Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-19 / 246. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 246. szám 1985. október 19.. szombat ARA: 2.20 FORINT A TSZ-EKBEN IS Fakitermelés és erdőgazdálkodás Hazánk, Európa Ha olyan külföldivel találkozunk, akinek nyelvét nemigen értjük, gyakran előfordul, hogy nevekkel beszélgetünk. Emlegetjük egymás nagy költőinek alakját, s fölidézzük az európai múltból a nagy egyéniségeket. Máris közös nevezőn vagyunk, mindketten tudjuk, hogy mit képviselt Goethe, milyen drámákat alkotott Racine vagy Shakespeare. Más világot kelt életre bennünk Hasek emlegetése, s ismét mást Thomas Mann egyik regényének címe. Igen, a műveltség a más nyelveket beszélők között is összeköttetést teremt, ilyenkor látjuk meg, hogy milyen közös szálak szövődtek az évszázadok során. Legutóbb Egerben finn barátaimat Peter Weiss darabjára vittem el: a Marat Sade-ot néztük meg együtt. Nem nyílott lehetőség tolmácsolásra, mégis, amikor érdeklődtem tőlük arról, hogy mit értenek az előadásból, azonnal vissza tudták adni a lényeget. Hiába volt ismeretlen a szöveg számukra, a nagy francia forradalom ismeretéből, s' a hatvanas évek Európájának forradalmi hitéből, s a színpadi gesztusokból élményszerűvé vált számukra az író üzenete. Ez adja meg az értelmét a kulturális párbeszédnek, ez jogosít nagy reményekre: megismerve egymás életét, enyhülhetnek a feszültségek, s a népek megtanulhatják tisztelni egymás kincseit. Mindazt az értéket, amely a hagyományokból. a múltból, de a jelenből is táplálkozik. A megbecsülés alapja lehet a budapesti kulturális fórum, rendezvényei az enyhülést szolgálják. A humanizmus régi öröksége az európai művészetnek, műveltségnek: ha sok évtizeddel ezelőtt nem is tudták megakadályozni a világégéseket az alkotók, mégis minden lehetséges eszközzel küzdöttek az esztelen- ség ellen. Reméljük, egyre több esélyük lesz: jobban hallgatnak szavukra, az emberi értelem szavára. Hétköznapi életünkben is egyre többször tapasztaljuk, hogy milyen jelentősége van az együttműködésnek, szinte nincs olyan terület, ahol ne kerülnének kapcsolatba egyre többször külföldiekkel. Az idegenforgalom gyors növekedése természetessé tette a más országbeliek jelenlétét. Megyénk különösen népszerű a hazánkba látogatók körében. Kétszeresen megérdemli hát a figyelmünket ez a találkozó, amely azzal kecsegtet, hogy újabb kapcsolódási pontokat találunk más nemzetekkel. Ha megszokott szemhalárán túlnéz az ember, rájön: a közös történelem sok azonos elemet alakított ki közelebbi és távolabbi szomszédainkkal. Ha Európa közös hazánk, annak a műveltség az anyanyelve, amelyet e napokban Budapesten ápolnak és formálnak tovább. Gábor László Ha Mátra, akkor erdő. Ha erdő, akkor — lehet tsz is, hiszen a hegység lábánál meghúzódó községek határa felhúzódik a magaslatokig. Manapság pedig a fa éppen olyan fontos tüzelőanyag, mint a szén vagy a gáz. Nehéz lenne azt állítani, hogy az egyik kelendőbb, mint a másik. Hogyan bánnak ezzel ■ az ipari nyersanyaggal, amely egyben jelentős energiahordozó is? Az idén többet Az Abasári Rákóczi Tsz- nek 830 hektárra terjed ki az erdőterülete. — Évente átlagban 2500 köbméter fát termelünk ki — mondta érdeklődésünkre a tsz elnöke. Rudas Sándor. — Ebből mintegy 15 000 mázsa tűzifát értékesítünk. — Kiknek adják el? — Magunk értékesítjük, főként azoknak adunk el. akik a tsz-ben dolgoznak. Jut a közvetlen környezetünkben lakóknak is belőle, de a kereskedelmi hálózatba nem viszünk. Az idén azonban az elmúlt évekhez képest megnövelik a termelést és nagyjából 20 000 mázsa tüzelnivalót juttatnak az érdeklődőknek. Tudják jól, hogy ezzel is a téli fűtési gondokon tudnak enyhíteni. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese és Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Állami Ifjúsági Bizottság elnöke pénteken fogadta az NDK-beli Szabad Német Ifjúság (FDJ) delegációját, amely a KISZ Központi Bizottságának meghívására Eberhard Aurich- nak, az FDJ Központi TanáA Tüzép-en könnyitenek Három éve, Az előbbinél valamivel kevesebb, összesen 760 hektáron folytatnak erdőgazdálkodást Gyöngyösorosziban. A Február 24. Tsz vezetői arra is gondolnak, hogy a közéli településekre is juttassanak tüzelőt. — Évente 1300—1500 köbméter mennyiségű fát vágunk ki a területünkön — mondta Nádasi Kálmán tsz- elnök. — Ebből 600—700 köbméter lesz az a meny- nyiség, ami tüzelésre való. Az ipari feldolgozásra is gondolnak ugyanis. Náluk is az a szokás, hogy a községbeliek igényeit elégítik ki mindenekelőtt. Ez általában évenként 300—400 köbméterre rúg. Gondoskodnak még Gyöngyös, Vámos- györk, Karácsond és Ludas lakóiról is. Mivel az idén eléggé szűkében vagyunk a tüzelőanyagnak, ők is felemelték fakitermelési tervüket. — Három évvel ezelőtt telepítettünk utoljára összefüggő területen erdőt — hallottuk az elnöktől. — Galya térségében nyolc hektárt újítottunk fel. A pótlás az folyamatos, a természetes szaporulatot is figyelembe véve. Három községben A Mátrai Egyesült Tsz- hez tartozik Gyöngyöspatán csa első titkárának vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A küldöttség látogatása során megbeszéléseket folytatott a KISZ KB Hámori Csaba első titkár vezette tárgyalócsoportjával : találkozott az Országos Béketanács kívül Szűcsi és Gyöngyöstarján. Ennek a három községnek a tüzelőellátását segíti a szövetkezet. Gondoskodik saját üzemeiről is — természetesen. Az erdészeti ágazatot Páka János vezeti. Tőle a következőket tudtuk meg: — összesen több mint 1400 hektár tartozik az ágazathoz. Évente átlagban 2900 köbméter fát termelünk ki. Figyelembe vesszük a lehetőségeinket és az üzemi tervünket is. Tüzelőnek több mint ezer köbmétert használunk fel. — Mikor telepítettek erdőt utoljára? — Ennek már három éve is van. Akkor 16 hektáron fenyőt telepítettünk. — Miért éppen fenyőt? — Mert az ottani talajadottságok ezt követelték meg. A három mátraalji tsz látszólag csak a saját tagjaira gondol, amikor fát vág ki az erdőjéből. Ha azonban jól meggondoljuk, valójában egy kis Tüzép szerepét tölti be mind a három, hiszen ahány család tőlük vesz fát. annyival kevesebben várakoznak a Tüzép- telepeken. Annyival több jut másnak. és a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség vezetőivel, s ellátogatott a Sárisápi Üj Élet Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetbe. A két ifjúsági szervezet képviselői az 1985—90 évre vonatkozó barátsági és együttműködési megállapodást írtak alá. G. Molnár Ferenc Tasi József a tölgyhasábokat darabolja Gyöngyössoly moson NDK-beli ifjúsági küldöttség látogatása A kulturális fórum színhelye a Budapest Kongresszusi Központ A JÖVŐ HÉT ELEJETOL Szekcióülések az európai kulturális fórumon Zárt, plenáris üléssel folytatódott az európai kulturális fórum tanácskozása pénteken, a Budapest Kongresszusi Központban. A helsinki folyamatba illeszkedő madridi találkozón született döntés értelmében 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldöttei vitatják meg az alkotással, a kultúra terjesztésével és a kulturális együttműködéssel kapcsolatos ker déseket. A konferencia első három napján a delegációk képviselői nyilt plenáris üléseken mondották el nyitó felszólalásukat. A kulturális fórum a jövő hét elejétől szekciókban folytatja munkáját. (MTI! A szovjet küldöttség a Kongresszusi Központ épülete előtt. Középen: Pjotr Gyemicsev, a szovjet küldöttség vezetője (MTI-fotó: Manek Attila felvételei — KS) Az őszi megyei könyvhetek megnyitója Hatvanban Negyedszázada minden év- októberében rendezik meg országszerte az őszi megyei könyvheteket. Az esemény gazdája a fogyasztási szövetkezeti mozgalom, amely megalakulásától kezdve célul tűzte ki a falvak,- kisebb települések olvasottságának elősegítését. A 25. őszi könyvesemé- nyek rendezvénysorozatát pénteken nyitották meg Hatvanban. A cukorgyár kultúi- otthonában öszegyűlteket Bocsi László, a Hatvani Afész elnöke köszöntötte, majd dr. Molnár Ferenc. MESZÖV-elnökhelyettes mél- méltatta a megyei könyvhetek jelentőségét. Kiemelte többek között, hogy a megyében öt szövetkezeti könyvesbolt mintegy 260 könyvbizományosa terjeszti a könyvet. A szövetkezeti könyvfor- galom évről évre növekszik, ezt a számok is bizonyítják. 1983-ban 16 millió 433 ezer, a múlt évben 18 millió 394 ezer, az idén pedig kilenc hónap alatt 15 millió forint értékű könyvet árusítottak. A bizományosok mellett bekapcsolódtak a könyveladásba az iskolaszövetkezetek tanulói és a takarékszövetkezetek dolgozói is. Az idei könyvhetek alatt úttörők, KISZ-fiatalok házról házra járva kínálják majd a legújabb irodalmi és szákkönyveket. A megye legkisebb településein is felkeresik a lakosságot, könyvbemutató- tatókat, irodalmi rendezvényeket tartanak. Több helyen író-olvasó találkozókat, az iskolákban rendhagyó irodalmi órákat tartanak októberben. ; A hatvani megnyitó vendége volt Vészi Éndre Kos- suth-díjas író, akit Hegedős Mária, a Magvető Könyvkiadó főszerkesztője mutatott be a megnyitó résztvevőinek. Az író verseit és prózai műveit Mádi Szabo Gábor érdemes művész tolmácsolta nagy sikerrel. A megyei megnyitó alkalmából könyvkiállításon mutatták be a Magvető Kiadó legújabb könyveit, az áfész pedig könyvvásárt tartott. A kultúrotthon előcsarnokában Nagy István ex libris-kiállítása és a rögtönzött bemutató is nagyszámú érdeklődőt vonzott. Molnár József erdészeti ágazatvezető a szállítás előtti tűzifánál (Fotó: Szabó Sándor)
