Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-28 / 228. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 28., szombat A földrajzi jelenségek állandóan jelen vannak környezetünkben, mind a természetben, mind a lakóhelyünkön. A természetföldrajzi jelenségek, különösen az időjárás változásai, valamennyiünket érintenek. A gazdaságföldrajzi eredmények viszont igen fontosak, összefüggéseik jelentős információként szolgálnak az embernek. Mai összeállításunkban a földrajz tudományának egy fontos Heves megyei műhelyét mutatjuk be olvasóinknak és mellette még néhány érdekességre hívjuk fel a figyelmet. A levegőtisztító zivatar Képünkön: közelgő zivatarfelhő vízpermetezés útján eltávolítani. A másik fontos tényező a porképződés megszűnése. A lehulló kiadós eső nedvessé teszi a földet, és ezzel véget vet a porképződésnek. Ismét fontos hatás, hogy a zivatarfelhő belsejében rendkívül heves felszálló légmozgás uralkodik. Ennek sebessége sokszor 10—20 méter másodpercenként. Ez any- nyit jelent, hogy a zivatarok belsejében óriási levegőmennyiség száll fel a magasba. A felszálló mozgás a zivatarfelhő legfelső részéig terjed, amely sokszor 6 —8 km magasságban van, de néha 8—11 km-re. Ezek a felszálló légoszlopok igen nagy mennyiségű szennyezést visznek magukkal a magasabb levegőrétegekbe. E nagy felszálló légmozgás igen hasznos az alsó levegőrétegek megtisztítása szempontjából, mert ezzel a szennyezés jelentékeny felhígítását hozza létre. A zivatarok alkalmával általában új légtömegek érkeznek, amelyek tisztábbak, mint a zivatar előtti meleg, fülledt légtömeg. Távcső a léggömbön Az Androméda-köd látható; jól megfigyelhető a köd magja a felvételen Az Androméda-köd magja Bárki megfigyelheti, hogy a nagy nyári zivatarok előtt a levegő többnyire erősen szennyezett, a zivatar után pedig tiszta, üdítő levegő vesz körül bennünket. Sokáig azt hitték, hogy a villámok tüze „elégeti” a levegőbe jutó szennyező anyagokat. Ma azonban már tudjuk, hogy a villámban nincs tűz, nincs égés, hanem csak izzó levegő, amely fényt lövell ki magából. A meteorológiai kutatás kiderítette, hogy többféle hatás játszik közre a levegő megtisztításában. A legnyilvánvalóbb a zivataros esők kimosó hatása az alsóbb levegőrétegekre. A zivataros eső különlegesen nagy víz- cseppekből áll, ezek zuhogá- suk folyamán gyorsan eltávolítják a lebegő szilárd és folyékony szennyező részecskéket. Az eső levegőtisztító hatása viszont nem terjed ki a légnemű szennyező anyagokra, például az ipari füstből származó kéndioxidra, mert gázokat nem lehet A brit Tudományos Kutatási Tanács két eredményes kísérletet hajtott végre léggömbre erősített rögzíthető állású műszerállvánnyal. E szerkezet lehetővé teszi, hogy például az infravörös és az ibolyántúli távcsöveket hosszabb időn át pontosan az égboltnak egy meghatározott objektumára irányítsák. Az első repülés alkalmával a műszerállványra ibolyántúli spektográfot szereltek fel a csillagközi gázok vizsgálatára. A műszerállványt háromten- gely-rendszer rögzíti és alkalmas arra. hogy rádióirányítással a csillagok mozgását kövesse. A képet televíziórendszer közvetíti a Földre, a Földről ellenőriz- hető a távcső állása. A műszerállvány és a műszer tömege mindkét felszálláskor kürülbelü] egy tonna volt, a héliummal töltött léggömb 0,878 millió köbméter gáz befogadására képes. A léggömb mintegy 40 kilométer magasságba emelkedett, s átmérője 150 méter volt. A repülte befejeztével a műszerek ejtőernyővel épségben érkeztek vissza a Földre. Az esőszag oka Ausztrál kutatók hosszas munkával felderítették, hogy mi okozza az eső utáni jellegzetes szagot. A korábbi feltevésekkel ellentétben a talaj szerves elemei (zuzmók, mohák, növényi maradványok) nem játszanak szerepet a szag kialakulásában. Az esőszagot a talaj szervetlen anyagaiból, a kőzetek ásványszemcséiből kiszabaduló, mintegy 50 alkotórészből álló, olajos jellegű, sárgás színű folyadék- cseppek okozzák. Az eső hatására annál nagyobb mértékben szabadulnak ki az ásványszemcsékből az illékony vegyületek, minél szárazabb volt a talaj. Az esőszagot laboratóriumban is sikerült előállítani úgy, hogy minden szerves anyagtól megtisztított talajalkotó kőzetmintákat napfényen kiszárítottak, majd gőzben párolták. A kísérlet azt igazolta, hogy a talaj összetételének nincs jelentősége: a különböző talajalkotó kőzetmintákból ugyanez az olajos folyadék vált ki kezelés hatására. Feltételezhetően azért, mert a talajok egyik — közös alkotóeleme oly módon köti meg a szóban forgó illékony ve- gyületeket, hogy azok csak a vízpára hatására válnak le róla. Egyelőre még nem sikerült a folyadék valamennyi összetevőjét pontosan meghatározni. A Mars modellje a Dili-sark? A Floridai Állami Egyetem kutatói a Déli-sarkon, a Vdotorda-föld száraz völgyeinek szikláiban kékeszöld algákra bukkantak. Az algák a kőzetek feflszíne alatt egy-két milliméterrel, a környezeti hatástól védve élnek a kőzet pólusaiban és apró repedéseiben. Mivel a kőzetrészecskék áttetszőek, a parányi egysejtűek elegendő fényt kapnak ahhoz, hogy energiaszükségletüket fotoszintézis útján fedezzék. Mivel a déli-sarki viszonyokat a Marson feltételezhető adottságok modelljének tartják, az előbbiek alapján lehetséges, hogy egyes szervezetek ott is a sziklák belsejében találtak megfelelő életteret. Az Androméda-köd a Naprendszerhez legközelebbi, a Tejútrendszerhez hasonlóan spirális alakú csillaghalmaz. Tiszta időben szabad szemmel is látható az And- roméda-csillagképben, halvány fényfolt alakjában. Már negyed százada megállapították, hogy a 2,3 millió fényévnyi távolságra lévő Androméda-köd magja igen gyorsan kering. Űjab- ban az amerikai Lick Obszervatórium egyik kutatója behatóbban vizsgálta ezt a jelenséget. A csillagok sebességének mérésére a színkép- vonalaknak a csillagok mozgásából eredő eltolódását (Doppler-effektus) használta. A vizsgálatok azt mutatták, hogy az Androméda-köd magja teljesen önálló képződmény. Mert ez a mag a központtól 17 fényévnyi távolságig úgy forog, mint valamilyen merev test, s e terület szélén másodpercenként 104 kilométeres sebességet ér el. Ez azt jelenti, hogy a mag minden 310 ezer évben egyszer fordul meg a tengelye körül. Nagyobb távolságban a sebesség ismét csökken, mint ahcgy ez olyan csillagoktól várható, amelyek egy, a központ felé irányuló nehézségi térben vannak. Korábbi optikai és rádiós- csillagászati módszerekkel az Androméda-köd külső övezetét mintegy 110 ezer fényéves sugárig vizsgálták. Megállapították, hogy a forró hidrogénfelhők sebessége a távolsággal változik. Például mintegy 6500 fényévnél a sebesség kb. másodpercenként 50 kilométeresre csökken. Ez arra mutat, hogy e területen a csillagsűrűség is lényegesen kisebb, mint beljebb. 32 ezer fényév távolságban a gázfelhők sebessége másodpercenként 250 ezer kilométer, és ez a sebesség a spirálköd széléig nagyjából meg is marad. Az Androméda-köd összesen mintegy 300 milliárd Naptömeget tartalmaz. Főként a magban igen nagy a csillagsűrűség, s ott mintegy 160 millió Nap nagyságú csillag van. Míg általában egy sűrű gömbhalmazban egy köbfényévre egykét csillag jut, ez a szám az Androméda-köd központjában mintegy száz. A MABésa földrajz Az elmúlt évtizedekben társadalmi-gazdasági életünkben mind nagyobb szerepet tölt be a kutatásfejlesztés. Ez természetszerű velejárója a kibontakozó tudományos-technikai forradalomnak, a termelőerők nagyarányú fejlődésének és növekedésének. A tudományos kutatások eredményei széles körben hatnak a társadalom egészére, a művelődésre is. Az egri tanárképző főiskola földrajzi tanszéke a Miskolci Akadémiai Bizottsággal együttműködve 1979- től igyekszik Észak-Magyar- ország területén aktív, szervező, kutató munkát kifejteni. Bár a tanszék állománya ezen időszak alatt 50 százalékban kicserélődött — a hat oktatóból három az utóbbi öt évben került a tanszékre — mégis azt mondhatjuk, hogy egy intenzív szakaszt zártunk le. Két kandidátusi és két „kisdoktori” disszertáció született. A négy témakörből három észak-magyarországi vonatkozású: Eger vonzáskörzete, Heves megye öntözéses mezőgazdasága, Heves megye falusi településhálózatának átalakulása. Segítséget várnak Közművelődési tevékenységünket, szervező munkánkat a földrajzi hetek és a földrajzi napok fémjelzik. 1983. áprilisában és májusában Heves, illetve Nógrád megyében földrajzi heteket, 1984-ben és 1985-ben a MAB településtudományi munka- bizottságának a közreműködésével földrajzi napokat rendeztünk. Észak-Magyar- országon az európai viszonylatban is Számottevő aggteleki karsztvidék és a Bükk- hegység karsztkutatásait a MAB előnyösen koordinálhatná. Eleget tehetnek annak az összehangoló, vezető feladatnak, amelyet ez idáig egyetlen intézmény sem tudott, sőt nem is kísérelt meg. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat ugyan átfogja ezt, de hatáskörébe nem tartozik egyetemek, főiskolák és más kutatóhelyek munkájának irányítása. A MAB hivatott és alkalmas lenne arra, hogy a területen lévő karsztkutatásokat szakmailag és technikailag irányítsa. A Miskolci Műszaki Egyetem jól felszerelt tanszékei és szakemberei komoly szakmai irányítást tudnának biztosítani a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán folyó közel két évtizedes karsztkutatások továbbviteléhez. Emellett a kutatások anyagi fedezetét is kívánatos lenne a kitűzött feladatokkal arányban biztosítani. A Bükk területén a karsztvízhasznosítás további érdekében a vízkészlet tisztaságának megőrzésében, valamint a résrendszerek feltárásában számos feladat, tudományos vizsgálat kívánatos. A MAB karsztkutató szakbizottsága mindemellett eredményesen együttműködhetne a bükki és aggteleki karsztterület tudományos kérdéseiben. Az összehangolt munkába bevonhatná, konkrét feladatokkal és anyagi dotációval láthatná el a Bükkben időszakosan vagy állandóan dolgozó amatőr csoportokat. Ezek kitartó, értékes munkája sokszor magasabb szintű szakirányítás hiányában nem megfelelő keretek között halad, Vagy az eredmények dokumentálása az értékes tudományos részeredményeket nem biztosítja. A városiasodás világméretű folyamatának társadalmi, gazdasági és számos egyéb következménye mellett jelentős éghajlati hatása is van. A légszennyezés nagyrészt a városok és közvetlen környékükhöz kapcsolódik. A város éghajlatmódosító hatását az ipari tevékenység — légszennyeződés, hőtermelés — egyéb emberi tevékenység, fűtés, közlekedés, biológiai hőtermelés és a mesterséges felszín együttesen idézik elő, melynek során minden egyes meteorológiai elem változik (hőmérséklet, páratartalom, napfénytartam, csapadék-, szélviszonyok, stb.). A klímakutatástól az élelmiszertermelésig Egerben a városklíma-kutatás 1983-ban indult azzal, hogy a megyeszékhely kilenc területén meteorológiai állomást állítottunk fel. Ezek a város különböző beépftett- ségű területeit, részeit reprezentálják. A mérések az első menetben három évre tervezettek. Ezek a mérések nemcsak meteorológiai törvényszerűségek feltárására törekszenek, hanem kapcsolódnak más népgazdasági és vállalati szintű kutatási témákhoz, segítve azok megalapozottságát, eredményességét. Így például a csapadék rendszeres mérése a város és a Déli-Bükk egy meghatározott területén segíti a vízellátás, vízutánpótlás biztosítását szolgáló kutatásokat, amelyeket a Heves Megyei Vízmű Vállalat koordinál. A Heves Megyei KÖJÁL-nak és a környezet- védelmi szervezeteknek kutatási eredményeink olyan kérdésekben lehetnek segítségükre, mint például a város levegőtisztasága válto- zik-e az éghajlati elemek módosulásával és milyen annak mértéke, milyen hatást gyakorol a megyeszékhelyen található természeti és muzeális értékekre? Az egri hőközponttal közösen arra deríthettünk fényt, hogy bizonyos éghajlati elemek igénybevételével (pára- tartalom, szélsebesség) csök- kenthető-e a fűtőmű energiaszükséglete, vagyis menynyi energia takarítható meg a fűtési idényben. Ameny- nyiben a fentiekben részletezett kutatások eredménynyel járnak, úgy ezek a kísérletek, mérések Észak-Ma- gyarország városaira, mint Salgótarjánra, Gyöngyösre, Miskolcra is kiterjeszthetők, adaptálhatók lehetnek. A tudományfejlődésre vonatkozó előrejelzések alapján a jövőben növekedni fog a társadalomkutatás iránti igény. A felgyorsult technikai fejlődés a társadalom és gazdaság bonyolult kölcsönhatása szükségszerűvé teszi az emberi tényezők, a humán vonatkozások fokozottabb vizsgálatát. Ennek kapcsán főképpen a település- hálózat elemzése kiemelt feladatként jelentkezett. Ezért is jelentős Eger ágazati, majd komplex környezetének vizsgálata az 1980- as évek elején betöltött funkciói alapján. Heves megye falusi településhálózatának átalakulása az 1971-es módosított kormányhatározat alapján történt. Jelentősek azok a vizsgálatok is, amelyek a mezőgazdaság integrációjával, a nyersanyag- termelés és az ipari feldolgozás területi összhangjával egy-egy térség élelmiszer- gazdaságának vizsgálatával kapcsolatosak. Az oktatást segítve A tanszék jövőbeni terveiben szereplő team-munkák végzéséhez is jelentős elvi, gyakorlati segítséget nyújthatna a MAB. Tevékenyen támogathatná a természeti és gazdaságföldrajzi kutatásokat egyaránt. A természet- földrajzi vizsgálatok müszer- és laboratóriumi igényeinek kielégítésében a gazdaság- földrajzi vizsgálatok esetében pedig az adatok megszerzésének, kiírásának és feldolgozásának sokszor igen fáradtságos munkájában lenne nagy segítségünkre. Fontos hozzájárulás lenne a közös munkához is az illetékes szakemberekkel történő rendszeres eszmecsere. A MAB anyagi segítsége azt is lehetővé tenné, hogy a főiskola földrajzi tanszéke esetenként bevonja vizsgálatainak megoldásába a kutató középiskolai földrajztanárokat is. Egy-egy ilyen megbízásos munka alkalmanként tudományos cím elérését célzó dolgozat alapja lehetne, s ezzel is megkönnyítené az arra érdemes, de elszigetelten dolgozók, illetve kutatók munkáját. Végül segítséget adhatna a MAB a napi oktatási feladatok ellátásához is. Egyrészt azzal, hogy a munkájában részt vevők friss szóbeli információkhoz jutnak, másrészt elképzelhető a különböző tanácskozások és viták írott anyagának folyamatos eljuttatása is, ami a tananyag aktualizálását segíthetné elő. A képzés, a tudományos továbbképzés és diákköri mozgalom fejlesztése, valamint a hallgatók kutatómunkába való bevonásának új lehetőségei módot nyújtanak az utánpótlás növelésére. Tanszékünk hat oktatója közül négyen az egri tanárképző főiskolán végeztek. Mind a négyen alkalmasak arra, hogy az egy megvédett kandidátusi disz- szertáció mellett a többi három 4—5 éven belül elkészítse, illetve megvédje kandidátusi értekezését. A tanszék kutatási témaköre széles skálájú, a MAB műkör dési területeire vonatkoznak, jól illeszkedik be a kormánynak a VII. ötéves tervre vonatkozó koncepció-tervezetébe. Ez jól szolgálja a felsőoktatás tartalmi színvonalának emelését, a tudományos kutatás legfontosabb eredményeinek az oktatásba történő gyors beépítését. ' Dr. Bodnár László
