Népújság, 1985. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-14 / 241. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. október 14., hétfő 3. Kapcsolatunk az európai kultúrával írta: Köpeczi Béla művelődési miniszter A madridi találkozó záró- dokumentumának határoza­ta szerint Budapesten ren­dezzük az európai kulturá­lis fórumot, amely az alko­tás, a kultúra terjesztése és a kulturális együttműködés kérdéseivel foglalkozik. A fó­rum nemcsak a megértést, a párbeszéd folytatását, végső fokon a béke megőrzését szolgálja, hanem annak tu­datosítását is, hogy az ide­gen kultúrák megismerése minden ország érdeke. Magyarország az elmúlt negyven esztendőben tuda­tosan törekedett arra, hogy nyitott és széles körű kap­csolatokat tartson a világ kultúrájával. Elsősorban a korábbi egyenlőtlenségeket kellett megszüntetni, ame­lyek a nyugati és a keleti kultúra befogadását jelle­mezték, és bepótolni azt a lemaradást, amely a szocia­lista országok irodalmának és művészetének hazai meg­ismertetésében mutatkozik. Egy emberöltő alatt sikerült elérni, hogy a Szovjetunió népeinek és a többi szocia­lista országnak szépirodalma, zene- és képzőművészete fo­lyamatosan jelen legyen Ma­gyarországon. A hatvanas évektől kezdve megismerhet­tük a. nyugati világ új mű­vészeti jelenségeit és irány­zatait is. Kezdettől fogva nagy súlyt helyeztünk a klasszikus értékek terjeszté­sére, amelyeket legjobb író­ink és művészeink mutattak be a magyar közönségnek. A helsinki konferencia utáni években az európai országok közötti kulturális kapcsolatok eredményesen fejlődtek. Bár a gazdasági nehézségek hátráltatták a kulturális együttműködés anyagi alapjainak bővítését, előtérbe került a minőség és a kölcsönösség követelménye. Nemzetközi kulturális kap­csolataink kereteit kor­mányközi kulturális egyez­mények, kulturális vegyesbi­zottságok, intézményközi megállapodások és műszaki­tudományos egyezmények al­kotják. Európában nyolc szo­cialista és 18 tőkés ország­gal van egyezményes kap­csolatunk, és további 3 tő­kés állammal kormányközi munkatervvel egyenértékű csereprogramunk van. E munkatervek keretében egye­temi és főiskolai ösztöndí­jasokat küldünk és foga­dunk, konferenciákat és szimpóziumokat rendezünk, művészeti rendezvényeket, kiállításokat tartunk. Számos európai nagyvá­rosban rendszeresen sor ke­rül egy-egy magyar kultu­rális hétre, amikor kiállítá­sokkal. filmszemlékkel és ze­nei rendezvényekkel szere­pelhetünk a külföldi közön­ség előtt. Különösen sok ki­állítást rendezhetünk kül­földön. Igen élénk az ér­deklődés a magyar zenepe­dagógia és a kortárs magyar zeneművészet iránt; Ma­gyarország pedig különösen a XX. századi külföldi ze­neszerzők műveinek előadá­sában vállal úttörő szerepét. Előadóművészeink is sókat szerepelnek külföldön, s e téren „kivitelünk" jóval meg is haladja a „behozatalt". Kulturális és tudományos külkapcsolataink fejlődésének fontos része a tanulmány­utak rendszere. Az utóbbi 10 esztendőben a Nyugatra utazók száma megduplázó­dott. A felszabadulás óta min­den száz, Magyarországon megjelent könyvből 19 for­dítás, s ezzel a világstatisz­tikában igen előkelő helyen szerepelünk. Magyar szép- irodalmi műveket elsősorban a szocialista országokban, s különösen a Szovjetunióban adnak ki jelentősebb szám­ban — az angol és a francia nyelvterületen a magyar szépirodalmat alig népszerű­sítik. Nem más a helyzet a filmforgalmazás terén sem: a szocialista országokban számos filmünket játsszák, a tőkés országokban viszont — az évi 70—80 nálunk bemu­tatott nyugati filmmel szem­ben — alig vesznek át ma­gyar filmet kereskedelmi for­galmazásra. Megközelítő vi­szonosságról leginkább a ze­neművészet területén be­szélhetünk nyugati vonatko­zásban is. Ezek a példák azt mutat­ják, hogy bizonyos terüle­teken a kiegyenlített csere­kapcsolatok a szocialista or­szágokkal alakultak ki, a nyugati kultúrának Magyar- ország elsősorban befogadó­ja. Az európai tőkés orszá­gokkal ugyan sokat fejlőd­tek kulturális kapcsolataink, de sokszor egyoldalúak és viszonzatlanok. Leginkább Ausztriával és Finnországgal sikerült kiegyensúlyozott és sokoldalú együttműködést megvalósítani : az utóbbi ese­tében csaknem 20 testvérvá­ros, barátsághetek, társa­dalomtudományi együttmű­ködés. különféle szimpóziu­mok és nyelvtanfolyamok jelzik a máshol még kiak­názatlan lehetőségeket. Kulturális külkapcsolata­ink fontos területe a ma­gyarság nyelvének és mű­velődésének megismertetése a külföldi szellemi élettel. A világ 25 országában, 83 fel­sőoktatási intézményben 236 oktató foglalkozik magyar nyelv és más hungarológiai tárgy oktatásával. A nagy egyetemeken hungarológiai központok épülnek ki: ed­dig Berlinben, Bécsben, Pá­rizsban és Rómában műkö­dik ilyen egyetemi centrum. Nő a magyar intézetek je­lentősége is, ezek a magyar művelődés terjesztésének központjai Berlinben, Bécs­ben, Helsinkiben, Párizsban, Prágában, Rómában, Szófiá­ban és Varsóban. 1958 óta hazánkban is szervezünk nyári egyetemeket, ahol eddig megközelítően 25 ezer hallgató fordult meg mint­egy 40 országból. A szocia­lista országokból legtöbben az NDK-ból, a tőkés orszá­gokból pedig a Német Szö­vetségi Köztársaságból jöt­tek. Reméljük, hogy a kulturá­lis fórum Európa-szerte fel­hívja a figyelmet a magyar kultúra, a magyar művészet értékeire, és idehaza is tá­gítja azoknak a körét, akik az európai művelődés ered­ményeire kíváncsiak. A fó­rum így egyszerre szolgál­hatja a kulturális nyitottság és nemzetköziség követel­ményét, és jelentős állomás lehet a helsinki úton. Bárdos Alfnnzné Csanádi l.ajosnr Sas Ervin Kovács József Ferenc Tiborné Mikó Gábor Bélapátfalvi „párbeszéd" jelenről, jövőről Bélapátfalva lakosságát is falugyűlésre hívták a na­pokban. Nem rohant a te­lepülés népe — napvilágon akarta befejezni otthoni munkáját, s így még néhány perccel a fórum megnyitása előtt is csak- kevesen vára­koztak a kullurházban — de az esemény kezdetére azért 02 érdeklődök megtöl­tötték a nagytermet. Tették ezt szokásból, másrészt pe dig a kedves vendégek irán­ti tiszteletből. Miután kö­reikben megjelent a kerület országgyűlési képviselője — a megyei pártbizottság első titkára — Barta Alajos, ott volt Mészáros Albert megyei népfronttitkár, s Fodorné Gombos Klára, megyei ta­nácstag is. A kíváncsiság, a figyelem, az aktivitás azonban feltét­lenül a plénum elé került témáknak szólt. S azt bizo­nyította — immár ki tudja hányadik alkalommal —, hogy a bélapátfalviak a leg­kevésbé sem közömbösek közös dolgaik iránt. Minden érdekli őket, ami a nagy­községgel kapcsolatos. S persze, nemcsak halla­ni, beszélni szeretnek ilye­nekről, hanem cselekedni is. egy sor nemes ügy érdeké­ben. Erre engedett következ­tetni dr. Sas Miklós helyi népfrontbi.zottsági titkár számvetése is, amiből — több más mellett — kide­rült, hogy — bár a HNF még mindig nem tartja elegendő­nek az egy főre jutó tár­sadalmi munka értéke 1980- as 352-ről már a tavalyi esz­tendő végig 934 forintra nőtt. Így sikerült például bővíte­ni az ivózíz-hálózatot, s gyü­mölcsfát telepíteni, parkosí­tani több helyen, hogy az általános iskolai tornapálya betonozásáról, a járdaépítés­ről vagy éppenséggel az új szeméttároló kialakításáról ne is szóljunk. Mindez természetesen csak a Hazafias Népfront által szervezett,, támogatott ön­ken tés akciók eredménye! Mivel a beszámolásban kö­vetkező Barta Norbert, a nagyközségi közös tanács el­nöke egyebeket is említhe­tett. Elmondhatta egyebek között, hogy Bélapátfalva a jelenlegi középtávú tervidő­szakban 25 millió forintért nyolctantermes iskolabővítést kapott, korszerű tornacsar­nokkal, miközben a régi tanintézetet is sikerült fel­újítani, megfelelőbbé ten­ni. A lakásgondok enyhíté­sére, az építkezési igények kielégítésére nem kevesebb, mint 69 házhelyet parcelláz­tak, s közülük — közműve- sítve — tizenhatot már tar­tós használatba is adtak Hozzákezdtek a felszíni csa­padékvizek régóta várt el­vezetéséhez — patakrende­zést végeztek a Nagyszoro­son — s amellett, hogy a nagyközségben 99 százalékos már a vezetékes ivóvíz-ellá­tottság, a társközségekben is előbbre léptek. Olyannyira, hogy Mónosbélben teljesen megoldottnak tekinthető a helyzet, Mikófalván jövőre mondhatják ugyanezt, s ta­lán akkor Bükkszentmárton Barta Norbert tanácselnök tájékoztatóját tartja Barta Alajos zast szorgalmazták. Mtfco Gábor, Bárdos Alfonzné mél ­tánytalannak találta, hogy á lakótelepiek, a tanácsi bér­lők kevesebbet fizetnek, s tesznek a közösségért, mint akik családi házakban él­nek. Sas Emil, Holló Máté a nyugdíjasok kétségkívül nehezebb sorsára emlékezte tett a településfejlesztési hoz- zájárulásnál kigondolt — s általuk is magasnak ítélt — összegre reagálva. Csaná­di Lajosné, a szociális tá­mogatásban részesülők hely­zetének körültekintőbb mér­legelését kérte, mert úgy ér­zi: néha az is kap, aki egyéb­ként másoknak adhatna. Mikó Lajosné a vállalati se­gítség jelentőségét hangsú­lyozta. A felszólaló országgyűlési • képviselő, Barta Alajos is a leghelyesebb rangsorolás fontosságára figyelmeztetett, miközben a falugyűlésen mondott köszönetét megvá­lasztásáért, illetve beszámolt arról, hogyan próbál megfelel­ni a kerület bizalmának, mi­lyen munkát végzett feddig. s mi foglalkoztatja a továb­biakban leginkább. Egyben pedig bátorította, biztatta a bélapátfalviakat: őrizzék meg a továbbiakra is közös ügyek iránti élénkségüket, összefogásukat, s keressék fel őt, ha gondjaik vannak. sem lesz már mostohább. Javult a közvilágítás, busz-, várókat, utat építettek, s — éppen a legutóbbi napokban — módot teremtettek Bélapát­falván az intézményes sze­métszállítás megkezdésére is. Kétségkívül hálás szerep­re vállalkozott a tanácsel­nök. amikor mindezeket fel­sorolta, s a következő ötéves tervre is 21 millió forintos fejlesztést helyezett kilátás­ba. Hiszen ki ne örülne la­kóhelye — no, meg a szom­szédos kisebb falvak — gya­rapodásának, kinek ne do­bogtatná meg a szívét, ha újabb nemes elképzelések megvalósításával biztatják? A fiatal is örül, ha pél­dául az öregek huszonöt sze­mélyes napközi otthonának a létrehozását emlegetik, mellette pedig ugyanennyi idős embert érintő házigon­dozói szolgálat megteremté­séről beszélnek. Ifjúnak és aggnak egyforma boldogsága a vízvezeték kiegészítése, a leendő szennyvízrendszer ge­rincének elkészítése, a gáz­szolgáltatás bevezetése, a távhívásos telefonhálózat ki­építése, a Nagykötélrész most formálódó új lakótele­pének kereskedelmi egység­gel való gazdagítása is. Ne­talán az útkorszerűsítések folytatása, a közterületek to­vábbi virágosítása, fásítása. No, meg annak a sok más kérésnek a teljesítése, amik­re — a jelölő, választási gyű­léseken elhangzottak alap­ján — a tanácselnök tájékoz­tatása után Lukács Béla megbízott vb-titkár már csak számadatokkal utalt. Aztán — ugye? — egy megfelelőbb, az egész község­központ képét is szebbé for­máló tanácsháza is kellene. Vitatkozni — legfeljebb a Vitatkoztak is ezen! Szin­te az egész terem felszisz- szent. amikor első helyen 'említették a tanácsházára szánt kerek tízmilliót. Az­tán Mező Kálmán hango­sabban is kimondta — érez­hetően még sokuk — véle­ményét. Fontosabb is lenne, éppen elég! Barta Elek pe­dig mindjárt elő is hozako­dott például a Bajcsy-Zsi- linszky utca vendégmarasz­taló sarával, Pelyhe István a Temető utcai, Kovács Jó­zsef a másutt lévő áldatlan állapotok ellen ágált. Fe­renc Tiborné szerint a tár­sadalmi szertartásokhoz, ün­nepekhez ma még nagyon hiányzó feltételek miatt nem kellene annyit költeni a tanácsházára, sokkal ol­csóbban kialakíthatnák a szükséges helyiséget a kul- túrház jelenleg semmire sem használt kisebb termében. Mások a fejlesztés közös ter­hein való egyformább oszter Kinek-kinek tetszett, hogy a képviselő ajtaja nyitva áll valamennyiük előtt. Vas Lajos pedig hangot is adott ebbéli megelégedésüknek, megtoldván mindját azzal, hogy: a helyi vezetők se zár­kózzanak el soha a panaszo­sok, a segítséget kérők elöl. Mert csakis így haladhatnak jobban. Cráf; hosszat tartott a „pár­beszéd" a tanács és a lakos­ság között — de alig lát­szott nyoma a fáradtságnak. Sőt, az éjszakába nyúlt fa­lugyűlésen a népfront tiszt­újítására is időt szakítottak. Abban a reményben, hogy az új bizottság, az elnökség, a küldöttek — élükön az is­mét megválasztott dr. Sas Miklós titkárral — a jövő­ben még sikeresebben moz­gósítják a települést a falu­gyűlésen is megfogalmazott célok elérésére. Gyóni Gyula sorrendiségen lehet. Szavaz a falugyűlés

Next

/
Oldalképek
Tartalom