Népújság, 1985. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-09 / 186. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 186. s»ám ARA: 1985. augusztus 9.. péntek 1.80 FORINT Nemzedékek Rövid távon mindig ütköztek. berzenkedtek egymás ellen, ám hosszabbon mégis feloldódtak a köztük izzó ellentétek. Ért- -hető. hiszen az egyik tagjai a másiknak adták át a stafétabotot, s a hajdani ifjak majd olyan higgadttá edződtek, mint korosabb partnereik. Aki azt véli. hogy együttélésükről felesleges beszélni, mégis téved, mert egyáltalán nem mindegy, hogy a tapasztaltabbak hagyatékát. magvas útravalóját miként hasznosítják a szerepköröket átvevők. A minap Szabó István Oscar-díjas filmrendezővel beszélgetve vetődött fel ez a kérdéskör. A rendkívül megnyerő egyéniségű alkotó — egyébként a Színház és Filmművészeti Főiskolán is tanít — kissé re- zignáltan nyilatkozott minderről. azt mondván, hogy nehéz. majdhogy lehetetlen a közelítés, mert a. mai negyvenesek és a huszonévesek más társadalmi körülmények között értek felnőtté, az eszményképek különbözőek. érzelmi töltésük nem azonos. Vitára ingerelt, s végül is abban egyeztünk meg. hogy a közös nevező csak akkor teremthető meg. ha mindkét „tábor” képviselői tesznek is érte. Méghozzá nem szépen fésült mondatokat sorjázva. hanem cselekedetekkel bizonyítva a tisztes szándékot. Aligha kétséges, hogy ez az egyetlen út járható, és a cél érdekében mindenkinek el kell hagyni tartózkodásból. előítéletekből, be- rögzött szokásokból formált sáncait. Nem könnyű, de szükséges. megéri, mert ez valamennyiünk javát szolgáló kívánalom. olyan kompromisszum. amelynek révén mindnyájan jól járunk. A nem éppen ifjak számára az effajta alapállás egyik lehetőség arra. hogy tovább örökítsék megfontolt világlátásukat, letisztult emberségüket, hogy így biztosítsák a folytonosságot. azt. hogy lényük nemesebb része dacoljon a múlandósággal. A porondra most lépők viszont olyan tanácsokkal gyarapodhatnak. amelyeket másképp se- hogyse szerezhetnének meg. Nem kell mindent újra felfedezniük, energiáikat nem pazarolnák üresjáratokra, kizárólag teremtő jellegű feladatok végrehajtásáért munkálkodhatnának. Ez a módja annak, hogy lendületesebben fejlődjünk, mert ha az együttlét nem kényszerű összezártság, nem féltékeny, nem lekicsinylő egymást-méregetés. hanem cselekvésben testet öltő akarat, akkor kibontakozhatnak a valódi képességek, akkor okulhatunk erényeinkből és hibáinkból egy- ( aránt. száműzve a tévest, a rosszat, a helytelent, ösz- szefogva mindazért, ami 1 értékszülő tevékenység. Induljunk hát egymás J I felé. elsimítva a vélt ellen- j téteket, hatványozva mindazt. ami bennünk közös, i { < mit együtt testálhatunk a j- jövőre. Pécsi István EGERVIN EMBLÉMÁVAL Pillantás az egri „borvá Exportpalackozó a megyeszékhelyen Befejeződött az Eger— Mátravidéki Borgazdasági Kombinát legnagyobb VI. ötéves tervi fejlesztési programja. Készen van a megyeszékhely északi részén, az Árnyékszala utcában az új borászati üzem. A történelmi pincesor szomszédságában a világpiaci igényekhez igazodó, nagyarányú technológiai fejlesztést valósítottak meg. Az úgynevezett exportárualap-bővítő hitel igénybevételével csaknem 320 millió forint értékű létesítményt alakítottak ki. Mint Visontay Józsefné kereskedelmi igazgatótól értesültünk. ennek első részeként még tavaly elkészült a kékszőlőfeldolgozó és -tároló, amelyet a legmodernebb géJobbik József szállítás előtt ellenőrzi az üvegeket pekkel szereltek fel. Ez alkalmas a minőségi bikavért adó szőlőfajták feldolgozására. A fejlesztés befejező részeként felépült az exportIme a nagyszabású beruházás egy része palackozó üzem. Ezzel az automatizált berendezéssel óránként 4500 üveget töltenek meg kiváló egri nedűkkel. A program szerint évente 20 millió palackot indítanak majd útnak az „egri borvárosból” a külföldi piacokra. A beruházás részeként korszerű energiatelep is épült önálló hőközponttal. A palackozóhoz pedig tágas raktárépület csatlakozik. A nagyarányú fejlesztéssel az a céljuk, hogy az egri és a mátraalji történelmi borvidék messzeföldön híres italainak versenyképességét növeljék. Az is törekvésük, hogy a külföldi piacokon ismert egri borokat a történelmileg kialakult eredeti termőhelytől a legjobb minőségben, palackozva küldjék külföldre. Ezzel a beruházással Európa-szerte figyelemre méltó programot valósítottak meg, miután egy telephelyre összpontosították — a már korábban kialakult föld alatti pincerendszer szomszédságában —. a minden igényt kielégítő feldolgozó és palackozó üzemet. Az elmúlt években a kombinát a mezőgazdasági üzemekkel közösen a Mátraal- ján és Eger környékén nagyarányú szőlőtelepítést valósított meg. Ez megfelelő termelői hátteret biztosított a borkészítéshez, a világpiaci forgalmazáshoz. Az üzemből már kikerültek az első szállítmányok. amelyeket főleg az új. tengerentúli piacokra. így az Egyesült Államokba és Japánba szállítottak. Jelenleg ausztráliai megrendelésre töl Tóth Sándor a mikrobiológiai membránszűrő működését vtesgálja tenek palackokat. A műszaki fejlesztéssel párhuzamosan lehetőség nyílt arra is. hogy korszerű, a világpiaci igényekhez igazodó, tetszetős megjelenésű termékek hagyják el az üzemet. A palackokra ezért új címkék és az Egervin embléma kerül, amely kifejezi a borkombinát önálló külkereskedelmi jogát is. Az új létesítmény egyébként két műszakban, teljes üzemmel működik. Mentusz Károly Ez az automata óránként 4500 palackra ragasztja fel a cím két. Ferenc Mária a berendezés kezelője (Fotó: Szabó Sándor) A GYÜNGYSZÜV Afésztól, valamint DomosZlóról, Verpe- létről, Gyöngyöspatáról és Ludasról felvásárolt árut többek között Bujdosó Istvánná és Viktor Lászlóné válogatja Barackszezonban A Zöldért gyöngyösi hűtőházában javában tart a kajszi- barackszezon. Sajnos, az 500 tonna felvásárolt áruból csak száz tonna körüli mennyiség alkalmas exportra a jégkárok, a szélviharok miatt. A többi Nyíregyházára. Törökbálintra és Nagykőrösre kerül, ahol kajszilé, illetve dzsem készül belőle. Az NSZK-ba, Ausztriába és Svájcba induló rekeszekre ízléses hálót és címkét rögzít szegezőgépével Barna Józsefné Kozma Györgyné targoncás a tárolóba gyűjti a barackot, amíg a hűtővagon, vagy a hűtőkamion meg nem érkezik (Kőhidi Imre képriportja) Küldemények külföldről és itthonról Eddig 138 millió az új Nemzetiért 'Másfél hónap híján két esztendeje, hogy elhangzott a felhívás hazánk lakosságához és a külföldön élő magyarsághoz: járuljanak hozzá a Nemzeti Színház méltó, új otthonának felépítéséhez. Azóta is folyamatosan érkeznek a pénzadományok az OTP XXII. kerületi fiókjához, ahol a Nemzeti Színház gyűjtési akciójának adatait regisztrálják. Mint az MTI munkatársának elmondták: az augusztus elejéig beérkezett összeg csaknem 138 millió forint. Eddig 26 742 befizetést könyveltek el, ebből egyénileg 6646-an utaltak át több mint 10 mátllió forintot, a 20 096 csoportos adomány összege meghaladja a 127 milliót. A fővárosiban több mint 8000, vidékről több mint 17 000 egyén, illetve kollektíva járult, hozzá a 'Nemzeti Színház felépítéséhez, külföldről 379 felajánlás étkezett.
