Népújság, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

2‘ NÉPÚJSÁG, 1985. szeptember 2., hétfő A bányásznapi ünnepségekről jelentjük Nagy sikert aratott az cgercsehi ünnepségen fellépett osztrák tiroli fúvószenekar (Folytatás az 1. oldalról) egyetértésével felhívással fordult pártszervezetekhez, a munkahelyi kollektívák­hoz, hogy év végére a ke­mény tél okozta termelés- kiesést pótolják. A gazdál­kodó szervezetek jelentős hányada az esztendő első felében jobb munkaszerve­zéssel,, többletmunkával rész­ben pótolta az év eleji ki­eséseket, lemaradásokat. Az egyes területeken viszont az év utolsó harmadában ke­mény, szervezett munkára van szükség az éves terv teljesítése érdekében. Fon­tos ez. hiszen 1985. már átvezet a VII. ötéves terv­időszakba, Az idei tervcél­jaink elérése befoly^jlja a következp éÿek gazdasági, társadalmi fejlődését. A továbbiakban kiemelte, hogy a Mátraaljai Szénbá­nyák a kedvezőtlen időjárás miatti Széntermelési lemara­dását a minőség fokozásá­val igyekezett ellensúlyoz­ni. Kiemelkedő, hogy az el­látás javítására megnyitot­ták az idei bányásznap tisz­teletére a bükkábrányi bá­nyaüzemet. Elmondta, hogy gazdasági-társadalmi fejlő­désünk nem kis mértékben függ attól, hogyan tudjuk ellátni a gazdaságot és a lakosságot a nélkülözhetet­len energiahordozókkal. Ezért van nagy jelentősége min­den tonna szénnek, ame­lyet bányászaink adnak Egercsehiben is. Ezért üd­vözöljük azokat az intézke­déseket, amelyeket a Mi­nisztertanács hozott néhány hónapja a szénbányászat fej­lesztésére. Végezetül arról szólt, hogy a 35. bányásznapi ünnepség egybeesik Egercsehi község fennállásának 700. évfordu­lójával. Az itt lakók min­dig ragaszkodtak ehhez a szép környezethez, szűkebb hazájukhoz. Ezért nem volt véletlen, hogy az egri, majd a megyei pártértekezleten, illetve az országgyűlési kép­viselői. és tanácsi választá­sok előtt az a felvetés: mi lesz a nagy múltú egercsehi szénbánya sorsa? A döntés most már ismert, a hagya­ték tovább él, a bányának biztos jövője van, a közked­velt és a jó minőségű csehi szénre a következő években is szükség lesz a lakosság tüzelőanyag-ellátásában. A Mátraaljai Szénbányákhoz való átszervezéssel lehetővé válik, hogy az egercsehi bá­nyászok visszakapják poli­tikai rangjukat, tekintélyü­ket. Az itt dolgozók bíznak a bánya jövőjében, közös akarattal képesek, hogy évi százezer tonna szenet adja­nak a népgazdaságnak. Eh­hez kívánt munkasikereket, erőt. egészséget, jó szeren­csét. Az ünnepi beszéd elhang­zása után kitüntetésekre ke­rült sor. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Ká­lomista Imrét, a Mátraaljai Szénbányák visontai Thorez Bányaüzemének igazgató­ját. Az elismerést dr. Cseh József ipari miniszterhelyet­tes adta át. Ezután dr. Győ­ri/ Sándor vezérigazgató húsz dolgozónak a Bányász Szol­gálati Érdemérem gyémánt. 27-nek az arany. 22-nek az ezüst és 19-nsk a bronz fo­kozatát nyújtotta át. Hár-- man a Bányamentő Szolgá­lati Érdemérem arany foko­zatát kapták meg. nyolcán pedig Kiváló dolgozó kitün­tetésben részesültek. Az ünnepi program máso­dik felében a szabadtéri színpadon kultúrműsorra ke­rült sor. Közreműködött az ausztriai tiroli fúvószenekar, a mikófalvi néptáncegyüttes, a fedémesi és bükkszenter- zsébeti asszonykórus, to­vábbá a gyöngyösi fúvósze­nekar és az egercsehi úttö­rők tánccsoportja is. A vi­dám hangulat a közös ebéd után is folytatódott sport- és kulturális rendezvények­kel. Az egercsehi bányász­nap a Népkertben, tánc­esttel zárult. A Parádfürdőhöz közeli Sándorréten jó hangulatban ünnepeltek szombaton az Országos Érc- és Ásvány­bányák recski rézércművei­nek dolgozói. Az eseményen részt vett Schmidt Rezső, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának titkára is. Pócs János, az MSZMP Eger Vá­rosi Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, méltatva a bányászok helyt­állását a megjelent hétszáz résztvevő előtt. Ez alkalom­ból 21-en a Bányász Szol­gálati Érdemérem gyémánt, tízen az arany, hatan az ezüst és harmincötén a bronz fokozatban részesültek. Ti­zenhatan a Kiváló dolgozó címet kapták meg. Huszon­egyen a Bányamentő Szolgá­latért Érdemérmet vették át. Az ünnepség érdekes szín­foltja volt, hogy délután a bányász művelődési házban megnyitották Recsk és kör­nyéke bányászati emlékeit bemutató' múzeumot is. Szombaton Egerben, a Széchenyi Étteremben ünne­peltek a Kőolajkutató Vál­lalat egri üzemegységének dolgozói, amelyen ott volt Palcsó Pál, az MSZMP Eger Városi Bizottságának titkára is. Ezután Németh Lajos üzemegységvezető mondott beszédet. Négy dol­gozójuknak nyújtották át a Bányász Szolgálati Érdem­érem arany, háromnak az ezüst é; hétnek pedig a bronz fokozatát. Ünnepséget tar­tottak az egri Finomszerel- vénygyár kultúrházában az Országos Érc- és Ásvány­bányák felnémeti üzemének dolgozói is. Ludányi Ottó. a bányaüzem vezetője volt az ünnepi szónok. A Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozatát öt, az ezüst foko­zatát tizenkető, a bronz fo­kozatát tizennégy dolgozó­nak adományozták. A hét­végén a községi művelődési házban tartott megemléke­zést az Országos Érc- és Ás­ványbányák istenmezei ben- tonit bányájának kollektí­vája. Nagy Ferenc üzemve­zető mondott beszédet. A Bányász Szolgálati Érdem­érem gyémánt fokozatát ti- zenketten vették át, egy dol­gozójuk az arany, kettő ezüst, és egy pedig a bronz fokozatban részesült. it A 35. bányásznap alkal­mából Kiváló Munkáért ki­tüntetésben részesült: Far­kas József, az Országos Érc- és Ásványbányák felnémeti üzemének szállításvezetője. Németh Lajos, a Kőolajku­tató Vállalat egri üzemegy­ségvezetője, Csorba István osztályvezető, Kovács Kál­mán anyagmozgató segéd­munkás, Maruzs András osztályvezető és Pócs Mik­lós segédvájár az Országos Érc- és Ásványbányák recski rézércművéből. Kiss Berta­lan, az Országos Érc- és Ás­ványbányák Kutató és Ter­melő Művei rudabányai fú­róüzemének fúrómestere. Kenéz István, az Országos Érc- és Ásványbányák recski rézércműve gyöngyösoroszj üzemének ércelőkészítő üzemvezetője. Fekete József kotrómester, - Misi István szervizmester, Lippai István villamos telepkezelő és Ko­vács Imre kotrómester, a Mátraaljai Szénbányák vi­sontai Thorez Bányaüzemé­ből, Czakó Andrásné anyag- gazdálkodó, Czitor László művezető, a Mátraaljai Szén­bányák petőfibányai vegyes­üzeméből, Sós Illés vezető­könyvelő és Egyed József lakatos csoportvezető, a pe­tőfibányai gépüzemből, Ne­mes József csoportvezető az ecsédi üzemből, továbbá Hor­váth Gusztáv gépészeti fő­mérnök, valamint NagV Gá­bor csoportvezető, a Mátra­aljai Szénbányák igazgatósá­gáról. Kiváló bányász miniszteri elismerést kapott Farkas József, az Országos Érc- és Ásványbányák recski rézérc­műve gyöngyösoroszi üze­mének csapatvezető vájára, Varga János, az istenmezeji bentonitbánya vájára, to­vábbá Molnár László üzem­viteli vezető, Vastag Lajos diszpécser és Pásztor László kotrómester a Mát­raaljai Szénbányák visontai Thorez Bányaüzemének dol­gozói. Schweighardt Antal kotrómester, a Mátraaljai Szénbányák ecsédi üzeméből. Jó hangulatban ünnepeltek a Sándorréten a recski érc­bányászok családtagjaikkal (Fotó: Perl Márton) Meg kell kezdeni a leszerelést (Folytatás az 1. oldalról.) füzünk hozzá — mondotta azSZKPKB főtitkára. Nyug­talanítónak tartjuk azonban azt a megközelítést, amely Washington részéről kiraj­zolódik. Formálódik egy ame­rikai forgatókönyv, amely a nyomásra, sarokbaszorítá- sunk szándékára épül. Fel akarnak róni nekünk min­denféle halálos bűnt a fegy­verkezési hajsza erőltetésé­től kezdve a „közel-keleti agresszióig", az emberi jo­gok megsértésétől dél-afrikai ármánykodásunkig. Mi készek vagyunk a konk­rét, tárgyszerű megbeszélés­re, s benyújthatjuk saját számlánkat is. Van mit mon­danunk az Egyesült Államok fegyverkezési hajszában vi­selt felelősségéről, a világ különböző térségeiben tanú­sított magatartásáról, a ter­rorizmushoz nyújtott támo­gatásáról, s az emberi jogok megsértéséről magában az Egyesült Államokban és a hozzá közelálló államokban. Ám érdemes-e mindezek ked­véért megtartani egy csúcs- találkozót. amelytől népeink, s valamennyi földrész lakói a békébe, biztonságba és a nyugodt életbe vetett remé­nyük megerősítését várják. A veszekedésből, a kölcsönös vádaskodásból semmi jó nem sülhet ki. Én egy ilyen fontos talál­kozó értelmét másban látom — állapította meg Mihail Gorbacsov. Becsületes, elő­ítéletektől mentes legyen. Ez azonban mindkét féltől függ. Az interjú további részé­ben Mihail Gorbacsov az Egyesült Államok hadászati védelmi kezdeményezéséről szólva kifejtette: a hivatalos Washington e kezdeménye­zés bírálóinak válaszolva szívesen használja azt az ál­tala cáfolhatatlannak tekin­tett érvet, hogy a csillaghábo­rús terveket az oroszok is ellenzik, márpedig ha ez így van, akkor ez egy helyes és jó program. Nukleáris ko­runkban az ilyen logika használata meglehetősen gyá­szos jövőt idézhet elő. Nem tudjuk komolyan ven­ni azt az állítást, hogy a hadászati védelmi kezdemé­nyezés biztosítja a nukleá­ris támadással szembeni sérthetetlenséget, s ily mó­don elvezet a nukleáris fegy­verek felszámolásához — mutatott rá Gorbacsov. A szovjet, de nemcsak a szov­jet, hanem az amerikai szak­emberek véleménye szerint is ez csupán fantazmagória, alaptalan vágyálom. Ez a terv kétségtelenül minden területen tovább ösztönzi a fegyverkezési hajszát, s ez­zel tovább növeli a háborús veszélyt. Éppen ezért ez a terv rossz a Szovjetunió, rossz az Egyesült Államok, és általában mindenki szá­mára. Ha nem sikerül meg­tiltani a világűr militarizá- lását, ha1 nem sikerül elhá­rítani az űrfegyverkezési hajszát. akkor semmiféle eredményre sem számítha­tunk. Meggyőződésünk, hogy le­hetséges a megegyezés a vi­lágűr militarizálásának elhá­rításáról, s az ilyen megál­lapodást ellenőrizni is lehet. Ha ilyen megállapodás nem jön létre, akkor nem lehet megállapodni a nukleáris fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről sem. A védelmi és támadó fegyver­zetek közötti összefüggés oly nyilvánvaló, hogy ezt még bizonygatni sem kell — szögezte le az SZKP KB fő­titkára. Washingtonban nyíltan hangoztatják, hogy bármit tesz is a Szovjetunió, az Egyesült Államok minden­képpen létrehozza csapásmé­rő űrfegyverét és műholdel­hárító rendszerét.- A múlt­ban már nagyon sok pró­bálkozás történt annak ér­dekében, hogy térdre kény­szerítsék, kimerítsék a Szov­jetuniót. Ezek a kísérletek mind kudarcot valottak, és kudarcot vallanak a jövőben is. Felszólítjuk az Egyesült Államokat: kössön velünk komoly megállapodásokat a hadászati nukleáris fegyve­rekről, a közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközökről és a világűr militarizálásának megakadályozásáról. Ameny- nyiben az űrfegyverekre vo­natkozó jelenlegi amerikai álláspont jelenti az utolsó szót Washington részéről, akkor a genfi tárgyalások tökéletesen értelmüket vesz­tik — szögezte le Mihail Gorbacsov. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára a szovjet gaz­daság helyzetéről szólt. Em­lékeztetett rá, hogy a hábo­rúk és az újjáépítési idő­szakok legalább két évtize­det vettek el a szovjet em­berektől. A szocialista tár­sadalmi rendben rejlő lehe­tőségeket felhasználva a ne­héz körülmények ellenére a Szovjetuniót mégis sikerült gazdasági világhatalommá tenni. Természetesen meg­vannak a hibáinkból és mu­lasztásainkból adódó nehéz­ségeink — mutatott rá a fő­titkár. Mi ezekről nyíltan beszélünk. Elkerülhetetlen­né vált, hogy javítsunk a dolgok menetén, s ebből szü­letett a társadalmi és gaz­dasági haladás meggyorsítá­sának koncepciója. Számunk­ra ma ez a legfontosabb, az elsődleges feladat. Keressük a gazdálkodás ésszerű mód­szereit. Látjuk problémáin­kat, de biztosak vagyunk társadalmi rendszerünk, or­szágunk lehetőségeiben. A legfontosabb feladat az em­berek életének megjavítása, s ennél lényegesebb cél nincs számunkra. Az ameri­kai hírmagazinnak arra a kérdésére, hogy a világgaz­daság milyen változásai len­nének hasznosak a Szovjet­unió számára, Mihail Gor­bacsov kifejtette: bár ez in­kább politikai, mint gazda­sági kérdésnek tűnik, első­sorban a fegyverkezési haj­sza megállítása. Minden egyes védelmi célokra fordí­tott rubelt szívesebben köl­tenénk polgári, békés cé­lokra. Ami pedig konkrétan a világgazdaságot illeti, úgy véljük, hogy nemcsak a Szovjetuniónak, hanem más országoknak is javára vál­na, ha stabilizálódna az ál­talános gazdasági, valamint valutáris és pénzügyi hely­zet, igazságos megoldást nyerne az adósságok kérdé­se, és sikerülne előbbre lép­ni az új gazdasági rend megteremtése felé. A fejlett technológia megszerzésére irányuló szovjet szándékról szólva Mihail Gorbacsov fel­hívta rá a figyelmet, hogy erre törekszik minden or­szág. köztük az Egyesült Ál­lamok is, sőt az talán még másoknál is erőteljesebben. Ami a szovjet—amerikai tu­dományos együttműködést il­leti, az jelenleg nem létezik — közölte Gorbacsov. Mi ezt sajnáljuk, de túléljük, hisz magunk is élenjáró tu­dománnyal rendelkezünk. Amerikai részről is tisztában vannak ezzel, s ezért gya­korolnak egyre nagyobb nyo­mást szövetségeseikre, ezért akadályozzák a komoly tu­dományos eredményeket ké­pező termékek eladását a Szovjetuniónak. így akar­nak kárt okozni nekünk, de nem kizárólag nekünk. Az Egyesült Államok a szövetségeseivel vívott kon- kurrenciaharcban egyre gyak­rabban hivatkozik a szovjet fenyegetésre, s így akarja lelassítani konkurrenseinek tudományos és műszaki fej­lődését. Ez végső soron rö­vidlátó politika. Akik arról szónokolnak, hogy a Szovjetunió az ame­rikai technológiára áhítozik, elfelejtik, hogy mivel is ren­delkezik ma a Szovjetunió. Országunk a forradalom után műszaki önállóságot ví­vott ki és már régen műsza­ki nagyhatalommá vált. Ez lehetővé tette számára, hogy megállja helyét a második világháborúban, elsőként lép­jen ki a világűrbe és széles körű űrkutatási programot valósítson meg, biztosítsa maga számára a megbízható védelmet és egészében sike­resen fejlessze termelőerőit. Végezetül még egy gondo­latot szeretnék kifejteni, ami akár egész beszélgetésünk összegzésének tekinthető. Na­gyon igaz az a megállapítás, hogy a külpolitika a belpoli­tika folytatása. Ám, ha ez így van, kérem gondolkod­janak el rajta: ha mi oly hatalmas belső feladatok megoldására törekszünk, mint■ azt említettem, akkor milyen külső körülmények megteremtésében lehetünk érdekeltek? A választ önök­re bízom — mondotta vége­zetül a Time-nak adott in­terjújában Mihail Gorba­csov. Vietnam nemzeti ünnepén Magyar vezetők üdvözlő távirata A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe, a független népi állam megalakulásának 10. évfordulója al­kalmából Kádár János, az MSZMP főtitkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban köszöntötte Le Duant, a Vietnami Kom­munista Párt Központi Bizottsága főtitkárát, Truong Chinht, a Vietnami Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökét, Pham Van Dongot, a Vietnami Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökét. A magyar vezetők további sikereket kívántak országunk nevében a vietnami népnek a szocializ­mus építésében, a nemzetközi békéért és társadalmi hala­dásért folytatott küzdelmükben. Ugyancsak jókívánságait fejezte ki a vietnami országgyű­lés vezetőinek Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Táv­iratot küldött továbbá a SZOT, a KISZ KB, a HNF Orszá­gos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidari­tási Bizottság és a Magyar Nők Országos Tanácsa is. Francia ügynökök süllyesztették el a Rainbow Warriort A Le . Journal du Di­manche olyan értesülést kö­zölt. hogy a Rainbow War­riort, — a Greenpeace moz­galom hajóját —I a hivata-, los jelentés állításával ellen­tétben — francia ügynökök süllyesztették el. A vasárnapi lap szerint Fabius miniszterelnöknek rendelkezésére áll az a tit­kos jelentés, amely szerint a mágneses aknákat a francia titkosszolgálat ügynökei he­lyezték el a hajótesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom