Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-11 / 239. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. október 11., péntek Az eziisttiikrös kávéházak leghíresebb énekese Nyolcvanöt éves Kalmár Pál, a rádió hajdani mikrofonsztárja A nosztalgia hullámhosz- szán gyakran idézik a régvolt világ szép vagy szépnek vélt emlékeit. Azokat az időket is emlegetik, amikor még Pesten és Budán esténként ezer ezüsttükrös kávéházban gyúltak ki a csillárok ragyogó fényei Történetünk 1928-ban kezdődik. Indulás a hírnév felé Muzsikaszó árad a Rákóczi úton, az Uránia mozgóképszí n)i ázzál szemben levő Ostende kávéházból. A bejárati ajtón aranybetüs tábla: Esténként Kalmár Pál énekel. Annak idején volt néhány énekes cigányprímás, mint Varjas Tóni és Horváth Gyula. A kávéházi énekesek sorát az az ismeretien fiatalember nyitja meg, aki most cigánybanda élén áll a nagyérdemű közönség elé. A jóképű, jó kiállású, elegáns énekes sziniakadémiát végzett színész. A Fővárosi Operettszínházban, amikor Fedők Sári játszotta a híres Fali- operett, a Pompadur fősze- pét, Kalmár énekes szerepet kapott. A véletlen és nem mindennapi hangja hozza a szerencsét, majd a nagy karriert. A Columbia hanglemezgyár igazgatója fedezi fel, és tíz magyar nóta éneklésére szerződteti. A rádiózás még gyerekcipőben jár. Amikor az új hanglemez megjelenik: szívesen sugározzák. A rádió elhatározza, hogy gyakrabban közvetít olyan szórakozóhelyekről muzsikát, ahol jó nevű zenekarok lépnek fel. Dr. Sándor Jenő, az ismert zeneszerző erről beszélget Grosz Ödönnel, a népszerű Ostende kávéház tulajdonosával: — Színesebb lenne a műsor — mondotta — ha jó hangú énekesek is fellépnek cigánybandájával. Ismerek egy fiatal színészt, Kalmár Pált. Snejdig, fess fiú, és szép lírai tenorja van. Hallgassa meg. Grosz úr másnap meghívta a kezdő bonvivánt. A próbaéneklés sikerült: A gázsi : esténként 20 pengő, és étlap szerinti vacsora. Akkortájt 3—400 pengő havi fizetést kaptak a színészek. . . Az első „helyszíni" . . . A rádió közvetlen vonalat épített, és az Ostende kávéházból kezdődött meg a helyszíni közvetítések sora Toll Árpád cigányzenekara kíséretével magyar nótákat, műdalokat ad elő Kalmár Pál. A közönség és a rádió- hallgatók is szívesen fogadják az újdonságot. Sokan azért mennek el, mert látni akarják, amikor leereszkedik a mikrofon, és a művész énekelni kezd ... — Az újságok is hírt adtak arról, hogy a kávéházi pódiumon lépek fel. Nem kapatott el a közönség tapsa, és az emelkedő gázsi. Tovább képeztem a hangomat és tanultam. Hamarosan változatosabb lett a műsorom. A cigánybandán kívül. már szalonzenekar, később jazz-band kíséretével sanzonokat, slágereket, táncdalokat és jazz-számokat adtam elő — emlékezik visz- sza a kezdet éveire Kalmár Pál. A fiatal énekes új utat keresett és talált az új idők új dalainak bemutatására. Érzelmes slágereket is énekelt — de nem érzelgősen. Tiszteli, vigyázza, híven tolmácsolja a könnyűzene dallamkincseit. Visszaadja a nóták, táncdalok hangulatát. Kialakítja sajátos előadóstílusát. A kávéház ajtajára gyakran kerül a „megtelt’’ tábla. A portás kéri a kívül- maradottakat, hogy később jöjjenek vissza, fél óra múlva ... „Érdemes — teszi hozzá —, mert új műsort ad Kalmár Pali." A harmincas években — óh, ti régi erkölcsök — asszonyok, lányok nem járhattak kávéházba férfikísérő nélkül. Az Ostende kitalált valamit. Kalmár uzsonna-hangversenyére hívta meg a kedves hölgyközönséget. Ojabb nagy siker. Asszonyok, lányok az énekes fényképeit is gyűjtögették . . . Elmondható, hogy vele új fejezet kezdődött a könnyű műfaj hazai történetében. Megszületett a mikrofonéneklés sztárja, és a dal- énekes-kultusz. Ne'mcsak itthon, de külföldön is kirobbanó a siker. Legnevezetesebb útja a lon- doni. Az angol fővárosban hónapokon át énekel a híres rajkó cigányzenekar élén Nehéz lenne felsorolni a zeneszerzőket; aki az Ostende, majd az EMKE kávéház. a felszabadulás után pedig a Márványmenyasszony étterem kedvelt énekesének ajánlották bemutatásra új szerzeményeiket. Ányos Lacival kezdhetnénk. és Zerkovicz Bélával fejezhetnénk be a névsort. Mégis jegyezzünk fel néhány szerzőt. Balázs Árpád, Buday Dénes. Eise- mann Mihály, Hetényi-Hei~ delberg Albert, Kóla József, Erdélyi Mihály, Lajtai Lajos. Márkus Alfréd. Sally Géza tartozik a legismertebbek közé. Kalmár Pali — már csak így emlegetik — szívélyes kapcsolatban van a zeneszerzőkkel, szövegírókkal és dalénekes társaival, köztük Cselényi József, Fekete Pál. Harmonikás Gizi, Kalmár Tibor. László Imre, Sebő Miklós, Sztáray Mihály. Budapest, Bécs, Berlin. Párizs és London hanglemezstúdióiban gyakori szereplő a pesti énekes. Elsőként énekelte lemezre Jávor László és Seress Rezső világhírűvé vált dalát, a Szomorú vasárnapot. Pályakezdésétől napjainkig több mint ezer lemeze jelent meg. Sági István igazgató és csepeli Kovács József gyűjtötte össze Kalmár Pál legtöbb hanglemezét Nyolcvanötödik születésnapját is új kiadás üdvözli. Megjelent az Emlék még kislány című nagylemeze. Egy vallomás. Én mindig csak adtam, Nagyságos asz- szonyom, Már megettem a kenyerem javát és más híres nóták, slágerek idézik a régi énekes kivételes művészetét. — Mindig a zene alázatos szolgája voltam. Az is maradtam — mondja a 85 esztendős, ma is jó erőben levő híres dalénekes. — örülök, hogy negyven esztendőn át énekelhettem pódiumon, és még ma is sok hanglemezem készül, s a rádió is közvetíti dalaimat. Köszönöm, hogy a közönség nem felejtett el! Ritter Aladár Mester Attila Színészek Harmadszor ugrik neki a szövegnek, harmadjára, hogy abbahagyja valahol a felénél. Nem megy. Ez még mindig nem igazi. Megtörli izzadó homlokát, ismét nekirugaszkodik. — Haragudj jobban a Klementinára — mondja a ren- dető. — Te egy piszok fráter vagy. egy intrikus alak, egy profi gazember, aki nem bírja elviselni, ha valaki tiszta és szép. Te ráadásul ronda is vagy. aki álmomba se jöjjön elő. — Értem — nyögi a színész. és negyedszer is nekirugaszkodik. Hangjából szinte süt a gyűlölet. Már úgy haragszik Klementinára —, aki egyébként valóban szép és tiszta, hogy meg tudná fojtani. Ott ül éppen szemben vele, habkönnyű, fodros ruhában, tökéletes vál- lain két pici masni, még a szövegkönyvet is így tartja, félig az ölébe ejtve, mint régi flamand festményeken tartják az ábrándos szemű lányok kedvesük levelét. — Hű, de 'haragszom rá — gondolja a színész. — Mindjárt nekimegyek. és megölöm az angyalarcú bestiát —, és mondja, mondja a »«öveget, hogy csak úgy fröcsKölnek a szavak. — Ez az! — lelkendezik a rendező. — Így kell. Pontosan erről van szó. Mégegy- szer elölről. ötször próbálják végig a jelenetet (egyre jobb), s aztán az előcsarnokban, kifelé södródva a jól végzett munka után vidáman nevetgélő színészek között látom, hogy az előbb még haragvó „profi gazember" kézen fogja Klementinát, és azt mondja neki. — Krumplit is vegyél, mert nincs otthon, meg valami húsfélét vacsorára. En megyek a gyerekért. Ecsédi lakodalmas... Négy évtizedes az Ecsé- di Szövetkezeti Népi Együttes krónikája. Sok száz sikeres hazai és külföldi fellépéssel büszkélkedhetnek a csoport tagjai. Legsikeresebb előadásukat az ecsédi lakodalmast eddig több tízezren tekintették meg. Berki Jenő és kilencéves fia. Jrnő virtuózai a hegedűnek Eggyel is kitűnően játszanak Külföldi csoportoknak finom tájjellegű falatokat tálalnak a bisztróban (Fotó: Szabo Sándori Tár$adalomkutatás A negyedévenként megjelenő folyóirat 1985. évi 1. számában Gombár Csaba irt érdekes — vitára inspiráló — cikket, amelyben a politikai kultúra és a politikai intézményrendszer kölcsönhatásait elemzi. A legfrissebb (1985 2.) számban több neves társadalomkutató hozzászólása olvasható. Közülük ezúttal Bihari Mihály gondolataira hívjuk fel a figyelmet. A politikai kultúra összetett fogalom, amelynek elemei körülbelül a következők : politikai ismeretek, érzelmek, állásfoglalások, vitakészség, meggyőzőképesség és érvelési technika, a türelem és a tűrés (tolerancia), a többségi akarat elfogadása, a másként vélekedők tisztelete stb. A szerző hangsúlyozza, hogy a demokratikus politikai kultúra csak gyakorlással sajátítható el, ehhez viszont megfelelő terepre: politikai mozgástérre. közösségi és csoportviszonyok keretében alakuló döntési szituációkra, érdekérvényesítési lehetőségekre, a hatalom viszonyainak alakithatóságára van szükség. A politizálás természetes közegének hiánya szemléleti torzulást eredmé* Először találkoznak kedves olvasóink e’ címmel: Folyóirat- olvasó. A Jövőben havonta két alkalommal, tehát rendszere sen kívánunk jelentkezni ez új rovatunkkal, amelyben a más lapokban, folyóiratokban frissen megjelent, általunk értékes nek tartott cikkekre hívjuk fel figyelmüket. nyezhet mind a vezetők, mind a vezetettek körében. A politikai kultúra fejlesztése megfelelő politikai in~ tézmények nélkül elképzelhetetlen. Nem fogadható el az az érvelés, amely — mintegy önigazolásul — közéletünk működési zavarait a demokratikus történelmi hagyományok hiányával igyekszik magyarázni. Históriai- lag is igazolható tény, hogy a magyar társadalomban is megvolt az önkormányzásra való képesség. Ifjúsági Szemle A társadalmi devianciák bizonyos típusainak (alkoholizmus, öngyilkosság, men; tális betegségek stb.) európai és világviszonylatban is magas hazai előfordulása ismert jelenség. Ehhez járult, illetve részben ennek következménye az, hogy a magyar népesség természetes növekedése az 1980-as évek elején megállt, sőt az elmúlt négy évben az ország lakossága mintegy 60 ezerrel csökkent. Ilyesmire a mai országterületen — néhány világháborús évet leszámítva — több mint száz év óta nem volt példa. Joggal merülhet fel a kérdés; egészséges-e a mai magyar társadalom? A kéthavonta megjelenő, kevésbé ismert ifjúsági folyóirat szerkesztői e kérdés megválaszolására tettek kísérletet a kiadvány hagyományosan tematikus, legfrissebb (1985 4.) számában. A száraz tények: a népesség- csökkenést nem elsősorban a születésszám csökkenése, hanem a halálozási rata növekedése okozza. A halálozá sok gyakorisága pedig nem elsősorban az elöregedett korcsoportban, hanem a fiatalok és a középkorúak köreben emelkedett. Hogyan vélekednek minderről az orvosok. pedagógusok, szociológusok, a különböző szaktudományok képviselői ? A folyóirat öt tanulmányt és egy interjút közöl a tárgyról. A szerzők nézőpontja, következtetéseik eltérőek De valamennyien egyetértenek abban, hogy a társadalom népességének egészségi állapotáért a betegségek orvoslásán kívül az egyének életvezetése és bizonyos társadalmi meghatározottságok, folyamatok is felelősek. A szociológus (Szalai Júlia) szerint „az első pillanatra sokszor személyes adottságnak, a testi-lelki alkat függvényének tűnő egészségi állapotot döntően befolyásolják — a számos magánéleti áttételen át, közvetlenül és közvetetten ható — makró- társadalmi folyamatok és egyenlőtlenségek." Így pl. a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely, a települési környezet, az iskolázott- sági szint stb., maga is az esélyegyenlőtlenség forrása A fiatal korosztályok esetében döntő fontosságú a szü~ lói támogatás, illetve arinak hiánya. ,.Az önálló életkezdés esélyei romlottak ... Azonos jövedelmi szint mellett vízválasztónak bizonyul az a testi és lelki megterhelés, amely azokra a fiatal emberekre nehezedik, akik családi háttér híján, kizárólag magukra számíthatnak. Helytállásuk szervezetüknek, egészségi állapotuknak 30 év felett jelentkező, általános megtámadottságábán szedi meg a maga vámját." Az ifjúsági és iskolaorvos (dr. Székesi Margit) a társadalmi meghatározottságok szerepét kevésbé respektálja, ezzel szemben az egyéni életvezetés viszonylagos au* ionómiáját, az egyén felelősségét hangsúlyozza. Kovács Endrr
