Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1985-08-09 / 186. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 186. s»ám ARA: 1985. augusztus 9.. péntek 1.80 FORINT Nemzedékek Rövid távon mindig üt­köztek. berzenkedtek egy­más ellen, ám hosszabbon mégis feloldódtak a köz­tük izzó ellentétek. Ért- -hető. hiszen az egyik tag­jai a másiknak adták át a stafétabotot, s a hajdani if­jak majd olyan higgadttá edződtek, mint korosabb partnereik. Aki azt véli. hogy együtt­élésükről felesleges beszél­ni, mégis téved, mert egy­általán nem mindegy, hogy a tapasztaltabbak hagya­tékát. magvas útravalóját miként hasznosítják a sze­repköröket átvevők. A minap Szabó István Oscar-díjas filmrendezővel beszélgetve vetődött fel ez a kérdéskör. A rendkívül megnyerő egyéniségű al­kotó — egyébként a Szín­ház és Filmművészeti Főis­kolán is tanít — kissé re- zignáltan nyilatkozott mind­erről. azt mondván, hogy ne­héz. majdhogy lehetetlen a közelítés, mert a. mai negy­venesek és a huszonévesek más társadalmi körülmé­nyek között értek felnőtté, az eszményképek különbö­zőek. érzelmi töltésük nem azonos. Vitára ingerelt, s végül is abban egyeztünk meg. hogy a közös nevező csak akkor teremthető meg. ha mindkét „tábor” képvi­selői tesznek is érte. Még­hozzá nem szépen fésült mondatokat sorjázva. ha­nem cselekedetekkel bizo­nyítva a tisztes szándékot. Aligha kétséges, hogy ez az egyetlen út járható, és a cél érdekében mindenki­nek el kell hagyni tartóz­kodásból. előítéletekből, be- rögzött szokásokból for­mált sáncait. Nem könnyű, de szüksé­ges. megéri, mert ez va­lamennyiünk javát szol­gáló kívánalom. olyan kompromisszum. amely­nek révén mindnyájan jól járunk. A nem éppen ifjak számára az effajta alap­állás egyik lehetőség arra. hogy tovább örökítsék meg­fontolt világlátásukat, le­tisztult emberségüket, hogy így biztosítsák a folytonos­ságot. azt. hogy lényük ne­mesebb része dacoljon a múlandósággal. A porond­ra most lépők viszont olyan tanácsokkal gyarapodhat­nak. amelyeket másképp se- hogyse szerezhetnének meg. Nem kell mindent újra felfedezniük, energiáikat nem pazarolnák üresjára­tokra, kizárólag teremtő jel­legű feladatok végrehajtá­sáért munkálkodhatnának. Ez a módja annak, hogy lendületesebben fejlődjünk, mert ha az együttlét nem kényszerű összezártság, nem féltékeny, nem lekicsinylő egymást-méregetés. hanem cselekvésben testet öltő akarat, akkor kibontakoz­hatnak a valódi képességek, akkor okulhatunk erénye­inkből és hibáinkból egy- ( aránt. száműzve a tévest, a rosszat, a helytelent, ösz- szefogva mindazért, ami 1 értékszülő tevékenység. Induljunk hát egymás J I felé. elsimítva a vélt ellen- j téteket, hatványozva mind­azt. ami bennünk közös, i { < mit együtt testálhatunk a j- jövőre. Pécsi István EGERVIN EMBLÉMÁVAL Pillantás az egri „borvá Exportpalackozó a megyeszékhelyen Befejeződött az Eger— Mátravidéki Borgazdasági Kombinát legnagyobb VI. ötéves tervi fejlesztési programja. Készen van a megyeszékhely északi ré­szén, az Árnyékszala ut­cában az új borászati üzem. A történelmi pin­cesor szomszédságában a világpiaci igényekhez iga­zodó, nagyarányú techno­lógiai fejlesztést valósítot­tak meg. Az úgynevezett exportárualap-bővítő hi­tel igénybevételével csak­nem 320 millió forint ér­tékű létesítményt alakí­tottak ki. Mint Visontay Józsefné kereskedelmi igazgatótól ér­tesültünk. ennek első része­ként még tavaly elkészült a kékszőlőfeldolgozó és -tároló, amelyet a legmodernebb gé­Jobbik József szállítás előtt ellenőrzi az üvegeket pekkel szereltek fel. Ez al­kalmas a minőségi bikavért adó szőlőfajták feldolgozásá­ra. A fejlesztés befejező ré­szeként felépült az export­Ime a nagyszabású beruházás egy része palackozó üzem. Ezzel az automatizált berendezéssel óránként 4500 üveget tölte­nek meg kiváló egri nedűk­kel. A program szerint éven­te 20 millió palackot indíta­nak majd útnak az „egri borvárosból” a külföldi pia­cokra. A beruházás részeként korszerű energiatelep is épült önálló hőközponttal. A palackozóhoz pedig tágas rak­tárépület csatlakozik. A nagyarányú fejlesztéssel az a céljuk, hogy az egri és a mátraalji történelmi bor­vidék messzeföldön híres ita­lainak versenyképességét nö­veljék. Az is törekvésük, hogy a külföldi piacokon is­mert egri borokat a történel­mileg kialakult eredeti ter­mőhelytől a legjobb minő­ségben, palackozva küldjék külföldre. Ezzel a beruházás­sal Európa-szerte figyelemre méltó programot valósítottak meg, miután egy telephely­re összpontosították — a már korábban kialakult föld alat­ti pincerendszer szomszédsá­gában —. a minden igényt kielégítő feldolgozó és pa­lackozó üzemet. Az elmúlt években a kom­binát a mezőgazdasági üze­mekkel közösen a Mátraal- ján és Eger környékén nagy­arányú szőlőtelepítést valósí­tott meg. Ez megfelelő ter­melői hátteret biztosított a borkészítéshez, a világpiaci forgalmazáshoz. Az üzemből már kikerül­tek az első szállítmányok. amelyeket főleg az új. tenge­rentúli piacokra. így az Egyesült Államokba és Ja­pánba szállítottak. Jelenleg ausztráliai megrendelésre töl ­Tóth Sándor a mikrobiológiai membránszűrő működését vtesgálja tenek palackokat. A műsza­ki fejlesztéssel párhuzamo­san lehetőség nyílt arra is. hogy korszerű, a világpiaci igényekhez igazodó, tetszetős megjelenésű termékek hagy­ják el az üzemet. A palac­kokra ezért új címkék és az Egervin embléma kerül, amely kifejezi a borkombinát ön­álló külkereskedelmi jogát is. Az új létesítmény egyéb­ként két műszakban, teljes üzemmel működik. Mentusz Károly Ez az automata óránként 4500 palackra ragasztja fel a cím két. Ferenc Mária a berendezés kezelője (Fotó: Szabó Sándor) A GYÜNGYSZÜV Afésztól, valamint DomosZlóról, Verpe- létről, Gyöngyöspatáról és Ludasról felvásárolt árut többek között Bujdosó Istvánná és Viktor Lászlóné válogatja Barackszezonban A Zöldért gyöngyösi hűtőházában javában tart a kajszi- barackszezon. Sajnos, az 500 tonna felvásárolt áruból csak száz tonna körüli mennyiség alkalmas exportra a jégkárok, a szélviharok miatt. A többi Nyíregyházára. Törökbálintra és Nagykőrösre kerül, ahol kajszilé, illetve dzsem készül belőle. Az NSZK-ba, Ausztriába és Svájcba induló rekeszekre ízlé­ses hálót és címkét rögzít szegezőgépével Barna Józsefné Kozma Györgyné targoncás a tárolóba gyűjti a barackot, amíg a hűtővagon, vagy a hűtőkamion meg nem érkezik (Kőhidi Imre képriportja) Küldemények külföldről és itthonról Eddig 138 millió az új Nemzetiért 'Másfél hónap híján két esztendeje, hogy elhangzott a felhívás hazánk lakossá­gához és a külföldön élő magyarsághoz: járuljanak hozzá a Nemzeti Színház méltó, új otthonának fel­építéséhez. Azóta is folya­matosan érkeznek a pénz­adományok az OTP XXII. kerületi fiókjához, ahol a Nemzeti Színház gyűjtési akciójának adatait regiszt­rálják. Mint az MTI munka­társának elmondták: az au­gusztus elejéig beérkezett összeg csaknem 138 millió forint. Eddig 26 742 befize­tést könyveltek el, ebből egyénileg 6646-an utaltak át több mint 10 mátllió forintot, a 20 096 csoportos adomány összege meghaladja a 127 milliót. A fővárosiban több mint 8000, vidékről több mint 17 000 egyén, illetve kollektíva járult, hozzá a 'Nemzeti Színház felépítésé­hez, külföldről 379 felaján­lás étkezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom