Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-03 / 206. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 3., kedd

s.

Régi országgyűlések Sopronban

Napjainkban természetes, hogy az országgyűléseket Budapesten tartják. Az államhatalmat gyakorló honatyák azonban nem mindig a fővárosban alkották meg államunk életét szabályozó törvényeiket. A történelem kényszere sokszor hozta úgy, hogy Buda, Pest, vagy a török hódoltság idején fővárossá előlépett Pozsony helyett másutt kellett a megyei nemesség és a városok küldötteinek, a főuraknak és a főpapságnak a királlyal megtanácskozniuk az ország dolgát.

Patinás városaink egyike, amelynek falai között a 17. században négy ízben is tartottak országgyűlést: Sopron. Először — 1622-ben II. Ferdinánd király (1618— 1637) azért választotta Sopront, mert Pozsony még erősen magán hordta Bethlen Gábor hadjáratának nyomait. Viszont a király nem akart várni az országgyűléssel, mert az év elején vette feleségül Gonzága Eleonórát. a mantuai herceg hűgát, s mielőbb magyar királynévá óhajtotta volna koronáztatni. Az pedig országgyűlés nélkül nem ment. Április 3- ra összehívta a rendeket Sopronban, majd a nemesség lassú gyülekezése miatt május 1-re halasztotta az országgyűlés megnyitását. Az uralkodó május 24-én vonult be kíséretével Sopronba. Másnap előterjesztette leiratát, de a rendek nem voltak hajlandók foglalkozói’ vele mindaddig, míg a 'hitlevelet törvénybe nem iktatják. Hosszas huzavona után Ferdinánd engedett, sőt belement abba is, hogy előbb válasszanak nádort, hiszen Bethlen Gábor alig néhány hónapja vonta visz- sza seregeit Magyarországról, s ugrásra készen ült Erdélyben. Talán nem szükségtelen arra emlékeztetni, hogy ez a nagy vallási küzdelmek időszaka — Pázmány Péter bíboros is ott ült a főrendi táblán —, s ez rányomta bélyegét a nádorválasztásra is, tudniillik a király két katolikus és Két protestáns főurat jelölt a nádori méltóságra. A rendek 80 szavazattal a protestáns Thurzó Szaniszlót választották meg a katolikus Esterházy Miklós ellenében, akire 65 szavazat jutott. Ezután a sérelmeket tárgyalták, törvénybe iktatták az 1608-i törvényt, és Ferdinánd 1618'ban kiadott hitlevelét, katonai és pénzügyi kérdéseket tárgyalták, az országgyűlés csak július 7-én fogott hozzá a királyi előterjesztés megvitatásához.

Közben az országgyűlés küldöttsége Trencsénböl

Sopronba kísérte a magyar koronát, amelyet a nádor vett át, s felmutatta a rendeknek. Csak ezután kerülhetett sor a király vágyának teljesítésére, a királyné ko' ronázására. Az ünnepélyes ceremóniát a Kecske-templomnak nevezett bencések templomában tartották.

A következő országgyűlésnek is Sopron adott szállást, mert Pozsony vármegyében pestisjárvány dühöngött. II. Ferdinánd 1625. október 13-án érkezett Sopronba. Miután Thurzó Sza- niszló az év tavaszán meghalt, ezúttal is nádorválasztással kezdődött a tanácskozás, ismét négy jelöltre lehetett szavazni. A többség október 25-én Esterházy Miklóst választotta.

A király szerette volna fiát is királlyá koronáztatni, de erről csak a hitlevél aláírása után hajlandók tárgyalni a rendek. Ez megtörtént, s a november 27-i vegyes ülésen magyar királlyá kiáltották ki a királyfit, aki december 8-i koronázásán — amelyet szintén a Kecske-templomban tartottak —, III. Ferdinánd néven vált magyar királlyá. (Atyja halálától, 1637-től 1657-ig uralkodott.)

A törvénycikkek szövegezésekor az alsó táblán botrány tört ki, mert a protestánsok bizonyos kijelentések miatt megtámadták Vinkovich zágrábi nagyprépostot, előbb csak szóban, majd öklükkel ütötték, haját és szakállát tépdesték. Két törvénycikk örökítette meg e jelenetet. Az egyik elrendelte, hogy ezentúl a zágrábi prépost és egy szlavóniai követ a felső táblán foglaljon helyet, a másik szigorú büntetést helyezett kilátásba azokkal szemben, akik az országgyűlés tanácskozási termében erőszakos- kodnak, s meghagyta a megyéknek, hogy birtokos nemeseket küldjenek az országgyűlésre követként.

Az 1634. évi felvidéki pestisjárvány miatt megint Sopronban tartottak ország- gyűlést. A rendek 1634. december 18-án fogadták fi.

esküt, és elfoglalta hivatalát. Ilyen példátlanul gyors nádorválasztást sem előtte, sem utána nem produkált a nemesség. Ezután szeptemberig megvitatták és törvénybe foglalták a felekezetek jogait, majd decemberig megtörtént az alkotmányt helyreállító közjogi szabályok törvénybe foglalása. A 83 cikkből álló törvény eltörölte a kormányzóságot. a királyi helytartóságot. Kimondta, hogv a törökkel- történő tárgyalásokhoz mindig magyar diplomát is küldjenek, s előír' ta. hogy a német katonaság távozzék az országból, a végvárakba magyar vitézeket rakjanak stb. Végeredményben elérték, hogy az abszolutizmus takarodót fújjon. Az országgyűlési munka befejeződvén, december 9-én, ismét a Kecske-templomban. megkoronázták:

Eleonóra Magdolna királynét.

Talán nem érdektelen, hiszen csaknem a jelenbe hozza a múltat, hogy állnak még azok az épületek, amelyekben az országgyűlési események játszódtak. Mert nem csupán királyt és királynőket koronáztak a templomban, hanem ebben ülésezett mind a négy Ízben az országgyűlés is, bár tanácskozásokra 1681'ben igénybe vették az azóta lebontott, ugyanezen a téren állt városházát is. Ugyanekkor a főrendek a ma is álló Zöld-házban, vagy másként Cézár-házban tanácskoztak. II. Ferdinánd, III. Ferdinánd és I. Lipót pedig a templommal szemben álló Kasson-házban szállt meg.

A soproni Kecsketemplom

Ferdinándot. Az egyik téma a vallási sérelmek orvoslása lett volna, de végül a protestánsok megelégedtek azzal, hogy törvénybe iktatják az 1608-i törvényt és a koronázási hitlevelet. Ezután a hadügyet tárgyalták, illetve arra bírták rá a királyt, hogy az ország teljes jövedelmét, beleértve a bányák és a harmincadok jövedelmét is. fordítsa a végvárakra.

Sopronban negyedszer 1681-ben tartottak ország- gyűlést. I. Lipót (1654-ben koronázták. 1657—1705 között uralkodott) abszolutizmusra törekedett. Az országos elégedetlenség összeesküvésbe (Wesselényi) és felkelésekbe (Thököly) torkollott. Amikor Lipót a török hadi készülődésre 1681 április 28_ra — 19 évi szünet után — összehívta az országgyűlést Sopronba (Pp- zsonybán és vidékén isrhét pestis pusztított), a követek az alkotmányosság helyreállítását remélték ettől a diétától. Már május l'én munkához akartak látni, de az uralkodó a királyné betegsége miatt (akit itt akart királynévá koronáztatni) csak május 22-én érkezett meg három ezred német katona védelme alatt. Az országgyűlés mindenekelőtt nádort akart választani, hiszen Wesselényi halála óta (1667) nem volt nádor, csupán helytartó, illetve 1673— 1679 között kormányzó. A király június 13-án belenyugodott a nádori méltóság visszaállításába. Erre nyomban, még ugyanezen a napon, a déli harangszó után megválasztották Esterházy Pált. aki rögtön letette nz

A Cézár-ház

Templom utca. jobb oldalt a Kassow-liaz

Prognózis a világűrtől

A pontosabb meteorológiai előrejelzésért

— Az űrkutatást — negyedszázados múltja ellenére — még ma is sokan valamiféle földi dolgoktól elrugaszkodott, magasztos tudománynak tartják. Különösen a kozmosz kutatásának kezdeti szakaszában elképzelni is nehéz volt, hogy mindezek az eredmények a hétköznapi embernek is hasznára lehetnek. A felhasználók sorában elsőként jelentkeztek a meteorológusok — mondja Kozák Béla, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökhelyettese.

— A közelmúltban egy olyan hazai vevőállomás megépítéséről született döntés, amelynek segítségével a korábbiaknál jóval több információt kaphatnak a világűrből a meteorológusok, s rajtük keresztül az egész népgazdaság. Kérem, vázolja röviden azt az utat. amely idáig vezetett.

— Már az űrkutatás kezdete előtt is jól kiépített megfigyelőhálózat állt a világ időjáráskutatóinak rendelkezésére, ám ezen hálózaton nagy lyukak is voltak. A tengereken például nem lehetett rendszeres megfigyeléseket, méréseket végezni, pedig köztudott, hogy a kontinensek időjárása szempontjából legfontosabb légköri események zöme az óceánok térségében játszódik le.

1960-ban állították pályára az első olyan mesterséges holdat, amely meteorológiai adatokat szolgáltatott, akkor még főleg a felhőborított- ságról. Kétségtelenül nagy technikai bravúr volt, de az így nyert adatok kissé idegenek voltak a hagyományos földi eszközökkel nyert adatok között. Gyakorlatilag csak a két űrkutatási nagyhatalom vette érdemi hasznát. Kutatási célokra természetesen bármely ország hozzájuthatott a felvételekhez, de ezek csak esettanulmányok voltak egy olyan gyorsan változó rendszer szempontjából, mint az időjárás. Igazi változást az hozott, amikor a hatvanas évek derekán működni kezdtek az automatikus képtovábbító rendszerek, amelyeknek az adásához — nyílt adásról lévén szó — bármely ország hozzáférhetett. Nálunk 1967 novemberében készült el az a vevőállomás, amelynek segítségével ezeket a képeket venni lehetett.

Időközben kiderült, hogv a műholdakról nyerhető információk tartalmát lényegesen ki lehet szélesíteni. Bármilyen csodálatos műszer az emberi szem, a meteorológia szempontjából nem mindig a leglényegesebbet látja. Megjelentek a közeli, majd a távoli infravörös tartományban felvételeket készítő kamerák. Az is kiderült. hogy a meteorológusok által használt 137 MHz- es hullámhosszon nagy felbontású felvételeket nem lehet továbbítani. A hagyományos felvétel nyolcszáz sorból áll, soronként nyolcszáz képelemet tartalmaz. Az információtovábbítás növelésének igénye hívta életre a hetvenes évek közepén azt a berendezést, amellyel négyezer képelemet lehet soronként továbbítani. Ilyen adattömeg azonban vizuálisan már feldolgozhatatlan, fogadásukhoz számítógép szükséges. A két technika közötti különbséget talán a hagyományos és a digitális

hanglemezek közötti különbséghez tudnám hasonlítani. A műholdról továbbított adatok az új eljárás szerint nem analóg módon, hanem számszerűen értékek formájában, digitális úton érkeznek a Földre. Ehhez szükséges a szóban forgó vevőállomás.

— Mennyibe kerül az országnak az, hogy hozzájussunk ezekhez az adatokhoz?

— Egyelőre semmibe. Az űrkutatási nagyhatalmak, amelyek a műholdakat fel- bocsájtják, nem fizettetik meg a felhasználókkal a ráfordítások tetemes részét kitevő hordozórakéták, fedélzeti berendezések árát. Nekünk csupán a vevőállomást kell felépítenünk. Ez az ú) berendezés esetében kb. 70 millió forintos költséget igényel, amelyre az Országos Műszaki Fejlesztési Bizolt- ság nyújtott fedezetet.

— Megéri ez nekünk?

— Alaposan elemeztük, hogyan térülnek meg az egyes gazdasági ágazatok számára nyújtott meteorológiai szolgáltatások. Meg kell jegyezni, hogy ez a haszon nem nálunk, a szolgálatnál, hanem országos szinten jelentkezik elsősorban. Végül is úgy ítéltük meg. hogy az új vevőállomás 2— 4 éven belül megtermeli az árát. A hazai szellemi kapacitás képes az előállítására. A fő vállalkozók a Számítástechnikai Koordinációs Intézet, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem. Az elsődleges felhasználók a meteorológusok, de természetesen nem öncélúan, hiszen az általunk feldolgozott és továbbított adatoknak nagyon sok haszonélvezője van.

— Mekkora a népgazdasági igény az Önök szolgáltatásaira?

Megvizsgáltuk az egyes gazdasági ágazatok időjárástól való függőségét. A legjobban a mezőgazdaság, a légi- és a közúti közlekedés van ráutalva a szolgáltatásainkra. Hogy csak egy példát mondjak: közismert, hogy

mennyi kárt okoznak nálunk a korai fagyok, s hogy az újfajta, magas termést hozó vetőmagok milyen érzékenyek a talajhőmérsékletre. Az ország' 6 millió hektáros vetésterületén nem lehet mindenütt talajhőmérö- ket kihelyezni. A műholdak felvételei alapján felhőmentes időben 0,5 C-foko.s pontossággal meg lehet állapítani a felszín hőmérsékletét.

— Mivel az időjárás gyorsan változó rendszer, ezeknek az információknak akkor van igazán értékük, ha minél gyorsabban továbbítani lehet a felhasználókhoz. Ezt hogyan képzelik el? Gondolom, nem telefonon

— Az új vevőállomás azt is lehetővé teszi, hogy az akár félóránként érkező adatokat azonnal feldolgozzuk, és rögtön továbbítsuk is. Most tárgyalunk a televíziós Képújsággal, amelynek segítségével a leggyorsabban és a legolcsóbban továbbíthatnánk bárki számára.

— Mikor és hol épül meg az állomás?

— A Központi Előrejelző Intézetbe telepítjük, az év végére fog elkészülni. Ez a berendezés egy jó évtizedig biztosítja a helyünket a fejlett meteorológiai szolgáltatásokat nyújtó országok sorában.

N. G.

Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő-szolgálati Iroda állásajánlatai:

Hm-i Tanácsi Építőipari V.: Eger, Sas út 94. FELVESZ a technológiai üzemébe vas- és fémszerkezcli lakatosokat és fémfestő szakmunkásokat.

FELSÖMAGYARORSZÁGI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT: .Eger, Lenin út 55.

Visontai munkahelyre gyakorlattal rendelkező büfévezetőt és helyettest keres felvételre.

Egri munkahelyre felvesz gyakorlott szakácsot vagy szakácsnőt, cukrászt, munkavédelmi felelőst és konyhalányokat.

FINOMSZERELVÉNYGYÁR. Eger.

Felvesz vegyész szakmunkást, gyakorlott műszaki rajzolói, szerszámszerkesztőt, fiatalkorút részmunkaidős munkára, gépmunkást, forgácsoló szakmunkást, minőségellcnőrt. ÉPÜLETKARBANTARTÓ SZÖVETKEZET:

Eger. Csákány u. 11.

Bélapátfalvi üzemébe felvesz lakatos szakmunkásokat 21—29 Ft óra bérezéssel. Bélapátfalvi, balatoni, bükkszentmártoni. szilvásváradi lakatos szakmunkások jelentkezését várja.

Jelentkezés: Bélapátfalva, Rákóczi út 1., üzemvezetőnél. AGRIA BÚTORGYÁR: Eger. Kistályai út 8.

Felvesz számviteli főiskolai végzettséggel árelőadót: gyakorlott közgazdászt elemző munkakörre: gépirónőt: faipari mérnököt; asztalos szakmunkásokat, szállító munkásokat, pácoló felületkezelő betanított munkásokat; raktári munkásokat.

HM-I SÜTŐ- ÉS ÉDESIPARI VÁLLALAT: Eger. Sas út 60 a. Felvételre keres raktárost, anyagkönyvelőt, forgalmi könyvelőt, villanyszerelőt, kőművest, takarítónőt, rekeszmosót, udvarost.

Gyöngyösi kenyérgyárában levő nyomdaüzemébe felvesz szakképzett magasnyomó gépmestert és betűszedőket.

HM-I AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT: Eger. Faiskola u. 5. Hevesi szervizébe középfokú végzettséggel rendelkező adminisztrátort keres felvételre.

Egri munkahelyre alkalmaz autóalkatrész ismerettel rendelkező raktárost, ív- és lánghegesztésben jártas géplakatost, éjjeliőrt.

Részletes felvilágosítás a munkakörökről a munkáltatóknál és a munkaerő-szolgálati irodánál Eger, Dobó tér 2.. 10-144