizmus korának vizsgálatával kapcsolatban állapított meg hiányosságokat. A négyszáz általa olvasott helytörténeti dolgozat közül kevés nyúlt izgalmas módon a kPrhoz. Felvetette a „történeti környezetvédelem” kérdését, vagyis azt, hogy minél több a múlt titkait feltáró adalékot szükséges megőrizni. Egy részterületről, az országos és helyi politika összefüggéseinek feltárásáról beszélt Stier Miklós, tudományos munkatárs, aki szerint modern és szakszerű eszközökkel lényeges összefüggéseket lehet láttatni egy kisebb területről is, egy adott korban. Végül egy NDK-beli vendég. Willibald Gutsche, az NDK Történelmi Társulatának alelnöke számolt be a hazájában folyó munkáról. A tanácskozás ezután szekciókban folytatódott. Gábor László Mintegy 250 szakember gyűlt össze a tanácskozásra (Fotó: Szántó György) Ülést tartott a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott. A kormány felkérésére megvitatta a VII. ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslatot. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Or. szágos Tervhivatal elnöke részletesen indokolta a tervjavaslatot, ezt követően Baranyai Tibor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára ismertette, hogy a szakszervezetek miként vettek részt a törvénytervezet előkészítésében, és ennek során milyen javaslatokat tettek. A vitában az elnökség további észrevételeket fogalmazott meg, majd kialakította véleményét. A SZOT elnöksége álláspontját és javaslatait eljuttatja a Minisztertanácsnak. A továbbiakban az elnökség meghallgatta Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének tájékoztatóját a Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsának jubileumi üléséről, valamint a magyar delegációnak az ülésen végzett munkájáról. Tanácskozott a KISZ. Központi Bizottsága Hétfőn Hámori Csaba első titkár elnökletével ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztály- vezetője. A testület Ernőd Péter titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozóról, valamint a magyar delegáció munkájáról szóló jelentést. Megállapította, hogy a VIT jól szolgálta a világ haladó ifjúságának összefogását az antiimperia- üsta szolidaritásért, a békéért, a barátságért jelszó jegyében, Köszönetét fejezte ki a párt-, állami és társadalmi szerveknek, a XII. VIT Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottságnak, mind. azoknak a KlSZ-szervezetek- nek, intézményeknek, munkahelyi kollektíváknak, amelyek hozzájárultak a XII. VIT hazai előkészítéséhez és a magyar delegáció eredményes tevékenységéhez. A testület a továbbiakban Nyitrai István titkár előterjesztésében szervezeti kérdéseket tárgyalt. Döntött az új tagsági könyv bevezetéséről. Egyetértett azzal, hogy a tagdíj kérdését a KISZ soron következő kongresszusa tűzze napirendre. összefogás Boldogon A falu múzeuma A népi hagyományok ápolásáról jól ismert Boldog község lakói gyűjtötték össze a szakemberek segítségével azokat az egykori tárgyakat, amelyeket e táj emberei használtak. A század elejétől láthatók itt a jellegzetes palóc életmód eszközei. Petróleumlámpa a múlt század végéről Hálószoba, csecsemőbölcsővel ... (Fotó: Szabó Sándor)