Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-22 / 248. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. október 22., kedd S . A szinkronizálás története Benyomjuk a tévékészülék gombját, elhelyezkedünk a karosszékben, és belefeledkezünk a képernyőn pergő történetbe. Ülünk a moziban, elkezdődik a film vetítése . . . Mindkét esetben természetesnek tartjuk, hogy a kis és a nagy képmezőről magyarul szólnak hozzánk. Nem mindig volt így. „A filmművészet a hangosfilm megjelenésével elérte nagykorúságát, nemzetközisége viszont kérdésessé vált" — állítja dr. Kovács Géza, a TIT osztályvezetője A magyar szinkron a felszabadulás előtt című írásában. A film megszólalt, de szülőhazáján kívül másutt nemigen értették. Megkezdődött a feliratozás, csakhogy a harmincas években a legtöbb országban — nálunk is — nagy volt az analfabetizmus. az olvasni tudók zöme is csak néhány osztályt végzett. Nehezükre esett a szöveg böngészése. Nem mentek inkább moziba. A filmgyártók — és — kereskedők ebbe nem nyugodhattak bele. Megkezdődtek a szinkronkísérletek. Magyar- országon 1932-ben. 1935-ben már három eltérő technikával működő műteremben. És folyt a vita: kell-e a szinkron? A szinkronpártiak kisebbségben voltak, a mozisok nemigen akarták a többletköltséget vállalni, inkább bezártak egy sor mozit. Aztán 1935-ben szinkrontörvényt hoztak, de ez inkább „trójai faló" volt. amelybe a kormány becsempészte azokat az eszközöket, amelyek megkönnyítették a filmszakma jobboldali kisajátításának lehetőségeit. A szinkronizálást átmenetnek tekintették addig, amíg a „belföldi magyar filmgyártás a mozgófényképüzemek filmszükségletét biztosítani tudja”. A felszabadulás után a szinkronizálás helyzete is megváltozott, A munkát a Mafilm műtermeiben 1948- ban kezdték meg, jóformán tapasztalatok nélkül. Újhelyi József, a Pannónia Filmstúdió nyugalmazott vállalatvezetője így emlékezik: „A szövegírás volt a legkényesebb rész. Ez úgy történt, hogy megszámolták az eredeti film szövegében a szótagokat, a szavakból kiírták a magánhangzókat, majd igyekeztek ugyanolyan szótagszámú magyar szót találni, amelyben azonos magánhangzók voltak ... A szöveghűség gyenge lábon állt. Hogy tartalom és mondanivaló szempontjából hű legyen az eredetihez, de ugyanakkor játszható, irodalmi szempontból is kifogástalan legyen, ne csak a színész szájmozgását, hanem gesztusait is vegye figyelembe, hogy pontos és kifogástalan műfordítás legyen, ilyen kívánság fel sem merült." 1948-ban összesen három filmet szinkronizáltak. 1949- ben megalakult a filmgyár szinkron főosztálya, abban az évben 12, a következőben 19 magyarul beszélő film készült el. A szakma és a kritika vitával, a nézők hálásan fogadták. Sokan azt hitték, hogy a szereplők eredetileg is magyarul beszélnek. Az első magyarra szinkronizált filmek szovjet alkotások voltak. Az első nyugati film, amelyet szinkronizáltak, 1951-ben a Botrány Clochmerle-ben. Megalakulása után 1951- ben a Pannónia Filmstúdió vette át a szinkronizálási munkát, majd a Magyar Szinkron Állami Vállalat, a A szinkronfilmtermelés alakulása 1948-tól mai Szinkronfilm Stúdió. Egv- egy évben 24—35 filmet szinkronizáltak. 1954-ben az új szinkron- stúdió a Vörös Hadsereg útján felépült, elkészült az Egy nyáron át táncolt, az Egymillió fontos bankjegy, az Othello, a Félelem bére. Az ellenforradalom utáni lassú újraéledést megint sikerek követték, az 1961-ben elkészült filmek között volt a Szállnak a darvak, a Csendes Don és mások, egyre magasabb színvonalon. Javultak a technikai feltételek, gyakorlottabbak lettek a munkatársak. 1963- ban és utána gyorsan növekedett a filmek száma, ezt a mellékelt grafikon jól mutatja. A vissza- és áttekintés után a mostani helyzetről kérdeztük Németh András stúdióvezetőt. Elmondta, hogy van olyan ország, ahol 1—2 hang mondja el az egész szöveget. Van, ahol úgynevezett kvázi-szinkront alkalmaznak, vagyis 5—6 nagy hangterjedelmű színész szinkronizálja az összes szereplőt. — Nálunk egészen más a szinkron elmélete és gyakorlata. Mi a szinkront nemcsak szövegében, hanem játékban, hangi világában is műfordításnak tartjuk — mondotta. — Az eredeti szöveget tiszteljük, de változtatásra 's szükség van olykor. Hallani olyan véleményeket. hogy a magyar szinkron sokszor jobb az eredetinél. Ha ez így van, az az alkotók nagy rutinjának köszönhető. A stúdiónak jó néhány éve saját színészstábja van. amely jelenleg 13 tagú. A cél, aminek egyre jobban megfelelnek, hogy valóban tehetséges, rutinos szinkronszínészek legyenek. Mellettük számos neves művészünk vállal szívesen szinkronfeladatokat, némelyik neve már összeforrt a megszólaltatott színésszel. A technika fejlődése. az igények növekedése természetesen állandó újabb feladatok elé állítja a stúdiót. Legújabban a videotechnika, amelynek megvalósítása a Szinkronfilm Stúdió, a televízió és más érdekeltek közös feladata. Hogyan látja a stúdióvezető munkájuk jövőjét? — Amíg nyelvi kultúránk lényegesen meg nem változik, szinkronra szükség van — vallja. Hozzátehetjük: eszerint a szinkronizáláson dolgozóknak, rendezőknek, szövegíródramaturgoknak, technikusoknak és színészeknek még hosszú ideig lesz munkájuk. Erdős Márta Vall a „füzesabonyi kultúra” Ötezer éves gabonamaradványok A nyár, a kora ősz a régészek számára az ásatások, a leletmentések idénye. Az egri vármúzeum archeológusai a megye számos pontján tevékenykedtek, illetve dolgoznak most is. Így került sor Füzesabony határában, a pusztaszikszói egykori gyümölcsös területén olyan feltárásra, amely sok új ismerettel gyarapíthatja tudásunkat az egykor vidékünkön élt emberek tevékenységéről, életéről. Bronz fibula, azaz ruhakapcsoló tű Bronzcsat Füzesabony neve a nemzetközi régészeti szakiroda- lomban is ismert. Azt a középső bronzkori népességet, amely mintegy háromezerötszáz évvel ezelőtt élt a Kárpát-medence északi részén, füzesabonyi kultúra névvel jelölik. Magas színvonalú agyagművességük szép emlékeit a Dobó István Vármúzeum új kiállításában is megcsodálhatjuk. Az elmúlt hónapokban azonban ennél jóval régebbi leleteket sikerült feltárni: a helybeli állami gazdaság gyümölcsösének helyén egy ötezer éves, újkőkori település részletének alapos kutatására került sor. A bolygatatlan altalajban kerek elszíneződésekre, egykori gabonatároló vermek nyomaira figyelt fel Bernáth László. Az ekkor felszínre került leletek közül a legérdekesebb az a népvándorlás korából származó, bronzékszerekben gazdag sír, amelyet a római pénzérmék minden kétséget kizáróan, az i. sz. IV. századra kelteznek. Miután az állami gazdaság felszámolta a gyümölcsöst, felszántotta a területet, kiderült, hogy a lelőhely rendkívül gazdag, földjében az őskor szinte valamennyi korszaka otthagyta emlékeit. A bővizű Laskó-patak magasan kiemelkedő, víz nem járta egykori partján igen kedvező életfeltételeket találtak a természeti körülmények között élő emberek. A múlt év végén a füzesabonyi tanács sietett segítségükre, s támogatásával sikerült tavaly novemberben megkezdeni a feltárást, az állami gazdaság pedig kérésünkre elhalasztotta a tervezett tereprendezést. Az akkor megfigyelt, gazdag leletanyagot ígérő objektumok feltárása erre az évre maradt. Igen nagy számban kerültek felszínre az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájának szépen mintázott, olykor festett edénytöredékei, éppen olyanok, amilyenek mind ez idáig hiányoztak megyénk közgyűjteményeiből. Bronzcsiingő (Fotó: Lányiné Nagy Éva) Az aprólékos megfigyeléseknek köszönhetően azt is megállapíthattuk, hogy az újkőkoron belül is két időszakkal kell számolnunk: az egyikben egy leégett házra következtethetünk, a nagy számban előkerült paticsda- rabok (házfalmaradványok) alapján. Külön öröm volt számunkra, hogy az egykori gödrökben elszenesedett gabonamaradványokra is bukkantunk. Éppen azért fontos ez a lelőhely, mert vidékünkön ez az első olyan ismert népcsoport, amely a termelő, földművelő-állattenyésztő életmódot, a kerámiakészítés fortélyait ismeri. A terepmunka befejeződött, várakozással nézünk a munka következő szakasza, a restaurálás elé. Azt azonban máris bizonyossággal állíthatjuk, hogy az érdekek egyeztetésével, a rendelkezésre álló, szűkös eszközök koncentrálásával tudományos szempontból jelentős, kiállításra is érdemes tárgyakkal gazdagodott a Dobó István Vármúzeum régészeti gyűjteménye. Kállay Ágota régész HAZAI TÁJAKON Sikonda Komlótól alig néhány kilométernyire — a bányász- várostól kissé délnyugatra — várja vendégeit Sikonda, a baranyai tájnak ez a védett parkerdőben, szelektől óvott völgy ölén elterülő fürdőtelepe. Igaz, nem olyan régen fodrozódik ott a medencék vize, mint például a közeli Harkányban, csak 1928 óta, amikor a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szénkutatói egy majdani bánya helyett meleg vizes forrásra találtak. Ez a hévíz a fúrás 318. méterénél tört elő. Hőmérséklete 35 Celsius-fok volt, hozama pedig eleinte percenként 80 liter, majd pedig — a bővítés, a kiépítés után — immár 2000 liternyi. Sikonda talajának folyékony áldásában néhányan fantáziát láttak. Nemcsak a feltörő víznek mélyítettek helyet, hanem még a meg- lelés évében, azaz 1928-ban, szálloda felépítésébe is belefogtak. Hála Pécs közelségének, az új baranyai fürdőhely igen gyorsan felvirágzott. Különösen azután lett rendkívül népszerű, amikor 1933-ban gyógyfürdővé nyilvánították. Ez utóbbi minősítéséhez a jeles balneológus, dr. Emszt Kálmán adta meg a szükséges szakvéleményt. Egyebek között ezt írta : „ . . . szabad szénsavtartalma következtében hazánkban a szénsavtartalmú meleg források egyedüli képviselője, ami társulva a lithiummal, értékét nagymértékben növeli". Az ő minősítése, no meg sokak mindennapi tapasztalatának megfelelően, elsősorban a mozgásszervi bántal- makban szenvedők zarándokhelyévé nőtte ki magát Sikonda. Az ígéretes indulás azonban később megtorpant, mind kevesebb lett a felszínre törő víz. Az elapadást egy tervezői tévedés okozta: a fúrólyukat ugyanis acélcsővel bélelték ki, az ásványi anyagokban gazdag víznek ez pedig nem tudott kellőképpen ellenállni. Később vörösfenyővel bélelték ki a kutat, de a csekély hozamot ez a módosítás nem sokszorozta meg. Más megoldás nem lévén, át kellett térni a szivattyúzásra, a változatlanul népes vendégsereg megtartása érdekében 1958- ban nekiláttak még egy kút fúrásának. Ez a mélyítés 436 méter mélyen talált hévizet. Az új kút 120 liternyi vizet adott percenként, 36 Celsius- fok értékű hőmérséklettel. Részben azért, mert ez az utóbbi fúrás sem szolgált úgy, ahogyan kellett volna, részben pedig azért, mert a nagy sebesen tető alá hozott szállodát a komlói bányászok éjszakai szanatóriumává alakították, Sikonda egy időre bezárta kapuit a nagy- közönség előtt. Ám aztán, hogy az újabb kútra is szivattyút szereltek, ismét látogathatta bárki. S látogathatja ma is! Elsorolni is sok, mi minden szolgálja e baranyai strandon a szórakozást, a kényelmet. Van ott már horgás ■tó éppen úgy, mint kemping, sőt az írók, művészek számára egy alkotóházat is megnyitott a komlói tanács. Vendéglő, élelmiszerbolt, ajándékokat árusító pavilonsor szintén helyet kapott a medencék közelében. Aki pedig nemcsak fürödni, hanem kirándulni is szeret, szintén örömét lelheti hazánknak e szépséges déli tájában. Elzarándokolhat például Mánfára, amely ősi településnek a XII. századból való, román stílusú temploma valóságos műremek. A mánfai Kőlyuk-bar- lang szintén híres: több mint másfél száz állatfajt figyeltek meg és írtak le ott a zoológusok. A Máré-völgy — s benne a XIII. századi Máré-vár — sincs messze Sikondától Csakígy a Melegmányi-völgy. ez a több mint 700 hektáros bükk- és tölgyerdőkkel borított, természetvédelmi terület, ahol igen szép, karsztos eredetű üregek, szakadékok alakultak ki a mészkőben. Mésztufa gátak is épültek itt a természet jóvoltából; a róluk aláhulló vízesések látványa szintén feledhetetlen . . . A. L. Dombok karéjában, magas fák tövében kéklik a sikondai strand medencéinek vize (Bajtár Ottó felv. — KS) HEVES MEGYEI TANÁCSI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT: Eger, Sas út 94. Budapesti munkára felvesz: hálózati villanyszerelőt, betanított munkást, segédmunkást. Munkásszállót biztosít. Jelentkezni lehet: Eger, Sas út 94., vagy Budapest, XVI. Cinkotai u. 47. Garanciális munkára felvesz: kőműves, asztalos, vízvezeték-szerelő és festő szakmunkásokat. Jelentkezés: Eger, Sas út 94. Garanciális épvez. Gyöngyös és Gyöngyös környéki munkára felvesz: vasbetonszerelőt, betanított munkást. Jelentkezés a fenti címen a vasbetonszerelő építésvezetőségen. MEZŐGÉP SZOLNOK, EGRI GYÁRA: Eger, Lenin u. 261. Felvételre keres gáztüzelésű középnyomású kazánhoz fűtőt; fémfestőket. ÉPÜLET-KARBANTARTÓ SZÖVETKEZET: Eger, Csákány u. 11: Középfokú végzettséggel, gyakorlattal rendelkező értékkönyvelőt keres felvételre, valamint ács és kőműves szakmunkásokat. Bélapátfalvi üzemébe lakatos szakmunkásokat alkalmáz. HEVES MEGYEI FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT: Eger, Faiskola u. 5. Felvesz vízvezeték-szerelő szakmunkást. HEVES MEGYEI VlZMÜ VÁLLALAT: Eger, Dr. Münnich F. u. 2. Gyakorlattal rendelkező anyagkönyvelőt keres felvételre számítógépes feldolgozáshoz, bérezés az 5 1983. (XII. 12.) Me. sz. rendelet szerint: VÁROSI TANÁCS V. B. MÉLYÉPÍTŐ ÉS VÁROSGONDOZÁSI ÜZEME: Eger, Bródy S. u. 4. Építőiparban jártas okleveles árszakértőt keres felvételre. H. M. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT: Eger, Faiskola u. 5. Felvesz kereskedelmi osztályvezető-helyettest. Követelmény: felsőfokú műszaki végzettség, legalább középfokú anyaggazdálkodási tanfolyam és 5 éves vezetői gyakorlat. Jelentkezni lehet a főkönyvelőnél. Egri telepre autóalkatrész ismerettel rendelkező raktárost, targoncavezetőt, középnyomású kazánhoz fűtőt és kőműves mellé segédmunkást keres felvételre.