Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. október 17., csütörtök 1 ** ■ ÜHl Murmanszk — Lenin sugárul (Fotó: APN — KS) CSEHSZLOVÁKIA Vásári örömök A fazekasok nem csupán árucikkeik­kel, hagyo­mányos ros minden évben ugyanazt SZOVJETUNIÓ Új hős városok A „hős város” kitüntető elnevezést adományozták Murmanszknak (a Szovjet­unió európai részén talál­ható legészakibb fekvésű város) és a Nyugat-Orosz- országban lévő Szmolenszk- nek. Murmanszkon, ezen a ha­talmas, soha be nem fagyó északi kikötőn át vezetett a legrövidebb tengeri út, amely a Szovjetuniót a szö­vetségeseivel összekapcsolta. A hitlerista csapatok azon voltak, hogy bármi áron megszerezzék a várost. Min­den egyes négyzetméterre íkét-két kiló robbanóanyagot dobtak le, ami egy lakosra átszámítva 86 kilogrammot jelent. De a város és vé­dői kitartottak, a kikötő az egész háború alatt zavarta­lanul üzemelt. 1941 nyarán Szmolenszk alatt egy olyan ütközet bon­takozott ki, amely fontos szerepet játszott a háború kimenetelében. Két hétig folytak elkeseredett utcai harcok a városban, amely­Berlinben. az NDK fővá­rosában tavaly 64,5 millió, az egész országban 807,1 millió márkát, azaz majd ötmilliárd forintnak megfe­lelő összeget fordítottak az iskolai étkeztetés támoga­tására. Csak Berlinben 123 619 adag ebédet tálalnak csekély térítés ellenében az általános iskolák diákjai szá­mára, ami azt jelenti, hogy a főváros I—X. osztályos tanulóinak 85,9 százaléka a menzán étkezik. Négy nagy konyhahálózat főz az iskolásoknak, tehát nem csupán a gyermekélel­mezési vállalat, hanem a berlini nagy vendéglátóipari kombinátok, valamint gyá­ri, hivatali üzemi konyhák, sőt egész kicsi egységek, úgynevezett klubvendéglők is. Máskülönben meg se tud­nák oldani, hogy a diákok időben asztalhoz ülhessenek, az iskolákban ugyanis nincs mindenütt elegendő hely az étterem számára. Gondol­junk csak a régi, sok évti­zeddel ezelőtt épült oktatá­si intézményekre. A német konyha sajátos­nek során az önkéntes nép­felkelők reguláris egységei tizenegy hitlerista hadosztályt kötöttek le. Lehetővé vált egy Moszkva felé vezető új védelmi vonal kiépítése. A város elfoglalása után a la­kosok több mint 30 illegá­lis ellenállási csoportot hoz­tak létre. Szmolenszk az egyik leg­ősibb orosz város (több mint 1100 éves), fontos közgazda- sági, kulturális és ipari köz­pont. Fejlett gépgyártása (automatizációs eszközök, számítógépek, villanylám­pák stb). könnyű- és élel­miszeripara van. Az 1916­sága, hogy az ételek igen nagy többségéhez köretként főtt burgonyát adnak. Nos. a krumpli csak frissen el­készítve igazán ízletes. Ép­pen ezért tavaly már 37 berlini iskolában a helyszí­nen főzték az ebédhez a kö­retet: a mostani tanév ele­jén további 63 oktatási in­tézményt láttak el főzőal­kalmatosságokkal. Az ebéd­hez, ki-ki ízlése szerint — a kísérletképpen bevezetett „köretbüfében" — krumpli helyett galuskát, rizst vagy gombócot vásárolhat fillé­rekért. Ugyanott különféle salátákat, süteményeket, gyü­mölcsöt is kínálnak a diá­koknak. A gyorsan népsze­rűvé vált „köretbüféket" sze­retnék az idén minden is­kolában meghonosítani. A meleg ebéden túl nagy gondot fordítanak az NDK iskolákban a tej népszerű­sítésére. Iskolatej gyanánt hatféle tejkészítmény áll a tanulók rendelkezésére: ka­kaó, csokis tej, joghurt, va­níliás tej, gyümölcsturmix és persze tiszta tej. Egy mi­ban alapított Murmanszk nagy halfeldolgozó, hajóépí­tő és fafeldolgozó ipari központtá lett. Murmanszk az Arktisz meghódításának előőrse is. A „hős város" olyan meg­tisztelő cím, amelyet a Szovjetunióban a nagy hon­védő háború alatt tanúsított hősies védelemért ítélnek oda. Eddig erre az elneve­zésre tíz város volt méltó — Leningrád, Szevasztopol, Volgográd (Sztálingrád), Ki- jev, Odessza, Moszkva. Keres, Novorosszijszk, Minszk, Tula, valamint a breszti erőd. napi vizsgálat megállapítot­ta. hogy némely iskolában nem a tanulók ízlése szerinti választékot kínálják az isko- latej-akcióban, hanem csak azokat, amelyeket az igaz­gató és a tanárok szeretnek. A szülői munkaközösségek erélyes föllépésére változtat­tak a rossz gyakorlaton. Ta­valy a berlini iskolák két­harmadában árusítottak te­jet: az idén szeretnék to­vább bővíteni az egészséges akciót. Sokat számít a tej nép­szerűségének növekedésében, hogy milyen körülmények között kínálják. Éppen ezért egyre jobban terjed egy ber- lin-treptowi iskola példája nyomán a folyosón, zsibon­góban felállított tejbárok hálózata, ahol a tejiparral együtt termékbemutató kós­tolókat rendeznek a kis és nagy diákok számára. Ha­sonló akció, alighanem, itt­hon is hasznos lenne, fő­ként most. iskolaév elején. A ma kóstolóiból minden bizonnyal sokan válnának a holnap vásárlóivá. Jól vásárolni. előnyösen eladni, találkozni régi is­merősökkel, megtudni. mi újság a nagyvilágban. és egy kicsit felvidulni — e'/ volt az, ami az embereket már ősidők óta árucserére, piacok, vásárok rendezésé­re ösztönözte. A vásárokat egyes községekben, városok­ban mind a mai napig meg­rendezik. Így például Trsztenában a kirakodóvásárt. Rendszerint február elején — Dorottya napon — tartották az elsőt. A tél akkor már második felébe fordult, s ha még ak­kor sem engedte át az ural­mat a tavasznak, vásárol­hattak itt mindent, ami a tél eleje óta elhasználódott: bocskort, papucsot, bundát A fuvarosok lószerszámot, jármot vásároltak, a gazdák gereblyét, kast, vályút, az asszonyok fa- és cserép­edényt a konyhába. Volt ott minden, amit az ügyes ipa­rosok a téli hónapok alatt elkészítettek. A második, éves vásárt áprilisban. György napkor tartották. November utolsó hét vé­gén, András napon nagy­vásárt szoktak rendezni Breznó városkában is. ahol, valamikor híres marhavásá­rok voltak. Az egykor el­maradott városka az utóbbi évtized során a felismerhe- tetlenségig megváltozott, húszezer lakosú ipari köz­ponttá fejlődött. Bár a brez- nói piacon már nem látha­tunk eladó marhacsordákat. öltözékükkel is jól fel­készültek a vásárra nem hiányoznak viszont a mezőgazdasági termékek, a gyümölcsök, disznótoros ké­szítmények és egy igazi cse­mege — a sült pisztráng. S mivel ezen a vidéken no­vember végén már becsüle­tes tél van, nem árt meg egy kis „lélekmelegítö” sem. néhány korty jó fajta pá­linka. Besztercebánya már a múltban is nagy gazdasági jelentőségű város volt. A piacok és vásárok jelentősé­ge is nagyobb volt itt. mint más vidéken. A város első­sorban az őszi radványi vá­sárokról volt híres. Nevét Beszterce egykori Radvány nevű elővárosáról kapta. A radványi vásárokat szep­temberben, Mária-napon tartották, amikor már a leg­nehezebb mezei munká­kon túlvoltak, s rendszerint három napig tartott a vá­sár. Összejött ott 30—40 ezer ember is. Mindegyik vásá­a helyet foglalja el. Az el­ső vásárlók rendszerint a legmesszebbről érkezők vol­tak, akik az egész éjszakát átutazták szekereiken. A helybelieké a délután volt és az este, amikor a ven­déglőkben nagy mulatozá­sokat rendeztek. Külön he­lyet foglaltak el a mézese kalácsosok. Az iparosok fa­zekas árut, szép csipkéket, kékfestő kartont, kosárfonó és fából faragott cikkeket, kalapokat, bundákat hoz­tak a vásárba. Az volt itt a szokás, hogy minden évben kiválasztottak egy-egy olcsó tárgyat a vásár szimbóluma­ként. Egyszer kis furulya, másszor fejkendő, vagy di- szés orsó volt. Az . utóbbi időben a radványi vásárok állandó szimbóluma a faka­nál lett. Gabriella Chmelikova (Fotók: ORBIS — KS — Pavol Chranka felvételei) th m ÁL \ f ■■>**' ** 7 /‘.i Vásári forgatag. A radványi vásárokat még ma is több tízezren látogatják LENGYELORSZÁG NDK Köretbüfé, tejbár BULGÁRIA A jótékony Augusta Történt, hogy Maximus Herculest, Róma trákiai helytartóját súlyos betegség döntötte le lábáról az idő­számításunk szerinti 294. esztendőben. A daliás ró­mai arisztokratát szörnyű .görcsök kínozták, amelyek kis szünetekkel mind erő­sebben támadtak fel. Az or­vosok egyre tehetetlenebbül nézték kínlódását. Nem hoz­tak enyhet a beteg számá­ra Aszídépiosz gyógyszerei, s nert/^oldották fájdalmát a mágikuá gyógyfüvek sem. A sok szenvedéstől teljesen legyengült Maximus hol re­ményvesztetten, hol megvál­tásként várta a halált. De a kaszás helyett egy vénsé­ges vén szláv kuruzsló je­lentkezett, aki két héten át naponta itatta Hiszarja kin­csével, a meleg forrásvízzel a nágyurat. A kúra tizen­negyedik, s egyben utolsó napjának reggelén olyan iszonyatos görcsök törtek a helytartóra, hogy környe­zete azt hitte: itt a vég. Ember ilyen kínokat nem élhet túl! S akkor megtör­tént a csoda. A félig öntu­datlan beteg izmai eler- nyedtek, arca kisimult, majd megkönnyebbülten felsóhaj­tott: szervezetéből a forrás­víz jótékony hatására el­távoztak a pokoli fájdalmat okozó vesekövek. A helytartó felgyógyulása után azonnal fürdőt építte­tett a forráshoz. Így kelet­kezett a legenda szerint Hiszarja fürdőhely, amely akkoriban az Augusta néyre hallgatott. Hogy mi és meny­nyi igaz a meséből, senki sem tudja. De az tény, hogy Augustát már az időszámí­tásunk kezdetén sűrűn és lelkesen látogatta a Trákiá- ban megtelepedett római arisztokrácia. A fürdőhelyen szentélyeket emeltettek: Apollónak, Artemisznek és Hekaténak. Különösen kedvező föld­rajzi és éghajlati adottságai­nak köszönhetően Hiszarja manapság Európa-szerte is­mert fürdőváros. A telepü­lés a Rózsák-völgye és Trá- kia határán fekszik, Plov- divtól valamivel több mint 40 kilométerrel északra. Nincs messze innen Szófia, a bolgár főváros sem. S ha igaz, hogy a nevetés .segíti a gyógyulást, a kúrázók eh­hez is hozzájuthatnak „nagy adagokban”, mert Hiszarjá- ból könnyen megközelíthető Gabrovó, a humor fővárosa. Hiszarja egyébként való­ban csodákat tesz a bete­gekkel. Huszonkét forrásá­nak vízhozama percenként négyezer liter. A víz hőmér­séklete pedig állandóan ma­gas: 37—54 Celsius-fok. A két legnevezetesebb forrás a szép nevű Momina-ban- ja (Kisasszony-fürdő) és Momina-szalza (Kisasszony­könny). Az első ásványi sók­ban, a másik fluorban gaz­dag. A legutóbbi fürdőhelyi egészségügyi statisztikai adatok szerint a Hiszarjá- ban kúrázó veseköves fel­nőttek 78,2 százaléka és a gyerekek 71,6 százaléka tá­vozott gyógyultan. Használ­nak az itteni gyógyvizek a krónikus gyomor- és bélbe­tegeknek is. A fürdőhelyen persze nem­csak ivókúrával gyógyítják a beutaltakat. A fürdőorvo­sok az utóbbi 5 évben 20 új kezelési eljárást vezettek be. A többi között sikerrel alkalmazzák a Szófiai Or­vostudományi Egyetem fi- toterápiai tanszékén össze­állított recepteket is. fgy az ivókúra mellett gyógy­növénykúrát is igényelhet­nek a betegek. Hiszarja 12 szanatóriumá­ban évente 170 ezer hazai és külföldi beutalt fordul meg. Jelenleg két új szál­loda épül. egyenként 560 ággyal. Ostrówi automatikai berendezések Távol a nagy ipari és egyetemi központoktól, a ke­vésbé iparosodott kaliszi vajdaságban hozták létre a lengyel automatika egyik jelentős központját. Az ostrówi Mera-ZAP ipa­ri automatikai üzem a ter­mékeinek 54 százalékát exportálja. A kivitel 75 szá­zaléka ,/a szocialista orszá­gokba kerül. Az üzem a töb­bi között komplett auto­matikai berendezések szállí­tására szakosodott, s eze­ket a termékeket minden esetben a megrendelő szük­ségleteinek és igényeinek megfelelően gyártja. Ez a termelés folyamatos korsze­rűsítésére, a legújabb tech­nológiák alkalmazására, to­vábbá újítások bevezetésére ösztönzi az üzemet. Az üzem konyhai edények és kis teljesítményű gőztur­binák sorozatgyártásával kezdte meg a termelést. Az ötvenes években már hid­raulikus automatikákat ál­lítottak elő. Később a pat- nówi és az adamówi erő­mű vezérlő berendezéseinek elkészítésével bízták meg a gyárat. Jelenleg nincs a? or­szágban olyan energetikai létesítmény, amely ne ren­delkezne ostrówi műszer­rel, automatikai elemmel. A Mera-ZAP keresett partnerré vált külföldön is. Az NDK részére automati- kát gyárt energetikai és táv­fűtőmüvekhez. A gyár dol­gozói végzik Magyarorszá­gon az oroszlányi erőmű fel­újítását és korszerűsítését. Csehszlovákia a komplett vizkivételi és hőerőművek megrendelője, s ugyanakkor kooperációs partner az Adást elnevezésű fűtőanyag- elosztók gyártásában. A legjelentősebb megren­delő a Szovjetunió. amely autoklávelemek, valamint informatikai eszközök rész­egységeinek vásárlója. A vállalat azonban nem­csak exportál, hanem im­portál is a KGST-országok- ból. Csehszlovákiából tri- zométereket, az NDK-ból tranzisztorokat és mérőmű­szereket vesz át. A tőkés export értéke: 2,5 millió dollár. A háromezer dolgozót foglalkoztató üzem számára 1987-ig már bizto­sítva vannak a külföldi megrendelések. A Ganz Danubius Tiszafüredi Darugyára pályázatot hirdet FŐMÉRNÖKI MUNKA­KÖR BETÖLTÉSÉRE. A megbízás határo­zott időtartamra szól. Bérbesorolás az 5 1983. (XI- 12.) ME sz. rendelet 4. sz. mel­lékletének előírásai szerint történik. Meg­bízás esetén lakást biztosítunk. A Tisza­füredi Darugyár „B” kategóriába sorolt, mintegy 1200 főt foglalkoztató gyár. Portáldaruk gyártásával foglalkozik, ön­álló export szállító. A munkakör betöltésének feltételei : — oki. gépészmérnöki képesítés. — közép­fokú politikai végzettség, ill. képzettség, — 8—10 éves szakmai gyakorlat és 3—5 éves vezetői tevékenység, — erkölcsi és politikai feddhetetlenség. A pályázat tar­talmazza a pályázó: —- munkahelyét, be­osztását, munkaköri besorolását, munka­bérét, — eddigi munkaköreinek és tevé­kenységének ismertetését, — részletes ön­életrajzát, — iskolai végzettségei, politikai végzettséget tanúsító okiratok hiteles má­solatát. A pályázatot 1985. november 15-ig a kö­vetkező címéé kell beküldeni: GANZ DANUBIUS Tiszafüredi Darugyára Személyzeti vezető. 5351 Tiszafüred, örvényi út

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom