Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 242. szám ÁRA: 1985. október 15., kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megér/' Most hallottam a meg­jegyzést, nem győztem ál- mélkodni rajta. Milyen ma­gától értetődő és igaz, gon­doltam. Mint minden nagy­szerű dolog. Ha Archime­des nem ül be a kádba, ha Newton fejére nem poty- tyan az alma, ha Szent- Györgyi nem zöldpaprikát kap az uzsonnájához, ha...! Jó, jó, legyünk szeré­nyebbek: esetünket még­sem illik az ilyen felfede­zésekhez hasonlítani. De megéri, hogy néhány pil­lanatig eltűnődjünk fölötte Miről*" van szó? A tanu­lásról. Még jobban szűkít­ve a kört: a továbbkép­zésről, amihez hozzávehet- jük az önképzést is. Ez a legolcsóbb befektetés, olyan tőke, ami anyagi javakká válik, és nem kell sem kül­földi eljárást megvásárolni, sem szabadalmat venni, nem kell kutatóintézetek­nek komoly összegeket ki­fizetni az- áhított gazdasá­gi eredmény eléréséhez. Le kell ülni a könyv elé. Meg kell szerezni a leg­újabb ismereteket. Ha pe­dig már azok birtokába jutottunk, hagyni kell eze­ket az új felismeréseket, összefüggéseket érvényesül­ni. Lépjenek ki az elmé­let keretei közül a gyakor­latba, a tettek mezejére. Ha lehet óvatoskodni, kétkedni, ha lehet fenn­tartásokat megfogalmazni, most jött el az ideje. Hogy miért? Arra gondolok, olykor a legjobb törekvést is le le­het törni, a legkecsegte­tőbb tervet is félre lehet tolni, ha az üzemi, a szö­vetkezeti, a gyári, a terve­zői környezet olyan. Gon­doljunk csak arra a ren­geteg ötletre, ami a tv vo­natkozó műsorából árad. Mennyi valósul meg belő­lük? Mondhatják, az más. Azoknál sokszor a vállal­kozói tőke hiányzik. Ha pedig nincs pénz, akkor lehet a világ legjobb ötle­te is, gyakorlat nem vál­hat belőle. Ne vitassuk ezt a véleke­dést, pedig ezzel a felfo­gással is érdemes lenne szembeszállni. Én marad­nék az eredeti gondolatnál : a legolcsóbb befektetés á továbbképzés, az önműve­lés. Gondolok arra, ha egy szakmunkás megszerzi a technikusi képesítést, egé­szen másként fogja látni a tennivalóit, mint látta az­előtt. Ha csak „érti” most már azt, hogy mit, miiért kell csinálnia, hogyan függnek össze az egyes munkafolyamatok, ha meg­érti, hogy a technológiai sorrendet nem valakinek a szeszélye állította fel, már az is nagy- eredmény. Biz­tos, hogy javulni fog munkájának a minősége. De ez csak a legegysze­rűbb példa. Nem tudom kikerülni, hogy Széchenyire gondol­jak, aki még az elmúlt szá­zad első felében hangoztat­ta. hogy „a kiművelt em­berfők sokasága" emelhe­ti fel, teheti naggyá ezt az országot. De az a bizonyos lenini jelszó is: tanulni, tanulni... ! A mi társadalmunknak ebben is példát kell mu­tatnia. G. Molnár Ferenc NYOLCSZÁZAN - HAT HÉTIG Ha nyílik az európai kulturális fórum A kedden nyíló európai kulturális fórumra megérkeztek a delegációk. A képen a Pjotr Gyemicsev vezette szovjet kül döttség egy csoportja Köpeczi Béla társaságában a repülőtéren (MTI-fotó, Wéber Lajos felv. Népújság-telefotó — KS) Herman József, az európai kulturális fórum végrehajtó titkára sajtótájékoztatón is­mertette a konferencia nem­zetközi előkészületeit hét­főn, a Budapest Kongresszu­si Központban, a jelentős nemzetközi politikai, kultu­rális esemény színhelyén. Bejelentette, a fórum kedden, délelőtt plenáris üléssel kez­di meg munkáját a magyar kormány képviselőjének kö­szöntő beszédével. Az ülés elnöke a házigazda-ország képviselője, Köpeczi Béla, művelődési miniszter, a ma­gyar nemzeti küldöttség ve­zetője lesz. . A megnyitón mintegy háromszáz küldött vesz részt, de összesen több mint nyolcszázan jelezték részvételüket az előrelát­hatóan hat hétig tartó kon­ferenciára. A kulturális fórum végre­hajtó titkára rámutatott, hogy ez a nemzetközi kon­ferencia a Madridban ka­pott mandátuma alapján szervesen illeszkedik a hel­sinki folyamatba. Jelentő­ségét bizonyítja, hogy a har­mincöt részt vevő állam küldöttségeinek többségét a kultúra aktív dolgozói al­kotják, köztük számos vi­lághírű személyiség is részt vesz az egyes szekciók mun­kájában. Az esemény fon­tosságát emeli ki az is, hogy a nemzetközi sajtó több száz képviselője lesz jelen. A fórum programjáról szólva elmondta, hogy azon — a tavalyi szakértői érte­kezleten konszenzussal ki­alakított szabályzat .értel­mében — öt napirendi pon­tot tárgyalnak a delegátu­sok. A megnyitót követő nyilvános plenáris üléseken a részt vevő országok nyitó deklarációi hangzanak el. A felszólalók sorrendjét a ta­valyi szakértői konferencián sorshúzással döntötték el. Ennek értelmében az első felszólaló Liechtenstein kép­viselője lesz. A harmadik napirendi pont a kultúra különböző területeit érinti, az alkotás, a terjesztés, az együttműködés kérdéseit vi­tatják meg a küldöttek. A továbbiakban az úgynevezett kisegítő. munkaszervekben tárgyalják meg a fórum résztvevői a kulturális együttműködés kérdéseit: ek­kor a képzőművészetek, az előadóművészetek, az iroda­lom, valamint a kölcsönös kulturális megismerés kér­déseivel foglalkoznak. A ne­gyedik napirendi pont lesz az európai kulturális fórum következtetéseinek megfo­galmazása, s végül — várha­tóan november végén — is­mét nyílt plenáris. üléssel zárul a konferencia mun­kája. A ma megnyíló európai kulturális fórumra hétfőn újabb küldöttségek érkez­tek Budapestre: Ausztria küldöttségét Wolfgang Schallenberg nagykövet, a bolgár delegációt Georgij Jordanov miniszterelnök­helyettes, a bolgár kulturá­lis bizottság elnöke, a cseh­szlovák küldöttséget Mi­roslav Válek szlovák kultu­rális miniszter, a francia delegációt Francois-Régis Bastide nagykövet, Írorszá­gét Edward J. Brennan nagykövet vezeti. Izland küldöttségének élén Knutur Hallsson áll. Liechtenstein delegációját Le Compte Ma­rio von Ledebur, az NDK- ét Hans-Joachim Hoffmann kulturális miniszter, Norvé­giáét Dagfinn Stenseht nagy­követ, Portugália küldöttsé­gét J. C. de Freitas F Fa­te, Romániáét Nicolae Veres nagykövet. a Szovjetunióét Pjotr Gyemicsev kulturális miniszter, Törökország dele­gációját pedig Cenap Keskin vezeti. Sajtótájékoztatót tartottak Budapesten az európai kulturális fórumról. A képen Herman József, a tanácskozás végrehajtó titkára beszél (MTI-fotó, Soós Lajos felv. Népújság-lelefotó — KS) Delegáció utazott Targovistébe Tegnap, a késő délutáni órákban háromtagú delegá­ció indult megyénkből Eger bolgár testvérvárosába, öt­napos baráti látogatásra. Markovics Ferenc, a Heves megyei tanács elnöke, Haff- nerné dr. Miskolczi Margit. a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és Miskolczi László, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának ve­zetője eszmecserét folytat az ottani tanácsi és pártveze­tőkkel, megismerkedik az irányítás jellegzetes mód­szereivel, s megbeszélik a •testvéri kapcsolatok ápolásá­nak elkövetkező feladatait, E látogatás egy hosszú évek óta élő hagyomány folytatá­sa, hiszen az előző eszten­dőkben is sor került ha- sonlóakra, megyénk székhe­lyén is rendszeres vendégek Targoviste vezetői, Ez alka­lommal külön szint ad a programnak, hogy ugyan­ezekben a napokban- Targo­viste megye szállodáiban, éttermeiben a Heves megyei vendéglátóipari vállalat sza­kácsai. s pincérei sajátos magyar ételekkel kedvesked­nek az ínyencségekre fogé­kony bolgároknak, sa fi­nom falatokhoz magyaros ci­gányzenét szolgáltatnak szü- kebb hazánk muzsikusai. Szerszámkészítők Farkas Béla immár 33 éve dolgozik a kitérőgyárban. Jelen leg 50 ezer forint értékű húzószersz.ám készítésén munkát kodik A MÁV Gyöngyösi Kitérő- gyárában 32 szerszámkészítő dolgozik, és évente összesen mintegy hatmillió forint ér­tékű szerszámot állít elő. En­nél az összegnél is fontosabb azonban, hogy nélkülözhetet­len munkájukat nagy szak­mai tudással, precizitással végzik, ily módon nagymér­tékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyár többi területén is fennakadás nélkül folyhas­son a termelés. Fehér hollónak számít női dolgozó a szerszám - készítők között. Nos, Kűri Albertné nem tekinti magát annak, hanem egyenértékű munkát végez a férfiakkal A megbecsült szakma egyik képviselője Méri József is (Perl Márton képriportjai Takács Béla gomba­marókát készít. . ... amelyek természetesen a gombához való feltűnő hasonlatosság után kapták nevüket

Next

/
Oldalképek
Tartalom