Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 231. szám ARA: 1985. október 2„ szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ízlés­különbségek Nemrég volt szerencsém találkozni olyan emberek­kel, akiktől már egyszeri pillantásra is megrökönyö­dik. rosszabb esetben pe­dig egyenesen elretten a gyanútlan szemlélő. A hely­szín még inkább sugallta az ösztönös félelmet: a di­cső fiatalemberek ugyanis egy jó darabig rács mö­gött töltik majd napjaikat. Igencsak vandál módon ne­kirontottak a megyeszék­hely főutcáján egy jó han­gulatban lévő társaságnak, egyikük-másikuk elmondá­sa szerint is minden külö­nösebb indok nélkül. Namármost, ha valaki akárcsak az agyontetovált karjukra tekintett, illetve a jegyzőkönyvekből meg­tudta, egész testük hason­lóképpen néz ki, máris azonosította megdöbbentő „ízlésükkel" immár állan­dósult másoknak rosszat akaró magatartásukat. Eme nagylegények persze -csak látszólagos magabiztosságot nyernek az égetett tűvel bőrükbe karistolt primitív rajzokkal, feliratokkal. Persze, az ízlés helytelen irányba terelődése olykor sajnos, nem csak-a törvé­nyekkel, a társadalmi nor­mákkal szembeszegülök ki­váltsága is! Mit is gondolhatunk, mondhatunk akkor, ami­kor például egyes munka­helyi irányítók, illetve a sleppjükhöz tartozók úgy bizonygatják állítólagos va- gányságukat, vagy a kol­lektívához való tartozásu­kat, hogy ordenáré hang­nemben, már-már kifeje­zetten sértő módon adják tovább rendszerint közlé­seiket, kívánságaikat, uta­sításaikat. Nagyon is gya­kori, hogy ez munkatársa­ikból a túlzott nagyképű­ség miatti ellenszenvet váltja ki. De ennél is visz- szataszítóbbak az alattomos — és legtöbbször felesle­ges — intrikák, a szemtől szembe nyájas dicséretek, hát mögött pedig a rossz­indulatú acsarkodások. Néha viszont —felettébb elítélendőén — néhányan arra formálnak jogot ma­guknak, hogy saját, eny­hén szólva nehezen érthe­tő gondolkodás- és érze­lemvilágukat kényszerít sék a meghökkenő több­ségre. Miként példa szá­mos balul sikerült reklám, vagy minden ízlést nélkü­löző meghívó. Hogy egy konkrétat is említsünk: nemrég gyógyszertörténe­ti kiállításra invitáltak olyan kártyácskán, amely jellegtelen szürke színével, s abba fehérrel nyomta­tott betűivel bizony alapo­san elvette a kedvét a tár­latlátogatástól az érdeklő­dőknek. Kétségtelen, ez utóbbi le­gyen a legkisebb vétek. Az ízlés furcsa, gyakran a szokottól eltérő, a köz vé­leményével ellenkező vál­tozatai azonban napjaink­ban mind többször fellelhe­tők. Márpedig e fogalom olyan — többnyire íratlan — szabályok sorozata kell, hogy legyen, amely vala­mennyiünk szándékával, akaratával találkozik. S en­nek érvényt szerezni — mindannyiunk kötelessége! Sxalay Zoltán A FŰTÉSI SZEZON KEZDETÉNEK KÜSZÖBÉN - A NEB NAPIREND­JÉN: MEGYÉNK SZÉNELLÁTASÁNAK HELYZETE Hűvösek a hajnalok... „Hatvan és vidéke az egyik legellátatlanabb terület. A város Tüzép-telepének vezetőhelyettese szerint el­sősorban azért, mert a berentei és a bükkábrányi bá­nyákból a vállaltnál jóval kevesebb, ráadásul minő­ségileg is jóval gyengébb szén érkezik. Akadt hét. amikor egyetlen vagonnal sem kaptak. Esténként már százan is idetelepednek a kapu elé és autóban, hor­gászszéken, vagy hokedlin várakoznak reggelig — mondja Kiss Csabáné helyettes vezető. Ha küldenek két. vagy három vagonnal, akkor ötvennek jut, a töb­biek meg fenyegetőzve, káromkodva hazamennek." Ugye. mindenki kitalálta, miről van szó a fenti idé­zetben. Egyik laptársunkban látott napvilágot mindez nemrégiben, s ezért vettük kölcsön e néhány sort, mert ennél többet jelenleg mi sem tudnánk mondani a je­lenlegi szénellátással kapcso­latban. Talán csak annyit, hogy így van ez nemcsak Hatvanban, hanem megye- szerte. Pedig már október van, s kell a szén. A Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság is ezért tűzte napi­rendjére a témát. Tovább halogatni, elodázni már nem lehet. Megállapították, hogy az ellátási zavarok csaknem egy év óta állan­dósultak, a központi és a megyei intézkedések és erő­feszítések ellenére a fűtési szezon idejére várhatóan to­vább fokozódnak. Érdemes néhány mondat erejéig elidőzni annál a résznél is, hogy tulajdon­képpen mik is voltak azok a bizonyos központi és me­gyei intézkedések. Először is kormányzati és tanácsi ren­deletek szóltak arról, hogy lignittel kell pótolni a hi­ányt, állami intézkedés tör­tént arra, hogy Egercsehi- ben megnövekedjen a szén- termelés. Ezenkívül pedig importtal is növelni igye­keztek a készleteket. A kor­mányzati intézkedések so­rában kiemelkedő jelentő­séggel bír a Mátraaljai Szén­bányák Vállalatnak nyújtott 7 millió 650 ezer forint ösz- szegű adómentes kereset- növelés lehetősége, ameny- nyiben az 1965. évi felemelt lignittermelési tervüket 7,3 millió tonnára teljesítik. Ezen belül pedig 82 ezer tonnát értékesít a Tüzépeken. To­vábbá a Mátraaljai Szén­bányáknak több mint 40 millió forint a gépesítés fo­kozására nyújtott állami tá­mogatás. A Mátraaljai Szénbányák a lakossági szénellátás ja­vítására többszöri tervmó­dosítás után 82 ezer tonna, viszonylag jó minőségű szén Tüzép-értékesítését vállal­ta. Hogy mindez azonban valóra váljon a bányán kí­vüli feltételeknek is opti­málisnak kell lenniük. így többek között az igény sze­rinti vagonbiztosításnak. a Tüzép-telepek megfelelő fogadásának. Ismeretes, hogy az eger- csehi bányaüzem fejlesztésé­ről az elmúlt hónapokban szintén a kormányzati in­tézkedések sorában döntés született. A bányaüzem ez évi termelőirányzata nem módosul, a szénellátást azon­ban olyan szempontból ja­vítja, hogy a termelés' de­cember 31-el nem áll le, hanem már a jövő évi készleteket gyarapítja. A szénellátás javításának a termelés és importbeho­zatal növelésén túl másik fontos területe az elosztás és forgalmazás jó megszervezé­se. A NEB vizsgálata sze­rint az Észak-magyarorszá­gi Tüzép Vállalat Heves Megyei Kirendeltsége, vala­mint az áfész-telepek meg­felelő súllyal és nagy fe­lelősséggel foglalkoznak a rendekezésre álló szén for­galmazásával. A mennyiségi és minőségi hiányt azonban így sem sikerült pótolni, a helyi ellátási feszültsége­ket csak részben sikerült enyhíteni. Heves megyében a szén­ellátást — az egész Kelet- Magyarországhoz hasonlóan — a Borsodi Szénbányák Vállalat szállításai alapoz­zák meg. Ez a vállalat azon­ban jelentős termelési prob­lémákkal küzd. Az előkészí­tés hiányosságai miatt rosz- szak a geológiai viszonyok, nagy a létszámhiány — csaknem ezer fő — elavul­tak a technikai felszerelé­sek, akadozik az alkatrész­utánpótlás. Mindezek kö­vetkeztében a Borsodi Szén­bányák Vállalat éves szin­ten a Heves megyei szállí­tási terveit alig 75 száza­lékra teljesítette. Megyénk párt- és tanácsi vezetői, valamint az illeté­kes minisztériumok képvi­selői számos egyeztető tár­gyaláson igyekeztek a hely­zeten változtatni. Az intéz­kedések érezhető hatása az elkövetkezendő időszakban várható. A forgalmazók fontos el­látáspolitikai elvként kezel­ték, hogy az előszámlázott és előjegyzett szén, vala­mint az utalványok, ezen belül a nyugdíjasutalvá­nyok beváltásának elsődle­gességet biztosítsanak. A többi utalványok előre so­rolását azonban a gyakor­latban nem lehetett biztosí­tani, mert a kiélezett ellá­tási helyzetben a felfokozott közhangulat ezt nem tűrte el. A Népi Ellenőrzési Bi­zottság felmérése szerint mintegy 4—5 ezer utalvány beváltatlan maradt. összegzésként megálla­pítható, hogy a lakossági szénellátás javítása érde­kében hozott kormányzati, megyei párt- és tanácsi in­tézkedések fogadtatása ked­vező és helyileg érzékel­hető eredményeket hozott. Mint azt azonban a vizsgá­lat megállapította. mérté­kében mindez nem elégséges az ellátási gondok megol­dására. Éppen ezért szükségesnek tartják, hogy az Észak-ma­gyarországi TÜZÉP Vállalat ellátási körzetét kiemelten kezeljék a belkereskedelem részéről, ezen belül pedig javuljon a Heves megyébe irányuló szállítmányok rend­szeressége, az eredeti elkép­zeléseknek. terveknek meg­felelően. Tekintettel arra, hogy a fűtési idény előtt nincs lehetőség a lakossági kereslet teljes kielégítésére, ezért indokolt a tüzelőanyag két részletben történő vá­sárlásának előmozdítása, amely mennyiségi korlátozá­sokkal érhető el. A televízió A HÉT című műsorában a belkereskedel­mi miniszter, dr. Juhár Zoltán azt nyilatkozta: „Az idén 20 százalékkal lesz több szén mint tavaly. En­nek elégnek kell lennie.” Csakhogy a fűtési szezon küszöbén vagyunk, s már hűvösek a hajnalok ... Kis Szabó Ervin Losonczi Pál zimbabwei látogatása Az Elnöki Tanács elnöke egy olyan afrikai országban tar­tózkodik, amely mindössze öt éve vált függetlenné. En­nek a történelmi késésnek azonban volt annyi előnye, hogy a zimbabwei vezetők már összegezhették az afri­kai államok politikai, gaz­dasági tévedéseiből, nehéz­ségeiből levonható következ­tetéseket és ezt hasznosít­hatták egy realista irány­vonal kialakításában. Zimbabwét. a volt Rho­desiát nem lehet teljesen afrikai mércével mérni. Az 1980-ban ugyanis az afrikai átlagnál jóval sokrétűbb, jól szervezett, tőkés tulajdon- viszonyokon alapuló gaz­daságot örökölték. A Robert Mugabe miniszterelnök ve­zette kormányzat óvatosan politizál, a gyökeres társa­dalmi-gazdasági reformokat óvatosan tervezi és valósítja meg. Zimbabwe külkereskedel­mében a szocialista orszá­goknak csekély a részesedé­se. Részben azért, mert a gazdaságot domináló magán- szektor nyugati tőkéhez kö­tődik. Az el nem kötelezett politikát folytató Mugabe- kormányzat éppen az erős nyugati befolyás ellensú­lyozása érdekében törekszik a kölcsönös előnyökön ala­puló együttműködésre a szo­cialista országokkal. A magyar—zimbabwei gaz­dasági kapcsolatoknak in­kább jövőjük van, mint múltjuk. A Zimbabwével jó üzleti kapcsolatokra törek­vő országoknak ezen a pia­con másképpen kell keres­kednie, mint a többi afrikai országban. Magyarország­nak tavaly már 167 ezer dollár értékben sikerült ex­portálnia Zimbabwébe. Jó piackutatással még előnyö­sebbé tehetők a gazdasági kapcsolatok. Várkonyi Péter felszólalása az ENSZ-ben Meghatározó a szovjet—amerikai viszony alakulása Várkonyi Péter külügymi­niszter az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszakán részt vevő ma­gyar delegáció vezetője ok­tóber 1-én délelőtt felszó­lalt a közgyűlés plenáris