Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-19 / 220. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptembei 19., csütörtök-;;r *• SZOVJETUNIÓ Esztétikai nevelés az iskolákban Kell-e bizonygatnunk, hogy a gyermek esz­tétikai nevelése nem kevésbé fontos (talán még fontosabb is), mint általában a nevelés. Már a 18. századi nagy francia író és teore­tikus, Denis Diderot azt hangoztatta. hog> „az az ország, amelyben ugyanúgy tanítják a gyerekeket rajzolni, ahogy olvasni és írni. hamarosan felülmúlná valamennyi országot művészeti, tudományos és szakmai téren". Két évszázad múltán a szovjet állam egyik első, az iskolákkal kapcsolatos rendeletében megfogalmazta az esztétikai nevelés egy még fontosabb szerepét: „Ha a szakmunkás- és tudományos képzés nélkülözné ezt az elemet, elsekélyesedne, mivel az életöröm a végső célja a munkának is és a tudománynak is." Közülük kétségkívül a legfontosabb az irodalom. A vita arról, hogyan tanítsuk, mi legyen a fontos, maga a művészeti alkotás, vagy an­nak elemzése, állandóan sze­repel a sajtó és a szakiro­dalom lapjain. A Szovjet­unió Pedagógiai Tudomá­nyos Akadémiája művészeti nevelési tudományos kutató intézete kidolgozott egy úgy­nevezett szöveges feladat- rendszert, amely arra hiva­tott, hogy segítsen a diákok­nak az irodalmi anyag művészi elsajátításában. A hangsúly egyre inkább a művészi alkotások. azok nyelvezete, stílusa, témavá­lasztása, szerkezete önálló értékelésére helyeződik. — A most befejeződött 1984 85-ös tanévben vezették be először az ország • vala­mennyi iskolájában a gyer­mekek zenei nevelését. Mik a tapasztalatok? — Az ismert szovjet ze­neszerző, a zenei nevelés lel­kes úttörője és propagandis­tája. Dmitrij Kabaljevszkij dolgozta ki a programot, amelynek célja nem az. hogy „zenészt, hanem, hogy em­bert neveljen". Fokozatosan ismerteti meg a gyermeke­ket e művészeti ággal, kezd­ve a legegyszerűbbtől. az alapoktól, vagy ahogy Ka­baljevszkij véli a „három Ugyanakkor ma még nem mondhatjuk, hogy e szép követelmények az ország felnövekvő nemzedéke szá­mára valósággá váltak. A racionális információk özö­ne, az egzakt tudományok növekvő szerepe, új tudo­mányágak születése arra kényszerít, hogy csökkent­sük ^ tananyagot, akaratla­nul is háttérbe szorítva az esztétikai tárgyakat. Éppen ezért tekinti a most megva­lósításra kerülő iskolareform egyik legfontosabb feladatá­nak a „tanulók művészeti oktatásának és esztétikai ne­velésének jelentős javítását". Mit tettünk és mit kell még tennünk e bonyolult probléma megoldására? Mi­lyen segítséget nyújt az ál- . lám és a számos társadalmi szerv az iskolának? E kérdésekre felel Kira Aga­fonovat, a szovjet oktatás­ügyi minisztérium iskola- úgjy igazgatóságának helyet­tes vezetője. — Mindenekelőtt szeret­ném hangsúlyozni, hogy az esztétikai nevelést nem úgy kell érteni, mint a külön­böző művészeti ágakkal való ismerkedést. Jelentős sze­repet játszik benne sok min­den, így a munkafeltételek. a tantermek berendezése, a gyermekek és felnőttek kö­zötti érintkezés formája. A szépérzék, a képzelet, az együttérzés, jóság. az alko­tói tehetség — mindez elvá­laszthatatlan tőle. Mindazonáltal az új re­form arra késztet minket, hogy komolyan felülvizsgál­juk e három iskolai tan­tárgy tartalmát. A litván Klaipedában fellép a Szitakötő gyermek táncegyüttes A moszkvai ifjú technikus klub „Természet és fantázia" szakkörének foglalkozásán alappillértől", amelyre a ze­ne támaszkodik — az ének. a tánc 86 az induló eljut a klasszikusokhoz: Bach, Mo­zart, Beethoven, Schubert. Chopin, Grieg Glinka, Mu­szorgszkij, Borogyin, Rimsz- kij-Korszakon. Csajkovsz­kij, Prokofjev, Sosztakovics műveihez . . . — Mi a lényege az új mű­vészettörténeti tananyag­nak. melynek kezdeményező­je a népszerű festőművész. Borisz Nyemenszkij? — Először is, ami önmagá­ban is nagyon fontos, hogy kétszer annyi időt biztosí­tunk a tantárgy oktatására. Az alapgondolat, hogy ma­ximális figyelmet fordítunk a gyermek egyéniségére. Csak néhány téma elneve­zése: „A művészet és te". „A művészet körülöttünk", „Minden nép — művész’.' stb. Az előttünk álló feladat az, hogy szakképzett peda­gógusok oktassák e tárgyat. — A szovjet oktatási rend­szer még két területen foly­tat esztétikai nevelést az is­kolai oktatáson kívül; az óvodában és az iskolán kí­vüli intézményekben. Mig a gyermekek az esztétikai képzés alapjait már az óvo­dában elsajátítják. addig az iskolán kívüli esztétikai ne­velés sokoldalúságát és szé­les lehetőségeit nehéz lenne felsorolni. — Valóban, nehéz lenne részletesen beszélni a több mint 100 ezer úttörőház, mű­vészeti, zenei és balettisko­la. gyermekkórus. zenekar, filmstúdió, fúvószenekar, színjátszókor munkájáról. Az itt folyó munkákban szak­képzett pedagógusokon kí­vül írók, művészek, zene­szerzők. ismert művészek is részt vesznek. Valamennyien nem arra törekszenek, hogy tudással töltsék meg a gye­rekeket, hanem hogy meg­gyújtsák bennük az alkotói lángot. V. P. NDK Egy nagy múltú intézmény 175 éves a Berlini Humboldt Egyetem A Wilhelm von Humboldt által alapított berlini egye­tem az idén ősszel ünnepli megalapításának 175. évfor­dulóját. Az elmúlt egv és háromnegyed évszázad alatt számtalan nagy hírű tudós tanult és dolgozott az egye­tem falai között. A leghíre­sebb hallgató Marx Károly volt. 1836-tól 1841-ig, 1841 és 1843 között Engels Frigyes volt az intézmény vendég­hallgatója. Az egyetem sok tanára és diákja tüntette ki magát a társadalmi haladás és a béke ügyében kifejtet: tevékenységével. 1833 és 1945 között az egyetem munkatársai és di­ákjai közül sokan életük kockáztatásával tanúsítottak ellenállást a fasiszta dikta­túrával szemben. A nácik uralmuk idején lábbal ti­porták az egyetem humanis­ta tradícióit, az oktatás és a kutatás eredményeit világ­uralmi céljaik szolgálatába állították. A második világ­háborúban az épület súlyos károkat- szenvedett.' meg semmisült számos értékes kutatási és oktatási eszköz, ám 1946 januárjában szov­jet segítséggel már megnyit­hatta kapuit. Az NDK'ban a Humbold­ton kívül még hat egyetem, valamint 47 főiskola műkö­dik. A Humboldt abban kü­lönbözik a többi felsőokta­tási intézménytől, hogy ott egy fedél alatt tatait otthon­ra a természet-, a társada­lom-, az agrár- és az orvos- tudomány. az elektronica és az élelmiszer-technológia A több szakterületet érintő tu* A gazdag hagyomá­nyokkal büszkélkedő Charité anatómiai előadóterme dományos kutatás nagyban elősegíti a bonyolult prob­lémák megoldását. Jelenleg például fontos mikroelektro­nikai fejlesztési feladatok megoldásában működnek együtt az egyetem fizikusai, matematikusai, vegyészeti és elektronikai szakemberei. , karöltve ipari partnereikkel. Társadalomtudósaik kutatá­si témáinak egyike a szocia­lista életmód alakulása. A 29 szekciónak és az or­vosi fakultásnak 13 500 nap­pali tagozatos és levelező hallgatója van. A hallgatók 60 százaléka nő. 1949 óta tcbb mint 100 ezer végzős hallgató hagyta el az egye­temet és foglalta el helyet a szocialista építömunka külön­böző területein. Jelenleg a diákok több mint 50 száza­léka vesz részt a kutató­munkában: 1984’ben 39 ta­lálmányt a hallgatók nyúj­tottak be. Újszerű, hasznos kooperációs kapcsolat ala­kult ki az egyetem és szá­mos termelőüzem között. A televízió-elektronikai gyár­ral például közös kutató- részleget hoztak létre. En­nek munkatársai eddig 7 új alkatrészt fejlesztettek ki. megteremtve a gyártási foi tételeket is. Az egyetem főépülete. íz Unter den Lindenen, erede­tileg egy porosz herceg pa lotája volt. Az egyetemnek 7 diákotthona van, amelyek­ben helyet teremtettek diákházaspárok és a kisgyer­mekes egyetemista családok részére is. A diákotthonok­ban önkormányzati rends/.'- működik, ugyanez érvény» s a diákklubokra is. A spor­tolni vágyók bekapcsolódhat­nak az egyetemi sport- szakosztályok munkájába. A nagy létszámú kórus és a Ca~ pella Academica szimfonikus zenekar a zenekedvelők ig* nyét igyekszik kielégíteni. Az utóbbi években arra törekszenek, hogy az egye­tem kapui az egész lakos­ság előtt megnyíljanak. A havonta egyszer megrende­zésre kerülő „vasárnapi elő­adások" már szinte hagyo- n.c.n\ita\ számítanak. Ugyan ez érvényes a „nyugdíjasok egyeteme" című előadássoro­zatra is. Hetente egyszer es­ti előadásokat tartanak ak­tuális tudományos kérdések­ről, a legfontosabb eredmé­nyekről. Ezeket a rendezvé­nyeket bárki látogathatja A Humboldt Egyetem főbejárata BULGÁRIA A Béke Ruházati Szövetkezet ROMÁNIA Bukarest új művészeti múzeuma Harminc évvel ezelőtt alakult meg a Béke Ruhá­zati Szövetkezet az észak - bulgáriai Tolbuhinban. A szövetkezet a gyermekruhák készítésére szakosodott. Dol­gozói évente 700 ezer öltö­zéket szállítanak a piacra. A változatos fazonú, divatos ruhák örömet szereznek va­lamennyi gyermekkorosztály­nak. A jól felszerelt műhe­lyekben arra is van lehető­ség, hogy a csökkent mun­kaképességű asszonyok úgy­szintén teljes értékű mun­kát végezhessenek. A szö­vetkezet azonban nemcsak munkát ad egészséges és ke­vésbé egészséges dolgozói­nak. hanem különféle szo­ciális intézkedésekkel, jut­tatásokkal segíti őket. A cég­nek óvodája, belvásárlóköz- p ontja, szolgáltatóháza is van. Az üzemorvosi rende­lő mellől nem hiányzik a szépségszalon sem. Működ­tetnek éttermet, bisztrót, esz­presszót. sőt múzeumot is. Ebben a szövetkezet fejlő­dését bemutató gyűjteményt tekinthetik meg a vállalat vendégei. Látogatottak a Béke szö­vetkezet divatbemutatói. Ezek mindig nagy sikert aratnak, hiszen a legújabb modelleket gyermekeik vise­lik a kifutón. A Béke Ruházati Szövet­kezet termékeit külföldön is keresik. Fő vásárlói: fran­cia. osztrák. NSZK-beli. lí­biai és jemeni üzletemberek. A román főváros a közel­múltban új kulturális köz- intézménnyel gazdagodott — közölte a minap a bukaresti Előre című magyar nyelvű napilap. Átadták rendelte­tésének a Kerámia- és Üvegművészen Múzeumot. A közművelődési létesít­mény 13 kiállítási termében az európai és az ázsiai klasz- szikus, valamint a romániai modern kerámia-, porce­lán- és üvegművészet 2000 értékes alkotását tekinthetik meg a látogatók. Az anyag jól illusztrálja a romániai iparművészet fej­lődését a legrégebbi időktől napjainkig. Külön termel kaptak a régészeti emlékek, a föld mélyéről előkerült ősi kerámia tárgyak. Lát­hatók a XVII—XIX. száza­di porcelánfestők és üveg­fúvók remekei, a mai tehet­séges gyulafehérvári, ko­lozsvári, Curtea de Arges-i iparművészek munkái. Fi­gyelmet érdemelnek a med- gyesi, dorohoi-i, feketeerdői kristályok, a segesvári, nagy­bányai fajanszok, a külön­böző technikákkal készített majolikák, vázák, kandelá­berek, tükrök, serlegek, por­celán, kristály és üveg fi­gurák. Európa és a Kelet mű­vészetét mutatják be a fran­cia, német, olasz, angol, osztrák, holland, orosz, ja­pán és kínai porcelánok, fel­becsülhetetlen értékű vázák, étkészletek, dísztárgyak A BENE-VÖLGYE KÖRZETI ÁFÉSZ LUDAS, FELVESZ PÉNZÜGYI ELŐADÓT, ELLENŐRZÉSI CSOPORTVEZETŐT KÖNYVELŐT o munkakörre előírt képesítéssel. kollektíV szerződés szerint Érdeklődni a szövetkezet központjában a személyügyön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom