Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-06 / 183. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 6., kedd ' 5. Néhány évvel ezelőtt nagy szabású — sa maga nemé- ben egyedülálló — kiállítás hívta fel a világ minden ré­széről érkező látogatók fi­gyelmét Magyarországra. A tárlat érdekessége, hogy nem idehaza rendezték meg, ha­nem az ausztriai Schalla- burgban, egy korhűen res­taurált középkori-reneszánsz várkastélyban. Aligha akad­hattak volna stílusosabb kör­nyezetre. hiszen a kiállítá­son a magyarországi rene­szánsz Mátyás-korabeli em­lékei szerepeltek. A kiállí­tás anyagából a budai vár ban — a Magyar Nemzeti Galériában — is rendeztek kiállítást. A renaissance kifejezés — franciául újjászületés — is elárulja e XV. században életre kelt nemes elv cél­ját: a klasszikus értékek új­jáélesztését. Az elgondol is megvalósulásának fő színhe­lyei elsősorban gaz ing or­szágok lehettek, hiszen *pen nagy és sokrétű munkát igé­nyelt, és mégis: az Olaszor­szágban fogant reneszánsz kultúra a mi hazánk közve­títésével juthatott el a kör­nyező országokba, a mai Szlo­vákiába, Romániába. Len­gyelországba is. A reneszánsz emlékeit Magyarországon fő­leg az egykori fejedelmi, ki­rályi. egyházi székhelyek — Buda, Visegrád. Esztergom — őrzik. töredékek, de — ha csak nyomokban is. — képet ad­nak a kor szellemi, anyagi gazdagságáról. A Mátyást és Beatrixot ábrázoló — képekről köz­ismert — fehér márvány relief olasz mester kezét dicséri. A korról beszélnek a remek fehér márvány, fa- faragású ajtókeretek, a ka­zettás mennyezetrészek. a királyi, királynői címerrel díszített kerámia padlótég­lák és kályhacsempék, a ke­rámia- és üvegedények. A Magyar Nemzeti Galé­riában gazdag kőtár, sok cso­dálatos reneszánsz festmény gyönyörködtet. A Hilton Hotel a modern elveket visszafogott építésze­ti stílussal ötvöző töinb.:ébe szervesen simul bele a re­neszánszkori dominikánus­udvar maradványa, az itt feltárt Mátyás-kút kávája. Itt is élő funkciót nyert a történelmi emlék: nyaranta koncerteket rendeznek a Hil- ton-beli dominikánus-udvar­ban. Ha kevésbé jelentékenyek is. fennmaradtak hazánk egyéb tájain is reneszánsz- kori maradványok, alkotá­sok. Győr jellegzetes rene­szánsz épülete a Rákóczi út 6‘ban levő egykori magyar kórház. Pécsen muzeológu­sok dolgoznak a nemrég fel­tárt épület- és sírkőtöredé­kek konzerválásán. Vajon Mátyás nevéhez fűződőén sokféle jelzőt őriz az utó­kor, mert sokféle hadi, po­litikai, gazdasági erénye, s igazságossága volt közismert, s tette határainkon túl is respektált uralkodóvá. Je­lenkori szemszögből nézve mégis megkockáztatható, hogy legmesszebbre világító fegyverténye a reneszánsz meghonosítása volt. Mátyás második felesége, Beatrix, a nápolyi király leánya is szerepet játszott abban, hogy Mátyás oly szo­ros és sokrétű baráti kap­csolatot építhetett ki Olasz­országgal, mint amilyet do­kumentálnak a megőrzött le­velek, amelyeket Mátyás vál­tott Firenze és Velence ve­zetőivel. köztük Lorenzo di Medreivel. Mátyás olasz mestereket — építészeket, művészeket — és humanista gondolkodókat te­lepített Magyarországra. Te­vékenységük ma is nyomon követhető a feltárt műem­lékek. a muzeális tárgyak gyűjteményein. Ha némi áttekintést aka­runk az olvasó elé tárni a hazánkban fennmaradt ér­tékes reneszánszkori emlé­kekről. érdemes megemlíte­ni Sárospatakot. A városka királyi rezidencia volt a XI. század közepén, majd — 152fi után — Perényi Péter tulaj­dona lett. aki reneszánsz stí­lusban építtette át a város A visegrádi királyi várpalota (MTI-fotó: Ráfael Csaba felvétele — KS) vöröstornyát, amelyet lakó­toronyként is emlegetnek.- Ma is látható a loggiás épü­letszárny és lépcsősor. (Az udvar déli és nyugati ré­szét neoreneszánsz stílusban építették át a XIX. század­ban.) Északról dél felé haladva, Esztergom várdombja a kö­vetkező színhely. Esztergom is fejdelmi benyomást kelt, a dombján emelkedő im­pozáns Bazilika — (Főszé­kesegyház) — a budapesti Parlamentével hasonlítha­tó jelképi értékű épület. A Bazilika — Közép-Európa, legnagyobb temploma — klasszicista stílusban épült, 1822-től 1869-ig. Mindmáig itt van a magyar katolikus egyházfő székhelye. A Bazi­lika mellett fél észázad fel­tárt, nagyszabású, allegori­kus-vallásos tárgyú freskók a hazánkbeli reneszánsz fes­tészet reprezentánsai. Sajátos módszerrel óvták meg az az időben — felszín­re került egykori Bakócz- kápolnát. Bakócz Tamás (1442—1521 — bíboros-kan­cellár. a humán műveltség nagy pártfogója) nevét vi­selő kápolna az egyetlen re­neszánsz épület, amelyet tel­jes. eredeti épségében sike­rült megőrizni: elemeire bon­tották. majd a körültekin­tően rögzített rajzok alap­ján. ismét összeállították a fennmaradt kövekből. Királyi rezidencia volt egy­kor Visegrád is; az Anjou- házbeli magyar királyok' ál- * tál épített gótikus palotát Mátyás a XV. század máso­dik felében reneszánsz stí­lusban átépítette és kibőví­tette. A korszellemet a vi­segrádi palotaromok góti­kus udvarán lévő márvány­ból faragott nyolcszögletű diszkót épségben maradt domborműves-girlandos ol\ dalai érzékeltetik. Kiemelke­dően szép reneszánszkori ma­radvány a Salamon-torony- ban lévő Herkules diszkót is. Az évszázadokon át kirá­lyi székhelyül szolgáló Bu­davárát is ismételten rom- badöntötték a történelem vi­harai. Több évtizedes mun­ka eredményeként áll ma ismét épségben — immár kulturális centrum funkció­ját betöltve. Falai között ka­pott helyet a Magyar Nem­zeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Ma­gyar Munkásmozgalmi Mú­zeum, az Országos Széchényi Könyvtár. A ma ismét ép­ségben látható várpalota, s a körülvevő várnegyed: a műemléki jelentőségű terü­letté nyilvánított, viszony­lag kevés számú történelmi városmagok reprezentánsa. Bár a töröktől való — 1686. évi — visszafoglaláskor oly mértékben tönkrement, hogy teljes átépítése vált szük­ségessé — mégis mindmáig megőrizte középkori város- szerkezetét. A várpalota épületében le­vő Budapest Történeti Mú­zeum a Mátyás-korabeli és őt követő időszak reneszánsz maradványait mutatja be. állandó kiállításon, bizony­ságul . az egykori, reneszánsz stílusú palotaszárnynak. Az itt látható emlékek csupán az egykori Vay-kastély re­neszánsz középrésze, Eger­váron szépen restaurált XV. századbeli templom beszél e termékeny korról. S fennmaradt a reneszánsz szellemiség nem kőben meg­testesült formában is. Má­tyás könyvtára, a Corvinák hatalmas kultúraterjesztő, kultúrtörténeti szerepet töl­töttek. és töltenek be. A ma­ga idejében Mátyás könyv­tára volt a lagnagyobb a -római Vatikáné után. A Corvinák egy része elve­szett. a megmaradottak több­ségét az Egyetemi Könyv­tár és a Széchényi Könyv­tár őrzi. A Corvinák leg­szebb példányainak hason­más kiadását nemrég közre­adta a Corvina Kiadó; a Bibliotheca Corvina ma már sok nyelven lefordítva, is­mételt kiadásban teszi hoz­záférhetővé a külföld szá­mára is a szinpompás. gaz­dagon illusztrált Corvinákat. Mátyás itáliai brokátból készült trónkárpitját, üveg- serlegét, hatalmas fémkula­csát az Iparművészeti Mú­zeum őrzi. És sok kisebb- nagyobb plébánián vigyázzák féltve a reneszánsz korból való oltár- és úrasztalteritő- ket. Ezeket csak a legna­gyobb ünnepeken veszik élő az ünnepi fény fokozására. Pereli Gabriella Esztergom, a Bakócz- kápolna . Andrea Ferrucci fehér- márvány oltára Reneszánszkori emlékeinkről HAZAI TÁJAKON Zempléni barangolások Zemplénben jártam. ta­lálkozásokkal. meglepeté­sek bőségével. Jó lenne leg­alább ízelítőt adni belőlük. Sárospatakon például nem adnak engedélyt „doboz ház"- ra. ahosv ők mondják, de hívták jeles építészünket. Makovecz Imrét, építsen a Művelődési Központ után kedvére akár lakóházakat is. Bár a vélemények eltérőek. Megcsodálják az „organikus építészet" vonzó külsejét, mások a megejtő szépség mellé jó szellőztetést kí­vánnak. tágasabb kávézót, s a zenekari árokban ak­kora helyet, hogy legalább a debreceni Csokonai Szín­ház zenekara elférjen. a színész hangja viszont ne vesszen el a formai játék labirintusában. De hát a vál­lalkozó kísérletezésnek ára van. A tanulság: a formát nem kell feladatos funkció rovására erőltetni. Akuszti­ka .légkondicionálás mégis­csak elsőrendű igénye egy művelődési központnak, a kivitelezés gondjairól nem is szólva. Jó és fontos vi­szont. hogy Patak mert kez­deményezni. Hadd vonzzák új létesítményei az érdeklő­dőt. s elmélkedjenek róluk! Bizonyosan fognak Varga lm. re Szent Erzsébet szobráról is. amit Sárospatak a Vár- templom elé állított, a ro­tunda mellé, ahol hajdan megkeresztelték II. Endre leányát. A szobor ugyan nem a négyéves korában Thüringiába érkező eljegy­zett királylányé, hanem a holtfáradt asszonyé. Múmia, mondják a lóra dőlt alakra a patakiak, mások dicsérik a kétalakos. lovas, remek kompozíciót. ősszel felállványozták a pataki Rákóczi-vár „vörös tornyát”. Jó reménységgel és sokféle hivatali szerv kö­zös megegyezésével rendbe­hozzák rövidesen. Ha még Janó Ákos doktor igazgatá­sa idején, úgy azt kell mond­jam. olyan életművet ha­gyott maga mögött, amiről a hajdani debreceni népi kollégista néprajztudós szí­vesen gondolhatja: nem él­tem hiába. Bejártam a vi­lág legszebb múzeumait de ezt a Rákóczi-várbelit az el­sők közé sorolnám. Itt min­den darabnak könyveket megtöltő történelme van. a Károlyi szekrénynek csak­úgy. mint a zempléni huta­üvegnek. Melléjük talán tud. ni kell. hogy mit jelentet­tek történelmünkben a Rá- kócziak. hogy miért eshet jól megpihennünk éppen Lorántffy Zsuzsanna hajda­ni körerkélyes szobájában, s hogy miért vált fogalommá a „sub rosa”, ahol Nádasdy, Wesselényi a császár elleni felkelés tervét szőtte. Ha le­hetséges a történelemnek egyetlen jelképessé edződött kohója, lánggal és salakkal, az bizonyosan a pataki vár: tisztességet őrző, szen­vedést viselő, ..egyszer talp. másszor kerék” jót-rosszat összefogó múltja Dobó Ist­vánnal, Balassi Bálinttal. Rákóczi Györggyel. Lo- rántffy Zsuzsannával. Rá­kóczi Ferenccel. s végül is „kiváló érdemeik elismeré­seként” a Windischgrätzek- kel. Ami lomot a Win- dischgrátzek hagytak, a vár­múzeum igazgatója takarít- tatta el. s a hajdani feltárt kazamaták ma a monumen­tális építkezés remekeit pél­dázzák. védelmet nyújtó reitekek pedig a zempléni földművelés és borászat kin­cseket felmutató tárolói. Meglepetés lehet a vizso- lyi középkori templom sor­sa is. A háború utáni nagy jó akaratú restaurálások idején egyik jeles festőnk saját portréit másolta be a középkori freskókba. még művészettörténészeket is megtévesztve. Most ezt a té­vedést kell helyrehozni. 320 négyzetméternyi műemléken dolgozik három restaurátor, rendbe szedve a román ko­ri szentélyt. Újabb látniva­lóval gazdagodunk őszig ha a templom egésze elkészül. A 13. századi karcsai templom első helyrehozatali tervében még magam is részt vettem a hatvanas években, a megújult temp­lom Illyés Gyulára tett ha­tásáról már legendák szól­nak. Érthetően. Kicsiben minden együtt van benne, akár a nagy és híres közép­kori katedráitokban. sze­rényen. magyar módra. A lapályon, a Bodrogköz ke­leti felén, melynek útján idáig Karcsúig jártunk. Ne­meskéri János vezetésével végzett antropológiai kísér­letek bizonyítják, hogy la­kói a honfoglalás óta örö­kítik át folyamatosan őseik vonásait, tehát se nem ku­nok. se nem jászok, se nem besenyők, hanem magyarok. Nem csodálom, hogy a sokáig Londonban élt kivá­ló írónk. Cs. Szabó László a sárospataki temetőben kí­vánt megpihenni, s a pataki könyvtárra hagyta a saját harmincezer kötetét. Azt sem. hogy a Helsinkiben élő. hajdani pataki népfőiskolát szervező. Kalevalái fordító Rácz Istvánt minden szív­béli vonzalma Sárospatak­hoz fűzi. Lakott itt Petőfi és Mórizc Zsigmond s az aradi tizenhárom vértanú után. a tizennegyedik.*- Ka­zinczy Gábor. Kazinczy Fe­renc fia is. Tizenkilencezer lakosa van most Sárospatak­nak. s számuk növekvőben. A Rákóczi telepítette tri- nitárius szerzet kolostorá­ban rna szálloda várja' a látogatókat. hajdan volt kápolnájában étterem. A szálloda szerény fizetségért barátságos nyugalmat ad. az étterem meglepően tisztes­séges árakkal jó eledelt, fi­gyelmes kiszolgálást. Orszá. gos barangolásnál ez sem lényegtelen. Koczogh Ákos EGEK VAROS TANÁCSA V. B. MUNKAERÖ­szolgAlati iroda AllAsajAnlatai: VILA TI Egri Gyára: Eger, Faiskola u. 9. SZM—4 kisszámítógéppel támogatott információs rend­szer fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez gyakorlattal ren­delkező, felsőfokú végzettségű RENDSZERSZERVEZŐT keres felvételre. Továbbá alkalmaz szerkesztő mérnököt, gyártmánytechnológust, (gépész-, villamosmérnök), üzem­mérnököt, könyvelőt, anyagelszámoltatót, utókalkulátort, számítógép-karbantartót, galvanizáló-fémcsiszolót, beta­nított festöüzemi munkásnőket, konyhai kisegítőt, taka­rítónőt. EVILL: Eger, Trinitárius u. 1. Felvételre keres MTZ-munkagépkezelőt, villanyszerelőt, leniczlakatost, autószerelőt, gépkocsivezetőt. Heves Megyei Távközlési Üzem: Eger, Fellner Jakab u. I. Felvételre keres gyöngyösi (Marx K. u. 9—II.) és hatva­ni (Vörös Hadsereg u. 1.) üzemegységébe műszerész szakmunkásokat vagy érettségizett dolgozókat, valamint egri üzemegységébe akkumulátor-karbantartót. Egri Háziipari Szövetkezet: Eger, Vörösmarty u. 21. Alkalmaz szabászatvezetőt, személygépkocsi-vezetőt, ál­talános lakatost hegesztővizsgával, szakképzett varrónő­ket. Heves Megyei Állami Építőipari V.: Eger, Lenin út 140 B. Felvételre keres központjába elemző közgazdászt, pénz­ügyi előadót, minőségellenőrt (építőipari), bérelszámo­lót, titkárnőt, gépirónőt. Egri munkahelyre alkalmaz kő­műves, kubikos segédmunkásokat. Brigádok jelentkezé­sét is várja. Ózdi munkahelyre felvesz kőműves, kubikos segédmunkásokat. Munkavégzés hosszú távra biztositva. Jelentkezés a helyszínen (Centrum Áruházi építkezés. Ózd). Gyöngyösi munkahelyre keres toronydaru-kezelőt és kotrógépkezelőket. Hm-i Finommechanikai Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvételt hirdet tmk-géplakatosok és segédmunkások ré­ssíére. Heves Megyei ZÖLDÉRT Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Gyöngyösi hűtőházába felvesz jó kereseti lehetőséggel rakodógép-kezelőket és segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a hűtőház vezetőjénél (Gyöngyös. Karácsondi út 1 a). Részletes felvilágosítás a munkakörökről a munkáltatók­nál és a Munkaerő-szolgálati Irodánál Eger, Dobó tér 2. T.: 10-144 A sárospataki vár

Next

/
Oldalképek
Tartalom