Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-04 / 207. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 4., szerda FEHÉR HÁZI REAGÁLÁS Reagan „kész elmenni a fülűiig” A Fehér Ház .szóvivője, első hivatalos állásfoglalásában. kedden reggel üdvözölte Mihail Gorbacsovnak. az SZKP KB főtitkárának azt az állásfoglalását, hogy kész részt venni a novemberre tervezett szovjet— amerikai csúcstalálkozón és kész a párbeszédre az Egyesült Államokkal a legfontosabb kétoldalú és nemzetközi kérdések, mindenekelőtt a leszerelés kérdéseinek megoldásáról. Larry Speakes. Reagan elnök szóvivője egyelőre csak röviden volt hajlandó válaszolni a Gor- bacsov-nyilatkozattal kapcsolatos kérdésekre, azt hangoztatva, hegy az elnök „kész elmenni félútig” a megegyezés érdekében. Robert Byrd, annak a szenátusi küldöttségnek vezetője, amelyet Gorbacsov kedden fogadott, a találkozó után az NBC televíziónak adott moszkvai nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy Moszkvában Mihail Gorbacsov, az SZKF KB főtitkára fogadta Robert Byrd szenátort (balra), aki amerikai törvény, hozási küldöttség élén tartózkodik a Szovjetunióban (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) „valamivel derűlátóbban lehet a csúcstalálkozó esélyeire tekinteni" annak fényében. amit az SZKP KB főtitkára fejtett ki a három és fél órás megbeszélésen. Pretoria Kordon és sztrájk Johannesburg nyolc feketék lakta elővárosa köré kedden kordont vont a rendőrség, hogy megakadályozza a múlt év szeptember 3-án kirobbant véres apartheid-ellenes tüntetések első évfordulójáról való megemlékezéseket. Egy évvel ezelőtt 650 fekete bőrű dél-afrikai vesztette életét , a faji elkülönítés rendszerének felszámolását követelő megmozdulások során a rendőrök fegyverétől. A johannesburgi hatóságok a múlt héten betiltottak az évfordulóval kapcsolatos minden akciót. Négy bányában a hatóságok ismételt fenyegetései ellenére kedden is folytatódott a sztrájk, más arany- és szénbányákban azonban nagyszámú bányász elbocsátása után a dolgozók egy része felvette a munkát. À íc- kete bányászok országos szakszervezeti szövetsége (NUM) közölte, hogy jelenleg még mintegy tízezer bányász sztrájkol. 4 kilométer mélységben Megtalálták a Titanic roncsait Egy francia—amerikai közös expedíció megtalálta a 73 évvel ezelőtt jéghegynek ütközött és elsüllyedt 45 ezer tonnás Titanic roncsait — jelentette be hétfőn az IFREMER francia mélytengeri kutatóintézet. Az IFREMER és a Woods Hole Óceánkutató Intézet közös szervezésében dolgozó csoport költségeihez a National Geographic amerikai társaság is hozzájárul. Félig véletlenül bukkantak a hatalmas óceánjáró roncsaira. Azt az ARGÓ nevű amerikai berendezési akarták kipróbálni, amely lényegében egy mélytengeri tengeralattjáróhoz kapcsolódó, távirányítható kamera- rendszer. Ha már kipróbáljuk, tegyük ezt nevezetes környéken — gondolták a szervezők, és a kanadai Oj'Foundland közelében — valahol ott, ahol a Titani- cot sejteni lehetett — elkezdték pásztázni a tenger fenekét. Hétfőn a kamera látómezején feltűnt a Titanic. A pontos helyet nem közölték, csak azt, hogy mintegy 900 kilométerre van Üj-Found- landtól. Az elsüllyedt luxusgőzös roncsai 4 kilométer mélyen, néhány száz méteres körzetben szétszóródva hevernek. A Titanic nemcsak méreteivel és luxuskellékeivel hívta fel magára a figyelmet, hanem azzal is. hogy elsüllyeszthetetlennek is vélték. Első útja iránt óriási volt az érdeklődés. Az 1912. április 14-ről 15-re virradóan bekövetkezett katasztrófa, minden idők legnagyobb visszhangot kiváltott tengeri szerencsétlensége volt: 1513- an lelték halálukat az óceánban. MISKOLCI GYÁR A 'ÉPÍTKEZŐK, FIGYELEM! Gyárainkból (miskolci telep, kaiinc- barcikai telep, bodrogkeresztúri telep) művi kiszolgálással, „MŰVI ÁRON" azonnali határidőre biztosítjuk építkezéséhez az alábbi termékeket: EB 60/19-es födémbéléstest FB 30/20-as tufa falazóblokk PK födémpanel (60 cm széles) vb.-áthidaló gerenda P28 hill-palló Y-13 tetőpanel Thermofor kéményelem betoncső járdalapok-szegélykövek Érdeklődni telefonon: 15-041-049-lg a BVM Miskolci Gyárában. ügyintézők: Déri Barnáné ért. oszt.-vez., Telegdi Lászlóné ért. osztv.-h. Arafat szószegéssel vádolta az Egyesült Államokat Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke hétfőn szószegéssel vádolta az Egyesült Államokat, egyúttal hangsúlyozta. hogy az Izrael által megszállt területeken élő palesztinoknak joguk . van felszabadítási harcuk során minden eszközzel szembeszállni a megszállókkal. A Reuter brit hírügynökségnek Tuniszban adott nyilatkozatában a palesztin vezető csalódásának adott hangot amiatt, hogy Washington a jordániai kormánynak és személy szerint Husszein királynak tett ígérete ellenére nem hajlandó tárgyalni a közös jordániai—palesztin küldöttséggel. Arafat hangoztatta, hogy a PFSZ semmiféle előfeltételi nem hajlandó elfogadni a/ Egyesült Államokkal folytatandó tárgyalásokhoz, egyúttal méltatta a jordániai uralkodóval februárban kötött megállapodást. Az am- mani egyezmény, mint ismeretes, számos vitát váltott ki a palesztin mozgalmon belül, s néhány arab ország erős fenntartásait hangoztatja vele kapcsolatban A palesztin vezető ezúttal is emlékeztetett arra, hogy az egyezmény előirányozza az ENSZ égisze alatt tartandó nemzetközi értekezlet ösz- szehívását a közel-keleti helyzet megvitatására. —( Külpolitikai kommentárunk )— Számlák és szankciók TÖBB MINT SZÁZ el nem kötelezett ország külügyminisztere és szakértői tanácskoznak Luandában. A mozgalom külügyminiszteri konferenciájának ezúttal a helyszíne is megkülönböztetett figyelmet érdemel: annak az országnak — Angolának — a fővárosában gyűltek össze a diplomaták, amely hosszú ideje harcot folytat a Dél-afrikai Köztársasággal és a fajüldözők által támogatott UNITA nevű ellenforradalmi szervezettel. Ez a körülmény már önmagában megszabja a külügyminiszterek eszmecseréjének egyik fontos témáját. a pretoriai rendszer által teremtett rendkívül feszült helyzet elemzését, az Afrika déli részén állandósult válság megoldására teendő lépéseket. Pieter Botha dél-afrikai államfő reformokat ígért ugyan a népesség túlnyomó többségét kitevő fekete lakosságnak, valójában azonban a fehér telepesek kormányzata az utóbbi hetekben fokozta a terrort, s az ország jelentős részén bevezetett rendkívüli állapot révén brutális erőszakot alkalmaz. PERSZE. NINCS KÖNNYŰ DOLGUK a Luandában tárgyaló külügyminisztereknek. Gyökeres változást az el nem kötelezettek mozgalma sem képes kicsikarni, hiszen Pretoria látványosan szembe helyezkedett az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatával éppúgy, mint a Közös Piac nemrég a helyszínen járt külügyminiszteri küldöttségének ajánlásaival. Bizonyos, hogy a mozgalom újból elítéli majd Dél-Afrikát — ezt korábban már többször egyértelműen kinyilvánította —. s valószínű, hogy szankciókat javasol a pretoriai rendszerrel szemben. Csakhogy Botháék külföldi pártfogói — mindenekelőtt az Egyesült Államok — gazdasági érdekei miatt ilyen drasztikus lépésekre nem szánják el magukat. A konferencia másik fő napirendi, pontja az el nem kötelezettek adósságszámlája. Az utóbbi években a mozgalom tagállamainak külföldi tartozása egyes források szerint megháromszorozódott. MINDENT EGYBEVETVE, a luandai tanácskozás iránt érthető a világszerte megnyilvánuló megkülönböztetett érdeklődés, hiszen a tömörülés államai fontos szerepet töltenek be a világpolitikában. A mozgalom antiimperialista irányvonala, a békéért és a leszerelésért, a regionális konfliktusok megszün_ tetéséért folytatott felelősségteljes munkálkodása a nemzetközi helyzet alakulásában is érezteti, éreztet-’ heti kedvező hatását. Gyapay Dénes VIETNAM *85 A külpolitikai horizont II 2. A kis Tupoljev-gép sebesen falta a kilométereket, s lassan Ho Si Minh-városhoz. az egykori Saigonhoz közeledett. A tájkép egyre zöldebb lett, öntözőcsatornák vékony szalagjai szabdalták keresztbe a vidéket, s a trópusi régiók felé közeledve a repülőgép kabinjában is mind magasabbra kúszott a hőmérő higanyszála. Hamar kiderült, hogy a csinos stewardessek nem véletlenül készítettek minden ülésre a beszálláskor az elmaradhatatlan egészségügyi papírzacskó mellé egy-egy legyezőt is. Vérzivataros évek A Hanoitól délre tartó pár órás légiút mégsem volt zavartalan — legalábbis lelki értelemben nem. Nehéz volt ugyanis szabadulni a gondolattól, száműzni a tudatból az állandóan felbukkanó kérdést: látszik-e még valamilyen nyoma onnan lentről az évtizedes háborúknak, az amerikai terrorbombázásoknak, begyógyultak-e a lakott és lakatlan területeken válogatás nélkül ejtett sebek. Nos, a látvány csalóka. A dzsungelek lombja jótékonyan eltakarja a bombatölcsérek millióinak holdkrátereit, s mindenhol helyreállították a lerombolt hidakat, utakat is. Az évtizedes küzdelem hatása mégis mindenütt érezhető. S nemcsak a biológiaikémiai hadviselés lassabban kiheverhető, alattomosabb pusztításáról van szó, hanem a tudati, érzelmi következményekről. Vietnamban még ma is lehetetlen úgy szóba elegyedni emberekkel, úgy érdeklődni az életkörülményekről, a változásokról. a mindennapok gondjairól, hogy a beszélgetés rövidesen ne kanyarodjon vissza a háború vérzivataros éveihez. Nem csoda hát, hogy' kevés nép van Földünkön, amelyik jobban ragaszkodna a békéhez. , a kiegyensúlyozott építőmunkához. mint a vietnami. S épp ezért tragikus, hogy e népnek az elmúlt esztendőkben is oly rövid időszakokra adatott csupán meg a nyugalom, a lehetőség a belső feladatok megoldására. Az 1975-ös katonai győzelem, s az egy évvel későbbi hivatailos országegyesítés után nem sokkal ugyanis ismét véres konfliktus zavarta meg a beindult fejlődést: egyre elviselhetetlenebb lett a Kambodzsával ^határos térség fenyegetettsége, mindennapossá váltak a határincidensek. A fájdalmas feszültséggócot csak a Pol Pót-rendszer eltávolítása révén sikerült felszámolni. a vietnami katonai szerepvállalás miatt azonban ekkor a hajdani szövetséges. Kína indított „megleckéztető támadást”. Nem kis része volt mindennek abban, hogfc- a hetvenes évek második felére kidolgozott tervek túlzottan derűlátónak, túlfeszí- tettnek. nemegyszer hibásnak bizonyultak. Hiszen ismét nagyobb anyagi és szellemi erőforrásokat kellett a honvédelem céljaira biztosítani, s ezt bizony a termelés más szférái sínylették meg. Sorozatos kezdeményezések Érthető tehát, hogy az elhúzódó szembenállás, a feszültséget fokozó ellentétek fenntartása korántsem érdeke a vietnami vezetésnek. Ez magyarázza azokat a diplomáciai kezdeményezéseket, amelyekkel nemcsak a kambodzsai kérdés, hanem az átfogóbb indokínai térség problémáinak megoldására törekszik. Az elmúlt években javaslatok sorát terjesztették elő a három indokínai testvérország (Vietnam. Kambodzsa és Laosz) ál- lamférfiainak találkozóin, azzal a céllal, hogy Kambodzsában békés, tárgyalásos megegyezés szülessen, s a tágabb szomszédságban is a párbeszéd politikája érvényesüljön a terméketlen, veszélyes konfrontáció helyett. Sajnálatos tény; hogy a sorozatos indítványok mindeddig kevés eredményt hoztak. A Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) külügyminiszterei legutóbb júliusi konferenciájukon utasították vissza Vietnamnak a kambodzsai helyzettel kapcsolatos rendezési javaslatait. Nem váltott ki egyelőre érezhető álláspontmódosulást részükről az az augusztus közepén kiadott Phnom Phen-i nyilatkozat sem. hogy — a vietnami és a kambodzsai kormány közös döntése alapján — a következő években felgyorsítják a Kambodzsában állomásozó vietnami alakulatok kivonásának ütemét, s amennyiben a körülmények nem rosszabbodnak — az évtized végéig mindannyian elhagyják az országot. Tárgyalások Washingtonnal? A vietnami külpolitikai horizont áttekintése persze aligha merülhet ki az indokínai kérdéskörrel. Nem maradhat említetlen Hanoi aktív tevékenysége az el nem kötelezettek mozgalmában, valamint az a szoros kapcsolatrendszer, amely a szocialista közösséghez fűzi. Közismertek a kínai- vietnami viszony javítására. vagy legalábbis normalizálására tett próbálkozások is. Némileg kevésbé köztudott ugyanakkor, hogy Hanoi — összhangban külkap- csolatainak sokoldalú bővítésével — nem mondott le az Egyesült Államokkal fenntartott viszony rendezéséről sem. Magas rangú vietnami illetékesek számos alkalommal kijelentették Hanoi a maga részéről nem támaszt semmiféle előfeltételt a kétoldalú tárgyalások felújításához. Tárgyalási javaslatok, a katonai feszültség növelése ellen hozott intézkedések egyaránt találhatók tehát a vietnami diplomáciai palettán. A különböző lépések célja mégis azonos: a békés külső környezet megteremtése, a nyugodt országépítö munka elősegítése. Vietnamnak ugyanis —, s ezt a függetlenség mostani negyvenedik évfordulóján sem vitathatja senki — erre lenne változatlanul a leginkább szüksége. Szegő Gábor