Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-03 / 206. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. szeptembef 3., kedd 3 ■ Kárba veszett gyümölcs Félretenném szívesen a nosztalgiát, de idén nyáron megint eszembe jutott a gyümölcsfákkal teli szom­széd saroktelek: egy négy­száz négyszögölnyi dzsun­gellé vadult terület. A gaz­dája évszámra feléje sem nézett. így az eper. meg- küzdve a gazzal, meghódí­totta a hatalmas fák közeit, a málnából egy gigantikus szögesdrót akadály lett'. Ez a kert a nyári szünidők alatt a naponta megismétlődő nagy kalandot jelentette, ami anriál is izgalmasabb volt. mert tiltották. Elvileg. Mert a valóságban, ha ügy láttuk, hogy sok gyümölcs vész kárba, akkor nagya­nyámban a becsületesség fe­lett győzött a takarékosság, és megengedte, hogy átlo­pakodjak egy nagy kosár­ral. s teleszedjem azt pél­dául ropogós cseresznyével. Gyermekkoromból hatal­mas befőzésekre emlékszem, s miután akár akartam, akár nem, kuktáskodnom kellett. rámragadt ez a most már sok háziasszony lenézte tudomány. ... és még valami: a takarékos­ság. Amíg a gyümölcsnek egy porcikája is ép, addig nem szabad kidobni, fel kell használni. Ez kitöröl­hetetlenül belém rögződött, s mióta önálló lakásom van. nyaranta meghasonlásra ítél. Hogy miért? Mert nem tudok annyit eltennj télire, amennyi elég lenne kis csa­ládomnak. Persze megkér­dezhetnék. hogy egy dolgo­zó nőnek mikor lenne ilyes­mire ideje? Pedig nem er- t cöl van szó. Szeretek kertek között sé­tálni. Ha már nekem nincs, hát gyönyörködöm a másé­ban. És bosszankodom is. Az idén bőséges volt a sár­gabarack-termés. vettem is öt kilót lekvárnak. Vettem volna többet is, de sajnos az árak .. . Aztán néhány nap múlva meglátogattunk egy rég nem látott rokont, s akkor ránk mosolygott a szerencse. Az úton a kocsi­ból roskadozó sárgabarack­fákat láttunk, s kérdeztük: kié lehet, szívesen vennénk belőle. Abból ugyan nem vesznek — így a válasz — de talán a szomszédunk­tól. .. Nos, a szomszéd kert­jében két barackfa alatt a föld körös-körül tele volt túlérett, lehullott szemek­kel. S a fákon még így is rengeteg gyümölcs. Monda­nom se kell. hogy a kedves öreg szomszéd örömmel ajándékozta nekünk azt a tízkilónyi sárgabarackot, amit leszedtünk. S mi lesz a többivel? — kédeztük. Nem tudom — így a bi­zonytalan válasz. Ez törté­nik minden évben, magunk­nak sok a termés, eladni nincs kinek. Legfeljebb el lehet ajándékozni valameny- nyit. de még így is sok a szemétbe kerül. Szemétbe került hát sok gyönyörű, érett sárgabarack. Kapzsiságomban kedvem lenne megsiratni, hiszen kár minden szemért. Pedig nem is én neveltem, ápoltam a fát. de mégis. Épp úgy saj­nálom, mint a sok szemét­be dobott kenyeret, az is­kolák mellett elhajigált sza- lámis zsemléket. Magyaror­szág több évtized után el­jutott odáig, hogy már jó ideje mindenki elegendő, jó minőségű élelmiszerhez jut. Sokan irigyelnek minket ezért. Én meg közben má­sokat irigyelek. Azokat az országokat, ahol már meg­tanulták. hogy ha valami­ből sok van, az még nem ok a pazarlásra, ahol az élelmiszerek felvásárlását rugalmasan, ésszerűen meg­szervezték, ahol az üzletben nem tesznek rám lekicsiny­lő megjegyzést, ha csak két vékony szelet húst akarok vásárolni. ahol a szemét igazából már nem js sze­mét, hiszen modern eljárás­sal minden összetevőjét új­ra felhasználják. Bár felvá­sárlási szervezetünk jobb munkája nyomán egyszer már alaptalan lenne ez az irigységem. M. É. Törés előtt 320 ezer hektár napraforgó Augusztus utolsó napjaiban megkezdték a napraforgó- táblák vegyszeres kezelését, az úgynevezett reglonozást. A kémiai anyaggal a terme­lők gyorsítják az érést és be­takarításra kész állapotba hozzák területükön a nö­vényállományt. Az egyenle­tesen elfonnyadt. „beszáradt” tányérokból azután a gépek könnyebben kipergethetik a szemeket. Egyelőre csak ki­sebb területeken került sor erre a beavatkozó?ra — min­denekelőtt Szolnok. Baranya, Békés és Fejér megyékben — az elmúlt napok esőzései ugyanis átmenetileg késlel­tették a munkát. öt gyárban dolgozzák föl az idei termést. A mezőgazdasá­gi nagyüzemek 320 ezer hek­táron termesztenek naprafor­gót. A növényolajipar újabb termelők jelentkezésével is számol 1986-ban. A repce fel­vásárlást árát ugyanis — az 5 százalék alatti, illetve a 45 százalék feletti erukasav- tartalmú termésnél — hoz­závetőleg 10 százalékkal nö­velték. A napraforgó betakarításá­val egyidőben megkezdődnek a jövő évi szerződések elő­készítő munkái. Az ipar igyekezik öt évre szóló meg­állapodásokat kötni, ezekkel középtávon biztonságossá te­heti üzemeink ellátását. A növénytermelési rendszerek­kel már megkezdték az elő­zetes tárgyalásokat: a jelek szerint a feldolgozó ipar a következő években is hozzá­jut majd a szükséges meny- nyiségü alapanyaghoz. BESZÉLGETÉS BÓDI BÉLA VEZÉRIGAZGATÓVAL Sorsformáló évtizedek között — a Gagarinról H |ogv van? — Fáradtan; de jó érzéssel. Nehéz helyzetben látni, mi jöhet felszínre a csapatból, és a technikából? Most a Gagarin Hőerőmű Vállalat, a GHV legnehe­zebb tele után úgy látom, csak a technika mutatott gyenge pontokat — a kollek­tíva nem! — Tud'e annyit ez az erőmű, amennyire tervezték? A közhit bizonytalan en­nek megítélésében. .. — Eddig csaknem 100 mil­lió tonna szenet tüzeltünk el, amelynek 90 százaléka lig­nit volt. Az itt eddig ter­melt 55 milliárd kWh ener­gia az ország két teljes évi igényét fedezné! Az egyen­letes minőségű, hozzávetőle­gesen kétszer akkora fűtőérté­kű barnaszénnel üzemelő kül­földi erőművek — amelyek kiforrott, évtizedes múltú technikával létesülnek — ennél alig 10 százalékkal töb­bet fejlesztenek azonos idő alatt! Ez az erőmű világvi­szonylatban is új és élen­járó volt; az első olyan lig­niterőmű. amely ilyen ala­csony fűtőértékű tüzelő­anyagot kap. A magyar energetikai ipar számára is az első igazán nagy vállal­kozás volt. így az erőmű prototípus-jegyeket is hor­doz. Az alapvető ok még­sem ez; hanem az, hogy a GHV még soha a tizenöt év alatt nem azt a tüzelőanya­got kapta, amelyre méretez­ték! Azt szoktam mondani, úgy rángatja az üzemvitelt az ingadozó lignitminőség, mint a Ladát, ha pillana­tonként változtatva a 98-as és 60_asv oktánszámú ben­zint kapná. . . — Valamiféle megoldás, műszakilag található erre? — Ennek kikényszerítésére közgazdasági eszközünk ma nincs. Az átvett tonnák alap­ján minősítik a bánya tel­jesítményét, a fűtöérték egyenletessége nem döntő faktor. Igazságosabb lenne a végtermék, a fejlesztett villamos energia alapján ki­alakult érdekeltségi rend­szer! Akkor vita sem lenne azon, hogy például ki fi­nanszírozza azt' a 700—800 milliós beruházást, amely a a lignitdúsítással képes len­ne megoldani e gondunkat? A világon mindenütt a bá' nya érdeke, hogy jobb sze­net vegyenek át tőle. nálunk (Fotó: Koncz János) az erőműnek „fáj jobban " a 20 év helyett 15 évre szük­ségessé vált rekonstrukció, az évi 700 milliód) forintos karbantartási költség. Ezért most mi nyújtottuk be az energiaracionalizálási pá­lyázatunkat a lignitdúsitó építésére. Addig pedig küsz­ködve. százezer tonnákban mérhető olaj- és barnaszén­megtakarítást eredménye­ző műszaki feljesztéseink nyomán — szinte csak lig­nittel tüzelünk. — Az itt termelt energia költségesebb a sok ráfordí­tás. karbantartás miatt? — Még mindig a legol­csóbb hazánkban a Vison- tán fejlesztett áram: 60 szá­zalékkal olcsóbb az olajból előállítottnál. Annak elle­nére, hogy 1975-höz képest a lignit ára 94 százalékkal lett magasabb. Ma is álljuk a versenyt a nagyon-nagyon drága atomerőmüvekkel, s mély meggyőződésünk, hogy a Bükkábrányba tervezett, később „bükkábránddá " vált ligniterőmű megépíté­se ott, vagy itt — szükség' szerű! — Egyáltalán: a központi irányítás alá tartozó GHV milyen vállalkozásokra gon­dolhat? — Korlátáink vannak ter­mészetesen : de az energia­racionalizálási pályázatunk tervei szerint a világ min­den táján sikeres magyar Haldex-eljárás alkalmazásá­val az évi 7 millió tonna lignitből 7—800 ezer tonna homok mosható ki. Arra vállalkozunk, hogy a 800 milliós beruházást két-há- rom év alatt térítjük vissza! A jobb üzemviszonyokból évi 400 millióval több kWh „jönne ki" az erőműből. Ha e kapacitásra új erőmüvet kellene építeni, az csaknem 3,8 milliárd forintba kerül­ne! A GHV kénkibocsátása a dúsitóval kétharmadára csökken: a csak erre a cél­ra szolgáló berendezés ele­ve 1,2 milliárd forintot emésztene fel! összességé­ben a jobb tözelőanyag öt- milliárdos beruházást vált ki 800 millióból, és lelassít­ja az erőmű tönkremenetelét is, 110 millióval kevesebb karbantartást igényelve éven­ként. Túl drágán takarékos­kodna az ország, ha nem en­gedne vállalkozni bennünket! — Az energetikában soha­sem voltak túl gyors vállal' kozások! — Sajnos, igaz! Referen­ciaüzemünk bizonyítja, hogy a termálvíznél is olcsóbban üzemeltethető üvegházat tu­dunk az erőműhöz kapcsol­va működtetni, módszerét szakembereink dolgozták ki. Egyetlen 200 MW-os blok­kunk 15 hektárnyi üveghá­zat tudna fűteni — eddig mégsem volt üzlet belevág­ni e vállalkozásba senkinek sem. Itt a Gagarinban soha nem a kudarc a kockázat, kísérletekkel is ellenőriztük azt, amit a lignitdúsítás pá­lyázatában leírtunk. — Az említett „mellékte­vékenységek" javíthatják az egész rendszer, a hőerőmű működését: de alapvető ja­vulást a műszaki állapotban aligha hoznak. .. — Itt 1986 és 95 között egy vadonatújnak minősít­hető erőmű születik, a mi saját szervezésünkben, 7,5 milliárd forintért. Fővállalko­zóként irányítjuk annak a munkának az összes tevé­kenységét, amely a helyi kö­rülményeket. a mi tapaszta­latainkat figyelembe véve hoz létre teljesen új kazá­nokat, új pernyeleválasztó' kát, új mikroprocesszoros irányítás-, és szabályozás- technikát. — mindent, ami ma a korszerű, üzembiztos és a legkevésbé környezet- szennyező erőműhöz kell. Mindezt a termelés folyta­tása mellett hajtjuk végre — ez a legnagyobb vállalko­zás kollektívánk történeté­ben. Egyben vizsgája is szellemi teljesítőképessé­günknek! — Ez a szellemi tőke, amely itt összegyűlt, ma már kisugárzik a térségre. — Tizenöt év alatt e két nagynak, a bányának és az erőműnek közös küldetése lett: munkásságot teremte­ni e vidéken. Ez napi él­ményem: sikerült! Értelmiségünk nincs túlfi­zetve! Mégis, a panasz he­lyett: tesz! Adatbankot lé­tesít a megye gazdaságáról, részt vesz a Területi Ener­giaipari Bizottság, a Terüle­ti Ipari Bizottság munkájá­nak irányításában, gyakran a megyei pártbizottsági dön- téselókészítésben, — és fo­gékony minden újra. A May­nard karbantartásszervezé­si módszert szocialista mo­dellé fejlesztve honosította meg. E módszerrel hatvan ( !) százalékos1 termelékeny­ség-növekedést produkál­tak jobb teljesítmények alap­ján megfizetett embereink, a húszmilliós befektetés kö­rülbelül száz nap alatt té­rült meg... bizonytíhatóan! Négyszáz párttagunk való­ban élcsapat itt is, otthon, lakóhelyén is. És ez a jövő szempontjából igazán fon­tos! Hogy a nálunk szerzett szakképzettséggel már ma is saját szakmájában világ­színvonalú termelési kultú­rát honosított meg, és emel­lett a szocialista ember vo­írásait is magán hordozza az egykori parasztember, dol­gozóink háromnegyed ré­sze — ez az igazi eredmé nye a GHV első másfél év­tizedének! — Nem keveset követéi ettől az 1750 embertől Sál-* gótarjánban, Visontán, Lő­rinciben az erőmű. Sokat ad érte? — Nem eleget, de a tisz­tes megélhetést igen! Ta­valy 69 ezer forintos bér- színvonalunk az idén 74 500 forint lesz. Ez sem az ága­zaton, sem a térségen belül nem a legmagasabb. A szo­ciális ellátásunkra viszont — pártértekezletünkön hang­zott el — büszkék lehetünk. Teljes a munkahelyi ellátás, az üzemen belüli egészség- ügyi ellátást is ideértve, öt­százhetven lakásunk van, a beköltözéshez nem kell .,be­ugró"” egyetlen feltétel a munkaviszony. A hozzánk kerülő szakmunkás fél éven belül kap lakást, ráadásul ezt a család bővülésével házon belül, ingyen egyre nagyobb­ra cserélheti! Évi 5—6 mil­lióval támogatjuk építkező dolgozóinkat — öt év alatt 400 dolgozónkat segítettük lakáskérdése megoldásában — Az egész beszélgetés során arra gondoltam ez jö­vőképet ad az erőmű fiatal­jainak! — Lehet, hogy egy mel­léküzemág most, 1985-ben többet ad: pénzben. De: csak abban! Mi viszont azt kínálhatjuk: az országnak áramra mindig szüksége lesz. és ez nálunk stabili­tást biztosít. Jövedelemben, szociális ellátásban, sőt, a gyorsan változó világban : munkában is. Itt leépítés nemigen lesz, az ezredfor­duló első évtizedéig ez biz­tosan látható. Ez a hihetet­lenül bonyolult szerkezet, az erőmű addig viszont saját szakmájában mindenkinek megadja a mesterré válás lehetőségét, az ácstól a mi­nősített hegesztőn át a prog­ramozóig. Az alkotás lehe­tőségét: a kulturált, ..közös­ségi életet, a jó életkörül­ményeket, a szüntelen ön­képzést — ezt lehet úgy mondani, hogy jövőképet adunk az embereknek. — Mint minden erőműves szakember, ön is változatos életet élt: Eger, Kazincbar­cika, Miskolc, Visonta Bükkábrány helyett „bükk- ábránd”, majd a megyei pártbizottság vb-tagja is. tavasztól. Mit érez, ha a kö­vetkező évtizedre próbál előre tekinteni? — Tíz évem van a nyug­díjig: ezt úgy szeretném vé­gig csinálni, hogy egy jó erőművet hagyjak itt. Aki a munkájának él, annak ez pont elég. Higgye el, ha ez sikerül, úgy nagyon szép emlék lesz ez a következő évtized nekem is, az erőmű­veseknek is... — Köszönöm a beszélge­tést! Kőhidi Imre Üzembővítés Gyöngyösön Tavaly épült 50 millió fo­rintos költséggel, a Zöldért gyöngyösi hűtőházában az almaléüzem. amely a sza­bolcsi almából készit ex­portra alkalmas terméket. Az évi 10 ezer tonna almá­ból már tavaly is 900 tonna almasürítmény került ex­portra. és ezzel máris kifi­zették a gépsorok vásárlá­sához szükséges devizahitelt. A tapasztalatokra alapozva az idén újabb silóaknát épí­tenek az HÁÉV dolgozói, hogy az alma fogadása za­vartalanabb legyen (Fotó: K. I.) Cavinton-üzem Dorogon Üj üzemcsarnokban kezdő­dött meg a termelés a Kő­bányai Gyógyszerárugyár do­rogi gyáregységében. A kor­szerű létesítményben a kere­sett Cavinton folyamatos, nagyüzemi előállítására ren­dezkedtek be. A csarnok és a iki szolgáló egységek — tar- tálypark, raktárak, távve­zeték; fogadóállomás, formá­zóüzem — építése csaknem 500 millió forintba került. A dorogi beruházás jelen­tős része a kőbányai gyár Cavinton-programjának. Mi­közben Dorogon épült az új üzem, Kőbányéji, a törzs­gyárban úgynevezett intenzi- fikáló beruházással megte­remtették a termelés növe­lésének feltételeit. Régi be­rendezéseket alakítottak át, újakat szereltek fel, és tech­nológiákat változtattak meg. A nagyszabású munkát úgy szervezték meg, hogy már az építkezés közben is számot-j tévőén többet gyárthassanak a gyógyszerből. A kőbányai és a dörögj beruházás együttes eredmé­nyeként ez évtől a korábbi 800 kilogramm helyett 500(1 kilogramm Cavintont termel­nek évente. Ezt az tette szükségessé, hogy rövid idő alatt külföldön is keresetté vált e készítmény. A szocialista országokon kívül szállítottak már e. gyógyszerből Dél-Amerikába. a Távol-Keletre és néhány afrikai országba is. A leg­újabb és legnagyobb vevő, a japán Takeda cég idei szál­lításra 1700 kilogramm ha­tóanyagot rendelt. Abból Ja­pánban készítik el a tablet­tát, s Calan néven hozzák forgalomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom