Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-05 / 234. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. október 5., szombat FÜST MILÁN :MÁLI NÉNI Bús komédia az egri színpadon A második — ám lényegében első teljes évadát — élő Egri Gárdonyi Géza Színház újabb bemutatóval örvendeztette meg a közönséget. A Játékszin vendégjátékában Füst Milán Máli néni című komédiáját láthattuk. A tavalyi budapesti premieren revelációként hatott Verebes István rendezése és a színészek játéka. Amíg Egerbe eljutott a darab, semmit sem veszített eredetiségéből: kiforrott, precíz előadást prezentált az együttes, amely* valóban összjátékot, a szó jó értelmében vett csapatmunkát nyújtott. MINDENNAPI NYELVÜNK Monotónia: monotonitás Eddigelé is gyakran szóltunk vagy komoly szóval és elítélő modorban, vagy gunyorosan az idegen szavak túlburjánzásáról mai nyelv- használatunkban. Az okokat is firtattuk, s köztük emlegettük nyelvhasználati elkényelmesedésünket is. Éppen az idegen szavak felesleges használata miatt magyar szókészletünk is egyre kopik, sekélyesedik. Az sem véletlen, hogy költőink intése, óvása sem marad el, aminl erről ez a versrészlet is tanúskodik: „Nyelvünk, Euró pa apadó állóvize / lassan feltöltődik homokkal. Felszíne / idegen szótól, / szennyeződéstől zavaros, f Míg hátraszoruló szavaink tocsogói / az idegenségben, / zsombékokban elhagyva, / sorsukra maradva pangnak, / mielőtt végleg kiszáradnának” (Serfőző Simon: Eliszaposodik). Hogy mai, mindennapi nyelvhasználatunkban menynyire meghátrálunk az idegen nyelvi formák, sőt az idegen eredetű képzők támadása elől, arról a címbeli két szóalak is bizonykodik. Az egyhangúság, az egyformaság, az unalmasság, a változatosságnéküliség megnevezésére ma már a monotónia alakváltozat mellett a „szakszerűbben” hangzó monotonitás is nyelvi szerephez jut, ilyen szövegkörnyezetben: „Nagyon nehéz elviselni az edzések monotonitását” (Magyar Hírlap, 1985. júl. 1.). A nyelvhasználati divat is ludas abban, hogy az idegen eredetű -itás képzővel alkotott szavak egyre jobban szaporodnak nyelv- használatunkban. Az utóbbi hónapokban kerültek jegyzetfüzetembe ezek a bizonyító példák: ráritás (ritkaság, különlegesség), zsenialitás (kiváló szellemi képesség, tehetség), negativitás (nemleges tény, eredménytelenség), produktivitás (termelőképesség, eredményesség), abszurditás (képtelenség, lehetetlenség), racionalitás (gondolkodásmód, értelmi mozzanatokkal telítettség) stb. Hogy versbeli kulcsszerepekhez is jutott ez a képzési típus, arról ez a versrészlet tanúskodik: „éber álmaimnak része / az irrealitásig..(Vészi Endre: Istenteremtés). Éppen az irreális-irrealitás szópárral nyitjuk alábbi példatárunkat, amely arra szolgáltat megví- lágosító bizonyítékokat, hogy egy-egy idegen eredetű nyelvi forma ma már szinte fürtökben tolakodik nyelvünkre és toliunkra. Néhány valóban beszédes példa szolgálhat bizonyításul. Nap mint nap hallhatjuk ezeket a szavakat; spekuláció, spekulatív. Hozzájuk társul újabban a spekulativitás megnevezés. Újságainkban a két lehetőség közötti választás kifejezésére használt fogalomkörben ezek a nyelvi formái jelentkeznek leggyakrabban: alternatív, alternatíva. Ma már feltűnt az alternatives szóalak is, ilyen szövegösszefüggésben: „Az í alternatív jelölés az alternatives módszerének széle- » sebb alkalmazásához ad új ösztönzést” (Népszava, 1985. aug. 9.). Annak sem örülünk, hogy a ritka, furcsa, rendkívüli, különleges jelentésű szavak ! nyelvi szerepét újabban a kuriózus idegen szó veszi át: „Kuriózus egyénisége és kuriózus vállalkozása egy lehetséges modell erejével hat az utókorra” (Népszabadság. 1985. júl. 3). A szóhasználati fürtképződés mai folyamatát jól példázza az a nyelv- használati jelenség, hogy a kuriózum mellett a kuriozitás nyelvi forma is jelentkezett. Füst Milán Máli néni című darabjáért ugyancsak mélyre kellett nyúlnia a könyvespolcon a rendezőnek. Hogy színpadon láthassa a közönség, egyszeriben meg kellett álmodnia Verebesnek e művet. S milyen jól tette, hogy vállalkozott erre! Magát a megjelenítést úgy oldotta meg, hogy — sértődés ne essék — kissé lefújta a finoman rárakódott port a szövegkönyvről. így kaptunk aztán egy olyan Füst Milán-művet, amely ma is élő, eleven, a dolgok lényegére tapintó. Bár a harmincas években járunk. . . S a címszereplő, Máli néni, a szegény asszony első látásra nem több, mint gazdag rokonait megfejő perszóna. Jaj, de mennyi finomság, jósáp, szellem szorult e „szürke nagynénibe”. .. Csoda-e, ha ő mozgatja a cselekvés minden rugóját? Ha csak a felszínt látnánk, akár egy csacska mesének vélhetnénk eleinte a darabot, amolyan „írógépes 1979. szeptember 29-én, éppen hat esztendővel ezelőtt tárta ki kapuit Hevesen, a városi úttörőház. Fél évtized: az effajta intézmények életében ez általában azt jelenti, hogy véget ért a betanuló időszak, a kísérletezések kora. Ettől kezdve a megszerzett tapasztalatok birtokában az immár kialakult hagyományokra építve illik továbblépni, szolgálva az ifjú birtokosokat, Bessenyei Mártát — aki nemrégiben lett a ház igazgatója — arról kérdeztük, hogyan tovább? — Hatodik alkalommal került sor ünnepélyes zászlófelvonásra nálunk, s most először egy teljesen önálló intézményben. Az utóbbi tény nem kevés szervezési feladatot ad, de azért természetesen mégis első a tartalmi megújulás. Én személy szerint viszonylag szerencsés helyzetben vagyok, hiszen kezdettől fogva itt dolgozom, s így tudom, hogy van mit folytatni, — Az alapok ezek szerint állnak, vajon mennyire szilárdan? Mennyire sikerült elfogadtatni, tudatni a városban és a környéken élő ■ mesének”. Az emberi kapcsolatok kereszteződése, kuszasága adja a humor forrását, a komédia ízét. Mert, hogy is van. . . ? A vezér- igazgató szerelmes a szép gépírólányba, akinek bájaiért a fia, az igazgató is eseng, ezzél szemben ki a csengő szavú, selyemnayj tünemény szíveválasztottja. . mint a két ballábas esetlen könyvelő. A vezérigaz gató úr, enyhén szólva, kevésbé megnyerő külsejű, leányzója viszont titkon arra lehet büszke, hogy egy egészséges gyermek anyja. Itt lép közbe a csodálatos Máli néni, aki úgy csűri-csa- varja a dolgokat, mint egy delejes erejű jóságos boszorkány. Kinek-kinek hasznára váljék a dolog, de a haszonból ő se maradjon ki. Mindez azonban kevés lenne ahhoz, hogy ne habköny- nyü komédiát lássunk. Mert első pillanatra bármily bo- hózati elemeknek tűnőek a fordulatok — szó sincs relgyerekekkel, pedagógusokkal, hogy e házba érdemes betérniük. Ismereteket szerezhetnek, közösséget lelhetnek, s kellemesen tölthetik szabad idejüket. — El kell ismerni, van még bőven teendőnk ez ügyben, Bár tény, hogy igen erős törzsgárdánk alakult ki a szakköri tagokból és a pingpong-rajongókból, a magot azonban lehetne növelni. Az utazási körülmények miatt sajnos, legfőképp csak a helybéli úttörőkkel számolhatunk. Városunkban ők sincsenek kevesen, 1500-nyi általános iskolásunk van. — Milyen konkrét elképzelések vannak erre vonatkozóan? — A szakkörök meghirdetésénél igyekeztünk az eddigieknél is jobban az igényekre építeni. A korábbi esztendőkben például bármennyire iparkodtunk, nép - táncra , népzenére nem tudtunk szervezni. Most helyette inkább megpróbálunk két gépjárműbarát csoportot indítani, mert itt mindig telt ház van. De sorolom a többit is. hőtlen, rózsaszín kacagásról. Igencsak sötét és veretes világ az, ahová a szerző elvezet minket. Verebes István rendezése éppen attól nagyszerű, hogy a komikus helyzeteket úgy élezi, fordítja, alakítja: mögötte meg kell lássuk a nyomort, az ellentmondást, a társadalom egész fonákságát, a kis- és nagyemberek hétköznapi életének korántsem bajmentes, probléma néküli világát. Verebes, a nyolcvanas évek közepének értő-gondolkodó, de nem kevésbé . csillogó színpadi show-mestere ezúttal is kiteljesítette önnön vénájával Füst Milán darabját. Olyan „káoszt” varázsolt a színpadra, amelyet csak aprólékos, művi munkával lehet megkomponálni. A játék első részében pillanatnyi pontossággal történik minden, tökéletes szinkronban a hang, a mozgás, a darab. Talán az előadás vége felé fárad kissé az elementáris hatás: de Lesznek fotósaink, bábosaink, kis technikusaink, rádiósaink, képzőművészeink (Fotó: Perl Márton) és tudósítóink. És olyanok, akik számítástechnikával, honismerettel, pingponggal, sakkal, főzéssel foglalkozhatnak. A kisdobosok számára ismét meghirdettük a rendkívül népszerű játszónem is baj. Hagyni kell észlelni a nézőt, hagyni kell elgondolkodni kissé a dolgok felett. A szerepekben kitűnő ellentétpárt kreált. A három nő és a három férfi szinte „felelgetős-kopogósát”. A címszereplő Margittal Ági a legmesszebbmenőkig visszaadta a füst miláni világot. Kopott kis alakjában, mj- muszos lépteivel, fején bordó sapkájával ő teremtette meg Máli nénit egyszer s mindenkorra a magyar színpadon. Soha nem fáradt el. soha nem esett túlzásokba. Figurája éltette ezt a bús komédiát, megszemélyesítvén az esendőséget és a tüneményes agyafúrtságot egyszerre. Tilda szerepében Egri Kati semmit sem „adott le" színésznői egyéniségéből: tüskésen bájos, darabosan szeretetne méltó volt. Viszonylag könnyű helyzete Szirtes Áginak adódott: tüneményes lényével el kellett fogadtatkört, amelyben a mesehallgatástól kezdve a gimnasztikáig minden érdekeset megtalálhatnak. — A rendszeres foglalkozások mellett nyilván szükség van az alkalmi rendezvényekre is... — Folytatjuk a; közkedvelt mesevetítéseket, a negyedévenkénti játszóházi programot, megtartjuk a hagyományos diszkókat és indítunk egy, jobb híján illemtan órának nevezhető sorozatot a viselkedésről, az öltözködésről, a kozmetikáról, a mindennapi élet tudnivalóiról a tiniknek. — E területen tehát kevés az újdonság. Pillanatnyilag igen, de folynak az előkészületek: az őszi hetekben körbejárjuk a város legnagyobb cégeit, hogy olyan kollektívákat, vagy gyermekszerető embereket keressünk, akik szívesen vállalkoznak egy-egy alkalmi program lebonyolítására. Gondolok itt például egy kirándulásra, vagy egy diavetítésre, vagy néhány különlegesen szép hím- zési munka megtanítására — ki mit tud — alapon .. . — Térjünk akkor rá a felnőttekre. Számukra mit nyújt, milyen segítséget kínál októbertől a ház? — Féligmeddig ide sorolnám a titkári. őrsvezetői nia magát. Ám, egyértelmű en az ő érdeme, hogy sí ke rült megtöltenie figurája kór vonalát. Bozóky István vezérigazgatója előbbre vitre a cselekményt, Alfonz, a fi : szerepében Gáspár Sándor volt az, aki a leginkább ébren tartotta a közönség jókedvét. (Bár eszközei ne hol mintha túlzásokba ragadtatták volna. . .) A kanárisárga cipős könyvelő, Nagy Sándor Tamás a játék második részében nyújtotta a szerep többoldalúságát. S bár utoljára említjük, mégis az élre kívánkozik Erdödy Kálmán alakítása: csoszogó, szenilis szerepében egy emberi sorsot sűrített. Az előadás sikerét Makai Péter bensőséges hangulatú díszlete és Szakácsi György jelmeztervező munkája segítette. képzéseinket. mert igaz. hogy ezeket a pajtásoknak szervezzük, de azért a csapatvezetőket tehermentesítjük a mozgalmi életre nevelésben. Ezenkívül rendelkezésükre áll a módszertani szobánk, ahol a legkülönbözőbb segédanyagokat tanulmányozhatják — Készül-e új módszertani kiadvány? — Jelenleg a szövetség megalakulásának mindent átható idei évfordulója jegyében negyven év úttörő- dalait szeretnénk kazettára venni. Úgy vélem, bármelyik csapatban jól tudják, használni majd. — ötlet ezek szerint van elegendő az elkövetkező időszakra ,.. — Remélhetőleg energiánk is lesz hozzá. Mindenesetre jó lenne, ha sikerülne létrehozni a közeljövőben a társadalmi vezetőséget — kicsit támaszul is. Számítanánk bírálataikra, javaslataikra, s ha kell akár konkrét segítségükre is. Az eddig kihasználatlan udvarunk átalakítása például bizonyos, hogy önerőből nem fog menni. Remélem sikerül majd a vezetőségbe, tevékeny résztvevőket találni, olyanokat, akiknek szívügyükké válik a mozgalom, az úttörőház. Németi Zsuzsa MESTER ATTILA: Kollégák — -ló napot kívánok, szép napunk van ma, uram. Mit parancsol? Hajvágási? fío- rotválast? A gyerek először meg- hökken de aztán felkapaszkodik a magasra csavart borbélyszéki e, és elfészkelő- dik a megfordított párnán. — Hajvágási — mondja, és • Mester Attila, a Kelet-Magyar- ors/UK munkatársa, kiváló költő és tárcaíró 47 éves korában elhunyt. K tárcájával búcsúzunk tőle. néz,, alulról fölfelé, a megtermett borbélyra akinek a kezében már csattog az olló. — Igenis egy hajvágási Jön a nyár, és melegít ez a hátul kissé hosszúra nőtt frizura. Szíveskedjék az állat egy pillanatra fölemelni, így, köszönöm. — Ez az olló kínai? — Miből tetszik gondolni? — Mert nekünk, is van egy ollónk. Kínai, — Természetesen ez is kínai — mondja a borbély, és nyírja hátul a gubancost nyakba nőtt hajat. — Hajóval hozták — folytatja a' gyerek. .—, Bizonyára, hiszen a hajó a legolcsóbb szállítóeszköz. A víz mindent elbír. Nagy mennyiségű árukat nem is érdemes másként szállítani. — A hajónak hol van a csavarja, ami hajtja? —Hátul kérem. Hátul, a vízvonal alatt. A gyereknek nem ér le a lába a székről, öt-hat éves lehet. Most elégedetten bólint. — Én is terveztem egy hajót — mondja, és nádróg- zsebéhől töibhrét összehajtogatott kockás, papírdarabot kotor elő. és kinyújtja a borbélygallér'. alól. A borbély leteszi az ollót, nézi a maszatos kézzel rajzolt ákombákomokat. — Jó hajó — mondja —. é$ úgy látom igen gazdaságos. Nincs semmi fölösleges benne, ami a rakterét csökkentené. Ez a válaszfal itt, a gépház és a vezér - löterem közt miből van? Attól tartok gyenge lesz. — Nem lesz gyenge. Ti- •tánból van. — Ja, úgy már más. Arra gondoltam, hogy néhány keresztpánttal meg lehetne erősíteni, de ha titánból van, akkor természetesen, nem szükséges. A titán roppant erős fém. — Csak drága, de megéri. Súlyt takarítunk meg vele. A borbély már újra nyír, és időnként a papírra pil- lant.A kendő a vállán,, és a szák körül gyűlik, a puha bzőke kisgyerekhaj. — Be kellene rajzolni a csavart. Mert azt nem tudtam, hova kell. — Egy pillanat, csak ezt innen leseprem. így ni, készén is vagyuk. — Ide — mondja u gyerek). és föltérdelve a székre, a fodrászpult fölé hajol. A borbély golyóstollat vesz. elő, amivel a blokkot írja, és két bajócsavíart rajzol a maszatos ki,s papírra. Olyanok. mint a margarétavirág. A gyerek bólint —. zsebre teszi a papírt, és pénzt vesz elő. — Hagyja csak. uram. hiszen mi társak vagyunk, tervezőtársak. Mondhatnám : kollégák. Kint süt a nap. Valóban nyár lesz. A borbély nyitva hagyja az ajtót, és a gyerek után néz. Valahol messze nagy hajók úsznak. fehérek, kékek, karcsú- ak és magas, tornyúak. És mindegyiken két margaréta forog. A vízvonal alatt Mikes Márta A játék egy jelenete (Fotó: Perl Márton) ÚTTÖRÖHÁZI ÉVNYITÓ HEVESEN A hetedik „születésnap” után dr. Bakos József