Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-11 / 213. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 213. szám ARA: 1985. szeptember 11., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Fegyelmezett munkával, szigorúbb követelményekkel A téli károk pótlásáért Az idei szokatlanul kemény tél kedve­zőtlenül érintette a népgazdaságot, jelen­tős károkat okozott. Csak összefogással, az eddiginél jobb munkával lehet a ki­eséseket pótolni, s éves tervünket telje­síteni — fogalmazták meg az MSZMP Központi Bizottságának április 29-i ülé­sén. Megyénkben az elmaradás értéke megközelítette az 500 millió forintot. A megyei pártbizottság, a megyei tanács, a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa és a KISZ Heves Megyei Bizottsága május közepén épp ezért felhívással fordult a pártszervezetekhez, munkahelyi kollektí­vákhoz. a társadalmi cs gazdasági veze­tőkhöz. a dolgozókhoz. Ebben kérte, hogy átgondoltabb, szervezettebb, fegyelmezet­tebb munkával, a munkaidő jobb kihasz­nálásával tegyenek meg mindent a hiá­nyok megszüntetéséért. Összeállításunk­ban arra a kérdésre kerestünk választ há­rom gazdálkodó szervezetünknél, hogy az elmúlt hónapokban milyen erőfeszítések­kel csatlakoztak a felhíváshoz. Nagyrédén Egerben, a Tihaméri lakótelepen a Heves Megyei lan ácsi Fnílninari Vállaltit vno/i a niiinLóLaf Igazat Annyira alapvető követel­mény, hogy szinte le sem merem írni: csak az igazat szabad előterjeszteni, je­lenteni, kimondani, még akkor is, ha ez olykor kel­lemetlenül hangzik. Kelle­metlenül, ha nem sikere­ket tartalmaz, kellemetle­nül, ha bárki a szépet, a jót szeretné hallani, de ... helyette a nehézségeket, a sikertelenséget, a hibát tá­lalják elé. Csak az igazat, az igaz­ságot, akárcsak a bírósági tárgyalóteremben. Hiszen minden helyzetelemzés csak a tényekre épülhet, különben nem lehet a va­lóságot tetten érni, és az esetleges kiigazításokat megkezdeni. Csak az igazságot: mon­dotta klasszikus filozófu­sunk, aki kíméletlenül elő­sorolta a tényeket olyan­kor is, amikor nem éppen hízelgő következtetéseket lehetett azok alapján meg­fogalmazni akár a társa­dalom, akár a gazdaság, akár az ideológia területé­re. Amennyire természetes követelmény az igazság kendőzetlen feltárása min­den helyzetben, annyira nem voltunk mindig követ­kezetesek a — gyakorlat­ban. Emlékeznek még? Voltak éveink, amikor csak a sikereket, a szép teljesít­ményeket soroltuk elő, mert azt vallottuk, hogy a jó példa magával ragad mindenkit. Azt hittük, tár­sadalmi rendünk fejlődése töretlen folyamat, amely szinte automatikusan job­bá, lelkiismeretesebbé, szor­galmasabbá, tökéletesebbé teszi az embereket. Azt hittük, hogy lobogó zászlók alatt, pattogó rit­musú dalokat énekelve me­netelhetünk a boldogabb holnapok felé, amelyek „természetszerűleg" követ­keznek be, mert mi azt így akarjuk. Márpedig, amit mi akarunk ... ! Szóval: nem egészen így történt. Azért is, mert nem tudtunk, nem akartunk, nem mertünk mindig szem­benézni az igazsággal, mert a valóságnak csak egy-egy részletét vettük figyelem­be. Azt, amelyik alkalmas volt arra, hogy elérzéke- nyedve állapíthassuk meg: már megint többre jutot­tunk. Itt vagy ott. De az egészet illetően, még akad­tak volna gondjaink, ha azokra egyáltalán oda akartunk volna figyelni. Ez a fajta szemlélet és az ebből keletkező maga­tartás még ma is kísért nálunk. Még ma sem sze­reti mindenki, ha a „mez­telen" valóságot tárják ele- be. Még mindig szíveseb­ben hallgatjuk a részered- ménveket, vagy ha azoknak is híján vagyunk, akkor a szépen elővezetett magya- rázeatást. amelyből a vak is láthatja, hogy „az ob­jektív nehézségek miatt"...! I Mert mindig csak más le­het az oka annak, ha va­lami nem megy jól, nem pedig én, te, ő — mi. Gondolom, itt lenne az ideje, hogy elvessük ezt a ködösítő köntörfalazást. Az igazat, csakis az igazat — még ha kellemetlen is oly­kor. Legyünk ennyire ön- zőek — önnön érdekünk­ben. G. Molnár Ferenc a Szőlőskert Termelőszövet­kezetben Majoros János párttitkár tájékoztatója sze­rint a legjelentősebb károk a közös és a háztáji szőlő- területeken jelentkeztek- A fagykár miatti veszteség a termésben megközelíti a két­ezer tonnát. A háztájiban 20 hektár szőlőt kellett kivág­ni. A rendkívüli hideg költ­ségnövelő tényező volt az ál­lattenyésztésben valamint az energiafelhasználásban. A tsz vezetősége, a kiesések ellensúlyozására akció prog­ramot hagyott jóvá, mely szerint szigorították a tech­nológiai fegyelmet, csökken­tették a műveleti költsége­ket. Elképzeléseik alapján a következőképpen kívánták mérsékelni főágazatonként a károkat: a szántóföldi nö­vénytermesztésben a hozam mintegy négymillió forintos növelésével, költségcsökken­téssel és energiatakarékos művelési módok alkalmazá­sával. Az állattenyésztésben az árbevételt két százalék­kal szeretnék növelni, s ugyanilyen arányban csök­kenteni a költségeket. A bo­rászatban és a hűtőipari te­vékenységben az anyagtaka­rékosság és a minőségi mun­ka fokozása a fő célkitűzés. A szőlőtermés pótlására fel­vásárlást hajtanak végre. Az eddigi eredmények biz­tatóak, az őszi búza hoza­ma 200 tonnával lett maga­sabb a tervezettnél, 33 hek­tárral növelték a másodve­tésű silókukorica területét, s 15 hektáron másodvetésű uborkát termesztenek. Az egy tehénre jutó tejtermelés au­gusztus végéig, az előző évi­hez képest négy százalékkal növekedett. Mindezek alap­ján, joggal bíznak abban, hogy megfelelőképpen ellen­súlyozni tudják az év első hónapjaiban keletkezett ká­rokat, s a termelési ered­mény az 1984. évihez ha­sonló lesz. A Mátraalji Szénbányák Vállalatnál a politikai és társadalmi szervek kezdeményezésére taggyűléseken, fórumokon is megbeszélték a felhíváshoz való csatlakozás mikéntjét. Mint Hatvani Ferenc, a párt- bizottság titkára elmondta, az időjárás viszontagságai-, ból adódott, kedvezőtlen gazdasági hatások ellentéte­lezésére külön intézkedése­ket hoztak: feszített követel­ményeket állítottak fel az anyag, és energiatakarékos­sági tervben, a munkaterme­lékenység fokozását techno­lógiák változtatásával kíván­ták elérni, a széntermelésnél pedig szelektálást alkalmaz­tak, magasabb hőértékű tü­zelőanyagot adtak át a Ga­garin Hőerőműnek. A becslések szerint, az igen kemény tél miatt, mintegy 100 millió forintos kárral kellett számolniuk. Igen je­lentős volt a hátrány az ecsédi bányaüzemben, a ma­gas nvomású gáz- és olaj­vezetékek építésénél. Itt pél­dául az ország különböző ré­szein dolgozókat a törzshely­re kellett visszahozni, s ott munkát adni nekik. Hason­ló volt a helyzet tulajdon­képpen a petőfibányai ve­gyesüzemben is. Végül is kö­vetkezetes gazdaságszervező munkával, a politikai és tár­sadalmi szervek támogatásá­val. példamutatásával, s a dolgozóktól ekliva lelkiisme­retes munkájával, túlnyomó- rés. I sikerült gátolniuk a ki- <•-• két. Mindezt amellett, h'.uv meg kellett birkózniuk az egeresein bánya átvéte­lének. illetve a bükkábrá­nyi megnyitásának feladatai­val. A Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat az év első hat hónapjában — hiszen a rossz időjárás -íz építőket is nagyon kedvezőt­lenül érintette — mintegy 10 millió forint értékben ma­radt el termelési tervétől. A jó idő beköszöntővel, a ki­esések pótlására, intézkedési tervet készítettek, ebbe épp­úgy beletartozott a szerve­zettebb irányítás, s munka­végzés megvalósítása, mint a munkaerő célszerű átcso­portosítása. A termelésben, a lehetőség szerinti területeken például bevezették a kétmű- szakos öntést. Június 22-én. szombaton, rendkívüli kom­munista műszakot tartottak, s az áldozatvállalási készsé­get bizonyítja, hogy a dol­gozók kezdeményezésére, szeptember 1-től november 6-ig, egy órával megnövel­ték a munkaidőt. A közös összefogás részben már jú­lius végéig meghozta az eredményét, hiszen 33 mil­liós nyereséget könyvelhetett el a vállalat. Természetesen vannak még komoly teen­dőik. hiszen jelenleg is a lé­tesítmények építésében, mint­egy kéthetes hátrányt kell ledolgozniuk. A dolgozók ed­digi hozzáállása alapján bíz­nak benne, hogy a második féléves célkitűzést — 450 millió forintos termelési ér­ték létrehozását — teljesí­tik. A Metalloglobus tarnaszentmlklósi telepén Is az anyagta­karékosság a tő szempont a kiesés pótlásában (Koncz János és Perl Márton felvételei) Lázár György Japánba utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke a japán kormány meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Japánban. Várkonyi Péter Csehszlovákiában Várkonyi Péter külügymi­niszter Bohuslav Chnoupek- nek, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság külügymi­niszterének meghívására kedden hivatalos baráti lá­togatásra Csehszlovákiába Utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Oldrich Mohelsky Csehszlovákia budapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője. ★ Magyar—csehszlovák kül­ügyminiszteri tárgyalások kezdődtek kedden a prágai Cernin-palotában, a cseh­szlovák külügyminisztérium épületében. Várkonyi Péter külügymi­niszter különrepülőgépe 8 óra 50 perckor szállt le Prá­ga ruzynei repülőterén. A magyar diplomácia vezetője és kísérete fogadására meg-’ jelent vendéglátója, . Bohus­lav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter, valamint Kovács Béla, hazánk prágai és Ondrej Durej, Csehszlo­vákia budapesti nagykövete, akik csatlakoztak a két fél tárgyaló küldöttségéhez. Repülőtéri nyilatkozatában Várkonyi Péter látogatásá­nak céljáról kijelentette, hogy Bohuslav Chnoupekkel áttekintik a kétoldalú kap­csolatok helyzetét, valamint a kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó legfontosabb nem­zetközi kérdéseket. Az egyeztetett külpolitika képviselete erőt és további lehetőségeket biztosít a szo­cialista országok nemzetkö­zi tevékenységéhez — álla­pította meg Várkonyi Péter. A magyar külügyminiszter délelőtt megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját a prágai Zizkov-hegyen lévő nemzeti emlékműnél és vi­rágot helyezett el Klement Gottwald sírján. A Szovjet Tudományos Akadémia kiállítása Budapesten A Szovjet Tudományos Akadémia legújabb kutatá­si eredményeit bemutató ki­állítás nyílt kedden Buda­pesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Az Üj anyagok című tárlaton a szovjet népgazdaság műsza­ki-tudományos haladásá­nak meggyorsítását szol­gáló űj technikákkal ismer­kedhetnek meg a látogatók. A kiállítás megnyitását megelőző sajtótájékoztatón Alekszandr Hohlov, a Szov­jet Tudományos Akadémia levelező tagja, az Akadémia főtitkárhelyettese arról szólt, hogy a szovjet tudomány és technika mind nagyobb mér­tékben igyekszik hozzájá­rulni a társadalom gazdasá­gi és szociális feladatainak megoldásához. A kiállítás hét fő részből áll. A tárlókban látható egy kristályosító berendezés, amellyel tűzálló monokris­tályok növeszthetők. Bemu­tatnak olyan üvegszál-fény- vezetékeket is. amelyeket a telefonhálózatban alkalmaz­nak. s a jövőben a kábel­televíziózás, a számítástech­nika, az ipari automatizálás, a közlekedés és a szállítás, valamint az energetika terü­letén is felhasználhatnak. Külön csoportban állítot­ták ki az orvostudomány és a mezőgazdaság fejlődését segítő új preparátumokat Látható közöttük a Ferroce- ron. amelyek egyebek mel­lett orrüreg- és garatbeteg­ség gyógyítását szolgálja. A tárlaton a szovjet és magyar közös kutatási ered­ményeket is szemléltetik. Az együttműködésben több mint száz szovjet és mintegy nyolcvan magyar tudomá­nyos kutató vesz részt. A kiállítás alkalmából szer­dán tudományos szimpóziu­mot rendeznek a Semmel­weis utcai kulturális köz­pontban, ahol magyar és szovjet szakemberek számol­nak be az új kutatási ered­ményekről. A tárlat megnyitóján Alekszandr Hohlov és Már­ta Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia alelnöke mondott beszé­det. A kiállítás szeptember 25-ig tekinthető meg. Értékelés a megyei pártbizottságon Munkásőreink teljesítették hivatásukat Kedden délután a megyei pártbizottságon Farkas Sán­dor, a Munkásőrség megyei parancsnoka adott számot szűkebb hazánk munkásőrei­nek tevékenységéről, az el­múlt évben végzett munká­jukról. Az eseményen jelen volt Horváth Árpád, az MSZMP KB munkatársa, megyei instruktor, Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának első titkára és Fehér Béla, a Munkásőrség országos parancsnokának he­lyettese. A beszámolóból ki­derült, hogy az elmúlt idő­szak legfontosabb feladatai­nak a megye munkásőrei magas színvonalon tettek eleget. A fegyveres testület­re jellemző volt ebben az évben is az emberközpontú szemlélet, a munkásőrökkel való mind jobb törődés. Fontos teendőjüknek tekin­tették. s tartják a jövőben is az ésszerűs. lésekre, a já­rulékos idők csökkentésére és a takarékosságra való tö­rekvést. Mindez megalapozó­ja lehet az elkövetkező idő­szak munkájának is. Ezt követőéi először Vi­rág Károly, a megyei párt- bizottság titkfra adott érté­kelést a megy.-i parancsnok­ság tevékenye égéről, majd Fehér Béla szolalt fel. Mint mondotta, a Heves megyei parancsnokság az országos elvárásoknak az elmúlt esz­tendőben is maradéktalanul elegeit tett. Az egységek a szervezeti korszerűsítés óta egvre jobban, zökkenőmén - lesebben hajtották végre fel­adataikat. Végül kiemelte, hon* a jövőben — a meg­változott gazdasági helyzet- - 0<=n — mind nagyobb hang- súW.t kell helyezni az után­pótlás biztosítására. A fóru­mon hozzászólt Barta Ala­jos is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom