Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-04 / 207. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 4., szerda FEHÉR HÁZI REAGÁLÁS Reagan „kész elmenni a fülűiig” A Fehér Ház .szóvivője, első hivatalos állásfoglalá­sában. kedden reggel üdvö­zölte Mihail Gorbacsovnak. az SZKP KB főtitkárának azt az állásfoglalását, hogy kész részt venni a novem­berre tervezett szovjet— amerikai csúcstalálkozón és kész a párbeszédre az Egye­sült Államokkal a legfonto­sabb kétoldalú és nemzetkö­zi kérdések, mindenekelőtt a leszerelés kérdéseinek meg­oldásáról. Larry Speakes. Reagan elnök szóvivője egyelőre csak röviden volt hajlandó válaszolni a Gor- bacsov-nyilatkozattal kap­csolatos kérdésekre, azt han­goztatva, hegy az elnök „kész elmenni félútig” a megegyezés érdekében. Robert Byrd, annak a sze­nátusi küldöttségnek veze­tője, amelyet Gorbacsov kedden fogadott, a találkozó után az NBC televíziónak adott moszkvai nyilatkoza­tában úgy vélekedett, hogy Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKF KB főtitkára fo­gadta Robert Byrd szenátort (balra), aki amerikai törvény, hozási küldöttség élén tartózkodik a Szovjetunióban (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) „valamivel derűlátóbban le­het a csúcstalálkozó esélyei­re tekinteni" annak fényé­ben. amit az SZKP KB fő­titkára fejtett ki a három és fél órás megbeszélésen. Pretoria Kordon és sztrájk Johannesburg nyolc feke­ték lakta elővárosa köré ked­den kordont vont a rendőr­ség, hogy megakadályozza a múlt év szeptember 3-án ki­robbant véres apartheid-el­lenes tüntetések első évfor­dulójáról való megemlékezé­seket. Egy évvel ezelőtt 650 fekete bőrű dél-afrikai vesz­tette életét , a faji elkülöní­tés rendszerének felszámolá­sát követelő megmozdulások során a rendőrök fegyveré­től. A johannesburgi hatóságok a múlt héten betiltottak az évfordulóval kapcsolatos minden akciót. Négy bányában a hatósá­gok ismételt fenyegetései el­lenére kedden is folytatódott a sztrájk, más arany- és szénbányákban azonban nagyszámú bányász elbocsá­tása után a dolgozók egy ré­sze felvette a munkát. À íc- kete bányászok országos szakszervezeti szövetsége (NUM) közölte, hogy jelen­leg még mintegy tízezer bá­nyász sztrájkol. 4 kilométer mélységben Megtalálták a Titanic roncsait Egy francia—amerikai kö­zös expedíció megtalálta a 73 évvel ezelőtt jéghegynek ütközött és elsüllyedt 45 ezer tonnás Titanic roncsa­it — jelentette be hétfőn az IFREMER francia mélyten­geri kutatóintézet. Az IFREMER és a Woods Hole Óceánkutató Intézet közös szervezésében dolgozó csoport költségeihez a Na­tional Geographic amerikai társaság is hozzájárul. Félig véletlenül bukkan­tak a hatalmas óceánjáró roncsaira. Azt az ARGÓ ne­vű amerikai berendezési akarták kipróbálni, amely lényegében egy mélytengeri tengeralattjáróhoz kapcsoló­dó, távirányítható kamera- rendszer. Ha már kipróbál­juk, tegyük ezt nevezetes környéken — gondolták a szervezők, és a kanadai Oj'Foundland közelében — valahol ott, ahol a Titani- cot sejteni lehetett — elkezd­ték pásztázni a tenger fene­két. Hétfőn a kamera látóme­zején feltűnt a Titanic. A pontos helyet nem közölték, csak azt, hogy mintegy 900 kilométerre van Üj-Found- landtól. Az elsüllyedt luxus­gőzös roncsai 4 kilométer mélyen, néhány száz méte­res körzetben szétszóródva hevernek. A Titanic nemcsak mére­teivel és luxuskellékeivel hívta fel magára a figyel­met, hanem azzal is. hogy elsüllyeszthetetlennek is vél­ték. Első útja iránt óriási volt az érdeklődés. Az 1912. április 14-ről 15-re virradó­an bekövetkezett katasztró­fa, minden idők legnagyobb visszhangot kiváltott tengeri szerencsétlensége volt: 1513- an lelték halálukat az óce­ánban. MISKOLCI GYÁR A 'ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! Gyárainkból (miskolci telep, kaiinc- barcikai telep, bodrogkeresztúri telep) művi kiszolgálással, „MŰVI ÁRON" azonnali határidőre biztosítjuk építkezéséhez az alábbi termékeket: EB 60/19-es födémbéléstest FB 30/20-as tufa falazóblokk PK födémpanel (60 cm széles) vb.-áthidaló gerenda P28 hill-palló Y-13 tetőpanel Thermofor kéményelem betoncső járdalapok-szegélykövek Érdeklődni telefonon: 15-041-049-lg a BVM Miskolci Gyárában. ügyintézők: Déri Barnáné ért. oszt.-vez., Telegdi Lászlóné ért. osztv.-h. Arafat szószegéssel vádolta az Egyesült Államokat Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke hétfőn szószegés­sel vádolta az Egyesült Ál­lamokat, egyúttal hangsú­lyozta. hogy az Izrael által megszállt területeken élő palesztinoknak joguk . van felszabadítási harcuk során minden eszközzel szembe­szállni a megszállókkal. A Reuter brit hírügynök­ségnek Tuniszban adott nyi­latkozatában a palesztin ve­zető csalódásának adott han­got amiatt, hogy Washington a jordániai kormánynak és személy szerint Husszein királynak tett ígérete elle­nére nem hajlandó tárgyal­ni a közös jordániai—pa­lesztin küldöttséggel. Ara­fat hangoztatta, hogy a PFSZ semmiféle előfeltételi nem hajlandó elfogadni a/ Egyesült Államokkal foly­tatandó tárgyalásokhoz, egy­úttal méltatta a jordániai uralkodóval februárban kö­tött megállapodást. Az am- mani egyezmény, mint is­meretes, számos vitát váltott ki a palesztin mozgalmon belül, s néhány arab or­szág erős fenntartásait han­goztatja vele kapcsolatban A palesztin vezető ezúttal is emlékeztetett arra, hogy az egyezmény előirányozza az ENSZ égisze alatt tartandó nemzetközi értekezlet ösz- szehívását a közel-keleti helyzet megvitatására. —( Külpolitikai kommentárunk )— Számlák és szankciók TÖBB MINT SZÁZ el nem kötelezett ország kül­ügyminisztere és szakértői tanácskoznak Luandá­ban. A mozgalom külügyminiszteri konferenciá­jának ezúttal a helyszíne is megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel: annak az országnak — Angolának — a fővárosában gyűltek össze a diplomaták, amely hosszú ideje harcot folytat a Dél-afrikai Köztársa­sággal és a fajüldözők által támogatott UNITA ne­vű ellenforradalmi szervezettel. Ez a körülmény már önmagában megszabja a külügyminiszterek eszmecseréjének egyik fontos té­máját. a pretoriai rendszer által teremtett rendkí­vül feszült helyzet elemzését, az Afrika déli részén állandósult válság megoldására teendő lépéseket. Pieter Botha dél-afrikai államfő reformokat ígért ugyan a népesség túlnyomó többségét kitevő fekete lakosságnak, valójában azonban a fehér telepesek kormányzata az utóbbi hetekben fokozta a terrort, s az ország jelentős részén bevezetett rendkívüli ál­lapot révén brutális erőszakot alkalmaz. PERSZE. NINCS KÖNNYŰ DOLGUK a Luandá­ban tárgyaló külügyminisztereknek. Gyökeres vál­tozást az el nem kötelezettek mozgalma sem képes kicsikarni, hiszen Pretoria látványosan szembe he­lyezkedett az ENSZ Biztonsági Tanácsának határo­zatával éppúgy, mint a Közös Piac nemrég a hely­színen járt külügyminiszteri küldöttségének ajánlá­saival. Bizonyos, hogy a mozgalom újból elítéli majd Dél-Afrikát — ezt korábban már többször egyértel­műen kinyilvánította —. s valószínű, hogy szank­ciókat javasol a pretoriai rendszerrel szemben. Csak­hogy Botháék külföldi pártfogói — mindenekelőtt az Egyesült Államok — gazdasági érdekei miatt ilyen drasztikus lépésekre nem szánják el magukat. A konferencia másik fő napirendi, pontja az el nem kötelezettek adósságszámlája. Az utóbbi évek­ben a mozgalom tagállamainak külföldi tartozása egyes források szerint megháromszorozódott. MINDENT EGYBEVETVE, a luandai tanácskozás iránt érthető a világszerte megnyilvánuló megkü­lönböztetett érdeklődés, hiszen a tömörülés államai fontos szerepet töltenek be a világpolitikában. A mozgalom antiimperialista irányvonala, a békéért és a leszerelésért, a regionális konfliktusok megszün_ tetéséért folytatott felelősségteljes munkálkodása a nemzetközi helyzet alakulásában is érezteti, éreztet-’ heti kedvező hatását. Gyapay Dénes VIETNAM *85 A külpolitikai horizont II 2. A kis Tupoljev-gép sebe­sen falta a kilométereket, s lassan Ho Si Minh-városhoz. az egykori Saigonhoz kö­zeledett. A tájkép egyre zöldebb lett, öntözőcsatornák vékony szalagjai szabdalták keresztbe a vidéket, s a tró­pusi régiók felé közeledve a repülőgép kabinjában is mind magasabbra kúszott a hőmérő higanyszála. Ha­mar kiderült, hogy a csinos stewardessek nem véletlenül készítettek minden ülésre a beszálláskor az elmaradha­tatlan egészségügyi papír­zacskó mellé egy-egy legye­zőt is. Vérzivataros évek A Hanoitól délre tartó pár órás légiút mégsem volt zavartalan — legalább­is lelki értelemben nem. Nehéz volt ugyanis szabadulni a gondolattól, száműzni a tudatból az ál­landóan felbukkanó kér­dést: látszik-e még valami­lyen nyoma onnan lentről az évtizedes háborúknak, az amerikai terrorbombázások­nak, begyógyultak-e a la­kott és lakatlan területeken válogatás nélkül ejtett se­bek. Nos, a látvány csaló­ka. A dzsungelek lombja jótékonyan eltakarja a bom­batölcsérek millióinak hold­krátereit, s mindenhol hely­reállították a lerombolt hi­dakat, utakat is. Az évtizedes küzdelem ha­tása mégis mindenütt érez­hető. S nemcsak a biológiai­kémiai hadviselés lassabban kiheverhető, alattomosabb pusztításáról van szó, ha­nem a tudati, érzelmi kö­vetkezményekről. Vietnam­ban még ma is lehetetlen úgy szóba elegyedni embe­rekkel, úgy érdeklődni az életkörülményekről, a válto­zásokról. a mindennapok gondjairól, hogy a beszélge­tés rövidesen ne kanyarod­jon vissza a háború vérzi­vataros éveihez. Nem cso­da hát, hogy' kevés nép van Földünkön, amelyik jobban ragaszkodna a békéhez. , a kiegyensúlyozott építőmun­kához. mint a vietnami. S épp ezért tragikus, hogy e népnek az elmúlt esztendők­ben is oly rövid időszakok­ra adatott csupán meg a nyugalom, a lehetőség a bel­ső feladatok megoldására. Az 1975-ös katonai győze­lem, s az egy évvel későb­bi hivatailos országegyesí­tés után nem sokkal ugyan­is ismét véres konfliktus za­varta meg a beindult fejlő­dést: egyre elviselhetetle­nebb lett a Kambodzsával ^határos térség fenyegetettsé­ge, mindennapossá váltak a határincidensek. A fájdal­mas feszültséggócot csak a Pol Pót-rendszer eltávolítá­sa révén sikerült felszámol­ni. a vietnami katonai sze­repvállalás miatt azonban ekkor a hajdani szövetséges. Kína indított „megleckézte­tő támadást”. Nem kis része volt mindennek abban, hogfc- a hetvenes évek második fe­lére kidolgozott tervek túl­zottan derűlátónak, túlfeszí- tettnek. nemegyszer hibás­nak bizonyultak. Hiszen is­mét nagyobb anyagi és szel­lemi erőforrásokat kellett a honvédelem céljaira biz­tosítani, s ezt bizony a ter­melés más szférái sínylették meg. Sorozatos kezdeményezések Érthető tehát, hogy az el­húzódó szembenállás, a fe­szültséget fokozó ellentétek fenntartása korántsem érde­ke a vietnami vezetésnek. Ez magyarázza azokat a dip­lomáciai kezdeményezéseket, amelyekkel nemcsak a kam­bodzsai kérdés, hanem az átfogóbb indokínai térség problémáinak megoldására törekszik. Az elmúlt évek­ben javaslatok sorát terjesz­tették elő a három indokí­nai testvérország (Vietnam. Kambodzsa és Laosz) ál- lamférfiainak találkozóin, azzal a céllal, hogy Kam­bodzsában békés, tárgyalásos megegyezés szülessen, s a tágabb szomszédságban is a párbeszéd politikája érvé­nyesüljön a terméketlen, ve­szélyes konfrontáció helyett. Sajnálatos tény; hogy a sorozatos indítványok mind­eddig kevés eredményt hoz­tak. A Délkelet-ázsiai Or­szágok Szövetsége (ASEAN) külügyminiszterei legutóbb júliusi konferenciájukon utasították vissza Vietnam­nak a kambodzsai helyzet­tel kapcsolatos rendezési ja­vaslatait. Nem váltott ki egyelőre érezhető álláspont­módosulást részükről az az augusztus közepén kiadott Phnom Phen-i nyilatkozat sem. hogy — a vietnami és a kambodzsai kormány kö­zös döntése alapján — a következő években felgyor­sítják a Kambodzsában ál­lomásozó vietnami alakula­tok kivonásának ütemét, s amennyiben a körülmények nem rosszabbodnak — az évtized végéig mindannyian elhagyják az országot. Tárgyalások Washingtonnal? A vietnami külpolitikai horizont áttekintése persze aligha merülhet ki az in­dokínai kérdéskörrel. Nem maradhat említetlen Hanoi aktív tevékenysége az el nem kötelezettek mozgal­mában, valamint az a szo­ros kapcsolatrendszer, amely a szocialista közösséghez fű­zi. Közismertek a kínai- vietnami viszony javításá­ra. vagy legalábbis norma­lizálására tett próbálkozások is. Némileg kevésbé köztu­dott ugyanakkor, hogy Ha­noi — összhangban külkap- csolatainak sokoldalú bőví­tésével — nem mondott le az Egyesült Államokkal fenntartott viszony rende­zéséről sem. Magas rangú vietnami illetékesek számos alkalommal kijelentették Hanoi a maga részéről nem támaszt semmiféle előfelté­telt a kétoldalú tárgyalások felújításához. Tárgyalási javaslatok, a katonai feszültség növelése ellen hozott intézkedések egyaránt találhatók tehát a vietnami diplomáciai palet­tán. A különböző lépések célja mégis azonos: a békés külső környezet megterem­tése, a nyugodt országépítö munka elősegítése. Vietnam­nak ugyanis —, s ezt a füg­getlenség mostani negyvene­dik évfordulóján sem vitat­hatja senki — erre lenne változatlanul a leginkább szüksége. Szegő Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom