Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-09 / 186. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. augusztus 9., péntek 3. POLITIKAI INTÉZMÉNYEINK (XII/4.) Az államigazgatás központi szerve E megjelölés lényegében (kétféle központi szervet ta­kar: a minisztériumokat, és az országos hatáskörű szer­veket. Mindkét szervfajtára érvényes, hogy — szemben a minisztertanács valameny- nyi államigazgatási területre kiterjedő általános jogköré­vel — ezek különös hatás­körű központi szervek, amennyiben az államigazga­tásnak csupán . egy megha­tározott ágát irányítják. Közülük a minisztérium a magasabb rendű forma. A minisztériumokat az ország­gyűlés törvénnyel hozza lét­re, míg országos hatáskörű szerveket az országgyűlésnek alárendelt minisztertanács is alapíthat. A minisztériumok vezetői, vagyis a miniszte­rek tagjai a kormánynak, őket az országgyűlés, illetve a népköztársaság Elnöki Ta­nácsa választja meg. A minisztériumckra és az országos hatáskörű szervek­re egyaránt érvényes, hogy főbb feladataik közé tarto­zik: a) a hozzájuk tartozó szak­területek központi irányítá­sa, b) a magasabb szintű jog­szabályok alapján rendele­tek, utasítások kibocsátása, c) a gazdálkodó szerveze­tek ágazati felügyelete, az intézmények irányítása, d) a társadalmi szerveze­tek törvényességi felügyelete, e) a tanácsi szakigazgatási szervezet tevékenységének irányítása, f) az alájuk rendelt terü­leti és helyi állami szervek irányítása. A minisztériumok vezeté­se az országos hatáskörű szervekétől eltérő megoldá­sú. A miniszter mellett, neki alárendelten államtitkárok) és miniszterhelyettesek vesz­nek részt a minisztérium ve­zetésében. Az államtitkár ki­nevezése és felmentése az Elnöki Tanács, a miniszter- helyetteseké pedig a kor­mány hatáskörébe tartozik. A szóban forgó két szervtí­pus tagozódása alapjaiban azonos elveken nyugszik, a legátfogóbb belső egységek : <j főosztályok. Az országos hatáskörű szerveknek több csoportja különböztethető meg. Van­nak olyanok, amelyeknek élén államtitkári rangban lévő vezető áll. Ilyen a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság, az Állami Egyház­ügyi Hivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, az Or­szágos Vízügyi Hivatal. Az országos hatáskörű szervek másik részét, például a Ma­gyar Szabványügyi Hivatalt, az Országos Mérésügyi Hi­vatalt olyan hivatalvezető irányítja, akit nem nevezték ki államtitkárrá. Csoportosítási elv lehet az is, hogy az országos hatás­körű szerv a miniszterta­nács, vagy más szerv, pél­dául minisztérium felügyele­te alatt áll-e. Ennek kap­csán utalunk a minisztériu­mok és az országos hatás­körű szervek közti újabb különbségre, nevezetesen, hogy amíg a miniszterek egyénileg és közvetlenül az országgyűlésnek és a nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak felelősek, addig az or­szágos hatáskörű szervek ve­zetői a minisztertanácsnak, illetve a felügyeletet ellátó minisztériumnak. A vázolt összefüggésből következik, hogy országos hatáskörű szerv alá lehet rendelve mi­nisztériumnak, de a tétel fordítva nem érvényes. A miniszterek rendelete­ket és utasításokat adnak ki. Ezek főleg a törvények, tör­vényerejű rendeletek és a minisztertanács jogszabá­lyainak végrehajtására szü­letnek. Módjuk van arra is, hogy az állampolgárok ré­szére rendeletben közvetle­nül állapítsanak meg jogo­kat és kötelezettségeket. Az országos hatáskörű szervek államtitkári rangú vezetői rendelkezést és utasítást bo­csáthatnak ki. Az államtit­kári rendelkezés az állam­polgárokra .nézve ugyancsak megállapíthat jogokat és kö­telezettségeket. A nem ál­lamtitkár országos hatáskö­rű szerv vezető utasítást ad­hat ki. Utasítása azonban, mint ahogy a miniszteri és államtitkári utasítás is, csak a tevékenységi köréhez tar­tozó szervezetekre tartal­mazhat kötelező szabályo­kat. I A kormány rendeletéi, a miniszteri rendeletek és ál­lamtitkári rendelkezések a Magyar Közlönyben és a minisztérium, illetve az or­szágos hatáskörű szerv hi­vatalos lapjában, a tárca közlönyében jelennek meg, míg az összes felsorolt uta­sításfajta csak a tárca köz­lönyéből ismerhető meg. Dr. Bálint Tibor A csőd és a jog A szanálásról lebontásra váró ház, vagy — főleg az elmúlt másfél évtizedben — csődbe jutott vállalat jut az emberek eszébe. Csőd? Talán kicsit régimódi kifejezés. Illetve: nem szívesen mondjuk ki hivatalosan, vagy ír­juk le a sajtóban egy állami vállalattal, szövetkezettel kapcsolatban. A csőd és a szanálás korántsem szinonim fogalmak. Az első a teljes tönkremenést jelenti. A szanálásnál viszont az állam egy vállalatnak, vagy egy szövetkezetnek a pénzügyeit rendezi. Meddig és hogyan? A két kérdést még ki lehetne egészíteni továbbiakkal. A válaszokat nem lehet megkerülni. A szocialista gazdálkodásban is termelhet nyereségtelenül egy vállalat. Ilyenkor a sza­nálástól a felszámolásig jelenlegi jogrendszerünkben sok lehetőség elképzelhető. Az elmúlt évek tapasztalata alap­ján nyilvánvalóvá vált: új, magas szintű jogszabállyal kell a hol tanácstalanságot, hol kapkodást szülő helyze­ten változtatni. Több minisztérium jogászai dolgoznak különböző tár­sadalmi szervek illetékeseivel, gazdasági szakemberével együttműködve, ezen a készülő jogszabályon. Az újság­író (is) hallott, erről, és felírt egy szót: csődeljárás. Nem szép szó, s lehet, nem így hívják majd a jogszabályt. Akik a készítésén fáradoznak, nagy feladatot kaptak: védeni a társadalmi tulajdont, de a vétlen dolgozót is. Sok a megválaszolatlan kérdés. Mi lesz a hitelképte­len üzemek sorsa? Az ott dolgozók mihez kezdhetnek? Hol és hogyan hasznosítják a más körülmények között még nyereséggel termelő anyagi, szellemi kapacitást? Melyik az a jogszabályban meghatározott gazdasági pont. amikor dönteni kell? Igaz, a jog csupán szabályozó szerepet tölt be. Ám, ez a „csupán” egy társadalom életében nagyon fontos tényező. Segíthet, de hátráltathat is. Mind a két esetre tudunk számos példát. Azt is tudjuk: elegünk van a nyereségtelen cégekből — végül is mi közösen tartjuk el őket —, de nem akarunk munkanélküliséget sem. Ezért várjuk az új jogszabályt, s ezért szólunk az elő­készületekről. Az ősszel minden bizonnyal választ ka­punk arra is: milyen lesz a „csődeljárás” Magyaror­szágon. V. L. Télre takarmánynak ■■■ Gépek zajától hangos a határ. Az aratók szomszédságában a téli takarmánynak valót gyűjtik az állatállomány számára a közösben. A karácsondi határban a lucernát takarítják be. (Jobbra) Ahol nem égetik a szalmát: a Hatvani Lenin Termelőszövetkezetben (Lent) (Fotó: Szabó Sándor) Egy téma^- három eset Az állami építőknél Előkészületek a vállalati tanács megalakulására (Tudósitónktól:) A Heves Megyei Állami Építőipari Vállalatnál most a legfontosabb beszédtéma az 1986. január elsejével be­vezetendő új irányítási for­ma: a vállalati tanács. Sulyok. Ernőtől, all tagú elő­készítési bizottság elnökétől kérdeztük: hol tartanak a dolgozói képviselet felkészí­tésében? Mint elmondta, a terveknek megfelelően ha­ladnak azoknak a jelölő bi­zottságoknak a szervezésé­vel. amelyek a gazdasági egy­ségeket képviselik majd a vállalati tanács megválasztá­sánál. A testületnek tizenhat fizikai és tizenöt alkalmazot­ti állományban dolgozó tag­ja lesz. Tőlük is függ, hogy az új irányítási rendszerben erősödjön a demokratizmus, szilárduljon a munkafegye­lem és a felelősségvállalás, erősödjön a tulajdonosi szem­lélet. Akik felelősséget érez­nek — és ők vannak többen — munkahelyükért, ezeket a célokat tartják meghatározó­nak ahhoz, hogy a termelő- egységek megfeleljenek a kö­vetelményeknek. a vállalati önállóság növekedjék. A vezetőség nem. állítja, hogy a cégnél általában min­denki foglalkozik ezzel a kér­déssel. mert a dolgozók egy része még nem érzékeli azt a változást, amit majd egy jól működő vállalati tanács hozhat a számukra. Aki vi­szont igen. az úgy véli: a testületben jól érvényesülhet a közösség véleménye. Eh­hez viszont a vezetőség se­gítséget nyújt majd. Az elő­készületek során arra tö­rekszenek. hogy a bizalmi csoportokban, vagy személyes beszélgetéseken őszintén el­mondják a témával kapcso­latos véleményüket az em­bereknek. Uhrig László szervezési osztályvezető irányításával már javában készül a ta­nács szervezeti és működé­si szabályzata. Arra kérték a kollektívát, hogy csak olyan dolgozót jelöljenek, aki szak­mailag is hozzáértő, vélemé­nyét elfogadják a dolgozó­társak és a vezetők is. Akik tehát a vállalati tanácsba ke­rülnek. felkészült, tájékozott és bátran szóló felelős em­berek legyenek. Az építők a választásokat megelőző időszakban felké­szítik a bizalmiakat, rajtuk keresztül a közöisségeket „tu­lajdonosi mivoltuk” gyakor­lására. Mika István o Az egriek, — akiknek ar­ra visz az útjuk — gyakran találkoznak velük. Elnyúzott gyermekkocsiban, — amely­ből egykor pufók, mosoly­gós arcú unoka, vagy déd­unoka nevetett vissza — most palánta, primőr rétik, hagyma, tavalyi zöldség és savanyú káposzta kínálja magát. És segítenek a kíná­latban. a vevő megnyerésé­ben a nénik, ezek az idős asszonyok. Feketében, még a régi viseletét hordva, min­den reggel a hajnali, a ko­ra reggeli órákban vonul­nak — bár sajnos, egyre kevesebben — a piac, vagy a kijelölt árusítási helyek felé. Kipakolják nem olyan nagy készletüket és szólít- gatva a közelükbe kerülte- ket. kínálják árujukat. Hogy mennyit keresnek? Nem sokat, de sok kicsiből lesz a sok, ők pedig a ke­véssel is beérik. Mert egy­re több a megértés az árai­kat illetően. Most már a városi ember is tapasztalja, éppen a kis kertjében vég­zett munkáján keresztül, hogy nem kevés időbe, ener­giába és izgalomba kerül, amíg paprika, hagyma lesz a magból vagy paradicsom, illetve káposzta. És mégis sokszor drágá­nak tartjuk a zöldség félesé­geket. Van, amikor majdnem úgy felpakolva indulnak vissza a megviselt gyerek­kocsik, ahogyan a piacra ér­tek. Nem volt jó piac — alig pár forintot árultak. És másnap? A hajnali órákban elhasznált gyermek- kocsik indulnak útjukra. Mö­göttük a sötét ruhába öltö­zött asszonyok, akik nap mint nap újra kezdik, nem sajnálva a fáradságot. a munkát. Mert sokszor nem is az a kis pénz a döntő, ha­nem a munka, a piac, a megszokás, az árusítás szen­vedélye. o Idős, hajlott, hatvan felet­ti férfi. Hónapokon át me­Rövidesen újabb három mozgóboltot indít útjára a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat a kistelepülések, va­lamint az üdülőhelyek jobb ellátása érdekében. Jelenleg 10, autóbuszból átalakított mozgó üzlet jár­ja az országot, közülük 8 élelmiszereket, háztartási vegyiárukat és egyéb napi cikkeket juttat el meghatá­rozott útvonalakon és idő­pontokban a kistelepülések­re, egy, a FÉR Ruházati Ke­reskedelmi Vállalat minta­boltjaként mutatja be or­szágszerte a kollekciókat, egy pedig élelmiszer nagy­netrendszerű pontossággal érkezett a telekre kerékpár­ján. És ugyanolyan pontosan, meghatározott időben kere­kezett vissza. A különbség az érkezés és a távozás kö­zött mindössze csak annyi, hogy visszafelé lekerül róla az ing, a munka és az azt méltányoló napfény nemcsak megköszönte, d.z sugarával meg is hálálta tevékeny szor­galmát. Eső, zúgó zápor kel­lett ahhoz, hogy megismer­jem ennek a magányos ke­rékpáros embernek a sorsát. Harminc évig a maga ura. a maga gazdája volt. Kis­iparos. Munkásélete során olyan ritmust, fegyelmet alakított ki magának, ame­lyet még csak megkérdője­lezni sem engedett senkinek. Reggel nyolctól várta a vendégeket és ha az belé­pett: ugrott, hogy mielőbb és minél jobban kiszolgálja. Pontosan nyitott és zárt — lett légyen a nap hétvége vagy ünnep előtti. A vendé­gek méltányolták ezt. A kör­nyéken neki volt a legtöbb vendége. Az idő azonban nem áll meg, nem vár. Neki is kö- zelgett a nyugdíjaskor, ezért olyan munkahely után kellett néznie harminc év után, ahol nemcsak többet várhat, hanem kaphat is ha le kell tenni a szerszámot. Feladta függetlenségét. — amire addig nem tudták rá­venni — betanított munkás lett az egyik üzemben. Nem volt sok szerencséje. ö ugyanis komolyan vette azt, ami eddig is meghatározója volt az életének. Azt, hogy az ember csak akkor várhat valamit, ha ő is adott és csak annyit, amiért megdol­gozott. ö az üzemben is meg akart dolgozni a béré­ért, a pénzéért. Nyüzsgőit, mozgott, nem elhúzódni, fél­reállni, hanem tenni és tenni akart. Aztán jöttek a megjegyzések: Mi van öreg? Bizalmi,, művezető, netán párttitkár akar lenni? Csak nem pályázza meg a vezé- ri széket? No, nézd, miből lesz a cserebogár? A végén kereskedelmi funkciót tölt be. Az ország néhány terü­letének kivételével ilyen mó­don a legtöbb megyében so­kat javult a lakosság ellá­tása. helyenként megoldó­dott a napicikk-kereskede- lem gondja is. Az autóbu­szokat a BSZV alakítja át üzletté, üzemelteti, a part­ner kereskedelmi vállalatok az áruról gondoskodnak. Eddig hat kereskedelmi vál­lalattal kötöttek szerződést, s a tapasztalatok azt mutat­ják. hogy sem a vállalkozók, sem pedig a vevők nem fi­zettek rá a módszerre. Az élelmiszer-mozgóboltok éven­még Figaróból „kiváló” lesz — és ehhez hasonló szöve­gelések jutottak a füléhez. Nem folytatom. Szó sze­rint „beledilizett", belebete­gedett a cukkolásba és abba. hogy nem úgy dolgozhat, ahogy szeretne, ahogy meg­szokta. Gyomorfekély — idegalapon: ez volt a diag­nózis. Amikor eljött a nyug­díj ideje, otthagyta a lakhe­lyét és az üzemet, beköltö­zött a megyeszékhelyre, na­ponta műveli kis kertecské- jét és családjával igyütt mintha éveket fiatalodtak volna. Pedig ma sem dolgozik keveset. .. o Nézem a fiatal nőt, amint a telefonfülkét takarítja. Nem tudom, hogy mennyi az egy fülke kitakarítására adott idő, és azt sem sejtem, mennyit kap érte. Nem is ez az érdekes nekem. és ahogy elnézem, talán neki sem. Hihetetlen precizitás­sal mossa le valamilyen vegyszeres vízzel a fülke aj­taját, az oldalait, a belső fa­lakat. Többször visszanyúl tisztogató eszközével, hogy egy-egy pontot, foltot eltün­tessen. Minden mozdulatán látszik: komolyan veszi, fon­tosnak tartja — és szereti amit csinál. Amikor végez, bepakolja a munkaeszközeit egy nylon­szatyorba és a sárga mű­anyag vödörbe. És amikor el­indul. kétszer-háromszor is visszanéz és elégedetten konstatálja munkájának nyomát. Teljes joggal! ★ Egy téma, három eset. És ez az egy téma három esete ismételten arról győzött meg, hogy a munkát nem­csak mímelni, kényszerű­ségből elvégezni, hanem szeretni is lehet. Papp János te 2—4 millió forint értékű árut értékesítenek, a ruhá­zati ‘mozgó bemutatóterem révén pedig átlagosan évi 250 millió forintos megren­deléshez jut a FER. A kis­települések és az üdülőhe­lyek mellett egy mozgó élel­miszerüzlet Budapesten köz­lekedik. s többnyire ott áru­sít. ahol hosszabb-rövidebb időre tatarozás, leltározás, felújítás miatt bezár a kör­nyéket ellátó üzlet. A rövidesen útjára induló három új mozgóbolt közül az élelmiszerekkel megra­kott autóbusz a nyugat-du­nántúli megyéket fogja jár­ni. a második ruházati cik­keket kínál országszerte, a harmadik pedig — a tervek szerint szintén az ország valamennyi megyéjében — a tanévkezdéskor a PIÉRT cikkeit árusítja majd. Bővül a mozgóbolthálózat

Next

/
Oldalképek
Tartalom