Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-14 / 216. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 14., szombat 3. Számvetés, tisztujitas előtt a népfrontmozgalom Interjú Mészáros Alberttel, a HNF Heves Megyei Bizottságának titkárával Belpolitikai életünk idei nagy eseményei során kongresszusra készül a HNF is. Számvetések előzik meg a tisztújításokat, mérlegre kerülnek a legutóbbi öt esztendő eredményei, mielőtt a további tennivaló­kon osztozóknak szavaznak bizalmat. Mindezekkel kapcsolatban kereste fel a Népújság munkatársa Mé­száros Albertet, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának titkárát, hogy interjút kérjen tőle la punk számára: — Mészáros elvtárs! Min­denekelőtt arra szeretnénk választ kapni, hogy mi­lyennek ítélhető a nép­frontmozgalom szerepe, helyzete szűkebb hazánk­ban? — A kérdésre — noha a HNF közismerten a legna­gyobb magyar tömegmozga­lom — nem egyszerű a vá­lasz. Mindennapi munkánk­kal, folyamatos tevékenysé­günk ellenére is többnyire csak az ország nagyobb eseményei idején találko­zik a közvélemény. Leg­utóbb például az országgyű­lés képviselői és tanácsvá­lasztások alkalmával hal­lattunk magúinkról. Mint is­meretes: a választási tör­vény értelmében a népfront­nak jelentős közjogi felada­tokat kellett megoldani a megyénkben is. Szerveink tettek javaslatot a jelöltek­re, a választásokon csak az induhatott, aki elfogadta a HNF programját. Jellemző erre az időszakra, hogy a gyűlések szervezésétől a je­löltek névsorának elkészíté­séig, egész sor teendőnk akadt, s ekkor még a 86 választási elnökségben és a , 343 szavazatszedő bizottság­ban munkát vállalt tisztség- viselőinkről, aktivistáink­ról nem is szóltam. S ez természetesen csupán a munkánk egy része. Mert. közéleti működésünk való­jában igen sokrétű. Ennek érzékeltetésére elegendő ta­lán, ha csak arra utalok, hogy megyénk minden te­lepülésén van népfrontbi­zottság, városainkban és városi jogú nagyközségünk­ben pedig körzeti bizottsá­gok is dolgoznak. Száznegy­venhat testületünkben csak­nem négyezren részesülnek igazán széles körű progra- . műnkből. Ugyanekkor hadd mondjam el például azt is, hogy — mint ismeretes — a Magyar Nők Országos Ta­nácsának a hatvanas évek végétől- nincsenek területi szervei. Így a korábbi nőta. nácsok utódai — a lakóte­rületi nőbizottságok — is a népfront keretében vég­zik feladataikat, megyénk­ben mintegy kétezer taggal. A több mint 220 lakó- és utcabizottságban további ezerkétszázan vannak, nem utolsó sorban pedig elnök­ségeinkben, illetve a mel­lettük működő állandó, va­lamint alkalmi munkabi­zottságokban is igen szép számmal tekintik hivatá­suknak. amit tenniük kell. S ha azt is hozzávesszük, hogy ezt a „hadsereget”, — amelyet egyébként mindösz- sze 12 fős politikai appa­rátus fog össze — legalább kétezer kommunista aktíva segíti: munkájukat az újság hasábjain is megköszönve, igen komoly erőről beszél­hetek. Tényleg nyugodt szívvel mondhatom, me­gyénkben is, hogy átfogja társadalmunk egészét. Az említett testületek döntő többsége tervszerűen és ha­tékonyan teljesíti a rábízot- takat, népfrontmozgal­munk a párt fő irányvona­lát elfogadva, követve és ehhez következetesen ra­gaszkodva politizál Heves­ben. — Mik jellemzik a fejlő­dést a Hazafias Népfront elmúlt ciklusi tevékenysé­gében? — Testületeink a koráb­binál szervezetebben, ered­ményesebben dolgozva szé­lesítették tevékenységüket, növelték aktivitásukat, tö­megbefolyásukat, ami ismét emelte mozgalmunk tekin­télyét, becsületét az embe­rek előtt. Fórumainkat nap­jainkban még inkább jel­lemzi a demokratikus lég­kör, a társadalom lényeges kérdései iránti felelősség, a nyílt, őszinte segítőszándékú bírálat. Ügy véljük, népfront­bizottságaink hozzájárul­tak ahhoz, hogy — közis­mert gondjaink, nehézsége­ink ellenére — megyénkben is általában jó a politikai légkör, hazánkban tovább szilárdult a szocialista nemzeti egység, maradékta­lanul érvényesül a párt szö­vetségi politikája. A HNF közjogi szerepében és funk­cióiban egyaránt erősödött. Igyekezetünkkel a legutóbbi években szűkebb hazánkban is általánosakká váltak a tár­sadalmi viták. Ezek nagy­ban hozzájárultak ahhoz, hogy állampolgáraink job­ban megismerjék gazdasági, politikai célkitűzéseinket, a terület- és településfejlesz­tésre vonatkozó elképzelé­seket. terveket. Úgyszólván, a legszélesebb nyilvánosság előtt sikerült így „párbe­szédet’’ folytatni a lakos­sággal, például a választá­si rendszer korszerűsítéséről, a környezetvédelemről. vagy éppenséggel az okta­tási törvénytervezetről. Igen fontosnak tartjuk, hogy a legutóbbi időszak­ban az éves tervek, vala­mint a Vll. ötéves terv társadalmi * előkészítésé­ben is komoly szerepet vál­lalt a népfront. Ha pedig még egy mondat erejéig visszatérhetek az idei ta­nácstagi, országgyűlési kép­viselői választásokra, hadd jegyezzem meg: mozgal­munknak is szerepe volt abban, hogy társadalmi stabilitás, a közmegegyezés jegyében erősödött és fej­lődött a lakosság tevékeny­sége. — Az aktivisták, tisztség­viselők miben mutattak leginkább segítséget? (Fotó: Koncz János) — Tulajdonképpen az elő­ző kérdés válaszát is folyta­tom, amikor elmondom: az eltelt öt esztendőben a mozgalom szerepe és funk­ciója tovább erősödött, ami­ről ma úgy beszélünk, hogy az állampolgárok közössége is a népfront. Különösen nagy jelentőségűnek ítéljük a családvédelemben való erőteljesebb részvételt, az ehhez szükséges társadalmi mozgósítást, de említhetném a fogyasztói érdekvédelem javítását szolgáló tanácsok létrehozását is. amely az alapellátás jobbátételével feltétlenül hozzájárul az emberek kedvező közérzeté­hez. Vagy szólhatnék a ter­mészet- és ikörnyezetvéde- lem dolgában az önkor­mányzatok megerősödését szolgáló munkánkról. Hadd jegyezzem meg továbbá, hogy a HNF 1981-es VII. kongresszusa óta szembetű­nően fellendültek megyénk­ben is a társadalmi munka­akciók: már a tavalyi év végéig csaknem egymilli- árd forint volt az eredmé­nyük! Esztendőről esztendő­re mintegy 30 százalékos a növekedés, ami végső so­ron az egy lakosra jutó 458 forinttól 911-ig vezetett, A népfront által szervezett településfejlesztő társadal­mi munka 65 százalékban kommunális, 26-ban kultu­rális, négyben egészségügyi, szociális, míg ötben egyéb jellegű. Mindez — ha saj­nos, még el is marad az országos átlagtól — feltétle­nül gyarapította a nemzeti vagyont, javította a civili­zációs feltételeket. S a vá­laszomból nem hagyhatom ki azt sem, hogy például a felszabadulási évforduló kapcsán fellendülés követ­kezett be kulturális moz­galmainkban. elmélyült a béke és barátsági munka is a népfrontnál. — Milyen a választási ké­szülődés, mi az események sorrendje, a tisztújítás hoz-e újat a szervezetbe? — Az olvasók előtt mai- ismert, hogy a Hazafias Népfront Orszógtos Tanácsa 1985. július 12-i ülésén fog­lalt állást választási elve­inkben. Ennek alapján szep­tember közepétől október derekáig falugyűléseken, városrészi tanácskozásokon lesznek a községi, körzeti beszámolók, választások. október 26-án vetnek szá­mot munkáikkal, s szavaz­nak bizalmat az új tisztség- viselőknek városi jogú nagy­községünkben, illetve négy városunkban, míg a tiszt­újító megyei értekezletre november 23-án kerül sor. A Hazafias Népfront VIII. kongresszusát pedig 1985. december 13—15. között tartják Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házában. Megyei el­nökségünk és bizottságunk a feladatok elvi meghatáro­zása mellett még július vé­gén, augusztus elején átte­kintette a választások gya­korlati lebonyolításának rendjét, módszerét, -egyhan­gúlag elfogadta a központi útmutatót, valamint az er­re épülő tervet is. Hang­súlyozta: mindenütt bátran kell vállalni a vitákat a nézetek ütközését, a szám­adások megítélésében. a további munka meghatáro­zásában, s a személyi ügye­ket illetően is határozottan utat nyitni a lakosság de­mokratikus igényeinek . . Alapvető szervezeti változá­sokra nem készülünk, új­donság viszont, hogy nő- és rétegpolitikai munkabizott­ságunk társadalompolitikai­vá alakul a korábbihoz ké­pest más funkcióval, s lesz balesetvédelmi társadalmi munkabizottságunk, illetve családvédelmi tanácsunk is. — Mik a mozgalom soron következő legfontosabb feladatai — egyben már a megválasztandó új tiszt­ségviselők útravalói —, s hogyan segíthet ebben az együttműködés a népfront­ba tömörült más szervek­kel? — E kérdésre — úgy gon­dolom — a HNF kongresz- szusa hivatott megadni a teljes választ. Egy azonban már most bizonyos: a de­mokráciából a népfront- mozgalomnak is újra vizs­gáznia kell. S amit még el­mondhatok: most az a leg­fontosabb egy ilyen zsúfolt, már-már túlterheltnek is nevezhető esztendőben, mint az 1985-ös, hogy fel­tétlenül érdeklődést kelt­sünk kongresszusi előkészü­leteink és kongresszusunk iránt égyaránt. S ezt ko­rántsem lehet letudni az­zal, hogy a hírközlő szer­vek útján az emberek min­den eseményről megfelelő tájékoztatást kapnak. A passzív befogadásnál több­re, sokkal többre van szük­ség Heves megyében is! ösz­tönző felhívásokkal és kez­deményezésekkel kell neki­látni a továbbiakhoz, ame­lyek érzékelhetővé teszik minden állampolgár számá­ra, hogy valódi ügy rejlik a népfrontban, nyílt fórumok­hoz juthatnak problémáik­kal, terveikkel, javaslataik­kal. S gondolataik, az el­mondottak meghallgatásra találnak. Foganatjuk lesz a helyi önkormányzatok mű­ködésében. a falu- és vá­rosközösségek alakításá­ban. a megyei népfrontérte­kezletnek pedig beleszólása szűkebb hazánk újabb poli­tikai, gazdasági fejlődésébe. S ami a későbbieket illeti: munkánk eddigi gyakorlata azt mutatja, hogy elgondo­lásaink csak úgy sikerülnek, ha cselekvő munkakapcsola­tunk van a népfrontba tö­mörült párt- és állami szer­vekkel, a tömegszervezetek­kel, mozgalmakkal. A jövő útja is ez. Csakis úgy érhe­tünk el még nagyobb ered­ményeket. ha n népfront­program számára megnyer­jük megyénk egész társa­dalmát. — Köszönjük a beszélge­tést. Gyóni Gyula Szüret a Mátraalján (MTI-fOtók: Sza.bó Sándor összeállítása) rr Őszi munkák a földeken Kihasználva a kedvező időjárást, szorgos munka folyik országszerte a földeken. Komlöszedés Hevesben Megjelent a Béke és Szocializmus 8-as száma Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárhelyettese méltatja az MSZMP XIII, kongresszu­sát, elemzi a kongresszus határozatait. A többi között hangsúlyozza : a kongresszus megerősítette és az új kö­vetelményeknek megfelelő­en továbbfejlesztette a párt fő politikai irányvonalát. ■ Pham Van Dong, a Viet­nami Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja, a Vietnami Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke méltatja hazájának az 1945. augusztusi forradalom óta megtett történelmi útját. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom az idén november 28-án emlékszik meg Friedrich Engels szü­letésének 165. és augusztus 5-én halálának 90. évfordu­lójáról'. Heinrich Gemkow professzor, az NSZEP KB mellett működő Marxizmus Leninizmus Intézet igazga­tóhelyettese méltatja Engels munkásságát. Orlando Millas, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának és titkárságá­nak tagja elemzi, hogy mi­lyen hatást gyakorolt La- tin-Amerikára a második világháború. Guayana belpolitikai hely­zetét súlyos feszültségek jel­lemzik. Janet Jagan, Guaya­na Népi Haladó Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára áttekintést ad a párt tevé­kenységéről. A Béke és Szocializmus Prágában, májusban szimpo- ziont rendezett a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom történetének kiemel­kedő állomásáról, a Kom­munista Int ernacionálé 50 évfordulójáról, A folyóirat széles körű összeállítást kö­zöl a Kommunista Interna- cionálé VII. kongresszusának történelmi jelentőségét és időszerűségét feltáró előadá­sokból! A nyugatnémet békemoz­galom fő áramlatainak kép- viselői a folyóirat kezdemé­nyezésére Bonnban eszme cserét folytattak a béke- mozgalomnak a megválto­zott új körülmények között adódó új feladatairól. A “szerkesztőség rövidítve köz­li a résztvevők állásfogla­lásait. Fél évszázaddal ezelőtt, 1935. derekán Párizsban ta­nácskozott a kultúra védel­mének nemzetközi kong­resszusa. A nevezetes ta­nácskozásról Feliksz Kuz- nyecov, a filológiai tudomá­nyok doktora, a Szovjet író­szövetség vezetőségének tit­kára emlékezik meg Vetik az őszi búzát Nógrádbao

Next

/
Oldalképek
Tartalom