Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-21 / 222. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 21., szombat MŰVÉSZET ÉS IRODALOM hogy a tömeg mindik egyforma, ez lenne a természetes is. de a valóság rácáfol erre az elméletre. Megtörténik, hogy azt a viccet amelyet egyik nap viharos kacagás jutalmazott, másnap dermedt közöny fogadja, Hogyan lehetséges ez? A színházi argót skótnak nevezi azt a nézőt, aki merev arccal figyeli az előadást, semmin sem nevet és a világért sem ütné össze a tenyerét. ha a függöny legördül. Vannak esték, amikor a nézőtér teli van ilyen skótokkal. De néha igazságtalanul fogjuk rá a közönségre a hálátlanságot, mert megtörténik, hogy mi vagyunk a hibásak. Ezt leginkább a kabaré-műfajban lehet észrevenni, ahol egy viccet maguk a színészek is „lelőhetnek”, anélkül, hgy tudnának róla Elég annyi, hogy az egyik szereplő a poén közben felemeli a kezét, vagy egy lépést tesz előre, már ezzel is elvonja a közönség figyelmét. Sőt. tapasztalatból mondom, már akkor js kisebb a hatás, ha a partnerem, amíg a viccet mondom, nem felém néz. hanem ki a nézőtérre. Nem könnyű mesterség ez, tessék elhinni... Van úgy is. hogy mi se követünk el hibát. a közönség se skót és mégis baj van Ilyenkor valami véletlen játszik közre és teszi tönkre az előadást A Teréz körúti Színpadon nagy sikerrel játszottunk egv kis dramolettet. Egyik este, meglepetésszerűen. taps nélkül gördült le a függöny. Nem tudtuk megérteni mi történhetett? Előadás után megkérdeztünk egy ismerős nézőt hogy miért nem tetszett neki a dra- molett. Furcsa dolog derült ki. Berczy Géza, a darab egyik szereplője, előadás előtt megvágta az ujját és bekötötte a sebet egy kis gézzel. Aznap este azért nem tetszeti a darab, mert a közönség folyton azt várta, hogy a Berczy megsebesült ujjának valami szerepe lesz a cselekményben. És miután ez elmaradt, a néző csalódottan fogadta a függöny legördülését. Tetszik látni, hogy mi mindenre kell vigyázni? Fo: gadom. ha a Kék rókát ma előadják és az ebédlő hátterébe beállítanak egy biciklit, a darab emiatt megbukik. Mert a közönség egséz idő alatt nem Cecillel és a Török utcával fog törődni, hanem folyton, csak azt fogja lesni hogy mikor esik már valami szó a bicikliről? V alóban, a színházi ember később már odajut, hogy nem tud másban hinni. mint a babonában. Ilyen közismert babona például az- ha egy rokon ül a nézőtéren. minden megbukik... Könyörgöm, ne tessék ezen nevetni ez így van, ezt az élet már számtalanszor bebizonyította. Ha egy rokon van a színházban és a színész drukkol, hogy minden még jobban sikerüljön mint máskor, éppen olyankor szokott „leégni”. A feleségemnek már régen megtiltottam. hogy premierjeimen megjelenjen, mert azon az estén, amikor ő megnéz, egészen biztosan felsülök minden viccemmel. Ha egy rokon. .. szoktuk mondogatni az öltözőben és nagyon sokszor akad alkalom erre a megállapításra. Amikor egy turnén Nagyváradra is elkerültem, nagyon izgatott voltam, mert drága édesanyám először láthatott engem színpadon. Istenem, gondoltam, csak minden jól menjen, hogy neki öröme legyen a fiában. Természetesen közel sem volt olyan sikerem, mint máskor szokott lenni. De nem csoda... „Mert ha egy rokon.. ” és még hozzá, tessék elképzelni, hogy egy ilyen közeli rokon ül a nézőtéren, akkor minden igyekezet kárba Műsorkínálat szeptemberben és októberben Megkezdődött az új évad az egri Gárdonyi Géza Színházban. Szeptember 16-án és 18-án, este 7 órakor — a debreceni Csokonai Színház vendégjátékában — már láthatta a közönség Erkel Ferenc Hunyadi László című háromfelvonásos operáját. Szeptember 20-án. két előadásban matatták be a Budapesti Vidámszínpad előadásában a Lepsénynél még megvolt ^imű darabot, amely Salamon Béla emlékét idézte k A Budapesti Játékszín vendégjátékára szeptember 20-án. hétfőn, este 7 órakor kerül sor. Füst Milán Máli néni című komédiáját láthatja a közönség. A Szinház című folyóiratban Szántó Judit így ír a darab budapesti bemutatójáról : ..Az előadás valóban szerencsés csillagzat alatt született. A felszín érzékeltetése itt nem alibi, futólag, mesterembe- rileg odakenve azért, hogy a ..lényegre” rá lehessen térni. Itt a cselvígjáték is művészileg üresjáratot nem tűrő. precíz ritmusérzékkel van megcsinálva. műgonddal. pompás részletekkel a maga sajnállatására vájd- lingból tálaló Málitól Alfonz eksztatikus némajáté- káig. ahogy leül az imádott lány székére, mintegy szellemileg érintkezve annak gömbölvded fenekével, aztán rúzsát, púderét előszedve. ízlelgetve; vagy Máli végig a fején őrzött formátlan bordó kalapjáig, amely mintegy azt sugallja, hogy ez a figura ..vendég” a cselekményben. s egy percig sem kívánja otthon érezni magát az általa mozgatott bábuk világában. Helyükön vannak a klasszikus boltozati vagy épp cirkuszi gagek is: az eredeti szövegben például Máli „kicsi"-nek mondja férjét; a színpadon azt mondja: „ilyen öreg”. de kezével alacsonyságot jelez hozzá, mint ahogy jellemző erejű az a fogás is, ahogy a mozgatott tárcán nyújtott szafaládéval a szomszéd szoba felé tereli az alkalmatlan kisöreget .. Akik például élvezni tudják azt az impozáns stílusegységet, melyet Verebes legtöbb színészével el tudott fogadtatni: a minden naturalisztikus pongyolaságtól és pszichológiai igazságkutatástól mentes csináltságot, állandó szerepjátszást, artisztikus lazasággal megoldott kény- szeredettséget, amely a játékot helyenként valóban a bábjátékhoz közelítik. „A Verebes István rendezte darab főszerepét Margitai Agi játssza, k A szinház új tagozata a Harlekin bábszínház előadásai Egerben, a megyei úttörőházban láthatók. Ignácz Rózsa Csipkerózsika című bábjátékának bemutató előadását szeptember 22-én, délelőtt. 10 órakor tartják: A továbbiak szeptember 26- án, délelőtt 10 és délután, 2 órakor, 29-én. délelőtt 10 órakor lesznek. A darabot október 6-án, délelőtt 10. 10-én délelőtt 10 és és délután 2 órakor 13-.án, 20-án, 27-én vasárnap, délelőtt 10 órakor és 31-én, csütörtökön délelőtt 10 és délután 2 órakor is láthatja a közönség. Talán nem érdektelen felidézni Hollós R. László, a Magyar Televízió rendezője szavait, aki vendégként viszi színre a Csipkerózsikát: „Csak a felnőttek hiszik azt. hogy a porszívóról, vagy a sétáló hűtőszekrényről írott dolgokat kedvelik a gyerekek. Egyébként a most készülő produkciót Ignácz Rózsa 25 évvel ezelőtt írta, s Tömöry Márta dolgozta át. összevonta a szereplők jó és rossz tulajdonságait. s ezekkel a két tündért ruházta fel. Így pergőbbé vált a mű. Szükség volt erre. hiszen manapság már nem lehet lassan hömpölygő munkákkal közönség elé állni. Mindezt a televízióban vetített Kengyelfutó gyalogkakukk című rajzfilm kényszeri tette ránk. ahol megszokta a néző. hogy minden másodpercben történik valami, s ebből a bábszínház sem engedhet. Bírni kell a tempót és az ötletgazdagságot. De mindez! csak látványoson és trükkökkel lehet megvalósítani." k 1981 82-ban a színikritikusok díjat — mint a legjobb előadás — Ács János rendezése kapta a kaposvári Csikv Gergely Színházban: Beter Weiss Marat Sade darabjáért. Ez a mű kerül színre október 15-én kedden es lK-án szerdán este 7 órakor az egri Gárdonyi Géza Színházban. A tragikomédiát Görgey Gabor fordította. a szereplők között »II találjuk Jordán Tamást. Lu- káts Andort, Pogány Juditot. Lázár Katit, Csákányi Esztert Máté Gábort és Hunyad- kürti Györgyöt is. A díszletet Szegő György, a jelmezeket Szakács Györgyi tervezte. Koltai Tamás írja a Színház című folyóiratban: ... a Marat Sade-ot több évadra visszamenően is páratlan produkciónak tartom; olyannak. amely a lehető legrövidebb — egyenes — vonalat húzza élet és színház közé.” Idézet ugyancsak a Színház című folyóiratból Nánay István tollából: „Az évad vitathatatlanul és kimagaslóan legjobb és legmegrázóbb előadása számomra a kaposvári Csik.v Gergely Színház Weiss-be- mutatója, az Acs János rendezte Marat halála. Erőteljes, de a mű struktúráját tiszteletben tartó dramaturgiai változásokkal kivételesen magas színvonalú, a kimagasló egyéni teljesítményeket megengedő közösségi színészi játékkal megszületett. következetesen végiggondolt, fájdalmasan szép és kegyetlenül igaz előadás a Marat halála, amely a modern színház számos törekvését tökéletes egységbe ötvözte." A bemutatónak külföldi visszhangja is volt. Minden jugoszláv színikritikus nagy elismeréssel szóll a magyar bemutatóról. Bora Andjelic kritikus így szólt: „Eddig a magyar film fényes alkotásaival találkoztunk. Ez q találkozás arra sarkall minket, hogy a magyar színházra is kiterjesz- szük érdeklődésünket. A belgrádi és újvidéki napilapok felsőfokú jelzőkkel ünnepelték a bemutatót. A Borba kritikusa az előadás drámai ívelését érzi lenyűgözőnek: „a stúdiózus ritmikai emelkedés a kezdeti csődtől és ernyedtségtől a darabvégi erőteljes lábdobogásig és dacos énekig, szín- padilag ritka ügyesen szervezett, energikusan kifejezett kollektív tett eredménye." Október 20-án, vasárnap délután 3 és este 7 órakor kerül sor Egerben a veszprémi Petőfi Színház vendégjátékára. Molnár Ferenc: A doktor úr című bohózatát mutatják be. A darabot vendégként Tordy Géza rendezte. a színészek között találjuk Szélyes Imrét, Dem- jén Gyöngyvért, Szoboszlay Sándort és Kolos Istvánt is. A rendező. Tordy Géza szavait idézzük a veszprémi műsorfüzetből: — Molnár Ferencnek mindig nagy tisztelője voltam. Bármennyire olvadt a hosz- szú időre körédermedt jég, bármennyire játsszák darabjait, nem foglal el méltó helyet drámatörténetünkben és színházi jelenünkben. .. Nekem Molnár első darabja az első rendezésem. Kitűnő bohózat A doktor úr. Bámulatos: 24 esztendős volt a szerző, amikor a darabot írta. s már minden benne van a műben, amj jellemzi a későbbi szimüveket: a jellegzetes technika és dramaturgia és — ahogy mondani szoktam — az élet fölötti lüneményes lebegés Egy jó tempójú fergeteges bohózatot szeretnék a színpadra vinni. Vallom: színház nem létezhet szórakoz- latá.s nélkül. Szórakoztatni akarjuk a nézőket: annak a szerzőnek a művével, akit Ady, Kosztolányi oly nagyra tartott S bízom abban, hogy a színészek jól érzik magukat a szórakoztatásban Mert — hogy visszakanyarodjak a beszélgetés elejére — meggyőződésem : a színházművészet alapja a színész. k Táncdalfeszlivál '66. Ezzel a címmel kerül bemutatásra október 22-én és 23- án este 7 órakor Schwajda György és Szikora János színházi összeállítása. A szolnoki Szigligeti Szinház vendégjátékában sok más szereplő mellett fellép Árvái László. Bajcsay Mária. Fekete András, Leviez ki Klára. Szendrey Ilona, Zala Márk és Somody Kálmán. Az estet Szikora János rendezte. Nem túlzás, amikor azt állítjuk, hogy jó szórakozást ígér e műsor. Ahogyan az alkotók mondják, vidám puncsszeleteket kapnak a nézők a hatvanas évekből. Ki ne emlékezne a táncdalfesztiválok „felkavaró”, a közvéleményt foglalkoztató éveire. Azokra, "a válságos időkre", mikoi anyák ugrottak fiaik, lányuk, apjuk, feleségük torkának azért, hogy örök időkre eldöntsék a nagy kérdést: Toldi Mária. vagy Bakacsi Béla Vámosi János, vagy Zorán Sztevanovity. Igen. a Táncdalfesztiválról lesz szó Az elsőről. És rólunk' Akik csináltuk, akik néztük, akik még fiatalok voltunk. .. k Az egri Gárdonyi Géza Színház októberben a ma gyár nóták kedvelőinek is rendez estet. Zúg az erdő címmel október 25-én. pénteken délután 5 és este 8 órakor nótaestre várják az érdeklődőket. A műsorban közreműködik Solti Károly. Vörös Sári Szentendrei Klára Csanádi György Pintér Györgyi, valamint Boros Mátyás és népi zenekara A műsorvezető: dr. Németh József. k „Mindenki álruhát visel Mindenki alakoskodik. Mindenki másnak látszik, mint ami. És mindenki másnak is látja a másikat. Viola fiúnak öltözik, OHvia gyászruhát hord. de Cesairo-Vio- la-Sebastian egyetlen intésére levetne magáról minden ruhát. Malvolio sárga harisnyát és térdszalagol. visel, ha úgy kívánja a képzelt szerelem. Antonio elveti tengerész sapkáját, hogy felismerhetetlen legyen De vajon nem így van-e a jellemekkel is? Bizonyára kitalálják már olvasóink mindebből, hogy Shakespeare örökéletű vígjátékáról van szó. A Vizkereszt vagy amit akartok című műve a nyíregyházi Móricz Zsigmond Szinház vendégjátékában október 26-án délután fél 5 és este 8 órakor láthatja a közönség Egerben. A darab rendezője Salamon Suba László. Néhány név a szereplők közül: Vitai András. Vajda János, Gados Béla Szigeti András. Bárány Frigyes Holl István és Petényi Ilona, a díszletet Menetel Róbert. a jelmezeket Kóny* András tervezte.
