Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-30 / 229. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 30., hétfő iMiÁI TfTJl SgjjM VÁLASZOL AZ OLVASÓSZOLGÁLAT A településfejlesztési hozzájárulásról Fórum a Miskolci Rádióban Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alko­tott a településfejlesztési hozzájárulásról. Bár a jogszabály (az 1984. évi 12. sz. tvr. és a 28/1984. [VII. 17.] PM számú rendelet) csak 1986. január 1-én lép általánosan hatályba. Néhány település kísérletképpen előbb bevezeti, ezért sokak érdek­lődésére számot tarthat, érdemes róla korábban beszélni. Lapunk szeptember 24-i, keddi számának 3. oldalán már foglalkoztunk e témával. Ennek kapcsán szűkebb hazánk más helységeiből is je­lentkeztek érdeklődők telefonon. Márton (István gyöngyösi olvasónk pedig levelet írt szerkesztősé­günk olvasószolgálatához. Ezért közöljük most a rendelkezésre vonatkozó általános tudnivalókat. Minibolt Füzesabonyban A nagyközség déli részének jobb ellátására új önkiszol­gáló ABC-t létesít a Kossuth Lajos úton, a Füzesabony és Vidéke Áfész. Az októ bér elején nyíló kis üzlet az Afész tmk-brigádja állította össze: Magasházi Péter és munkatársai már az utolsó simításokon dolgoznak (Fotó: Köhidi Imre) Kizárás, kitagadás, érdemtelenség Üzen a szerkesztő N. V. EGER: Az államigazgatási hatá­rozat megfelel a jogszabály­nak, amikor a két kereső gyermeket részben kötelez­te — egyforma arányban — anyjuknak a szociális ott­honba történő elhelyezése­kor a havi, járadékszerű tel­jesítésre. Az állam vállalja a szociális gondozás terheit, bizonyos, indokolt esetek­ben egyedül is, ha azonban az idős embereknek vannak gyerekei, azokat a szülőtar­tás keretében kötelezi a ter­hek részbeni viselésére. A határozat jogerőre emelke­dett, ennek a módosítására visszamenőleg nincs mód. Ha életfeltételei súlyosakká váltak, kezdeményezzen újabb eljárást. B. F.: A kapu nyitva tartása, vagy inkább nyitva felejté­se valóban veszélyezteti a személy- és vagyonvédelmet, főként városban és forgal­masabb helyeken. Erre nyo­matékkai fel kell hívnia tu­lajdonostársa figyelmét. „TÁRSASHÁZ” JELIGÉ­RE: A kár megtérítésének a kötelezettsége mindig azt terheli, akinek a magatar­tása okozati összefüggésben áll a bekövetkezett kárral. A beázást és követelménye­it nemcsak a háztartási biz­tosítás oldaláról kell csupán szemlélni, a közösben lévő műszaki részek közös gon- ' dók, amiket együtt kell vi- selniök. ANTAL JÖZSEFNÉ, EGER: Levelében feltett kérdésé­re egy rendelettel válaszo­lunk, pontosabban a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rende­let 226. §-a irányadó az ön esetében. S. ANTALNÉ, BESENYŐ­TELEK: A rendelkezés azokra ér­vényes szeptember 1-től, akik augusztus 31. után hoz­ták világra gyermeküket. A rendelkezés végrehajtásánál nem a szülés napját, hanem várható időpontját veszik figyelembe. „KISMAMA" JELIGÉRE: A jogszabály előírja, hogy a kisgyermek másfél éves korától fél munkaidőre vál­lalhat munkát, s emellett ’ változatlanul folyósítják ön­nek a gyest is. Az talán már mondanunk sem kell, hogy ez azokra vonatkozik, akik állandó munkaviszonnyal rendelkeznek, illetve me­zőgazdasági szövetkezetnek tagjai. BÍRÓ ANDRASNÉ, EGER: Kérjük, hogy az ügyével kapcsolatos összes papírját hozza be szerkesztőségünk jogtanácsosához, akinek fo­gadóórái a következők: hét­főn és csütörtökön, délelőtt 9-től 11-ig és szerdán, dél­után 3-tól 5-ig. A levélben leírtak alapján ugyanis nem tudjuk panaszát kivizsgálni. /A HATODIKON!/ Minden hónap első keddjén apróhirde­tések a hatodik oldalon! Hirdetés felvétel a hónap utolsó keddjéig. A településfejlesztési hoz­zájárulásból származó pénz­összeg a helyi tanácsok pénzforrásait növeli majd. Ez a tanácsoktól el nem vonható. Ebből fogják fe­dezni a lakossági igényeket a települések fejlesztésével kapcsolatban. Kötelesek a te­rületükön élő állampolgáro­kat előztesen bevonni a ter­vezésbe, valamint a pénz­eszközök felhasználásáról is kötelesek őket tájékoztatni. Mi utón kell hozzájárulást fizetnünk? A lakásbérlőnek (társ­bérlőnek), lakástulajdonos­nak fizetnie kell. A szemé­lyi tulajdonban, illetve tar­tós használatban lévő egyéb ingatlan után is (üdülő, ön­álló ingatlannak minősülő műhely, üzlet, műterem, a nem lakásbérlet alapján hasz­nosított lakástulajdon, a sze­mélyi tulajdonban és tar­tós használatban lévő, ma­gánerőből beépíthető lakó-, üdülőtelek) fizetni kell. Ha az ingatlanon haszon- élvezeti jog van, a fizetési kötelezettség a haszonélvezőt terheli. Még akkor is, ha a haszonélvezeí csak bejegyzett jog, a tényleges használó a tulajdonos. Baráti találkozóra és be­szélgetésre hívta nyugdíjas dolgozóit a közelmúltban az egri városi tanács. Ennek keretében tájékoztatták a résztvevőket a tanácsi munka időszerű feladatairól, majd az idősek helyzetéről készült felmérés tapasztala­tait elemezték. Szóba került az is, miként tudná az in­tézmény a velük lévő kap­csolatot még szorosabbá, bensőségesebbé tenni. Ezután a vendégek közö­sen megtekintették az új Piaccsarnokot, majd a Bel­városi Étteremben elfogyasz­tott ebéd után a szépasszony- völgyi pincemúzeumban folytatták a jó hangulatú, baráti beszélgetést. Molnár Géza Eger Jó tudni, hogy az állam­polgár minden egyes sze­mélyi tulajdonú, egyéb in­gatlana külön-külön is fi­zetési kötelezettség alá esik. Tegyük fel, hogy valakinek tanácsi bérlakása van vala­hol. Egy másik településen lakóházat épített (ugyanazon a településen egyszerre nem lehet bér- és saját tulajdo­nú lakás), és van még vala­hol egy"- hétvégi háza, azaz üdülője is. Ebben az eset­ben a lakóhelyén a lakás használata, a másik két he­lyen pedig az ingatlanai után fizet. Mi a helyzet az ideiglenes jelleggel történő lakáshasz­nosítás és az úgynevezett szí­vességi lakáshasználat ese­tén? Ezekben az esetekben, és az idegenforgalmi, illetve egyéb szerveknek kiadott la­kások eseteiben is a lakás tulajdonosát (ha a lakásnak haszonélvezője van, akkor őt) kötelezi a jogszabály a fizetésre, mivel az említett ingatlanok nem lakásbérlet (társbérlet) alapján haszno­sított tulajdonnak minősül­nek. Itt kell kiemelnünk te­hát: aki magántulajdonban lévő lakásban, mint bérlő (társbérlő) lakik, az általa használt lakás után fizeti a hozzájárulást az illetékes tanácsnak. A vállalatok, üzemek szol­gálati (például gondnoki) la­Az Abasári Rákóczi Tsz- ben is köszöntötték nemré­giben a nyugdíjasokat. A hatszáztíz ünnepelt először Rados Sándor elnök ismer­tetőjét hallgatta meg a szö­vetkezet időszerű problémái­ról. Ennek kapcsán az is felvetődött, miképpen tud­nának bekapcsolódni az 50— 60 év körüli, de még dol­gozni vágyó emberek a tsz munkájába. A közös ebéd és a pénzjutalmak átadása után a helybéli óvodások és álta­lános iskolások műsorral kedveskedtek a nagymamák­nak, nagypapáknak. Molnár Ilona Abasár kásának bérlői az egyéb bérlőkkel azonos módon kö­telezhetők hozzájárulás fize­tésére. A hozzájárulás mértékét a helyi tanács állapította meg háromszáz és kétezer forint között. Ki kaphat mentességet, kedvezményt? Mentesíteni kell a lakás­bérleten (társbérleten), va­lamint a tulajdonosnak a sze­mélyi tulajdonon alapuló la­káshasználat alapján fize­tendő hozzájárulás alól azt, akinél az egy főre számított jövedelem a hozzájárulás megállapítását megelőző év­ben — az együttlakó há­zastárs és más együttlakó nagykorú közeli hozzátartozó jövedelmének figyelembe­vételével — nem haladja meg a havi 2500 (kettőezer ötszáz) forintot. Ezen a jog­címen nem mentesíthetők azok, akik a hozzájárulást a személyi tulajdonú, illet­ve tartós használatú ingat­lanuk után fizetik. Egyébként a mentességek, kedvezmények körét a he­lyi tanácsok bővíthetik — rendelettel. Továbbá a szak- igazgatási szerv is adhat mentességet, kedvezményt, ha úgy értékeli, hogy az ál­lampolgár anyagi és szociá­lis körülményei ezt indokolt­tá teszik. * Akik még újabb informá­ciókat szeretnének tudni er­ről a rendeletről, kapcsol­ják be ma délután 5 órakor a rádiót, hiszen a Miskolci Körzeti és Nemzetiségi Szer­kesztőség fórumműsort su­gároz A településfejlesztés­ről — őszintén címmel. Az adás alatt telefonügyeletet is tartanak: Egerben a 12-946- os számot tárcsázzák fel. Azokra a felvetésekre, ame­lyekre az adásidőben nem kaphatnak választ, lapunk munkatársai később vissza­térnek. (A szerk.) Az egri Gárdonyi Géza Színház évadnyitó operája, Erkel Ferenc: Hunyadi Lász­lója jó alkalmat adott szá­momra. hogy gyermekemet bevezessem e zenei műfaj világába. Lelkiismeretesen fel is készítettem idősebb fiamat erre az estre: meg­beszéltük Erkel Ferenc éle­tét, munkásságát, a Hunya­diak történelmet teremtő hő­siességét, s végül a darab minden jelenetét. Fiam meg­értette az intrikákat, az össze­függéseket és csodálattal nyugtázta az opera — és a valóság, — végzetes befe­jezését; Hunyadi László dús, hosszú haja úgy letompítot­ta a hóhért — talán meg­vesztegetéssel amúgy is meggyengített ütéseit — hogy a mártír a harmadik lecsapás után is sértetlen maradt... „Meglátod, kitagadlak, mindenemet másra hagyom” — hangzik a szigorú kije­lentés egy-egy perpatvar so­rán a szülő szájából. És a szót gyakran tett követi, de a pénzből vagy energiából nem mindig futja arra, hogy a végakaratát kifejezni szán­dékozó ügyvédet keressen fel. Ezért nem árt, ha tud­juk. hogy különbséget kell tenni két öröklésjogi fo­galom: a kizárás és a kita­gadás között. A kizárás a törvényes örö­kösnek a hagyatékbeli ré­szesedésétől való megfosztá­sa. Az örökhagyó minden indokolás nélkül „keresz­tülhúzhatja" a törvényes öröklési rend érvényesülé­sét azzal, hogy végrendeletet készít, vagy másfajta végin­tézkedést tesz (például örök­lési szerződést köt). Kife­jezetten kijelentheti, hogy XY-t kizárni szándékozik az öröklésből, de ugyanez az eredménye annak, ha egy­szerűen más javára végren­delkezik. A feleség, a gyer­mek vagy szülő, ha kizárás­ra kerül, még a kötelesrészé­re (tehát annak a felére, amit a kizárás híján örö­kölhetett volna) igényt tart­hat. A kitagadás ennél súlyo­sabb következményekkel jár. Elkezdődik az előadás. Megjelenik Hunyadi László határozottan rövid hajjal. Fiam elcsodálkozik, nem akar hinni a szemének, a szünetben is váltig faggat. Nem ez volt az első Hunya­di előadás amit láttam. Mindegyikben dominált a hosszú haj. Vajon az egrin miért tekintettek el ettől? Arra gyanakszom, hogy ta­lán a modern rendezésnél ilyen „apróságokra” nem kell adni. Végül is a zene, az énekhang és a művészet a lényeg. Lehet, hogy a né­ző képzelőerejére építettek. Ebben az esetben viszont miért voltak a kórustagok nagy gondossággal felparó- kázva? Miért nem jelent meg például Gara Mária rö­Akit kitagadnak, az köte­lesrészre sem lesz jogosult. A jogszabály szigorú feltéte­lekhez köti a kitagadást. Az örökhagyónak végintézkedé­sében kell szólnia a kitaga- dásról, és meg kell jelölnie a törvényben meghatározott okát. Más okból, mint amit a Polgári Törvénykönyv fel­sorol, nem lehet kitagadni senkit. Az egyik kitagadási ok az érdemtelenség. Érdemtelen az, aki az örökhagyó életére tör. Az elkövetés módja kö­zömbös, a puszta tény, az élet elleni támadás számít. Érdemtelen az is, aki az örökhagyó végakaratát meg­hiúsította vagy megkísé­relte. Az is, aki tisztességte­lenül veszi rá az örökhagyót valamilyen végrendeletnek az elkészítésére, vagy az örökhagyó kérelmére sem hív ügyvédet, közjegyzőt, aki elkészíthetné a jogban járatlan örökhagyónak a végrendeletet. Az örökhagyó persze mindezeket a magatartási formákat megbocsáthatja. Akár úgy, hogy eleve nem készít kitagadási záradékot, vagy ha már a kitagadásról végrendelkezett, utóbb meg­bocsát. vidre nyírt sasson-frizurá- val? De az is lehet, hogy a főszereplő nem volt hajlan­dó parókát felvenni, mert nem állt jól neki. Az opera­énekes is színész, márpedig a darab élethűvé tétele ér­dekében alá kell vetnie ma­gát kisebb-nagyobb kelle­metlenségeknek is. Hány arcát láttuk már Melis Györgynek, Simándy Jó­zsefnek, vagy éppen a fe­ledhetetlen Székely Mihály­nak? A darab érdekében szabad kezet adtak és adnak a maszkmesternek, szinte a felismerhetetlenségig, mert ízig-vérig művészek. Kicsit csalódottan távoz­tunk az egri előadásról. dr. Schumann Ralfné Eger Dr. K. É. TISZTELET ÉS MEGBECSÜLÉS Nyugdíjasokat köszö ntötte k KISEBB-NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK A rövid hajú Hunyadi László A GANZ DANUBIUS Tiszafüredi Darugyára PÁLYÁZATOT HIRDET — Pénzügyi és számviteli osztályvezetői állásra. A pályázat feltételei: felsőfokú iskolai vég­zettség, 5 éves szakterületi gyakorlat, erköl­csi és politikai feddhetetlenség- — Raktárgazdálkodási osztályvezetői állásra. A pályázat feltételei: felsőfokú iskolai vagy szakközépiskolai és felsőfokú raktárgazdálko­dási tanfolyami végzettség, 5 éves szakterü­leti gyakorlat, erkölcsi és politikai feddhetet­lenség. A megbízás határozott időre szól. Bérezés 6000—9000 Ft között megállapodás szerint. Lakásmegoldáshoz segítséget adunk. A pályázatokat 1985. nov. 15-ig a következő címre kérjük: GANZ DANUBIUS TISZAFÜREDI DARUGYÁRA személyzeti vezető 5351 TISZAFÜRED, örvény! út A Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat (2331 Dunaharaszti, Kiss Zsigmond utca 10. sz.) felvételre keres pályakezdő pék szak­munkásokat: — táblás beosztásban 18,— Ft-os kezdő órabérrel — kemencés beosztásban 20,— Ft-os kezdő órabér­rel. (Mindkét munka­körben az alapórabéren felül minőségi bér, melegüzemi pótlék és agglomerációs pótlék illeti meg dolgozóinkat.) — Művezetőket közép­fokú sütőipari végzett­séggel kis- és közép­üzemeinkben. Kereseti lehetőség : 4500,— 6500.— Ft-ig. — Ellen­őrzési osztályvezetőt főiskola, vagy egyetemi végzettséggel kiemelt bérezés mellett. — Szál­lításvezetőt érdi telephe­lyünkre középfokú vég­zettséggel és szakirányú tanfolyammal, kiemelt bérezés mellett. Vállala­tunknál történő elhelyez­kedés esetén a lakásmeg­oldást elősegítjük. Jelent­kezni lehet írásban vagy személyesen a vállalat munkaügyi, illetve sze­mélyzeti osztályán, ön­életrajzzal és a megpá­lyázott beosztás megje­lölésével. Levélcím: Dunaharaszti, Kiss Zsigmond u. 10. 2331

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom