Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-10 / 187. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 10., szombat Nemzeti kincsünk a Bükk-hegység, amelyet geo­lógiai-biológiai múzeumként is emlegetnek. Felbe­csülhetetlen e tájegység természeti értéke. Külö­nösen sok értéket hordoz a Bükki Nemzeti Park. E csodálatos tájat, természeti és kultúrtörténeti gyűjteményt meg kell őriznünk, hiszen számtalan különlegességet tartalmaz, amelyet máshol nem találhatunk meg. Ezúttal a Bükk néhány külön­leges állatát mutatjuk be olvasóinknak abban a reményben, hogy nem csupán megismerik, hanem kellően védik is azokat. Szenderek, Halálfejes lepke A lepkéket színpompá­juk miatt a rovarvilág ko­libriéinek is szokták nevez­ni. Vannak közöttük olya­nok. amelyek nemcsak csil­logó és változatos színük miatt emlékeztetnek a ko­librikre, hanem táplálék- szerzésük miatt is. Ilyenek a szenderek, vagy zúgólep­kék. A szenderek (Sphingidae) nyúlánk, karcsú, de erőtel­jes testalkatú, díszes szí­nezetű rovarok. Toruk pot­rohúkkal orsó alakú, tehát zúgnak át a légen ezek a biztos repülésű állatok. Olykor néhány pillanatig zümmögve lebegnek egy- egy virág előtt. A legki­sebb zavarásra viszont va­dul elvágtatnak. Táplálék­szerzés közben a virágokra nem ülnek le, hanem azok kelyhe előtt szinte egyhely­ben lebegve, gyors szárny­csapások közepette szív­ják ki hosszú szipókájuk- kal a virágok illatos és édes nektárját. Közben el­végzik azok beporzását. Esti pávaszem áramvonalas felépítésű. Közepes nagyságúak, vagy igen nagyok, mégis alig is­merjük őket, mert legtöbb­jük szürkületkor, vajjO' éjjel repül. Kevés közöt­tük a nappal repülő. A nappalt rendszerint fa­törzsön, vagy más alkal­mas rejtekhelyen mély szendergésben töltik. A pihenő lepkében az élet­kedv csak akkor ébredez, amikor az esti szürkület árnya leereszkedik a földre Megfigyelték, hogy a nap­pal repülő kacsafarkú szén- der nem egészen négy perc alatt 108 ibolyát látogatott meg. Hernyójuk henger alakú élénk színekkel tarkázott és csupasz. Testének vé­gén a háti oldalon kis sarló alakú kiemelkedést találunk. Ez a kis képződ­mény, „szarv” megkülön­bözteti más lepkék hernyói­tól. A kifejlett hernyók föld­Az első pár szárnyuk keskeny, hosszúra nyújtott, a második pár hasonló, de sokkal kisebb. Nyugalom­ban a szárnyak a testhez simulnak, vagy vízszinte­sen ki vannlak terítve. A csápjuk fokozatosan meg­vastagodó, vagy háromszög alakú. Szemük éjjeli élet­módjuknak megfelelően nagy. Pödörnyelvük, vagy szipókájuk igen hosszú. Jellegzetes testalkatuk, erős torizomzatuk és szár­nyuknak fanmája kiváló re­pülésre képesíti legtöbbjü­ket. Gyors szárnycsapá­saikkal zúgó hangot hallat­nak. Nyilgyors repüléssel be ássák magukat, amely­ben kis üreget simítanak ki maguknak és ott bábo- zódnak be. A nyugalmi idő leteltével a bábból bújik elő a kifejlett lepke. Sajnos, a szenderek szá­ma az utóbbi időben igen erőteljesen megfogyatko­zott, ezért mindenképpen kíméletet és védelmet ér­demlő lepkéink. Legtöbb­jüknek a lárvája (her­nyója) gyomnövényeket fogyaszt, ezért az ember szempontjából is haszno­sak. Amelyek nem gyom­növényeket esznek. azok sem okoznak egyáltalán kárt. mert nagyon csekély l'agyalszendcr egyedszámban jelentkez­nek. A következőkben is­merjünk meg néhány szen- derfajt. Legnevezetesebb hazai lepkénk a halálfejes lepke (Acherontia atropos), mely egyben a legnagyobb euró­pai lepke. Sötét színű to­rán halálfejhez hasonló rajzolatot visel. Elülső szárnya sötétbarna. fekete és sárga behintéssel. Há- tulsó szárnya okkersárga és két fekete harántsávval tarkázott. Hernyója a lycium. jáz­min. dohány, oleander le­velét fogyasztja. A lepke igazi hazája a Földközi-tenger melléke, de Közép-Európában is általános. Éjjel a' nyitott ablakon át betévedhet a kivilágított szobába is. Sze­Kutyatejszender réti a fák sebéből kiszivár­gó nedvet és kevéssé tud ellenállni a méhkaptárak- ból kiáradó mézillat csábí­tásának. Ha teheti, mézet rabol, de rablótámadása vesztét is okozhatja. (Esz­mei értéke: 1000 Ft.) Az esti pávaszem (Sme- rinthus ocellata) májustól kezdve repül. Fő ismertető- jegye: elülső szárnyának csipkézettsége. valamint hátulsó szárnyának két szép pávaszem foltja. A lepke zavarásra különös állás­ba helyezkedik : kiterjesz­ti négy szárnyát és vörö­ses hátulsó szárnya, sötét szemfoltjait. amelyeket addig eltakart, fenyegető­en elómereszti. amivel né­mely támadóját csakugyan el is riasztja. A hernyója fűzön. nyárfán, esetleg al­mafán tartózkodik. A folyófüszender (Ag­rius convolvuli) elülső szárnya hamuszürke, míg kékesszürke hátulsó szár­nyát fekete harántsávok dí­szítik. Legszembetűnőbb a potroha, amelyet feketén szegett húsvörös harántsá­vok tarkítanak. Hernyója a kis szu Iákon (folyófü) rágogat. Hasonlít hozzá a fa' gyalszender (Sphinx li­Virágból szivogató szender gustri) mely az esti órák­ban erős zúgással keresi fel a mézben gazdag virágo­kat. Hernyója az orgona- bokrokon, fagyalon. hóbo­gyón él. A kutyatejszender (Hy~ les euphorbiae) elülső szárnya szürkéssárga, sö- tétebb sávszerű foltokkal, míg pompás rózsaszínű há­tulsó szárnyát két fekete sáv szeli át keresztbe. Or­szágszerte előfordul, két ivadékban nyaranta. Her­nyója kutyatejféléken lak- mározik. Dr. Vajon Imre Védett hüllőfajok A Bükk-hegység. vala­mint az Egertől nem messzire található Nagy-Eged napsütötte. meleg, köves lejtőin tavasztól-őszig tett kirándulások alkalmával gyakran találkozunk külön­böző gyíkfélékkel, amelyek hazai hüllőállománvunk­hogy képesek öncsonkítás­ra, vagyis veszély esetén a farkukat levetik. Ez utóbbi később ismét kinői, de hosz- sza sohasem éri el az ere­deti farok méreteit. Kimon­dottan szárazföldi állatok, testüket pikkelyek és szaru- pajzsok borítják Legelterjedtebb hazai gyí­kunk, amely hasznos, védett állat, mivel táplálékát főleg apró gerinctelenek (pl.: bo­garak. sáskák, szöcskék, le­gyek, szúnyogok, csigák, fér­gek stb.) alkotják. Eszmei értéke darabonként 500 Ft. A másik szintén igen gÿa­nak jelentős részét alkotják. Ezek a gyíkok általában megnyúlt testű. négylábú hüllők, mivel szemhéjaik nem nőttek ' össze, nincs olyan merev • tekintetük, mint a kígyóknak. Gyors mozgásukban lényeges sze­repet játszik a hosszú fa­rok, valamint a gerincoszlop hajladozása is. Mivel hasuk a földet súrolja. így vég­tagjaik főleg a test előre- tolását segítik, ugyanakkor jól ugranak. Érdekességük. Az említett területen igen gyakori a fürge gyík (La- certa agilis) jl. ábra). Tel­jes hossza általában 15—22 cm. Testalkata erős és töm­zsi. feje rövid. szeles és vastag. Szájában fogak van­nak. de méregfoga nincs, így emberre ártalmatlan! Farka aránylag hosszú, tör­zse vastag és magas, hátvo­nala kissé lapos. Hasoldala sárgás, fekete foltokkal. A himéik nászruhájának szi- ne párzás idején élénkzöld. kori hazai gyíklaj a zöld gyik (Lacerta viridis). Sok tulajdonságában hasonlít a fürge gyíkhoz, de testalkata inkább karcsú, izmos és erőteljes. A kifejlett példá­nyok teljes hossza 30—40 cm is lehet, így legnagyobb hazai gyíkunk. Mivel táp­láléka szinte teljesen azonos a fürge gyíkkal, ahhoz ha­sonlóan a zöld gyík is vé­dett, hasznos állat, eszmei értéke darabonként 1000 Ft Ne bántsuk a Bükk-hegység kígyóit! A kígyók a hüllők osztá­lyába tartozó gerinces álla­tok, melyek — sajnos — gyakran esnek áldozatul a velük szemben táplált em­beri ellenszenvnek. Igaz az a tény. hogy vannak kö­zöttük emberre is veszélyes mérges fajok, de ezek túl­nyomó többsége a meleg éghajlati övben él. A ha­zánkban élő két mérges kí­gyót: a parlagi és a keresz­tes viperát az eddigi isme­retek szerint, a Bükk-hegy- ségben nem találták meg. Vannak viszont emberre teljesen ártalmatlan, hasz­nos kígyók, melyek közül A halak labirintusszervé­ben folyadékba ágyazva fül- kövecskék, otolitok vannak. Ezek az otolitok igen jelen­tős szerepet játszanak a ha­lak térbeli tájékozódásában. De a tudomány szempontjá­ból is fontosak. Egyes otoli­tok növekedési csíkjaiból ugyanis következtetni lehet az állatok korára. A halpo­pulációk tagjainak kormeg- állapitása viszont nagy je­lentőségű, mert következtetni lehet belőle a növekedésre, az elöregedésre, a nemi érettség kifejlődésére. Ezek most két közismert faj meg­ismerésére lehetőségünk nyílik. Az erdei sikló (Elaphe longissima) (1. ábra) háta fényes, barna színű, hasol­dala egyszínű vajsárga. Leg­nagyobb hazai kígyónk, melynek hossza 70—160 cm között változik. Elsősorban száraz, napos, köves lejtő­kön tartózkodik. de ked­veli a sűrű bozótokat is. mivel a fák, bokrok ágain nagyon ügyesen mozog. Fő­leg egerekkel, és kisebb rágcsálókkal táplálkozik, így igen hasznos, védett ál­lat. Csak akkor támad, ha veszélyben érzi magát, de méregfoga nincs, így hara­pása emberre teljesen ártal­matlan! Eszmei értéke: 500 Ft. Elterjedtebbnek mond­ható a Bükkben a rézsik­ló (Coronella austrica) (2. ábra). Fején oldalt sötétbar­na hosszanti sáv húzódik. Hasoldala sárgásvörös vagy szürke. Az előző kígyótól kisebb termetű, általában 60—70 cm hosszúságot ér el. Száraz, napos, köves lejtő­az adatok pedig fontosak ah­hoz, hogy a hatóságok a ten­geri halászat idejét, rendjét, tilalmazását kellő módon elő tudják írni. Ezért tanulmá­nyozzák különös gonddal a Kaliforniai Halászati Labora­tórium kutatói az otolitokat. Egy gyémántpenge segítsé­gével az otolitokból mikrosz- kópi metszeteket készítenek: a mikroszkóp alatt e szelete­ken pontosan megfigyelik a fák évgyűrűire emlékeztető „növekedési gyűrűket”, s ezekből következtetnek az állatok korára. kön találkozhatunk vele el­sősorban, de kedveli a bo­zótos helyeket is. Táplálé­kában fontos szerepet ját­szanak a kisebb rágcsálók, de a hegyi és a fürge gyí­kot szívesen fogyasztja. Mindkét nem testén szür­késbarna. szürke foltsor hú-1 zódik. így néha összetéveszt­hető a viperával. Veszély- : helyzetben szintén hangos, sziszegéssel támad, de mé­regfoga ennek sincs, így harapása veszélytelen! Vé­dett állat, eszmei értéke ; 1000 Ft, Dr. Bartos László j Hormon a lepkeagyban Japán kutatók beszámol-i tak arról, hogy 96 ezer se­lyemlepke agyából 3,5 milli­gramm hormonhatású anya­got állítottak elő. A már nyomokban is rendkívül hatékony vegyület azon hor­monok egyike, amelyek a lárvák ved lését és kifejlett rovarrá alakulását vezérlik. Sikerült kimutatni, hogy ez a hormon fehérje jelle­gű, tehát meghatározott számú aminósavból épül fel. A vegyészek először az anyag molekulaszerkeze­tiét igyekeznek teljesen fel­deríteni. Ha ez sikerül, a következő lépés a hormon, szintetikus előállítása len­ne. —-----. A halak kora

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom