Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-24 / 224. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 24,, kedd Hazai tájakon Az eklektikus, szecessziós Kecskemét A Ferences-templom és a Városi Tanács műemlék épülete A Tisza titka Olyan szép főtér, mint Kecskemété, kevés van az országban. A múlt század végi eklektika és a XX. század eleji szecesszió gyönyörűséges együttese. A Szabadság tér a Cifrapalotáról híres, pedig ott áll tengelyében az ország legmonu- mentálisabb szecessziós épülete. a Mende Valér tervezte hajdani Református Főgimnázium, ma a Kodály Zoltán Zeneiskola, s egyben a Ráday Gyűjteménynek múzeuma egyháztörténeti kiállításával és a reformátusok könyvtárával. A Cifrapalota játékos nyugtalanságával ellentétben ez az épület a biztonságos nyugalom és harmónia. Vele csaknem szemben remekül illeszkedik a tér együttesébe a Nemzeti Bank Pártos Gyula tervezte reneszánsz elemekre hagyatkozó impozáns tömbje. S hogy mennyire megférnek egymás mellett kiérlelt stílusok, mi sem bizonyítja jobban, mint a tér keleti romantikájú volt zsinagógája (Zitterbarth J), új rendeltetésben a célszerűen és korszerűen áttervezett Tudomány és Technika Háza (Kerényi József munkája). Alföldünk legnagyobb copf stílusú épületével a Sa jtóh ázzál ésaLuther- palotával, a Nagytemplommal, a Lechner—Pártos Tanácsházával, a Ferences templommal, a református öregtemplommal, s kicsit még a Kossuth térhez simuló Kéttemplom közének Kodály Zoltánról elnevezett Zenepedagógiai Intézetének tizennyolcadik század eleji szigorú fegyelmű rendben épített kolostorával együtt. Ennek a városközpontnak valóban történelmi szelleme van. Érzi ezt bárki magyarázat nélkül. Jó ott járni, mert azt a biztonságérzetet nyújtja, amit az építészettől elvárunk. Kár, hogy az 1914-ben épült kései szecessziós Katona József gimnáziumig még kell innen egy darabot gyalogolni, pedig az országnak ez az egyik remekbe készült igen szép, ma is célszerűen épített monumentális iskolája ebbe az építészeti társulásba illene. Kecskemét nem csupán az alföldi városépítés modellje, de a múzeumok városa is a Katona József Múzeummal, a Naiv Művészek Múzeumával, a Játékmúzeummal. a Népi Iparművészeti, az Orvostörténeti Múzeummal, a reformátusokéval, a Bozsó Gyűjteménnyel, a Kecskeméti Galéria Tóth Menyhért műveiből rendezett állandó kiállításával, a bugaci Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménnyel. Versenyben lakóival, a hat múzeumból öt év alatt lett tíz, s ember tizenötezerrél több, túllépve így a százezrediken. Egy ilyen rohamosan felnövő városban embert, házat helyére tenni, érzelmet, észjárást jól táplálni nagy gond, de amennyire jól elbírja felsőoktatási intézményeit és művésztelepeit, sok egyéb mellett, úgy hozzászokik majd múzeumaihoz is. A népi iparművészetekét a kaszárnyából lett szeszfőzdéből alakították át példásan, a naiv művészek múzeuma szabadkémé- nyes udvarházával a parasztbarokk védett műemléke. Amilyen varázslat volt a homoki gyümölcstelepítés, 11 olyan csodái ezek a múzeumok a hagyomány ápolásának. S nem idegenek sem külsejükben a város építészetének puritán egyszerűségétől, sem belső tartalmukban — játék, naiv művészet, népi iparművészet — a századforduló népi elemeket hordozó játékos díszítéseitől. Megnyugtató, hogy égbe nyúló hivatali és művelődési központok tövében egyenrangú térben állhat a naiv művészeteknek, játéknak, a gyógyítás múltjának szentelt múzeum. Nemhiába választotta Kecskemét építészének Kerényi Józsefet, s nemhiába fogadta be a város oly hamar a tegnapi külső és a mai igény belső egységében a Technika és Tudomány Házát. Ahogy Kerényi minden más alkotásával is összhangba tudta hozni a múltat és jelent, úgy lehet záloga Kecskemét egészségés jövőnknek. Kocogh Ákos A Duna évszázadok óta előkelő idegenként hömpölyög végig hazánk területén. A nép sohasem zárta igazán a szívébe. Kisebbik testvére, a Tisza, valahogy mindig közelebb állt hozzánk, magyarokhoz. Mondák, népmesék, népdalok örökítették meg ártéri erdőkkel koronázott partjának szépségét, selymes vizét, óriás harcsákat, csukákat nevelő morotváit. Egy évszázada azonban sokat változott a táj. Megszűntek a földeket elöntő, életet pusztító árvizek, a folyó békésen ballag medrében. Karcsú hidak ívelik át partjait. és duzzasztómű, vízi erőmű települt rá. Az előbbire már csak azért is szükség volt, mert a Tisza vízingadozása elég számottevő. Tokajnál például a legalacsonyabb és a legmagasabb vízállás közti különbség 1056 centiméter. Ugyanott a legkisebb vízhozam 53. a közepes 465, a legnagyobb pedig 4070 köbméter másodpercenként. Am míg három nagy folyónknak a vízkészletéből a Tiszára csak 10 százalék jut, az ország mezőgazdaságilag művelt területének 47 százaléka fekszik a térségében. A magyarországi vízgazdálkodás egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy az országos vízszükséglet csaknem háromnegyed része a Tisza völgyében jelentkezik. Ugyanakkor a mértékadó augusztusi időszakban e térség hasznosítható vízkészlete csupán egyötöde az ország felszíni vízkészletének. Az évtizedek óta kialakítás alatt álló Tisza-völgyi vízgazdálkodási rendszer egyik legnagyobb problémája a vízszennyeződés fokozódása, a vízminőség romlása. A magyar Tisza-szakaszt ugyanis az ország szennyvizeinek mintegy 20 százaléka terheli, amihez még hozzájönnek a szomszédos országokból érkező — számottevő mértékű — szennyezéseié is. Amerigo Tot Bartók-szobra a főtéren Képünkön a Szegednél már tekintélyesen kiszélesedő Tiszát láthatjuk, hátán a vendéglátásra berendezkedett Szőke Tisza hajóval (KS) Gőzhengermalmok A mindennapi kenyér csaknem egyenrangú számunkra a vízzel és a levegővel. A búza kenyérré válásában a középső láncszem a molnár és a malom. Valamikor ünnepnapszámba ment elszekerezni az új búzával a malomba. De nem akármelyikbe! Ha a vidéken több is duruzsolt, akkor különös gonddal választották ki a megfelelőt. Kényesen ügyeltek rá, mert az esztendőre szóló mindennapi kenyér volt a tét. Voltak, akik négy-öt malom előtt is elhajtottak, mert a hatodik adta a legszebb lisztet, ott lehetett a legjobban szót érteni a molnárral, oda járt a sógor is ... Örletéskor a malomudvar a földművelő nép társadalmi és politikai összejöveteleinek volt a gócpontja. A különböző búzalisztekkel szemben támasztott A dombóvári volt Esterházy' malom igény Magyarországon nem volt alaptalan. A múlt század második felétől a magyar malomipar olyan kiváló és annyi búzát őrölt, hogy mennyiségi és minőségi teljesítménye alapján Európában az első, a világon a második helyre került, s e pozícióját á második világháborúig tartotta. Előkelő rangját annak köszönhette, hogy gróf Széchenyi István ösztönzésére, az 1838-ban alapított, az akkori nádorról elnevezett „Pesti József Hengermalom Rt.” a világon elsőként élt egy merésznek tartott újítással: a vízszintesen fekvő malomköveket hengerpárokkal helyettesítette. A hengerekkel az acélos magyar búzából az addiginál sokkal szebb és jobb fehér finom vagy grí- zes lisztet (fogós lisztet) tudtak kiőrölni. Ezt a hazánkban gyorsan elterjedt őrlési módot ma is „magyar” vagy „magasőrlésnek” nevezik világszerte. Bár az új őrlési technológiát az egész világon alkalmazták, hazánk továbbra is az élen maradt. A hengerszékekbe épített hengersorokkal dolgozó malmot nevezik művagy hengermalomnak. A pesti József-malmot 1842-ben, a Széchenyiről elnevezett debreceni István- malom. majd 1853-ban a kolozsvári Sigmond Elek-féle gőzhengermalom építése követte. Utánuk pedig sorban a többi, gőzgéppel hajtott hengermalom, százszámra. A múlt század második felében az egész földkerekség legnagyobb és legjobban berendezett, legtisztább lisztet adó malmai Magyarországon zakatoltak. A .kövekkel őrlő, lassan csupán takarmányt daráló szél-, patak- és hajómalmok háttérbe szorultak, tönkrementek. A második világháború előtti évszázadot joggal te-, kintjük a magyar malomipar fénykorának. A század- fordulón a hazánkban termett, évi 40 millió mázsa búzának hétnyolcadát itthon őrölték meg. Ebből jutott bőven kivitelre, s a magyar liszt meghódította a világot. E korszak mérföldkövei azok a még álló hengermalom-épületek — számuk 1938-ban megközelítette a hatszázat —, amelyek látványosan jellemezték hazánk agráripari jellegét. A szabadversenyes időszak ezen kőbe-téglába formált emlékeinek nagy része ma már más célt szolgál, vagy elhagyottan, üresen roskadozik, pusztul. A malmok berendezéseit kiszerelték. A kihűlt garatok pókhálót ásítanak. Ám a leállított gőzmalmok még állják a sarat, mert erős alapra húzták fel vastag falaikat, hogy kibírják a zakatoló hengerek és őrülten forgó sziták rázását. Ezek a sorsukra hagyott malomépületek társadalmigazdasági haladásunkat tükröző, pótolhatatlan és jelentős agrártörténeti emlékek, amelyek közül jó néhány fokozott védelmet érdemelne! A gőzmalmok építészetileg is különös színt jelentenek a hazai tájban. Speciális A leszerelt magyarszéki gőzmalom építészeti stílus hordozói, ugyanolyan félreérthetetle- nek és messziről felismerhetők, mint a templomok. E malomépület-stíluson belül akadnak kiemelkedően szép építészeti megoldások, amelyeknek művészet- történeti értéke vitathatatlan. Országszerte találkozhatunk ilyen leállított vagy akár még működő malmokkal. A legegyszerűbb, pusztán célszerűségre törekvő malomépület sem egyhangú. Ha más nem, a falsíkból kiugró, az ablakokat körülölelő téglasor díszíti, mint például a kéthelyit. A díszesebb malomépületek közé tartozik a kaposvári. A malomépületek sorában különleges helyet foglal el a Baranya megyei Magyarszék századfordulón épített gőzhengermalma. Jól felismerhetők rajta a szecesszió jellegzetes stílusjegyei. Földszintjét fehér terméskőből, két emeletét piros téglából rakták. A szinteket farkasfog díszítés választja el, a hosszú épületet téglapillérek tagolják. Kár, hogy homlokzatát durva falazással és bontással elrontották, bár nem helyrehozhatatlanul, s oldalához kocsiszínt tákoltak. Érdemes lenne ipari, agrár- történeti műemlékké nyilvánítani, s benne az ezeréves magyar molnárság történetét bemutatni, nagy udvarán pedig agrártörténeti mezőgazdasági gépeket lehetne kiállítani. Csak néhány kiragadott példát hoztunk fel a Dunántúlról. És még mennyi van szerteszét! Még nem késő meggátolni mezőgazdasági iparunk eme jeles mérföldköveinek a teljes pusztulását. Dr. Csonkaréti Károly Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai: Budapesti Bútoripari Vállalat 7. Sz. Gyáregysége: Eger, Faiskola u. 7. Felvételre keres érettségizett gyors- és gépírót; asztalos szakmunkást; középnyomású vegyestüzelésű kazánhoz fűtőt; dukkózót; salakozót; betanított munkásokat. Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat: Eger, Lenin út I40/B. Felvételre keres központjába elemző közgazdászt; pénzügyi előadót; minőségellenőrt (építőipari); számítástechnikai operátort; kőműves, kubikos segédmunkásokat. Ózdi munkahelyre felvesz kőműves, kubikos segédmunkásokat. Munkavégzés hosszútávra biztosítva. Jelentkezés a helyszínen (Centrum áruházi építkezés, Ózd.) Gyöngyösi munkahelyre épületgépész művezetőt középfokú végzettséggel. Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat: Eger, Sas út 60/a. Alkalmaz anyagkönyvelőt; forgalmi könyvelőt; tehergépkocsi-vezetőt; kőművest; takarítónőt; rekeszmosót. Gyöngyösi kenyérgyárában lévő nyomdaüzemébe felvesz szakképzett magasnyomású gépmestert és betűszedőket. Gyöngyösi kenyérgyárába anyagbeszerzőt. Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát: Eger, Széchenyi 1/b. Felvételre keres egri palackozó üzemeibe két műszakos betanított munkára palackozó munkásnőket és férfi anyagmozgatókat. Alkalmaz különböző egri telephelyeken szerelőket, lakatosokat, targoncavezetőket, pinceszakmunkásokat, takarítónőket. Eger—Tarnavölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat: Eger, Torok köz 5. Felvételre keres kivitelezési — mélyépítési — gyakorlattal, középfokú végzettséggel rendelkező művezetőket, árkaikulátort. Siroki telephelyre raktárost, föld- munkagép- és járműszerelőket, hegesztő szakmunkást. Változó munkahelyre gépkezelőket DT—75 és T100-as gépekre. FIGYELEM! Minden héten szerdán 15 órától 17 óráig díjtalan munkajogi tanácsadást biztosítunk. Játékmúzeum és játszótér (MTI-fotó: — KS)