ülé­sén. Beszédének bevezető lö­szében méltatta az- ENSZ negyvenesztendős tevékeny­ségének jelentőségét, majd megállapította: — Meggyőződésünk, hogy a világ békéjének megő, zé­se szempontjából meghatáro­zó szerepe van a szovjet— amerikai viszony alakulásá­nak. Rövidesen sor kerül a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőinek csúcs- találkozójára, amely előmoz­díthatja a viszonyuk javulá­sát és hozzájárulhat a nem­zetközi feszültség enyhítésé­hez. A magunk részéről üd­vözöljük a találkozót, csak­úgy. mint a genfi szovjet— (Folytatás a 2. oldaton; Ünnepélyes megnyitó az egri várban Kezdetét vette a múzeumi és műemléki hónap eseménysorozata Tegnap délután, 3 órakor, az egri Dobó István Vár­múzeum könyvtárában ösz- szegyűlt meghívottak és ér­deklődők előtt tartották meg a múzeumi és műemléki hónap megnyitóját. Az ün­nepség az Építők Agria Ve­gyeskarának műsorával kez­dődött, majd dr. Bodó Sán­dornak, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazga­tójának köszöntő szavai után Haffnerné dr. Miskol- czi Margit, az MSZMP He­ves Megyei Bizottságának osztályvezetője hivatalosan is megnyitotta az egy hó­napig tartó programsoroza­tot. Beszédében hangsú­lyozta, hogy az utóbbi évek­ben a múzeumi szervezet jelentős fejlődésen ment keresztül és fokozódott a tu­dományos tevékenység is. Kiemelte, hogy a közműve­lődés fejlesztésében jelen­tős szerep vár a múzeu­mokra a jövőben. Ezután Kovács Sándorné, a megyei tanács elnökhe­lyettese átnyújtotta a mű­velődési miniszter által ado­mányozott kitüntetéseket az intézményhálózat négy dol­gozójának. Dr. Solti Béla Szocialista Kultúráért ki­tüntetést, Pintér Györgyné Kiváló Munkáért kitünte­tést kapott. Manner Gá- borné és Csintalan András pedig Miniszteri Dicséret­ben részesült. A törzsgárdajutalmak át­adása után a Berze Nagy János-pályázat nyerteseit szólították az elnökségi asz­talhoz, ahol dr. Bodó Sán­dortól átvették díjaikat. A néprajzi és nyelvjárási ka­tegóriában első díjat nyert Fejes Katalin. Bolykiné Sza­bó Marianna és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium honis­mereti szakköre, a történe­ti kategóriában pedig De- métty Lajos végzett az élen Hatvan város történetéről szóló krónikájával. Az ünnepség dr. Fodor Istvánnak, a Magyar Nem­zeti Múzeum osztályveze­tőjének népi kultúránk ősi keleti gyökereit ismertető előadásával folytatódott, majd A kerámia története Eszak-Magyarországon című kiállítás megnyitásával ért véget. Őszi BNV * A múlt héten pénteken nyitották meg és azóta már sokan felkeresték az idei őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt. A fo­gyasztási cikkek seregszemléjén a külföldi kiállítók mellett megméretik a magyar ipar teljesítőképessége. Az idei vásár is hozzájárul nemzetközi gazdasági kapcsola­taink erősítéséhez, illetve bővítéséhez. Munkatársatok részletes képes beszámo­lóját a 3. oldalon olvashatják. Magyar— szovjet járműipari megállapodás Kedden a MOGÜRT Kül­kereskedelmi Vállalat és a szovjet Avtoexport külkeres­kedelmi egyesülés vezetői Budapesten aláírták a jövő évre szóló járműipari meg­állapodást. Eszerint 1986-ban a kölcsönös szállítások ér­téke csakúgy mint a leg­utóbbi években, meghalad­ja majd a 800 millió rubelt A megállapodás alapján jövőre 16 750 szovjet sze­mélygépkocsit hozunk be, köztük több mint 13 ezer Ladát, a többi Volga, Moszk­vics és UAZ terepjáró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom