Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-13 / 189. szám

4.

NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 13., kedd

Nosztalgikus jegyzetek Felnémetről

Kameraközeiben

Soltész Rezső műsora

III 2.

Balássy Ferenc akadémikusról nemrég egv felnémeti tárgyú írásban tettünk már említést, de nem szólhattunk ott a tősgyökeres felnémetinek számító jeles irodalomtudósról. Török Konstantinról, aki a múlt század utolsó harmadában a ciszterciták bajai, egri és székesfehérvári gimnáziumában tanított szaktanárként magyar nyelvet és irodalmat, történelmet, valamint latint, görögöt és franciát, és fontos értekezéseket irt a XVIII. század magyar irodalmáról, sőt nyelvészeti kérdések is foglalkoztatták.

A megint csak egyedinek tetsző, bár a magyar néphagyomány egészébe illeszkedő folklórja is bizonyára őriz még mindig rejtve olyan töredék anyagot, amely a megmentésre érdemes. Még akkor is. ha az adott népdalszöveg variánsként ált e közösségben. Csak a helyiek tudják. érzékelik igazán, hogy mennyire sajátosan fel- németi karakterű ez a kis népdalszöveg épp nyelvisé- ge okán:

Erre gyere, ne menny árra. Ne menny a bíró sorára:

Híres lyányok laknak árra. Be van az ajtójok zárva.

Egy-egy történeti és szociografikus igényű tanulmányt érdemelne a falu múltjának néhány fejezete is. Az érseki uradalom egykori mintagazdasága tehenészetével. sertéstenyésztő telepével, igavonó állományával és nem utolsósorban tejüzemével. a két világháború közötti idők mezőgazdasági kultúrájának élvonalába tartozott. Egykorú adatok szerint ez a gazdaság állandó gazdasági cselédként mintegy negyven-ötven, némelykor több mint száz családfőnek biztosított munkalehetőséget. Az általuk eltartott családtagok száma jóval meghaladta a százat, s ez már önmagában is szociográfiai kép. Hát még, ha hozzá vesz- szük, hogy milyen szociális viszonyok között éltek. A csetédházakban rendszerint két család lakott egy közös, szabadkéményes konyhából és két földes szobából álló lakásban. A családfő béresként vagy fejősként dolgozott a patikatisztaságú mintagazdaságban, ez utóbbiak a fejés időszakaiban a higiéniai előírások szerint fehér munkaruhát viseltek. Még sokan emlékezhetnek a

lehénistálló tágas belső terére. kitűnő szellőzést biztosító ablakaira, téglás padlózatára, automata itatóberen- dezésére, a két hatalmas silógödörre, s a takarmány szállítására szolgáló csillékre. s arra is. hogy az ablakokban tavasztól őszig muskátlierdő pompázott. A munka végeztével ebből a környezetből az évszázaddal korábban épült, földes, kis- ablakos. szabadkéményes otthonába tért haza a fejős, nagyjából olyan életviszonyok közé, amelyekről Ily- lyés Gyula remekművében, a Puszták népében olvashatunk szemléletes sorokat.. .

Lám, újra elindult az- emlékek áradata, s a „fejőzet’' (így nevezték a faluban az uradalmi tehenészetet s a tejüzemet) ismét felsejlett képe mellett megjelenik az egykori „hordógyár” is. azaz az Egri Erdő- és Faipari Rt. fatelepe és fűrészüzeme, amely a harmincas-negyvenes években mintegy száz- százhúsz szakképzetlen munkást. öt-hat tisztviselőt és két művezetőt foglalkoztatott. Milyen üzem volt? Korszerű vagy korszerűtlen abban az időben? Az ipartörténészek dolga eldönteni. Nekem tragédiák jutnak eszembe a

..hordógyárról", az egyik — mai fogalmak szerint — nyilvánvalóan üzemi balesetnek minősül, a másik gyermeki könnyelműség okozta tragédia volt. Lányi Jóskát. aki néhány esztendővel volt idősebb nálam, a gépszíj ragadta a gépek közé egy borús. esőre hajló nyári napon, a délutáni műszakban. Sehogyan sem tudtam akkor felfogni, hogy az a kedves, mosolygós fiú. akinek mindig szíves szava volt hozzánk. kisebbekhez, s akit ma is élő alakjában őriz emlékezetem. egyszerűen nem volt többé. Futótűzként terjedt el halálának híre. mire Sándor úr meghúzatta a lélekharangot, már a fél falu tudta, ki a halott.

A kis Bálint Jóskát játék közben érte itt a halál egy napfényes, nyári vasárnap délután. A halomba rakott, feldolgozásra váró rönkök között fogócskáztak. amikor az egyik halom megindult, s a több mázsás, hatalmas rönk a mellkasára esett. Biciklivel rohantak vele az orvoshoz. de már halott volt. Neki is meghúzták a lélekharangot . . .

( Folytatjuk)

Lőkös István

Maupassant

125 éve született a francia klasszikus

csupán egy jómódú korabe

1850—1893 negyvenhárom év története Guy de Maupassant élete, a klasszikus francia író. a Gömböc, a Szépfiú, Az örökség, az Egy asszony életének alkotójáé. Egy karrieré, egy korszak hű festőjéé.

1850: véget ért a forradalmak kora Európában, ekkoriban született például a mi Mikszáth Kálmánunk, ekkor kezdődött egy olyan idő. amely átmenet volt a századvég felé: se hideg, se meleg, amelynek a mélyén oly utálat, oly undor dermedt, hogy így vagy úgy tovább kellett rajta jutni. Guy de Maupassant egy normandiai kisnemes és egy

irodalomrajongó, emancipálódott asszony gyermeke, aki nagyon hamar arra ítéltetett, hogy külön utakon járó — magyarán: elvált szülők

fiaként nőjön fel érzékenyen, s ide-odacsapódva élje át ezt a korszakot. Apja is. anyja is kispolgár. Apja Párizsban, anyja Nor- mandiában. Apja kistőzsdés, anyja Flaubert régi jó ismerőse. a művészet szerelmese.

Maupassant szülőföldje lakóinak. a normandiai halászoknak, parasztoknak és kis- nemeseknek az életét elkerülte, húszéves koráig épp csak belekóstolt: ekkor Párizsban a tengerészeti, aztán a kulturális minisztérium hivatalnoka lett — rövid katonáskodás után. A katonáskodás nem is volna érdekes, ha nem a francia —porosz háború, a kommün idejére esne. Az utána következő majdnem egy évtizedes hivatalnokoskodás a kispolgári lét gyakorlása. Ugyanakkor — Gustave Flaubert, az anyai jóbarát révén — az írói mesterség

elsajátításának is a korszaka. Verseket, elbeszéléseket, karcolatokat, drámákat ír úgy, hogy Flaubert hétről hétre megbírálja őket. Legalábbis így a legenda. az írói följegyzés. Majd elkövetkezik a Zolával való megismerkedés.

Hat fiatal aki mind-mind Zola rajongója, csütörtökönként Zolánál találkozik, elhatározza, hogy elbeszélés- gyűjteményt ír az 1870— 1871-es francia—porosz háborúról. Maupassant-törté- net: a Gömböc. Illés Endre azt jegyzi meg róla, hogy mélyebbet, szélesebbet lehet ugyan még alkotnia, de remekebbet már aligha.

A Gömböc esztendeje 1879. Maupassant ekkor huszonkilenc éves.

Otthagyja fiatal írótársait, s ezután egyedül magának, azaz művészetének él. Ez az. ami egy karrier története. A Gömböctől, a Szép- fiúból, elbeszéléseinek tiszteletdíjából lakást, inast, jachtot, függetlenséget vásárol, amely azonban — miként Illés Endre rámutat —

li ügyvéd életével vetekszik. Egy jómódú polgáréval. Egy liberális polgáréval. Mert Maupassant körülbelül az.

Hazafi, akinek legnagyobb élménye a szégyenletes vereség 1870—71-ben. a gyáva, a nagyhangú kispolgárok, az élvhajhász nagypolgárok, a lejárt idejű grófok, az ál „szocik” veresége. Az undor, a kétség járja át Maupassant írásait — csak talán a szegények a normandiai parasztok, halászok azok. akiknek felmentést ad.

A második császárság, a harmadik köztársaság kiábrándultja. aki már sem a császárságban, sem a köztársaságban nem hisz, de egyelőre az új erőkben sem: új erőt ugyanis nem lát, legföljebb — mint írtuk — a szegények tisztaságát.

Am, a nem balzaci freskó, g nem balzaci tükör, ám maupassant-i finom valóságlátás és remeklés nem kevés. Nemcsak kora, az egyetemesebb idő művésze is a 125 éve született író.

Győri László

..Valahol már találkoztunk" — ezzel a rimmel su gározza a televízió Soltész Rezső műsorát. Megakadt a szemem a címen, és engedtessék meg nekem, hogy elmondjam: jó régen találkoztunk először. \ népszerű énekesnek évtizedek óta a filmszakma szereidét és megbecsülését élvező, nyugdíjasként is nagyon aktív- édesapja majd húsz évig kedvelt kollégám volt. gyerekeit kisgyerekként ismertem meg. Rezső pályáin tásat természetesen figyelemmel kísértem, de most találkozót kértem tőle. hogy személyesen mondja el életét, sorsa alakulását.

— Amatőrként kezdtem gitározni. Aztán jöttek a Ki mit tud?-sikerek. 1972-ben megalakult a Corvina, kis- és nagylemezek, televízió, bel- és külföldi tapsok, elismerések következtek. Nagyon jó munka volt. Aztán, mint annyi más együttesnél, abbamaradt, pedig szerettek minket. De zenei és emberi összeférhetetlenségek, a perspektíva hiánya miatt megérett a döntés: feloszlottunk.

— A folytatás nem volt egyszerű. Nem volt előzetes elképzelésem, hogyan tovább, s bár a döntést megfontoltam, a folytatást nem. Megalakult a rövid életű Oxigén együttes. Aztán elkészült Csehszlovákiában első szólólemezem, az angol nyelvű nagylemez, a Codex, megkezdődött szólóénekesi pályafutásom. Szinte valamennyi szocialista országban felléptem. Ez volt az „előkészítő" időszakom, önmagamat kellett kialakítanom, felismernem, leküzde- nem hibáimat. Idegen nyelven, idegen közönség előtt léptem fel, nagy volt a kockázat, de megérte. Itthon viszont nem akartak elfogadni szólóénekesként. De voltak segítők, bátorítok, akik nélkül nem ment volna.

— A Codex rekordpél- dányszámban fogyott az NDK-ban. Csehszlovákiában. 1980-ban volt a drezdai fesztivál, ekkor kaptam a legnépszerűbb énekesnek szóló közönségdíjat. Ezeknek a külföldi sikereknek, itthon is hírük terjedt. 1981: Szóljon hangosan az ének . .. Fesztiválsiker idehaza. Aztán ezzel a számmal bejártam a világot. Mindenütt tetszett. Még most is tetszik, hisz a Szentendre Rózsája külföldi szerkesztői kérték, hogy szerepeljen a műsorban. 1982-ben jött a Made in Hungary első díja, a bulgáriai Arany Orfeusz első díja, meg az amerikai fesztiváldíjak.

— Az első itthoni nagylemezem több mint negyed- millió példányban fogyott el. A második, a Valahol mar találkoztunk hamarosan aranylemez lett. Anyagából koncertturné állt össze, amelyet rögzített a televízió. Szerencsének tartom, hogy mindkét nagylemezem egy következő nagylemez bemutatásának időpontjára esett: néhány napja jelent meg a Jókedvű vagyok.

— Tavaly ősszel meghirdettem egy gyermekdalpa- lyázatot, ennek eredményeként a napokban kerül az üzletekbe egy kislemez, amelyen három simasági kislány énekli dalait.

— Üjabb nagylemezem felvételeire készülök. Modern, külföldi — főleg olasz — dalokkal, magyar nyelven. Még az idén felvesszük. Októberben egy hónapra az NDK-ba megyek, novemberben pedig hazai turnéra készülök a Jókedvű vagyok népszerűsítésére.

Erdős Márta

Ennyi a próza. .V többi zenében, a televízió I-es programjában, augusztus I8-án 21 óra 35 perces kezdettel: Valahol már találkoztunk.

Tűzoltómúzeum

Bonyhádon

„Tűzre, vízre vigyázzatok”! címen állandó kiállítás nyílt Bonyhádon, amelyen a középkortól 1900-ig, a céhek tűzvédelemmel kapcsolatos tevékenységét mutatják be.

(MTI-fotó: Gottvald Károly — KS)

Ivan Kulekov:

A farkas

Eltévedtem az erdőben, nem is láttam merre megyek, magamban pedig azt gondoltam, sohasem fogok kikerülni innen, amikor szembe jött velem egy farkas. Mintha a jó isten küldte volria. Elmagyaráztam neki a helyzetemet, és arra kértem, mutasson egy kivezető utat, de annyira át volt fagyva, oly nagyon vacogott a foga a hidegtől, hogy meg sem tudott szólalni. Bedugtam irhabundám alá. kissé átmelegedett, barátságosabb lett, és azt mondta, hogy mutat egy kivezető utat, mivel megmentettem az életét.

— Legjobb, ha farkas leszel jelentette ki —, és velünk maradsz az erdőben. Ne, ne siess az ellenvetéseddel, először hallgass végig, azután határozz! Nincs jobb a világon, mint ha valaki farkas. A hideg ellenére egyre több ember érti ezt meg, elhagyják a városokat, és visszatérnek a természetes életmódhoz. Azt gondolod, hogy csak a jó levegő miatt

jönnek? Nem, barátom. A levegő csak ürügy, hogy legyen mivel igazolni magukat a társadalom előtt. Az emberek elmenekülnek az emberek elől, idejönnek hozzánk, farkassá válnak, hogy mentsék magukat.

Mi nem esszük meg egymást, barátom, nincs köztünk gazdag és szegény, főnök és beosztott, jó és rossz, nincs köztünk elválasztó határ. A világ valamennyi farkasa egymásnak testvére, nem szavakban — hanem tettekben! Mi nem találunk ki fegyvereket, hogy megsemmisítsük egymást, mi nem törekszünk arra, hogy megszüntessük az életet a Földön. Legyél farkas, barátom! Ha akarod élj magányosan, ha akarod, élj falkában! Nálunk nincs válás, nincs gyerektartás. Senki sem határozza meg neked, mikor láthatod gyermekeidet, nincs nálunk bíróság, nincsenek törvények! Nem kell megalázkodnod a főnököd előtt, nem kell lökdösődnöd a járműveken, nem kell este a fáradtságtól elaludnod a televízió előtt . . .

Csak köztünk értheted meg, mit jelent, ha szabad vagy, ha pedig már egyszer megkóstoltad a szabadsagot, barátom, még gondolni sem fogsz arra, hogy ember légy .. Mit akarsz mondani? ... Csak gondolkodsz ... Igen, elfelejtettem a leg. fontosabbat, miért válnak az emberek farkassá. Azért, hogy ne kelljen gondolkodniuk, hogy egyszer s min. denkorra megszabaduljanak saját gondolataik lidércnyomásától! Mit szólsz, barátom? ...

Mondanom sem kell, minden a lehető legszerencsésebben ért véget. Győzött a jó, megöltem a farkast, felvágtam a hasát, teleraktam kővel, és bedobtam a folyóba. Ezután kijöttem az erdőből, de minduntalan az járt az eszemben, vajon az volt-e a legjobb, amit tennem kellett?

Fordította: Adamecz Kálmán