Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-02 / 231. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. október 2., szerda I. AVANTGÁRD GYÖNGYÖSÖN Minimal Art — maximális feltűnés A FIATALOK ÉS A KÖZÉLET Korán kell kezdeni Gyakori panasz: az emberek nem tudnak igazán közéletet élni, gyakran nem képesek mihez kezdeni még a meglévő lehetőségekkel sem. Sajnos, e jelenség gyökerei a fiatalabb korba nyúlnak vissza. Sokan nem tanulják meg már ifjúságukban a helyes nyilvános viselkedést. Még ha nem is adunk teljesen igazat a régi szólásmondásnak, ami szerint: „Amit nem tanult meg Jancsi, nem tudja azt János”, elfogadhatjuk. hogy a közéleti szereplést már a gyermek-, a serdülőkorban meg kell ismerni. A fiatalok politikai szervezete, a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Természetes tehát, hogy a közéletre való nevelést ennek kell magára vállalnia. Ennek a szervezetnek kell kialakítania azt az ifjúsági közéletet, amely közösségi emberré formálja a fiatalokat. S mi legyen azokkal akik nem tagjai a szövetségnek? Különösen a vállalati, szövetkezeti szervezettség marad el az oktatási intézményektől. A KISZ érdekképviseleti feladatából is következik, hogy a KISZ-en kívüliek ilyen irányú nevelését vállalnia kell. De hol élnek manapság a fiatalok közéletet? Elsősorban munkahelyeiken, iskoláikban. Ma már összehasonlíthatatlanul több lehetőség van erfe, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt. A KISZ- nek ugyanis olyan úgynevezett jogosítványai vannak, amelyek korábban nem is voltak. Viszont, hamarabb jöttek létre a közéleti formák. mint azok a KISZ-tag- ság belső igényéből következtek volna. Sok helyen sokáig nem is tudtak kellőképpen élni olyan lehetőségekkel, mint az ifjúsági parlament vagy mint a képviselet különböző vállalati szervekben. Így aztán előfordult, hogy a fiatalok afféle fejbólintő ján ősökként mentek „ felnőttek testületéinek az üléseire. Mások nem az őket küldő testületek. hanem legföljebb saját véleményük alapján szóltak a megvitatott témákhoz. Legtöbbször azért, mert nem adtak elég időt a fiatal, tapasztalatlan küldötteknek arra, hogy az ügyeket —, amelyekben a KISZ- eseknek is állást kellett foglalniuk — saját testüle- leteikben is véleményezzék. Igaz az is; sokszor a fiatalokon múlott, hogy megbukott a KISZ-képviselet, saját bátortalanságuk miatt. Mindezek az ifjúsági közélet gyermekbetegségei voltak, amelyek közül jó néhányat már ki is nőttek, főleg ott, ahol a felnőttek is segítettek. Ma már a KISZ- tagságot véleményezési, egyetértési jog illeti meg, sőt. képviselőinek bizonyos kérdésekben vétójoga is van. Mondani sem' kell, milyen fontos eme jogok gyakorlása éppen akkor, amikor a politikai, gazdasági, társadalmi fórumoknak is megnőtt a jelentőségük az intézmények, vállalatok életében. Részvétel a döntések előkészítésében, beleszólás saját sorsuk intézésébe, ez fontos szerepe ma az ifjúsági közéletnek. A vitathatatlan fejlődés ellenére még ma is gyakran hallani: a fiatalok nem élnek igazán közéletet. Mi a tartózkodás oka? Kétségtelen, hogy az ifjúsági szövetség nem szakítható el a társadalomtól. Az ifjúság is a társadalom jellemző jegyeit viseli magán. Például nehéz a fiatalok pályakezdése. Éppen abban az időszakban kell szakmai tudásukat bizonyítaniuk, amikor a családalapítással járó gondok kötik le őket: a beilleszkedés, a lakásszerzés. .. Bizony jócskán van, ami lekösse erejüket, s egyhamar kiderülhet; a közéleti tevékenységre nem marad sem idő, sem energia, elviszi azt a túlórázás, a különmunka-vállalás. Hogyan lehet e kivédhetetlennek látszó érveket ellensúlyozni. Csakis egyféleképpen. Ha olyan közéleti körülményeket teremtünk, amelyek között a fiatal úgy érzi, érdemes részt venni n mindennapi politizálásban. Ha azt tapasztalja, hogy szavának súlya van. hogy véleményét figyelembe veszik a döntések meghozatala előtt, ha nemcsak fejbólintást várnak tőle. hanem érdemi beleszólást is, akkor bizonyára megtalálja módját, hogy jobban, cselekvőbben részt vehessen az ifjúsági és a felnőtt közéletben egyaránt. Gőz József A pódiumon hétköznapjaink szimbólumaként egy igazi Trabant áll. Reflektora a közönség szemébe világít. Kifeszített madzagon újságok „száradnak”. Alatta zongora. húrjait telepakolták kacatokkal. Gépelt röplapokat osztogatnak melyre értelmetlen szavak íródtak. A szereplők megérkeznek, kötélhágcsón másznak fel a színpadra. Megkezdődik az előadás, megszólal az ezüstre festett hegedű, a szaxofon. az eltorzított zongora és a fúrógép. Kalapácsütésektől zengenek a vaslemezek. Az erőteljes hatásokat fényorgona vibrálása fokozza. Egy szintetizátorról eközben Beethoven Örömódája hallatszik. Időnként elcsendesedik a zaj, s a narrátor jut szóhoz: „Tériszony a harmadik emeleten. Tériszony a harmadik emeleten, A marginális értelmiség egzisztenciális problémákkal küzd globálisan. Az egymáshoz való vi- szrny korántsem kielégítő. tériszony a harmadik emeleten... Hölgyeim és uraim, Önök a Morelia Minimal Art Műhely produkciójának szenvedő alanyai. Mi itt nem hülyéskedünk, mindent komolyan gondolunk. Önök most ne próbáljanak megérteni minket, hanem adják át magukat a látványnak és a muzsikának... Tériszony a harmadik emeleten...” Motellá. Három gyöngyösi berzés gimnazista — Szalai János, Tarr Péter és Tilicz- ki Zoltán — társulása. Jó tanuló, jó magaviseletű diákok. Bizonyítványukban a jelesek és a jók vannak túlsúlyban. Környezetükben viszont sok felnőtt elször- nyed tőlük. — Éppen, mert három értelmes emberről van szó, nem értem, miért csinálnak bohócot magukból és miért nézik hülyének a közönséget — mondta egy fanyalgó. — Zeneileg képzetlenek ugyan, de a muzsikájukban is fantáziát látok, nem beszélve a showról amit hozzátesznek. Műsoruk minden pillanata izzó gondolatiság, mélyről jövő. sűrített megSzalai János jelenítése mai világunknak — nyilatkozta a diáknapon zsűrijének egyik tagja. Tipikusak e végletes álláspontok. Hangos füttyszó és lelkes éljenzés egyszerre kíséri útjukat, közömbösen senki sem megy el mellettük. Minimal art. Avantgárd művészeti irányzat. Képviselői — sokszor happenin- gekben — egyszerre építkeznek zenei és vizuális hatásokra. A hatvanas évek amerikai képzőművészei mondták ki először, hogy az alkotásban nem az ábrázolás a lényeg, hanem a rendszerteremtés, a természeti törvények, a tudományok és a technika szintetizálása. Kizárták a személyiség és a lelkiállapot kifejezésének szükségességét. Ez a törekvés a zenében az alapokhoz való visz- szatérést hozta. A szünetek és a ritmus pontos felépí- tettsége került középpontba. Ez eredményezte az afrikai és kelet-indiai népzenére valamint a klasszikus dzsesz- re emlékeztető hangzásvilágot. A Minimal akciókban minden tárgy és minden szó szimbolikus, a jelentés hordozójává válik. A show pedig a közönség felrázásáért történik. — Korszerű életérzést hagyományos formában nehéz közvetíteni — mondják a műfaj ideológusai. — Meg kell botránkoztatni az embereket ahhoz, hogy kibújjanak a vasárnapi koncert Tarr Péter és színházlátogatók közönyéből ... — Tavaly decembertől vagyunk együtt. Azóta sok mindennel próbálkoztunk — mondja Tarr Péter. — Zeneileg képzett muzsikusokat is többször kértünk fel közreműködésre. Eddig szívesen jöttek. Kezd kialakulni a törzsközönségünk is. Legtöbbjük nem tudja pontosan megmondani, hogy miért szeret minket, mégis ott van minden megmozdulásunkon és megérti — vagy ami ennél is fontosabb, megérzi — a mondandónkat. Hogy mit akarunk közölni ... ? Azt nehéz megfogalmazni. Ha szavakban el tudnánk mondani, akkor bizonyára versbe, novellába vagy regénybe írnánk. Mi más csatornát kerestünk az önkifejezéshez. Nem azért, hogy fenegyerekeknek nézzenek bennünket, nem is az avantgárdoskodás divatja miatt, hanem mert a mi hangunk azon jön át legtisztábban. Ismerjük a Minimal múltját, jelenét, irányzatait, de amikor összejöttünk, nem kimondottan ilyen csapatot akartunk létrehozni. Prózai módon indult minden. Csömörünk lett a hagyományos műalkotások hagyományos értelmezéséből. Elhatároztuk, hogy Csehov Három nővérét átdolgozzuk a saját képünkre. Átírtuk, de az keTiliczki Zoltán (Fotó: Szántó György) vés volt, így zenét szereztünk hozzá, majd versbetéteket. kellékeket, és így tovább .. . Egész jól összeállt minden, de akkor már semmiben sem kapcsolódott a csehovi alaphoz, önálló show lett. Ez volt az első próbálkozásunk, amelyet zsinórban követett a második, a harmadik és a sokadik. Olyanok lettek. amilyennek mi látjuk a világot. Haydn annak idején kiült az Es- terházy-kastély parkjába, hallgatta a madarak csicsergését és az ihlette meg. Minket az autózúgás, a rohanás és a füst. Ebben élünk. A pódiumon fellépve is erről kell hát, hogy szóljunk, s nem feltételenül szonettekbe öntve. A művészetnek nem az álmodozás eszközének kell lenni, hanem tükörnek, s ha kell. sikolynak is. A csapat a legutóbbi diáknapok ellentmondásos Síikére óta számos fórumon bemutatkozott már. Felkérést kaptak filmbeli közreműködésre, részt vettek egy Minimal zenei találkozón és szerepeltek az Űj-zenei Stúdióban is. Októberben Budapesten, a Belvárosi Ifjúsági Házban mutatkoznak be. Hogy kísérletezéseik milyen eredménnyel járnak, nem tudhatjuk. Hogy csupán a feltűnési viszketegség vagy a tehetség fűti-e őket. döntsék el a hozzáértők és a közönség tagjai. Az viszont egészen bizonyos, hogy semmit sem szabad elutasítani csak azért, mert szokatlan és újszerű, (szabó p.) TALLÓZÁS A KÖNNYŰZENEI ÉLET HÍREI KÖZÖTT Magyaroek ígéretemhez híven, ma a hazgi zenei élet hírei közt böngészhet az olvasó. Bár csemegét ígértem, az idén nem volt olyan jó a termés, hogy ezt a kifejezést bátran használhassam. A nyáron megjelent az R-GO és a Neoton új lemeze. Albumon adta közzé felvételeit Vikidái Gyula és Varga Miklós, kihasználva az István, a király által szerzett népszerűségüket. Mondanom sem kell, az ilyen sebtében elkészített lemez nem nyújt túl nagy zenei élvezetet. S ha már a Szörényi—Bródy műnél tartunk, meg kell említenem, hogy a Nemzeti Színház is műsorra tűzte a darabot saját színészei közreműködésével, egyedül Vikidált hívták vendégnek. A rendező Kerényi Imre. Szintén színházi hír, hogy szeptember 15-én mutatták be kétszá- zadszor a Macskákat a Madách Színházban. Ez a darab még mindig nagy szenzáció, nem is csoda, hiszen a szerző A. L. Webber is jobbnak tartja, mint a londoni előadást. A jazz berkeiben a legörvendete- sebb hír, hogy a múlt hét végén Budapesten koncertezett Al Di Meo- la. Róla annyit illik tudni, hogy már 19 éves korában, 1974-ben Chiek Coreaval játszott a Return To Forever-ben, amely a 70-es évek legsikeresebb jazz-rock együttese volt. A feloszlás után Di Meola nem lett hűtlen a stílusirányzathoz. s latinos gitárjátékával számtalanszor elkápráztatta a közönséget, s a kritikusakat is. Az amerikai jazz-magazinok többször választották őt az év legjobb szólógitárosának. Jelentősebb lemezei: Elegant Gipsy. Eleotric Randezvons, s a Friday Night, melyen együtt játszik Paco Di Luciával és John Ma Langhlinnal. A magyar jazz-zenészek közül Benkóék szeptemberben a Távol- Keleten turnéztak. Pege Aladár is bejárta a világot, hiszen augusztusban Kanadában, szeptemberben Ausztriában szerepelt, októberben pedig Skóciában lép majd fel a magyar napok keretében. A Petőfi Csarnok vendége volt szeptember 14-én Gianni Morandi, a hetvenes évek elejének olasz sztárja. Természetesen elénekelte régi slágereit: Térden állva előtted. Sírva és nevetve. Az ultramodern zene képviselői sem tétlenkedtek mostanában. Ismét találkozhattak e zene kedvelői a Toten Hosen nyugatnémet csapattal a Petőfi Csarnokban. Az előzenekar Bárdos Deák Ági (ex Kontroll Csoport, ex Sziámi-Sziámi) Ági és a fiúk nevű együttese volt. Egy koncert erejéig isimét összeállt az URH. ök szeptember 13-án, pénteken játszottak Budapesten. Lesz magyar jótékonysági lemez és koncert. Koncz Zsuzsa, Szörényi Levente, Vikidái Gyula, Varga Miklós és Kov&tt Krisztina énekli majd korongra Bornai Tibor és Bródy János Eljön majd a nap című dalát. Az ősszel a nyári földrengés károsultjait segíti majd egy koncert, s december 26-án az afrikai éhezők megsegítésére szerveznek egy magyar Live Aid-et. Gadanecz György Elszállt a nyár, hol van ma már... (Szántó György felvételei)
